Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

SOMOGYI HÍRLAP 8 Belpolitika 1998. november 2., hétfő Hírek Alkotmánybírósági ülés A testület mai ülésén folytat­ják azoknak az indítvá­nyoknak a tárgyalását, ame­lyek a magzati élet védelmé­ről szóló törvény alkot­mányellenességének megál­lapítását kérték. Megvitatják azokat a beadványokat is, amelyek szerint az alaptör­vénybe ütközik a köztisztvi­selői és a közalkalmazotti il­letmények postai vagy banki átutalása. Bizakodó Duna Kör A Duna Kör megalakulása óta vallja, hogy a vízlépcsőprob­léma nem magyar-szlovák kérdés, hanem a két orszá­gon belüli technokrata lobby és a környezetért aggódók konfliktusa - hangsúlyozza a szervezet hét végi közgyű­lése után kiadott közlemény. '■ Az elnökség reményét fejezte ki, hogy az új szlovák kor­mány köreiben nagyobb hangsúlyt kap a természeti értékek megőrzése. Magyar példa Bár máig vita van az új nyugdíjrendszerről, Magyarország mégis egyik példájául szolgálhat a nyug­díjreform megvalósításában a világ jó néhány olyan or­szága számára, ahol kiderült, hogy az eddig működő ellá­tási rendszer már nem felel meg a céljának. Mindez a hét végén Budapesten a ma­gánnyugdíjpénztárakról tar­tott nemzetközi konferencián kapott hangot. Kétnyelvű könyv Ma­gyar-szlovák egyháztörténeti sorozat megjelentetését hatá­rozták el a két ország egyházi intézményei. Az első könyv, a „Rudnay Sándor érsek és kora - Alexander Rudnay a jeho dóba” című kétnyelvű kiadvány hét végi esztergomi bemutatóján jelen volt Paskai László bíboros-prímás, esz- tergom-budapesti érsek is. Több bűncselekmény Az év első kilenc hónapjában folytatott nyomozások során több mint 451 ezer bűncse­lekmény vált ismertté, ami 28 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában - derül ki a Bel­ügyminisztérium jelentésé­ből. Vagyon elleni bűncse­lekménynek számít az esetek 80 százaléka, az összesen kétszáz emberölés 2 száza­lékkal több, mint egy éve volt. Csökken a tudás súlya A tudományos élet nem lehet a hatalmi harc színtere Visszaállítani a tudás és az erkölcs becsületét, nem jámbor óhaj ez, ha­nem korparancs - nyilat­kozta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke abból az alkalomból, hogy mától egész hetes rendezvénysorozattal tisztelegnek országszerte a magyar tudomány eredményei, törekvései előtt. Budapest Glatz Ferenc kifejtette: a poli­tikai elit a tudósok első számú segítője lehet a nem­zetet gazdagító, a társada­lom fejlődését szolgáló munkájukban, ha a politika. az életminőség javítását tűzi ki célként, a kulturált polgár eszményét tekinti elérendő­nek. Szövetséges lehet a po­litika azzal is, ha segíti a szellemi műhelyek belső fej­lődését. A tudományos élet nem lehet a hatalmi harc terepe - hangsúlyozta Glatz Ferenc. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tudomány nem iga­zodik a négyéves választási periódushoz. Sőt, éppen arra van szükség, hogy tá­mogatása érdekében össze­fogjanak egymással az el­lenzéki és a kormánypártok. Az információs forradalom, a nagy gazdasági-kplturális világkihívások idején ugyanis létkérdés a kis nem­zetek számára, hogy ver­senyképes tudásra tegyenek szert. Glatz Ferenc úgy véleke­dett, hogy a világban azok a nemzetek boldogulnak majd, ahol a társadalom - a vállalkozói és az állami szféra - az átlagosnál több figyelmet fordít a kultúrára, a tudományra. Mint mondta, „a tudás­központú társadalmi érték­rend kialakítása ellen hatott, az egyetemi tanszékek, a ku­tatóhelyek kárára vált, hogy elapadtak a volt nagy állami vállalatok pénzforrást je­lentő megrendelései.” Az ál­lami költségvetés ráfordítá­sai is csak az utóbbi időben növekedtek lassan. Rendet tesz a vitás ügyekben a készülő kegyeleti törvény Végső tisztelet nemzeti nagyjainknak A mostaninál lényegesen magasabb kö­vetelményeknek kell megfelelniük a temetkezési vállalkozásoknak, ha a par­lament elfogadja a hamarosan kormány elé kerülő kegyeleti törvényt. A tervek szerint a jövő ősszel életbe lépő jog­szabály számos szigorítást tartalmaz, érettségihez, ötéves gyakorlathoz és vizsgához kötné például a szakmává átminősített tevékenység folytatását és a sírkertek rendben tartását is előírná. Budapest Ladányi Jenő, a Budapesti Temetkezési In­tézet Rt elnök-vezérigazgatója elmondta: a kegyeleti törvény rendet vághat az 1970-es miniszteri rendelet teremtette dzsungelben, amelyben a több mint ötszáz vállalkozás egymást tiporva, sokszor kellő szakértelem nélkül igyekszik meggazdagodni. Jövő ősztől a szakmának számító temet­kezési tevékenységbe legalább középfokú végzettséggel, megfelelő gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező személyek fog­hatnak. Valószínű, hogy az osztrák és a belga gyakorlatnak megfelelően a kamarák adják ki a vállalkozási engedélyeket, a kép­zés megszervezése pedig a Belügyminiszté­rium feladata lesz. A jogszabálytervezet megtiltja a temetkezési cégek megjelenését a kórházakban. A szakma felügyeletét a Mi­niszterelnöki Hivatal mellett létrejövő ti­zenöt tagú Nemzeti Kegyeleti Bizottság látná el. E bizottságra várna például az úgyneve­zett „védett sír” fogalmának kimunkálása, manapság ugyanis bizonyos idő után a sírhe­lyek mindegyike megszüntethető. Virág, emlékeztető mécsesláng fotó: feb Ladányi Jenő elmondta: az Operaház már jelezté, szeretné, ha nem háborítanák 84 ■egykori énekesének sírját. 46 olimpikon nyughelyével kapcsolatban is érkezett ha­sonló kérelem. Noha még eldöntésre vár, hogy ki számít neves személyiségnek, a ter­vek szerint az 1956-ban elesettek, a mun­kásmozgalom halottainak nyughelye ugyanúgy védettséget élvez majd, mint a képzőművészeti alkotásként értékes, de is­meretlen személyek sírkövei. Újraépítkezik az SZDSZ Az önkormányzati válasz­tásokon elért eredményt értékelve az Országos Ta­nács minden esélyt bizto­sítva lát arra, hogy az SZDSZ erős, szabadelvű középpárt legyen egy há­rompólusú politikai rend­szerben. Magyar Bálint pártelnök a tes­tület hét végi ülésén elhang­zottakat összefoglalva beje­lentette: megkezdték a „Ho­gyan tovább, SZDSZ?” című anyag megvitatását. A politi­kus szerint az SZDSZ újjáépí­tésének következő lépéseként november 21-én, a párt 10. születésnapján nyilvánosságra hozzák az alapprogramot ké­pező Elvi nyilatkozat megújí­tott változatát, a Liberális manifesztumol.- Az SZDSZ a közeljövőben el kívánja adni Mérleg utcai székházát - jelentette be Béki Gabriella, az Országos Ta­nács testület elnöke. Ezt a lé­pést azzal indokolta, hogy az országgyűlési választások után kevesebb állami támoga­tást kapnak, amit hatéko­nyabban szeretnének elköl­teni. Közlése szerint az SZDSZ-nek jelenleg 370 mil­lió forint adóssága van. Hangsúlyozta: az SZDSZ tisz­takezű párt, amelynek ha pénzre van szüksége, törvé­nyes módon hitelt vesz fel. Az OT ülésén döntöttek ar­ról is: a következő küldött- gyűlés februárban lesz, ami­kor a tervezett alapszabály­módosítással egy korszerű, liberális párt szervezeti alap­jait kívánják megteremteni. Nem szerepel színház a ligeti rendezési tervben Kezdődik a Nemzeti-csata Élénk visszhangot keltett a kormány múlt heti dön­tése az új Nemzeti Színház helyének és az átadás ide­jének megváltoztatásáról. Budapest Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának politikai államtit­kára elmondta, hogy a kor­mányzat külön forrást rendelt az Erzsébet tér helyreállítá­sára. Ezeknek, valamint a buszpályaudvar kitelepítésé­nek a költségei az államtitkár szerint a színház építésére szánt 10,7 milliárd forintot nem érintik. A városligeti új helyszínnel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki az érintett zuglói ön- kormányzat MSZP-s frakció- vezetője. A politikus el­mondta: a kerület hatályos részletes rendezési terve sze­rint nem épülhet színház a jelzett térségben, mert azt parkosításra szánták. Demszky Gábort, a főváros főpolgármesterét meglepe­tésként érte a kabinet dön­tése. A városligeti helyszínt a politikus nem tekinti tárgya­lási alapnak. Emlékeztetett arra, hogy az érvényben lévő szerződés szerint, ha nem épül fel a színház, a teret a kormánynak tíz éven belül eredeti állapotában vissza kell adnia a fővárosnak. Kodály Zoltánra emlékeztek A kulturális és az oktatási tárca határozott elképze­lése, hogy visszaállítsa a zene-pedagógia tekintélyét és méltó helyre tegye a tan­rendben az énekórát - hangzott el a Magyar Kodály Társaságban a hét végén. Budapest A két évtizedes múltú, tekin­télyes testület budapesti tisztújító közgyűlésén Há­mori József, a nemzeti kultu­rális örökség minisztere mindenekelőtt a zenélésnek, az éneklésnek a közösségte­remtésben betöltött szerepét emelte ki.- Eljött az idő, hogy az emberek újra elmondhassák, énekelni szép, énekelni jó, még ha a dal netán hamisan szól is - mondta. Ezután Hámori József Ko­dály Zoltánra emlékezve a zeneszerző szavait idézte, amely szerint minden ember annyit ér, amennyit a hazá­jának és embertársainak használ. A legnépszerűbb politikusok A Szonda Ipsos októberi felmérése Göncz Kovács Orbán Demszky Martonyi Deutsch Járai Magyar Ader Szájer Kövér Pintér Kuncze Szabó Stumpf Chikán Latorcai Horn Kósáné Lezsák Boross Torgyán Csurka Árpád László Viktor Gábor János Tamás Zsigmond Bálint János József László Sándor Gábor János István Attila János Gyula KMagda Sándor Péter József István r'Jml 1 □ • Q n épszerűség 1%) népszerűség 1%) ismertség (%) ismertség |%| a nyugati országrészben országosan a nyugati országrészben országosan Az adatfelvétel ideje: 1998. szeptember 26-október 2. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 320 a nyugati országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó nyugat-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a korcsoport, a nem és a lakó­hely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig ter­jedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. A *-gal jelzett politikus az előző felmérésben nem szerepelt. A Dunántúlon érdekes diffe­renciálódási folyamat in­dult meg. A Fidesz front­emberei közül néhányan visz- szaszerezték múlt havi veszte­ségeik egy részét. Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Áder János és Kövér László politikusi teljesítményét most 5-7 ponttal jobbnak ítél­ték a dunántúliak, mint egy hónappal ezelőtt. Ennek nyo­mán Ader és Deutsch hat-hat, Kövér öt, a miniszterelnök pe­dig egy hellyel lépett előbbre a népszerűségi listán. Kevésbé változott azoknak a minisztereknek a megítélése, akiket csak a kormányalakítás óta ismer a szavazóközönség. Martonyi János és Járai Zsigmond továbbra is jobban szerepel a többieknél. Chikán Attila szereplését csak keve­sen tudták minősíteni. Az ellenzéki politikusok közül Kovács László és Ma­gyar Bálint továbbra is nagy népszerűséget élvez. Kósáné Kovács Magda és Hóm Gyula ugyanakkor egyre inkább a lista utolsó harmadába szo­rul. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents