Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-26 / 277. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. november 26., csütörtök Somogyi tájak 7 Görgeteg melege Görgeteg, Szentkirály kimaradt a gázfejlesztésből, bár a két szomszédos község, Csokonyavisonta és Lábod között megépült a vezeték. Arról kérdeztük a görgetegieket: felkészültek-e a télre, és mi a véleményük a gázbevezetésről? Szabó József né óvodai dajka: — Régi a házunk, de átalakítottuk; két szobában német kályhával melegítünk. Ezeket csak fával fűtjük. Ismerősöktől, rokonoktól olcsón kaptuk a tüzelőt. Egyre nehezebb azonban fához jutni. Volt róla szó, hogy lesz gáz a faluban; ha nem lesz túl drága, mi is beköttetnénk. Akkor beszereltetnénk a központi fűtést is. Kolozsvári Ferencné nyugdíjas: - Van elég fa; tavaly vettem négy köbmétert, még abból is maradt. Egyedül élek; csak a szobát fűtöm kályhával, a fürdőszobát meg csak fürdéskor. Éjszakára a fiamékhoz megyek. Nem a fűtés a legnagyobb gond, hanem hogy minden egyéb nagyon drága és kicsi a nyugdíj. Varga László nyugdíjas: — Tavaly 80 ezer forintért vettünk fát, az ősszel is hozattunk három vontatóval. Nagy a ház, és a három szobából kettőt fűtünk. Telente elfogy 15 köbméter fa is. A telefont beköttettük, hogy tudjunk a gyerekekkel beszélni, de a gázt már nem vezettetném be, túl drága lenne. Kevés a pénz, 41 évi munka után 22 ezer forint a nyugdíjam. Kolozsvári Lajosné adóügyi főelőadó: — Felkészültünk a télre. Még a hóesés előtt sikerült betakarítani a terményt, s fölhasogattuk a tüzelőt is. Központi fűtés van a házunkban, egy évben 20-25* mázsa szén és hat-nyolc köbméter fa fogy el. A gázfűtés tiszta és kényelmes lenne, de nem tudjuk, jobban járnánk-e vele. Attól függ, mennyi lenne a kiadás. Lerner Boldizsárné ügyintéző: — Csak fával fűtünk, s már szeptemberben beszereztük a tüzelőt. Gyűjtöttünk tetőfát, ágakat, s Barcsról is hozattam egy teherautónyi tölgyparketta- hulladékot. Nem vezettetnénk be a gázt, mert sokba kerülne. Futó Gyula munkanélküli: — Húsz köbméter fa elfogy a télen, de már megvan a tüzelőm. Ágfa, az erdészettől, magánerdő-tu- lajdonostól kaptam. Nem kellett érte fizetni, csak a fuvar meg a fűrészelés került pénzbe. Alkalmi munkákat vállalok a faluban, az élettársam meg leszázalékolt. Lovász Istvánná nyugdíjas: — Központi fűtésünk van, s egy évre 30 köbméter fa kell. Három szobát fűtünk, a konyhát s a fürdőszobát. Októberben vettünk utoljára fát, a férjem is kap az erdészettől öt köbméter illetményfát féláron. Akinek nincs erdeje, annak nagyon drága a fa. Ott vesszük, ahol a legolcsóbb. A fuvar is drága; az egy évi tüzelőre 150 ezer forintot is elköltünk. Jobb és olcsóbb a gáz, szeretnénk, ha lenne. Horváth Béla polgármester: — Van erdőm. A téli tüzelőm is tető alatt van, felhasogatva. Csak fával fűtünk; a két fal közti cserépkályhákban telente 40 köbmétert is elfogy. Jó volna a gáz; ez lenne a következő négy év fő feladata, ha lesz rá pénzünk. Még azt sem tudjuk, hogy mibe kerülne a gáz a családoknak meg az önkormányzatnak. Most készíti a Kögáz a tanulmánytervet, felmérik a kis és nagy fogyasztókat. A fő gond itt az, hogy Görgeteg és Rinyaszentkirály most sem szerepel a környék gázfejlesztési programjában, így félő, hogy nekünk túl drága lenne. Eredménytelenül zárult a pályázat Csúszik a múzeum Segített az önkormányzat a szakterem kialakításában Tíz számítógépet vettek Az iskola felsős tanulói már birtokba vették az új Pentium szerverrel és számítógépekkel berendezett, korszerű szaktantermet fotó: bíró mária Egy hónap alatt kialakították a somogyszobi iskola új számítástechnikai termét, s már birtokba is vették a tanulók. Jelentős volt ugyanis a megtakarítás, kiegészítette az ön- kormányzat, s így sikerült az idén megvalósítani. SOMOGYSZOB A régi technikatermet kellett