Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-20 / 272. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. november 20., péntek Gondok a tanórákon, de még nehezebb nevelni a szülőket Küszködő cigányiskola Kisdiákok az istvándi iskolában; araszolva haladnak előre a tananyagban fotó: pölöskei tiborné Vitázik a polgármester Postahivatalt szeretne a kisközség lakossága Somogytarnóca választott Megválasztották a település- részi önkormányzat tagjait a somogytarnócaiak. Meszler József negyven, Kiss József- né negyvenhat szavazattal lett a tagja, s a vezetője to­vábbra is Szöllősi Mihály. A részönkormányzat két tagját négy jelölt közül választot­ták, titkos szavazással. A fó­rumra pedig hetvenen jöttek el a tarnócai faluházba. Jegyzőt keres négy falu Meghallgatást tartottak Kas- télyosdombón négy falu ön- kormányzati képviselőinek részvételével. Körjegyzőt ke­resnek, s az egyetlen pályázó jelölttel ismerkedtek szerdán este. Kastélyosdombó, Drá- vatamási, Drávagárdony és Istvándi képviselői közös testületi ülésen december vé­géig döntenek majd a jegyző személyéről. Gázzal fűtenek Darányban Elkészült a gázhálózat és a tartálypark Darányban, s a télen már gázzal fűthetnek az itt lakók. 26,5 millió fo­rintba kerül a beruházás, melynek során 185 család igényelte a tartályos gázt. Már használatba is vették a helybeliek; holnap lesz az ünnepélyes átadása. Előadás kismamáknak A fejlődési rendellenességek­ről, ezek genetikai és kör­nyezeti okairól tartott elő­adást a barcsi kismamáknak dr. Méhes Károly professzor. Az előadást a városi kisma­maklub szervezte, s része a klub egészéves előadássoro­zatának. Óz és Olivér előadáson Du­gig megtelt tegnap a barcsi művelődési ház nézőtere a bu­dapesti Harlekin színház két előadásán. Délelőtt a kiseb­beknek szólt az Óz, a csodák csodája című mesemusical, délután a nagyobbak látták a Twist Olivért. Az előadásokra nemcsak a barcsi, hanem a környékbeli iskolákból is szép számban jöttek gyerekek. Az istvándi kisiskolába 37 gyerek jár. A nyolcvan szá­zalékuk cigány. Itt nincse­nek látványos eredmé­nyek, örülni kell, ha meg­tanul a gyerek olvasni. Tíz­szeres energiával a tize­dét sem lehet elérni, amit egy átlagos iskolában. Istvándi — Nehéz a gyerekekkel, sok­szor még nehezebb a szülők­kel. Vagy araszolva haladunk előre, vagy sehogy — mondta Kozma Ákosáé igazgató. — Igaz ez a gyerekekre és a szü­lőkre egyaránt. Leginkább az otthoni tanulás hiányzik; a gyerekek 95 százaléka haza sem viszi az iskolatáskát. Annyit tanul, amennyi az is­kolában ráragad. Márpedig a legtöbbre nem sok ragad. Istvándiban erede­tileg két nagy cigánycsalád élt. Közeli rokonok házasodnak egymással, és sok a retardált gyerek. Árulkodik erről, hogy 20-22 gyerek jár innét a barcsi kisegítő iskolába. Ugyanakkor a kevés jó képességű gyerek is könnyen elkallódik. — Nagyon Milliós tételben vesz föl­det egy lakócsai felvásár­ló. Sok adásvétel lezajlott már a faluban, s folytató­dik az üzletkötés Potony- ban, Kastélyosdombón. Lakócsa, Potony Úgy tűnik, annak ellenére is jó. üzlet a területvásárlás, erős a kötődés a családon be­lül; van olyan jó eszű gyere­künk, akit nem engednek to­vábbtanulni, mert akkor elke­rülne otthonról. A pedagógusnak itt nem­csak a gyereket, hanem a szü­lőt is muszáj nevelni. Mára el­érték, hogy a törekvőbb ci­gánycsaládok figyelnek gye­rekeik tanulására, eljárnak a szülői értekezletekre. Cigányiskola, így hetente hat órában a cigányságról ta­nulnak. Roma költészet, tánc­tanulás, cigánymesterségek, a cigányság története és szoká­sai szerepelnek a tananyag­ban. — Nagyon kevés az anyag, amelyből a cigánykul­túrát megismertethetnénk... A faluban néni sokan élnek már a régiek közül, csak a cigány- irodalomra