Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-20 / 272. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. november 20., péntek Gondok a tanórákon, de még nehezebb nevelni a szülőket Küszködő cigányiskola Kisdiákok az istvándi iskolában; araszolva haladnak előre a tananyagban fotó: pölöskei tiborné Vitázik a polgármester Postahivatalt szeretne a kisközség lakossága Somogytarnóca választott Megválasztották a település- részi önkormányzat tagjait a somogytarnócaiak. Meszler József negyven, Kiss József- né negyvenhat szavazattal lett a tagja, s a vezetője továbbra is Szöllősi Mihály. A részönkormányzat két tagját négy jelölt közül választották, titkos szavazással. A fórumra pedig hetvenen jöttek el a tarnócai faluházba. Jegyzőt keres négy falu Meghallgatást tartottak Kas- télyosdombón négy falu ön- kormányzati képviselőinek részvételével. Körjegyzőt keresnek, s az egyetlen pályázó jelölttel ismerkedtek szerdán este. Kastélyosdombó, Drá- vatamási, Drávagárdony és Istvándi képviselői közös testületi ülésen december végéig döntenek majd a jegyző személyéről. Gázzal fűtenek Darányban Elkészült a gázhálózat és a tartálypark Darányban, s a télen már gázzal fűthetnek az itt lakók. 26,5 millió forintba kerül a beruházás, melynek során 185 család igényelte a tartályos gázt. Már használatba is vették a helybeliek; holnap lesz az ünnepélyes átadása. Előadás kismamáknak A fejlődési rendellenességekről, ezek genetikai és környezeti okairól tartott előadást a barcsi kismamáknak dr. Méhes Károly professzor. Az előadást a városi kismamaklub szervezte, s része a klub egészéves előadássorozatának. Óz és Olivér előadáson Dugig megtelt tegnap a barcsi művelődési ház nézőtere a budapesti Harlekin színház két előadásán. Délelőtt a kisebbeknek szólt az Óz, a csodák csodája című mesemusical, délután a nagyobbak látták a Twist Olivért. Az előadásokra nemcsak a barcsi, hanem a környékbeli iskolákból is szép számban jöttek gyerekek. Az istvándi kisiskolába 37 gyerek jár. A nyolcvan százalékuk cigány. Itt nincsenek látványos eredmények, örülni kell, ha megtanul a gyerek olvasni. Tízszeres energiával a tizedét sem lehet elérni, amit egy átlagos iskolában. Istvándi — Nehéz a gyerekekkel, sokszor még nehezebb a szülőkkel. Vagy araszolva haladunk előre, vagy sehogy — mondta Kozma Ákosáé igazgató. — Igaz ez a gyerekekre és a szülőkre egyaránt. Leginkább az otthoni tanulás hiányzik; a gyerekek 95 százaléka haza sem viszi az iskolatáskát. Annyit tanul, amennyi az iskolában ráragad. Márpedig a legtöbbre nem sok ragad. Istvándiban eredetileg két nagy cigánycsalád élt. Közeli rokonok házasodnak egymással, és sok a retardált gyerek. Árulkodik erről, hogy 20-22 gyerek jár innét a barcsi kisegítő iskolába. Ugyanakkor a kevés jó képességű gyerek is könnyen elkallódik. — Nagyon Milliós tételben vesz földet egy lakócsai felvásárló. Sok adásvétel lezajlott már a faluban, s folytatódik az üzletkötés Potony- ban, Kastélyosdombón. Lakócsa, Potony Úgy tűnik, annak ellenére is jó. üzlet a területvásárlás, erős a kötődés a családon belül; van olyan jó eszű gyerekünk, akit nem engednek továbbtanulni, mert akkor elkerülne otthonról. A pedagógusnak itt nemcsak a gyereket, hanem a szülőt is muszáj nevelni. Mára elérték, hogy a törekvőbb cigánycsaládok figyelnek gyerekeik tanulására, eljárnak a szülői értekezletekre. Cigányiskola, így hetente hat órában a cigányságról tanulnak. Roma költészet, tánctanulás, cigánymesterségek, a cigányság története és szokásai szerepelnek a tananyagban. — Nagyon kevés az anyag, amelyből a cigánykultúrát megismertethetnénk... A faluban néni sokan élnek már a régiek közül, csak