Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-25 / 276. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. november 25., szerda Füstszagú nyomorúság Mariann a legkisebb gyermek; nem akarták, csak úgy lett... fotó: kovács tibor Hírek Fiatalok találkozója Kapos- fői, nagybajomi fiatalok is részt vettek a balatonke- resztúri sportcsarnokban mintegy százötven fiatal részvételével megrendezett ifjúsági találkozón, amelynek mottója az volt: A Szentlélek megújítja a föld színét. Erre az alkalomra egy lepedőre keresztet varrtak a fiatalok, amit Ifi Géza balatonkeresztúri plébános áldott meg. Dr. Rumszau- er Miklós nagykanizsai plébános misézett, és versmondó versenyt is rendeztek - saját költeményekből. Hackl Renáta lett az első. A találkozó táncházzal ért véget. Busszal színházba A Sárga csikó című előadást tekintették meg a cserénfai és a gálos- fai színházbarátok. A kaposvári Csiky Gergely Színház sikeres produkciójára autóbusz szállította be a cserénfaiakat és a gálosfaiakat. Az utazás költségeit a két település önkormányzata finanszírozta. Ifjú zenebarátok sikere Magyaregresen a Zenebarátok világnapja alkalmából rendeztek találkozót, amelyen a helybelieken kívül a zimányi, a mikéi, a kaposfüredi, a jutái diákok és felnőttek vettek részt. A negyedik alkalommal megtartott bemutatón a kaposfüredi Horváth László, a kamarakórus, Vörös Miklós, a jutái dalcsoport, a magyaregresi Kovács Krisztián, a 2. és a 3-4. osztályosok furulyások, Bakk N. Beáta, a zimányi dalcso- port, Balogh Sándor és Balogh Bálint, Laczkó Roland produkcióját, valamint Kéri Adrienn és Verrasztó Ildikó ének-gitár duóját - mindketten a kaposvári tanítóképző főiskola hallgatói - jutalmazták arany oklevéllel. A nyugdíjasok közül Pulai Sándor cimbalomjátékával és Kiss Attila tangóharmo- nika-szólójával szórakoztatta a közönséget. A helyi vállalkozók nemcsak anyagilag támogatták a rendezvényt, hanem fizikai segítséggel is: a hóból ők vontatták ki a szereplők járműveit. Vaszil Zsuzsanna öt gyermeket hozott a világra. A legnagyobb 8 éves; Mariann, a legkisebb pár hetes. A fiatalasszonyt Tiszaalpár- ról hozta magával Gadár Sándor, de öt gyermek sem volt elég ahhoz, hogy az anyakönyvvezető előtt is örök hűséget fogadjanak. IGAL A Táncsics-telep lakóinak házát, udvarát nem védi kovácsoltvas kerítés. Csak egy hangtalan, kopott eb porosz- kál egykedvűen a rozzant kerekeskútnál. A szőke, rebbenő tekintetű Vaszil Zsuzsanna papucsban, félénken jön elénk a hidegben. Szeme kerekre tágul, amikor a gyerekek, a család felől érdeklődöm. Rozoga, ronggyal kitapétázott ajtón át tessékel a „lakásba”. A látvány meghökkentő. — Korábban mi is ott laktunk, elöl — mutat az utcafronti téglaépületre —, de nem jöttünk ki az anyóssal, és hátra költöztünk. A bunkerre emlékeztető, földből döngölt építmény labirintusszerű zugaiban csak lehajtott fejjel járhatunk. A konyhában mosogatatlan edények, rozzant asztal, szék. A tűzhely hideg. Egy „szinttel” lejjebb, a tenyérnyi szobában van csak némi meleg, de a füst elviselhetetlen. — Lehet, hogy hirtelen megtömtem a kályhát — szabadkozik, és karjába veszi a csecsemőt. — Most készülünk a védőnőhöz, mert még nem látta — mondja. Két és féléves kisfia az idegent látva a legbelső zugba rejtőzködik. Az ablaktalan „szobában” a falról lelógó vezetéken imbolygó villanykörte ad némi világot. — Megvagyunk. Van mindenünk — mondja. — Fűteni, világítani kell. A számlát mindig befizetjük. A gyerekek az óvodában, iskolában kapnak enni, de itthon sem éheznek. Miből? A rendszeres gyermekvédelmi támogatásból meg a családi pótlékból összejön 40 ezer forint. Volt néhány szárnyasom is, de valaki vagy valami elhordta őket. A kertben megtermelem, ami kell. Magyaratád Harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Úttörők Szövetsége a gyermek ki mit tud?- ot és nemzetiségi fesztivált. A — Hét embernek kell élni a kevés pénzből. — Az uramnak korábban volt állandó munkája, de az utóbbi években már csak alkalmi akad. Szereti-e az alkoholt? Nem mondom, munka után megissza azt a kis sört, akár a többiek, de nem részeg, nem bánt bennünket — mondja, de kerüli tekintetemet. — Itt a tél. Kabát, cipő kell a gyerekeknek. — A városból jár egy asz- szony, mindig betér hozzánk is. Jó kis holmikat hoz, olcsón adja. — Egészségesebb otthonra van remény? — Nincs. Az önkormányzat nem ad lakást. Pénzünk meg nincs, hogy befizessünk. Úgy élünk, ahogy tudunk. Néha kapunk némi segélyt. Ez minden. Elkomorodik az arca, amikor a szüleiről kérdezem. — Soha többé nem akarok Tisza- alpárra menni. Nemrég halt meg az anyám, a nevelőapámat meg nem szerettem soha. — Miért vállalt a nyomorba ennyi gyereket? csillebérci döntőn fellépett a magyaratádi általános iskola Napsugár furulyazenekara is. A tehetséges gyerekek produkcióját kiemelkedőnek tartotta a fesztivál zsűrije, s a gá— Mi is öten voltunk. De Mariannt már nem akartuk. Csak úgy lett — öleli magához a gőgicsélő kislányt. Fiilöp László körjegyző tudni véli: Gadárék évekkel ezelőtt kértek lakást, de egy üres sem akadt a településen. Az önkormányzat pedig a több tízmilliós teher mellett rendeletet sem alkotott a szociális lakáshoz jutásról, felújításról. Állítja: körülményeiknek 80 százalékban felelőtlen életvitelük az oka. Segíteni csak a pár ezer forint alkalmi segéllyel tudnak, s azzal, hogy átvállalják a gyerekek térítési költségeit. Fölajánlották, hogy a speciális iskolába járó egyik gyermekük egész héten benn lakhat a diákotthonban. Ehhez a szülők nem járultak hozzá. Együtt akarnak lenni. Gadáré- kon kívül még egy négygyermekes család él hasonló körülmények között Igáiban. Közelednek az ünnepek. Az önkormányzat szerény csomagja mellé jut-e nekik gondűző ajándék? Várnai Ágnes laműsorban nyújtott teljesítményükért arany minősítést kaptak. Az ifjú zenészeket Zimre József tanár, ének szak- tanácsadó készítette fel a ki mit tud?-ra. Aranyos Napsugár Zsebben a recept Annyi pénzem sincs, hogy kiváltsam az 1900 forintos gyógyszert — mondta Kis Lajos. Bizonyságul elővette zsebéből a receptet. Rácegres Kis Lajos 66 éves, 45 évet dolgozott. A fizikai munka any- nyira megviselte, hogy két bottal tud csak járni. — Legutóbb az egyik zöldségkereskedő cégnél dolgoztam rakodóként. Nem volt leányálom, de valamiből élni kellett. Most érzem az akkori kemény hajtás következményét. A sok fájdalmat még elviselném, csakhogy a nyugdíj túl kevés. Korábban keveset állapítottak meg, és most is alig kapok többet 17 ezer forintnál. Ez még a megélhetésre is kevés. Épphogy fedezi azt, ami a konyhára kell; gyógyszerre azonban nem mindig telik. Legutóbb is felírta az orvos a gyógyszert, de nem tudtam kiváltani. Örülök, ha ételre jut. Persze ebből is csak az olcsóbbra telik. Még jó, hogy a kertben sok minden megterem, s baromfit tartunk. így is ritkán kerül hús az asztalra, beosztóan él a család. Soha nem volt nagyigényű, mondta, de sok minden bosz- szantja. Nem érti: míg más keményen megdolgozik minden fillérért, egyesek dúskálnak. — Ha újból születnék, én is más elfoglaltság után néznék. Fizikai munkából régen sem lehetett meggazdagodni, és most sem lehet - legyint lemondóan. H. M. Az újrakezdésben reménykedik Lelkek gondnoka Sülé Lajos plébános hiszi: szem- és léleknyitogatóak a házasság előtti beszélgetések, de sok pár még ma sem meggyőződésből fogad egymásnak örök hűséget a templomban. Inkább a szer tartás szépségéért, s azért, mert így hatásosabb a drágán kölcsönzött, uszályos menyasszonyi ruha. BÜSSÜ, RÁKSI A plébános, aki az egyházmegyei bíróság jegyzője, Igáiban él, de Ráksiban, Büssüben, Kazsokon, Somogyszilben is miséz. A szili templomba jönnek a gadácsi hívek is. Azt mondja: van elég dolga a hat faluban, a szabad idejében pedig a misékre készül. Az egyház- megyei kimutatás szerint háromezres közösség lelki gondozását végzi, de - mint megjegyezte - jó, ha a 25 százalékuk hallgatja az igét évközi vasárnapokon. Csak nagy ünnepeken duplázódik meg a számuk.- Emelkedik-e a hittanosok létszáma?- Inkább stagnál, de ennek az is oka, hogy kevesebb a gyerek. Jómagam is tanítok hittant, egy szerzetes nővérrel és egy világi hitoktatóval közösen látjuk el a területet. Szót értünk a gyerekekkel, a szülőkkel viszont egy kicsit nehezebb a dolgunk. Talán azért, mert nekik tiltották - jóllehet járhattak volna hittanra, templomba -, s így hiányosak a vallási ismereteik. S ilyenek is maradnak, mert nem jönnek a misékre.- Miként rázhatja fel a falusi fiatalokat? Sülé Lajos hat falu plébánosa- Hat éve vagyok itt, s azóta minden nyáron táboroztunk. Volt úgy, hogy ötvennégyen keltünk útra szülőkkel, pedagógusokkal. Megfordultunk Tapolcán, Pécsen, Kőszegen, Győrben és Budapesten is.- Ezen a vidéken sok cigány él; milyen a hitéletük?- Általában két szentség felvételét tartják fontosnak. A gyerekeiket megkeresztelik, aztán csak a temetésekre hívnak. Azért akad kivétel is.- Hogy készül az adventra?- Úgy, mint a többire. Megkezdődnek a hajnali misék, a roráték, s minden faluban végiglátogatom a betegeket.- Hamarosan új egyházi év kezdődik.- Az volna jó, ha a híveknek is jelentene valamit az újrakezdés, és benyitnának Isten hajlékába. Mi várjuk őket, mert újrakezdeni soha nem késő. Lőrincz Sándor Több a tehén a ház körül, s a szövetkezetben Jó üzlet a tejtermelés Egyre több tehenet gondoznak a szövetkezetben fotó: kovács tibor Batta István, a kazsoki Bos- Frucht Agrárszövetkezet igazgató-elnökhelyettese úgy véli, jövőre tovább emelkedik a tej fölvásárlási ára. Ez újabb ösztönzés lehet azoknak a gazdáknak, akik ismét fejleszteni kívánják állatállományukat. Kazsok A tejelőszarvasmarha-tartásáról ismert településen a kilencvenes évek közepén erőteljesen csökkent az állomány, de tavaly óta — elsősorban a tej fölvásárlási árának emelkedése nyomán — ismét több állatot tartanak a gazdák. Jelenleg tizenhárom háznál, családonként 2-3 tehenet nevelnek. A gyorsabb bővítésnek gátat szab a családi gazdaságok tőkehiánya: egy tehén ára mintegy 150 ezer forint. — A tejátvétel elve nem változott. A háztáji gazdák által leszállított tejből csak az arányos csamokfönntartási költséget vonjuk le. Többlethaszonnal nem számolunk — mondta az elnökhelyettes. — A kazsoki gazdáknak mintegy a fele áll alkalmazásunkban; őseik hozták létre a szövetkezetét. Ezzel is a megélhetésüket igyekszünk elősegíteni. A nagyüzemi extra minőségű tejért most 58 forint, 50 fillér alapárat fizetünk. Ebből vonjuk le a költségeket. A gazdák a minőségtől függően 50-55 forintot kapnak literjéért. A háztájiból naponta 350 litert veszünk át, s azonnal hűtjük is. A szövetkezetivei együtt ösz- szesen 6800 literrel számolhatunk. A kisüzemben azonban nehéz betartani a minőségi paramétereket; az állattartók felelőssége is, hogy ne kerüljön bele gyöngébb tej. Felvásárlónk a Tolna megyei Dámtej Kft, 58 forint 50 fillérért veszi át literjét. A szövetkezetben ugyancsak folyamatosan nő az állat- állomány. Jelenleg 440 tehenet és 250 növendéket gondoznak. Fejlesztik a telepet; az FM építési-beruházási pályázatán nyert összeg segítségével felújítják az épületeket, megoldják a vízelvezetést, rendbe teszik a fejőház tetejét, burkolatát. A többmillió forintos beruházást egy éven belül befejezik. Vásároltak továbbá egy takarmányprésgépet, melynek segítségével nedvesen tarthatják az állatok élelmét. Várnai Ágnes Szorít a cipő Patalom idei legnagyobb beruházása az útfelújítás volt, s ezzel a falubeliek régi álma teljesült. Patalom A mintegy hatszáz méternyi út átadását követően korszerűbbé vált a közlekedés. Dr. Rajczi János jegyzőtől megtudtuk: a település vezetői fontosnak tartják a folyamatos fejlesztést, csakhogy a rendelkezésre álló összeg kevés. Az idén mintegy tizenöt- millió forintból gazdálkodtak, s ez jórészt a kötelező feladatokra csak volt elég. A falufejlesztést szorgalmazzák; az elavult járdahálózat felújítása a legsürgetőbb feladat. Ez csaknem egymillió forintba kerül. H. M.