támaszkodha­tunk. Sokat segített a kisebb­ségi önkormányzat; kazettá­kat, CD-ket szereztek nekünk. Gond, hogy mi, pedagógusok sem beszéljük a cigány nyel­vet, magyarul mondjuk el, amit cigányul kellene. Pedig igény van rá, hogy megismerjék a roma kultúrát. A gyerekek tátott szájjal hall­hogy ezen a vidéken nem túl jó minőségűek a földek, s mű­velését illetően — a nemzeti park létrehozása miatt — sok a gazdákban a bizonytalan­ság. Mind a korábban történt több nagyobb felvásárlás, mind a jelenleg zajló ezt bizo­nyítja. Csonka Józsefné elmondta: korábban néhány felvásárló a gatják a cigánymeséket. A ne­gyedikes Orsós Attila is eze­ket a meséket említette elő­ször, amikor a foglalkozások­ról kérdeztem. A harmadikos Horváth Renátának pedig a roma énekek tetszenek. — Van egy lány az osztályban, nagyon szépen énekel ci­gánydalokat. Le szoktuk vele fordíttatni. Én is szívesen megtanulnám egyik-másikat. A negyedikes Kulcsár Eszter a táncokat említette. Arról is beszélt: ha megismerik a kultú­rájukat, könnyebb megérteni a cigányokat is. — Sok köztük a rendes ember, akiket ugyan­úgy lehet szeretni, mint a ren­des magyarokat — mondta. Károlyi Judit jó tanuló. Vele arról beszélgettünk: nagyobb, jobban felszerelt iskolában ta­lán többet tanulhatna. — A testvérem is ide járt — mondta —, és most főiskolás. Sokan kerültek innét főiskolára, so­kukból éppen tanító néni lett. Judit egyébként — negyedikes fejjel — rendőrnek készül. Mint mondta: azért szeretne rendőr lenni, hogy ne lophas­sák és ne verhessék meg az embereket. Nagy László gazdák tájékozatlanságából húzott hasznot, és rendkívül olcsón jutott nagy területek­hez. Megbízója azonban kor­rekt — 70 ezer forintos hektá­ronkénti — áron vásárolja fel a földeket. Lakócsán lassan nyélbe üt­nek minden adásvételt, s a földvásárlás Potonyban, Kas­télyosdombón folytatódik. Új polgármestert válasz­tottak a tótújfalusiak: lliásics Jánost. Nyolc évig volt képviselő, majd alpol­gármester; a többség úgy vélte: ennyi tapasztalattal irányíthatja a falut. TŐTÚJFALU Gyakori vitáiról ismerték ko­rábban lliásics Jánost a társ­községek polgármesterei. — Vitáztunk a testületben is, de nem önös érdekből, hanem mindig a település érdekében — mondta lliásics János. — A lakócsai általános iskola fi­nanszírozása ügyében példá­ul sikerült meggyőznöm a képviselőket, hogy több pénz kell az iskolának. — Voltak kudarcai is? — Megesett az is, hogy hiá­ba hadakoztam. Sokalltam például a DRV által megállapí­Két éve még húsz kecské­jük volt és rengeteg gida. Pécsről, Kanizsáról jártak hozzájuk kecsketejért. Ma már csak három anyakecs­ke árválkodik a drávata- mási porta hátsó udvarán. Drávatamási A jó gazda nem bíz semmit a véletlenre. A drávatamási Guth Zoltánék sem. Kecskét, nyulat, disznót tartanak, mondván: ha az egyik nem úgy jön be, ahogy kellene, még mindig ott a másik kettő. — Most éppen a kecske megy nehezen — mondja Guth Zol­tánná. — A gidákat még csak viszik a horvátok, de a tejre, sajtra nincs rendszeres keres­let, nem érdemes vele piacoz- ni. így aztán átnyergeltünk' nyúlra és sertésre. A kecskét már csak magunknak tartjuk. tott vízdíjat, de nem sikerült közös nevezőre jutni. Polgár- mesterként sem leszek megal­kuvó, sőt még keményebben képviselem a falu érdekeit.