Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi Tájak 1998. november 11., szerda Széllelbélelt optimizmus Ha a tervek szerint alakul a jövő évi agrártámogatás, személyenként akár harmincezer forintra is számíthatnak a mezőgazda- sági termelők. Az idei mintegy tízezer forinthoz képest ez jelentős összeg. Szükség is lesz a pénzre, hiszen a vetőbúza má- zsánkénti ára 3200-3500 forint, duplája az étkezésinek. Növeli a ráfordítást az energiaár-emelés és a gépek amortizációja is. A mostoha őszi időjárás, a szűnni nem akaró eső már önmagában is elég volt ahhoz, hogy megkéssenek a gazdák. Bár Kató László, a Toponártól Ka- zsokig terjedő tizenkét település gazdajegyzője szerint akadt olyan ismerőse is, aki januárban vetette el a búzáját és nem fizetett rá a késedelemre. A közel tízezer hektáros szántó kukoricával vetett részének mintegy harminc-negyven százalékán azonban még most is lábon a tengeri. Igaz, nem is hiányzik, mert a haszonállatok is alaposan megcsappantak a környéken. Göllében a cukorrépa is a földben van. A gabonának szánt területen már végeztek a szántással, itt az ideje, hogy előkészítsék a talajt. Ha nem lesz több eső, akár holnap elkezdhetik a búza vetését. A Kapós-menti gazdák okulva az idei gabonapiac telítettségéből, jövőre mintegy harminc százalékkal kisebb vetésterületet szántak a kenyérnek valónak. A zsíros, olykor harminc aranykoronás földekbe repce került, mondván: jó ára volt az elmúlt ciklusban az étolaj-alapanyagnak. Még a kisgyaláni, osztrák érdekeltségű földeken is virít majd a sárga virág. Egyes gazdák azonban úgy vélik a vidéken: ha senki sem vet elég búzát, fölmegy a termény ára, hiány lesz a kenyérnek valóból. Csak reménykedhetünk, hogy a kétkedő és optimista gazdák tervei egyensúlyt teremtenek a gazdaságban, s talán bejönnek még a számításaik is. Várnai Ágnes Fatekenőben hordták össze a kápolnadombot Stációk Zsolnay-kerámiából Mestert keresnek a stációk fölújításához fotó: török anett Az országban csak néhány helyen lelhető föl olyan Zsolnay-kerámiából készült stáció, mint a göllei. Az értékes művek készíttetőjének, Süttő Gyula volt plébánosnak a sírját nemrégiben találta meg Puska Ferenc, Gölle jelenlegi plébánosa. GÖLLE Ugyancsak a plébános lelte föl Fekete István író két testvérének a sírját, s a göllei diákok segítségével rendbe teszik. — A kálváriát Rácz Valéria művésznő ösztönzésére már mintegy négy éve szerettük volna fölújítani — mondta Puska Ferenc plébános. — Egy pécsi mester vállalta volna a munkát, de azt kérte, hogy az értékes kerámiákat egyenként vegyük le és szállítsuk hozzá. Sérülés nélkül ezt nem tudtuk volna megtenni, ezért most azon törjük a fejünket: kit bízhatnánk meg azzal, hogy helyben újítsa föl. A temetőben levő Vendel- kápolna memento. Az 1856- os nagy göllei állatjárvány megfékezésének emlékére állíttatták a falu lakói. Szent Vendel napja, október 20-a azóta fogadalmi ünnep, s a kápolnában celebrálja a nagymisét a plébános. A kápolna kis dombját — akár csak a kálváriáét — annak idején fatek- nőben hordta össze Gölle hálás népe. A templom restaurátorának, Pater Antonius Callo plébánosnak a síremlékéhez ugyancsak elzarándokolnak a helybeliek, s megemlékeznek Szabó Gyuláról is, aki 1940- ben végrendeletében az utódokra hagyta a főoltár megépítéséhez szükséges összeget. Göllében még szokás a halott virrasztás is. Ez azonban már nem a házaknál van, hanem a temetőben. A szertartást megelőző néhány napon elővirrasztó asszonyok énekkel, rigmusokkal búcsúztatják halottaikat. (Várnai) Gicony, a disznókirály Az elmúlt negyven évben volt brigádvezető, segéd- agronómus és elnökhelyettes is a téeszben. 1986 óta azonban nyugdíjas. A göllei Gicony Puska József most sem tétlenkedik. A föld és harmincnégy disznaja nem hagyja. Gölle A Gicony előnév eredetéről csak annyit mond a gazda: a környéken évtizedek óta sok Puska él, ezért valahogyan meg kell különböztetni a családokat. Rájuk a zsúpfedéskor alkalmazott gica elferdített változata ragadt; így, mindenki tudja, hogy melyik Puskáról van szó. A falunév történetéről meg az a legenda járja - meséli -, hogy Árpád fejedelem Gerle nevű lova egyszer megbotlott ezen a vidéken, s így nevezték el Gödének a települést, amelynek állandó jelzője lett, hogy gazdag község. Most már kevesebben vallják ezt. Főleg az állattartók, akik úgy vélik: egyre kevésbé éri meg a disznóhizlalás.- Tavaly ötvenezer forint veszteség volt a sertéseken, s akkor a vizet, a villanyt, az ólak amortizációját nem számoltam - állítja Puska József, akire a „disznókirály” elnevezés is ráragadt. - Az idén még többet ráfizetek, hiszen a múlt évihez képest száz forinttal olcsóbb a felvásárlási ár. A keleti piac beszűkült, hova szállítsunk? Már fogalmazom a levelet Torgyán József miniszternek. Puskáék harminc hektár földjükön kukoricát, búzát, árpát, tritikálét termelnek a malacoknak, a hízóknak, az anyadisznóknak, s van egy négyhektáros rétjük is. Hogy miért nem adják fel? Azt mondták: beleszülettek a gazdaságba, a disznótartásba, s abban bíznak: végre megbecsülik majd az állattartókat.- Kinek adják el a sertéseket? - kérdezem óvatosan, miután sorra járjuk az ólakat.- Aki többet kínál értük - jön nyomban a válasz -, de évente három-négyet levágunk, mert nagy a család. (Lőrincz) Tanítványok a katedrán Megszépült a göllei általános iskola és az óvoda. A fölújításhoz szükséges 21 millió forint 54 százalékát pályázati pénzből, 1,5 millió forintot a területfejlesztési tanácstól, a maradékot a társult önkormányzatoktól sikerült előteremteni. Segít- ségük-kel mintegy 200 ezer forintért új radiátorokat is fölszereltek. Büssü, Gölle, Kisgyalán A piarista rendnek, majd gazdaképzőként szolgáló múlt századi épületnek a fölújításával elhárult az életveszély. A külsejében is megszépült iskolára új tetőt raktak, víztelenítették az épületet, s kicserélték az 50 éves, elavult elektromos hálózatot. A központi fűtést már a nyáron beszerelték. A tantermek padozatának és a bútorzárnak a cseréjére azonban már nem futotta. Zsigárdi Péter iskolaigazgató elmondta: a négy önkormányzat társulásában működő intézmények költségvetését egyetértéssel elfogadták. Az idén 50 millió forinttal gazdálkodhatnak, ez csak a legszükségesebbekre elég. A költség- vetésből átlag 147 ezer forint jut egy gyerekre, alig húszezerrel több, mint tavaly. Az állami támogatást, helyzetüktől függően, különböző mértékben kiegészítik a társult ön- kormányzatok; időre és pontosan fizetik a hozzájárulást. Kisgyalánban és Büssüben a helyi önkormányzat tartja fönn a még meglévő intézményeket. A kis települések ráfordítása azonban arányaiban magasabb, mint a gesztor ön- kormányzaté. A központi iskolában 154 diák: 77 alsós és ugyanannyi felsős tanul. A 19 enyhén fogyatékos gyermeket speciális tagozaton oktatják. Szükség van a fokozott figyelemre, hiszen a tanulók kétharmada hátrányos helyzetű, ezeknek a fölzárkóztatását heti hat órában segítik. Fonóból, Büssü- ből, Kazsokból, Kisgyalánból és Inámból további 16 gyermeket fogad a göllei iskola. Van egy tagiskola Büssüben is, 12 normál és 12 speciális foglalkozást igénylő gyermekkel. Kisgyalánban pedig 16 apróság kezdte meg a tanévet. A 70-es évek végén még csaknem 400 iskolás koptatta a padokat. Az utóbbi években jó, ha kétszázan vannak. Zsigárdi Péter szerint az elvándorlást gondoskodásukkal és az anyagiak megteremtésével a szülők is támogatják. Bár az iskolában végzett valamennyi diák továbbtanul, munka híján csak néhány telepszik le Göllében. — Az utóbbi években kevesebben jelentkeznek a gimnáziumokba — mondta az iskola- igazgató. — A hátrányos helyzetűek zöme inkább a szakmunkásképzőkbe igyekszik. Gölle büszke lehet tantestületére, melyben az ének szakos kivételével minden tanár szakképzett. Kétharmaduk itt volt diák, és visszatért ide tanítani. Várnai Ágnes jt .. 4 í r* Serények a kisdiákok, fürgén dolgoznak a technikaórán fotó: török anett Mosolygós őszutó Csókolooom... - hangzik az út túloldaláról. Odanézek, s látom: két hátizsákos kisgyerek igyekszik haza. Talán másodikosok lehetnek. Ők üdvözöltek mosolyogva, pedig nem is ismerjük egymást. Még nem felejtették el a családi intelmet: köszönj szépen az utcán. Szüleik őrzik a falu tradícióit, s a köszöntést gyerekeiktől is elvárják. Mindegy, hogy utcabéli, faluszéli vagy városi a szemben jövő, mindenkinek jár egy hangos csókolooom. És egy mosoly, ebben a zord őszutón a göllei utcán. L S. A vállalkozók elkerülik a települést Földgázra váltanának A gölleiek több mint hatvan százaléka szeretné a vezetékes földgázt. A vezeték már korábban kiépült, hiszen PB-gázzal melegszenek az otthonokban, s a rendszer alkalmas a földgázra is. Gölle A gondot az jelenti, hogy a rendszergazda és a leendő üzemeltető, a Kögáz Rt nem tud megegyezni. Kovács Ernő göllei polgármester hiába próbálta, nem tudja meggyorsítani a folyamatot. Annak viszont örül, hogy a Kögáz külterületi terveiben között Gölle és Kisgyalán is benne van. így abban Kovács Ernő polgármester FOTÓ: TÖRÖK ANETT reménykedik, még ebben az évben tisztázzák kié lesz a már kiépített rendszer, s így akár már jövőre földgázzal fűthet- nek a faluban. Mintegy kétszáz ingatlantulajdonos jelezte csatlakozását, s a megállapodás után vélhetően a két szövetkezet és a település közintézményei is rákapcsolódnak a vezetékre. A faluban sok a munkanélküli, s mivel Gölle a főútvonaltól meglehetősen távol esik, még csak remény sincs munkahelyteremtésre. A vállalkozók rendre elkerülik a települést, pedig épülettel adókedvezménnyel is támogatná az önkormányzat egy kisüzem létesítését. L. S. Fejlesztés fokozatosan A kötelező feladatokra jut pénz, de fejlesztésre alig marad. Szigorú takarékoskodással tervezve, apró lépésekkel igyekszünk elérni céljainkat — mondta Terbe Sándor gadácsi polgármester. Gadács Az alig 150 lakosú falu lakossága elsősorban a mezőgazdaságból él. Az önkormányzatnak kevés a lehetősége: idei 6,8 millió forintos költségvetése csak a legfontosabb feladatokra elég. A fejlesztés — mint a polgármester mondta — rendkívül forrásigényes. Sorolta a tennivalókat, de tisztában van azzal: a rendelkezésre álló pénz kevés. Ezért rangsorolják a feladatokat. így ha hosszabb idő alatt is, de elvégzik a legsürgősebb teendőket. A Mező utcában nemrég 500 méter hosszan felújították az utat, s befejezték a kultúrház csinosítását. Tudják, hogy csak nehézségek árán lehet előbbre lépni. Márpedig Gadácson ez a legfontosabb cél. — Amíg nem áll össze a jövő évi költségvetés, nem tudunk tervezni — mondta Terbe Sándor. Fontos, hogy az összes kötelező feladat megoldásán túl azért maradjon némi pénz a fejlesztésre is. A tervezés nem könnyű feladat, aprólékos, körültekintő munkát kíván. Mindent megteszünk, hogy a következő időszakban lehetőség nyíljon a temető, illetve a sportpálya rendbe tételére is. Egy játszótér kialakítása is szerepel a terveikben. Az a céljuk, hogy összkomfortos legyen a falu. Az itt lakóknak csaknem a fele nyugdíjas, így kevés a fiatal. Mindössze huszonkét iskolásuk van; a somo- gyszili iskolába járnak a gyerekek. A beruházás fontos egy kis település életében, ez alapozhatja meg a jövőt. Mint a polgármester mondta: — A behatárolt anyagi lehetőségek ellenére is meg kell találni azokat a kitörési pontokat, amelyek lehetővé teszik a fejlesztést, s ezzel a maroknyi közösség boldogulását. (Harsányi)