átalakítani, aztán kiépíteni a gépek áramellátását, majd a Bőzsöny és Társa kft dolgozói beszerelték az új Pentium szervert meg a tíz számítógépet. Mindez egymillió-hatszázezer forintjába került az önkormányzatnak. — Igen nagy szükségünk volt ezekre az új gépekre — mondta Újváry Tömör számítástechnika-tanár az új szak- tanterem bemutatásakor. — A nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt ebben a tanévben már a hetedikben elkezdtük a számítástechnika tantárgyi oktatását. A többi osztálynak, a kisebbeknek is van azonban lehetőségük, hogy elsajátítsák a ma már nélkülözhetetlen számítógépes ismereteket. — Az ötödikes, hatodikos tanulóknak a technikaórákon igyekszünk megtanítani az alapokat — tette hozzá a szaktanár. — Ezenkívül van két számítástechnikai szakkörünk is: egyik a kezdőknek, amásik a haladóknak. — Egyik legfontosabb célunk, hogy minél több gyermeket tartsunk a faluban, hiszen ha a település elveszti iskoláját, elveszti a megtartó erejét is — mondta Eller János polgármester. — Ezért is kell kiemelten támogatni az informatikai, számítástechnikai, idegennyelvi képzést. Számottevő volt ez a befektetés, de — mint a polgármester kifejtette — többszörösen is megtérül, ha a tanulók, az iskola pedagógusai élnek a lehetőséggel. — Több esélyt szerezhetnek így a tanulók — tette hozzá. — Ez a jelentős beruházás így nemcsak az iskola, hanem a település jövőjét is szolgálják. B. M. Elérhető munkahely kell, s javítanák a szállítás feltételeit Utat akar a kistérség Eredménytelen volt a köz- beszerzési pályázat; még mindig nem kezdhetik meg a segesdi múzeum építését, a régi malom átalakítását. Segesd Segesd múltja, az egykori királynéi központ feltárása során előkerült relikviák tálcán kínálták a lehetőséget a múzeum létesítésére. Ezért döntött úgy az önkormányzat: állandói kiállítást nyitnak az államalapítás ezredik évfordulójára. Terveikhez címzett támogatást is kaptak. Ott van a régi malomépület, s azt átalakítva könyvtárat, múzeumot alakítanának ki. Kivitelezőt is kerestek a munkákra. Öt pályázat érkezett, de mindegyik túllépte a 30 millió forintos beruházási értéket, így a képviselő-testület érvénytelennek nyilvánította az eljárást. A múzeum kialakítása így még mindig nem kezdődhet meg. Most azt vizsgálják, miként lehetne olcsóbban megoldani, s honnan kaphatnak újabb támogatást. Mert abban nincs vita, hogy Segesd múltjának emlékei mindenképpen tárlókba kívánkoznak. N. J. A térség fejlesztési elképzeléseiről tárgyalt a választások utáni első ülésén a Rinyamenti Terület- fejlesztési Kistérségi Önkormányzati Társulás. DÉL-SOMOGY Abban egyetértenek Nagyatád és a vonzáskörzetében levő települések polgármesterei, hogy a foglalkoztatási gondokat elsősorban a nagyatádi ipari park kínálta lehetőségek oldhatják meg. A kis települések jövőjét azonban nemcsak az elérhető munkahelyek, hanem a közlekedés is meghatározza. Utak kellenek! A térség polgármesterei mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy a 68-as utat egyszámjegyű főúttá nyilvánítsák, mert így javulnának az utazás és szállítás feltételei. Ormai István nagyatádi polgármester — a kistérségi társulás elnöke — elmondta, hogy a 68-as út fejlesztésével egyidőben meg kellene építeni az út Nagyatádot elkerülő szakaszát is, hogy tehermentesítsék vele a város- központot. A környező községek polgármesterei pedig azt szorgalmazzák, hogy mielőbb épüljön meg végre a Vízvárt Háromfával, illetve a Rinyabesenyőt Homokszent- györggyel összekötő út. Szóba került az is, hogy nemcsak új utak kellenek; több régi út tönkrement, így ezeket is mihamarabb fel kell újítani, például a Lábod és Nagybajom közöttit. Mint Lassú István, a társulás alel- nöke kérdésünkre elmondta: a 19 érintett polgármester foglalkozott a kommunális hulladék elhelyezés kérdésével is. Úgy látszik, hogy hosszú távon megnyugtató megoldás lesz a nagyatádi szeméttelep bővítése, illetve ott egy új lerakó hulladékkialakítása. N. J. Hírek KülöndíJ Nagyatádnak A Virágos Magyarország pályázat eredményhirdetésén Kun- cze Gáborné Fellegi Katalin fővédnök különdíját vette át Tatán Zöldi Aurélia, a nagyatádi városgondnokság vezetője. A fővédnök maga is járt a Rinya-parti településen, és hangsúlyozta, hogy Nagyatád nemcsak virágokban, parkokban meg játszóterekben gazdag, hanem rendkívül rendezett, tisztán tartott város, s ezért kapta a különdíját. Új járda Belegben Határidőre elkészült az Ady utcai 147 méter hosszú járda, és lezajlott a műszaki átadása is. Az önkormányzat 468 ezer forintot költött a burkolására és szélesítésére. Ismét van népművelő Korábban egy betéti társaság vállalkozásként működtette a segesdi művelődési házat, de a társaság megszűnt, s úgy döntött az önkormányzat: ismét átveszi a kultúrház működtetését. November 16-ától már népművelője is van a községnek: Tápler Violettát közalkalmazottként foglalkoztatja az önkormányzat. Fogorvosi ügyelet továbbra is lesz a hétvégeken Nagyatádon a rendelőintézetben a városlakóknak és a környékbeli településeken élőknek. Az önkormányzatok vállalták, hogy finanszírozzák a szombat és vasárnap délelőtti ügyelet megtartását. Az idén 256-an vették igénybe a hétvégi fogorvosi szolgáltatást. Karácsonyra ajándékokat gyűjtenek a helybeli nagycsaládosok megsegítésére a Ber- zencéért Kör szervezésében a falu lakosai december 7-14. között. Gyermekcipőket és meleg ruhákat, még használható játékokat, tartós élelmiszereket, illetve kiselejtezett, de még jó állapotban levő háztartási eszközöket, bútorokat várnak, hogy a nehéz körülmények között élők helyzetén segíteni tudjanak. Közéleti klubot alakítanak Alapító ülést tartanak szerdán a görgetegi közéleti klub tagjai. Görgeteg Összejöveteleket már régóta tartanak, de most alakul meg hivatalosan a klub. Azért szükséges ez, hogy a cégbíróság is bejegyezze, és ezáltal csatlakozhassanak a megyei nyugdíjasszövetséghez. Harminc tagja van a klubnak, köztük aktív dolgozók is. Kéthetente találkoznak a faluházban, s a teadélutánokon kívül bált szerveznek, tavasz- szal-nyáron kirándulásokat is. Vendégül látták a berzen- cei meg a rinyaszentkirályi csoport tagjait is. B. M. Bognár Mária: Ez a bagf szoknya; nagyon hasonlít a régi kutasi viseletre Fergeteges tánc bálokon, fürge lányok négy alsószoknyában Ropják a tánc öröméért Leesik a csizmánk sarka; épp, mint a nótában. Ez megesett már velünk, annyit táncolunk — mondta Bognár Mária, a kutasi hagyományőrző néptáncosok vezetője. Kutas Két éve alakult az amatőr tánccsoport, és megannyi rendezvényen teremtett igen jó hangulatot. — Legnehezebb a koreográfia összeállítása. A tánc megtanulása már könnyebb — mondta Bognár Mária. Ebben videó is segít; megvitatjuk, melyik részletén kell még javítanunk. A táncosok fellépőruháinak a beszerzése is nehéz volt. — A csizmákon, cipőkön és a kalapokon kívül a teljes helyi népviseletet, sajnos, nem sikerült összeszedni a faluban. Egy szüreti bálra álltunk össze, és először bagi táncot tanultunk. Már akkor megtetszett a régi kutasi népvi- selthez nagyon is hasonlító ruha. A lányok négy alsószoknyája, az ing, a blúz meg a kötény: ez mind eredeti. A fiúk mellénye is az, mert ezt Bagón még viselik. Most ebben az öltözetben járják a kutasi táncokat is. — Tíz táncospár lép színre; van köztünk kisiskolás és huszonéves fiatal is — mondta a csoport vezetője. — Mindenki lelkesen gyakorol, még hét közben is. Mert nincs annál jobb, mint mikor végre összeáll a tánc. Ezért az örömért táncolunk. Gyakran fellépnek a környékbeli bálokon, falunapokon. Legutóbb az Erzsébet- napi bál megnyitóján mutatták be új műsorukat; egy lányos és egy üveges tánccal örvendeztették meg a közönséget. Bíró Mária