a cigány- irodalomra támaszkodhatunk. Sokat segített a kisebbségi önkormányzat; kazettákat, CD-ket szereztek nekünk. Gond, hogy mi, pedagógusok sem beszéljük a cigány nyelvet, magyarul mondjuk el, amit cigányul kellene. Pedig igény van rá, hogy megismerjék a roma kultúrát. A gyerekek tátott szájjal hallhogy ezen a vidéken nem túl jó minőségűek a földek, s művelését illetően — a nemzeti park létrehozása miatt — sok a gazdákban a bizonytalanság. Mind a korábban történt több nagyobb felvásárlás, mind a jelenleg zajló ezt bizonyítja. Csonka Józsefné elmondta: korábban néhány felvásárló a gatják a cigánymeséket. A negyedikes Orsós Attila is ezeket a meséket említette először, amikor a foglalkozásokról kérdeztem. A harmadikos Horváth Renátának pedig a roma énekek tetszenek. — Van egy lány az osztályban, nagyon szépen énekel cigánydalokat. Le szoktuk vele fordíttatni. Én is szívesen megtanulnám egyik-másikat. A negyedikes Kulcsár Eszter a táncokat említette. Arról is beszélt: ha megismerik a kultúrájukat, könnyebb megérteni a cigányokat is. — Sok köztük a rendes ember, akiket ugyanúgy lehet szeretni, mint a rendes magyarokat — mondta. Károlyi Judit jó tanuló. Vele arról beszélgettünk: nagyobb, jobban felszerelt iskolában talán többet tanulhatna. — A testvérem is ide járt — mondta —, és most főiskolás. Sokan kerültek innét főiskolára, sokukból éppen tanító néni lett. Judit egyébként — negyedikes fejjel — rendőrnek készül. Mint mondta: azért szeretne rendőr lenni, hogy ne lophassák és ne verhessék meg az embereket. Nagy László gazdák tájékozatlanságából húzott hasznot, és rendkívül olcsón jutott nagy területekhez. Megbízója azonban korrekt — 70 ezer forintos hektáronkénti — áron vásárolja fel a földeket. Lakócsán lassan nyélbe ütnek minden adásvételt, s a földvásárlás Potonyban, Kastélyosdombón folytatódik. Új polgármestert választottak a tótújfalusiak: lliásics Jánost. Nyolc évig volt képviselő, majd alpolgármester; a többség úgy vélte: ennyi tapasztalattal irányíthatja a falut. TŐTÚJFALU Gyakori vitáiról ismerték korábban lliásics Jánost a társközségek polgármesterei. — Vitáztunk a testületben is, de nem önös érdekből, hanem mindig a település érdekében — mondta lliásics János. — A lakócsai általános iskola finanszírozása ügyében például sikerült meggyőznöm a képviselőket, hogy több pénz kell az iskolának. — Voltak kudarcai is? — Megesett az is, hogy hiába hadakoztam. Sokalltam például a DRV által megállapíKét éve még húsz kecskéjük volt és rengeteg gida. Pécsről, Kanizsáról jártak hozzájuk kecsketejért. Ma már csak három anyakecske árválkodik a drávata- mási porta hátsó udvarán. Drávatamási A jó gazda nem bíz semmit a véletlenre. A drávatamási Guth Zoltánék sem. Kecskét, nyulat, disznót tartanak, mondván: ha az egyik nem úgy jön be, ahogy kellene, még mindig ott a másik kettő. — Most éppen a kecske megy nehezen — mondja Guth Zoltánná. — A gidákat még csak viszik a horvátok, de a tejre, sajtra nincs rendszeres kereslet, nem érdemes vele piacoz- ni. így aztán átnyergeltünk' nyúlra és sertésre. A kecskét már csak magunknak tartjuk. tott vízdíjat, de nem sikerült közös nevezőre jutni. Polgár- mesterként sem leszek megalkuvó, sőt még keményebben képviselem a falu érdekeit.-Mia legsürgetőbb feladat? — Most a kisebb javítások elvégzése. A nagy feladat az, hogy postahivatal kellene. Már tárgyaltam a pécsi igazgatósággal, de nehéz lesz kiharcolni, mert nem sok jóval kecsegtetnek. Arra hivatkoznak, hogy nem kifizetődő, mert kevés a község lakossága. De Kastélyosdombón és Drávatamási- ban is ennyien laknak, s mégis van postájuk. Jövőre járdát is építünk a Szabadság utcában kilométer hosszan, s elkezdjük a régi iskola felújítását. Az új út építése Lakócsa és Tótújfalu között azonban egyelőre csak terv marad. Kevés a pénzünk; ezért figyeljük a pályázati lehetőségeket. G. A. A lányom, unokám issza — és persze mi magunk is — a kecsketejet. Sajtot, túrót csak saját használatra készítünk. Több ezer nyulat tartanak. Abban van a pénz — ismeri el a férj is, aki azonban mégsem tett le végleg a kecskéről. — Nem szabad teljesen fölszámolni az állományt, hiszen bármi történhet, lehet még üzlet a kecskében is — magyarázza Guth Zoltán. — A sajtot a horvátok nagyon szeretik, és a gidát is viszik. A kecske tehát marad. Tervezem, hogy átállunk a jól tejelőkre, hiszen a kecsketej nagyon értékes, felér az anyatejjel a csecsemők számára. Tudunk már kecskesajtot is készíteni, s idővel talán megnő a kereslet. Addig is felhasználjuk a fölösleget: fölneveltünk mi már kecsketejen jó néhány malacot. Nagy László Kapós Dráva menti földek Guthéknál még mindig a kecske a kedvenc Átnyergeltek a nyúlra Guth Zoltán: A kecske marad, mert értékes a teje fotó: pölöskei tiborné Tamburázni is tanít az új igazgató Új igazgatója van a lakócsai iskolának. Bunyevácz Józsefet jól ismerik a négy hor- vátajkú faluban újságíróként és a Dráva menti hor- vát közösség vezetőjeként. Lakócsa Hat év alatt a negyedik igazgatót fogyasztja ez az iskola. Ilyen jövés-menés után nincs könnyű dolga. — Tennivaló van bőven, hiszen valamennyi igazgató csak belekezdett a munkába — mondta Bunyevácz József. — Úgy vettem át az iskolát, hogy nem volt pedagógiai programja. Első dolgunk ennek az elkészítése volt. A héten már átadtam a jegyzőnek a programtervezetet. Szeretnénk az idén minden adminisztratív feladatnak eleget tenni, hogy jövőre megkezdhessük az érdemi munkát. A munkamorálra is hatott a gyakori igazgatóváltás; az én dolgom, hogy a meglazult gyeplőt szorosabbra húzzam. — Elődje sokat panaszkodott a képviselő-testületekre. Most új az igazgató s újak a testületek is. Könnyebb lesz-e egymást megérteni? — Tagja vagyok a lakócsai képviselő-testületnek, és úgy látom: szót értünk egymással. A többi falu testületét még nem volt alkalmam jobban megismerni. Megválasztásomkor a képviselők azt mondták: próbáljak meg erős kézzel jól működő vidéki iskolát csinálni a lakócsaiból. Én is ezt szeretném elérni. — A Dráva menti horvát közösség vezetőjeként fontos volt önnek a horvát kultúra ápolása, a hagyományőrzés. — Az iskolában eddig hol működött, hol nem a horvát néptánc-szakkör, népzenei szakkör. Most újra elindítottuk mindkettőt, s én vezetem tovább. Jó látni, hogy van rá igény. A horvát nyelvoktatás heti négy órában történik, ezt az óraszámot nem tudjuk növelni. — Mindig gondot okozott a szakos ellátottság. Ez miként enyhíthető? — A tantestületet továbbtanulásra, újabb szakok megszerzésére ösztönözzük, hogy javítsuk az intézmény szakos ellátottságát. Ezenkívül az egész tantestület, az igazgatóval az élen, számítástechnikát fog tanulni. Nagy László Bunyevác József: Újra van népzenei szakkör fotó: pölöskei tiborné Kulcsosházak turistáknak Egyre többen veszik igénybe a természetvédelmi igazgatóság turistaházait. SZENTBORBÁS, DRÁVATAMÁSI A szentborbási vízmesterházat főleg konferenciák, találkozók színhelyéül kérték el a természetvédelmi hivataltól. A drávatamási házat pedig természetvédelmi szakemberek, turisták vették igénybe — mondta Fenyősi László, a Duna-Drá- va Nemzeti Park igazgatóság tájegységvezetője. A nemzeti park igazgatósága turistaházainak többsége kulcsosházként üzemel. Fontos szerepük van ezeknek a természetvédők szorgalmazta ökoturizmusban: oktatási központokként is szolgálnak majd. N. L.