-Mia legsürgetőbb feladat? — Most a kisebb javítások el­végzése. A nagy feladat az, hogy postahivatal kellene. Már tárgyaltam a pécsi igazgatóság­gal, de nehéz lesz kiharcolni, mert nem sok jóval kecsegtet­nek. Arra hivatkoznak, hogy nem kifizetődő, mert kevés a község lakossága. De Kasté­lyosdombón és Drávatamási- ban is ennyien laknak, s mégis van postájuk. Jövőre járdát is építünk a Szabadság utcában kilométer hosszan, s elkezd­jük a régi iskola felújítását. Az új út építése Lakócsa és Tótúj­falu között azonban egyelőre csak terv marad. Kevés a pén­zünk; ezért figyeljük a pályá­zati lehetőségeket. G. A. A lányom, unokám issza — és persze mi magunk is — a kecsketejet. Sajtot, túrót csak saját használatra készítünk. Több ezer nyulat tartanak. Abban van a pénz — ismeri el a férj is, aki azonban mégsem tett le végleg a kecskéről. — Nem szabad teljesen fölszá­molni az állományt, hiszen bármi történhet, lehet még üzlet a kecskében is — ma­gyarázza Guth Zoltán. — A sajtot a horvátok nagyon sze­retik, és a gidát is viszik. A kecske tehát marad. Terve­zem, hogy átállunk a jól teje­lőkre, hiszen a kecsketej na­gyon értékes, felér az anyatej­jel a csecsemők számára. Tu­dunk már kecskesajtot is ké­szíteni, s idővel talán megnő a kereslet. Addig is felhasz­náljuk a fölösleget: fölnevel­tünk mi már kecsketejen jó néhány malacot. Nagy László Kapós Dráva menti földek Guthéknál még mindig a kecske a kedvenc Átnyergeltek a nyúlra Guth Zoltán: A kecske marad, mert értékes a teje fotó: pölöskei tiborné Tamburázni is tanít az új igazgató Új igazgatója van a lakócsai iskolának. Bunyevácz Józse­fet jól ismerik a négy hor- vátajkú faluban újságíró­ként és a Dráva menti hor- vát közösség vezetőjeként. Lakócsa Hat év alatt a negyedik igaz­gatót fogyasztja ez az iskola. Ilyen jövés-menés után nincs könnyű dolga. — Tennivaló van bőven, hi­szen valamennyi igazgató csak belekezdett a munkába — mondta Bunyevácz József. — Úgy vettem át az iskolát, hogy nem volt pedagógiai programja. Első dolgunk en­nek az elkészítése volt. A hé­ten már átadtam a jegyzőnek a programtervezetet. Szeret­nénk az idén minden admi­nisztratív feladatnak eleget tenni, hogy jövőre megkezd­hessük az érdemi munkát. A munkamorálra is hatott a gyakori igazgatóváltás; az én dolgom, hogy a meglazult gyeplőt szorosabbra húzzam. — Elődje sokat panaszko­dott a képviselő-testületekre. Most új az igazgató s újak a testületek is. Könnyebb lesz-e egymást megérteni? — Tagja vagyok a lakócsai képviselő-testületnek, és úgy látom: szót értünk egymással. A többi falu testületét még nem volt alkalmam jobban megismerni. Megválasztá­somkor a képviselők azt mondták: próbáljak meg erős kézzel jól működő vidéki is­kolát csinálni a lakócsaiból. Én is ezt szeretném elérni. — A Dráva menti horvát közösség vezetőjeként fontos volt önnek a horvát kultúra ápolása, a hagyományőrzés. — Az iskolában eddig hol működött, hol nem a horvát néptánc-szakkör, népzenei szakkör. Most újra elindítot­tuk mindkettőt, s én vezetem tovább. Jó látni, hogy van rá igény. A horvát nyelvoktatás heti négy órában történik, ezt az óraszámot nem tudjuk nö­velni. — Mindig gondot okozott a szakos ellátottság. Ez miként enyhíthető? — A tantestületet továbbta­nulásra, újabb szakok meg­szerzésére ösztönözzük, hogy javítsuk az intézmény szakos ellátottságát. Ezenkívül az egész tantestület, az igazgató­val az élen, számítástechnikát fog tanulni. Nagy László Bunyevác József: Újra van népzenei szakkör fotó: pölöskei tiborné Kulcsosházak turistáknak Egyre többen veszik igény­be a természetvédelmi igazgatóság turistaházait. SZENTBORBÁS, DRÁVATAMÁSI A szentborbási vízmesterházat főleg konferenciák, találkozók színhelyéül kérték el a termé­szetvédelmi hivataltól. A drá­vatamási házat pedig termé­szetvédelmi szakemberek, tu­risták vették igénybe — mond­ta Fenyősi László, a Duna-Drá- va Nemzeti Park igazgatóság tájegységvezetője. A nemzeti park igazgatósága turistaháza­inak többsége kulcsosházként üzemel. Fontos szerepük van ezeknek a természetvédők szorgalmazta ökoturizmus­ban: oktatási központokként is szolgálnak majd. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents