Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-11 / 264. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. november 11., szerda Belpolitika 9 A parlament zárószava­zással elfogadott négy adótörvényt: a jövedéki adóról, az illetékekről, a társasági adóról és az adózás rendjéről szóló törvények módosítását. Budapest Folytatódott a büntetőjog­szabályok módosításáról hétfőn kezdett vita. Dr. Csákabonyi Balázs somogyi országgyűlési képviselő (MSZP) kifejtette: még az előző kormány határozta el, hogy a tanúvédelemre és a fedett nyomozói intéz­ményre vonatkozó előírások 1999. január 1-től életbe lép­jenek. A képviselő egyetér­tett a zár alá vételre, a meg­keresésre, a rendbírságra és a biztosítási eljárásra vonat­kozó javaslatokkal is. Úgy értékelte viszont, hogy a módosítás egy ponton el­lentmondásos, nem veszi ugyanis figyelembe, hogy a kormány időközben az ítélő­táblák bevezetésének elha­lasztása mellett döntött. El­mondta: az a rendelkezés, hogy a megyei bíróságok ha­táskörét 10 tényállás első­fokú elbírálásának kötele­zettségével bővítik, elvisel­hetetlen terheket ró a má­sodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróságra. Az ellenzéki hon­atya szerint az ítélőtáblák halasztása bizonytalanságot kelt az igazságszolgáltatás reformjában. Bírálta azt az elképzelést is, hogy a bör­tönbüntetés elhalasztásához a Büntetés-végrehajtás Or­szágos Parancsnoksága - te­hát az igazságügy-minisz­ternek alárendelt szerv - szakértőjének véleményére is szükség legyen. Helmeczy László (Fidesz) azt is kiemelte, hogy a mó­dosítás megteremti a tanú­védelem lehetőségeit, amit elsősorban a szervezett bű­nözés megerősödése tesz szükségessé. A különösen védett tanú a gyanúsított és védője távollétében teheti meg vallomását. A középrétegek jobban járnak A jövő évi adózással kap­csolatos törvények módo­sításáról döntött tegnap az Országgyűlés. A lakos­ság többségét érintő, vár­ható változásokról Dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal elnökhe­lyettesét kérdeztük. Budapest A szakember szerint összes­ségében a lakosság egészét tekintve az adóterhelés 0,1 százalékponttal - alig érzé­kelhetően - növekszik. A gyakorlatban a gyermektele­nektől a családosok javára csoportosít át terheket az új adótörvény. Előre vetíthető, hogy a középrétegek járnak majd jól. Adószámtan Az adótábla mindössze há­rom sávból áll. Évi 400 ezer forintos jövedelemhatárig 20 százalékos adót kell majd fi­zetni. 1 millió forintig 30 szá­zalékot, afelett 40 százalékot. Az alkalmazotti, havi adó­jóváírás a jelenlegi 20 száza­lékról 10-re csökken, éves maximuma 50 400 helyett 36 ezer forint lesz. Ha valakinek az összjövedelme az 1 millió forintot meghaladja, akkor egyáltalán nem élhet az adó­jóváírás lehetőségével. Ugyanakkor visszatér a gyerekkedvezmény, amely a családi pótlékra jogosultakat illeti meg. Havonta és gyer­mekenként az egy- és két­gyermekesek esetében 1700 forint, a három- és több­A szakértő fotó: feb gyermekeseknek pedig 2300 forint lesz a leírható adóked­vezmény. Ezenkívül lesznek még ap­róbb változások. Például az, hogy az ingatlan bérleti díjá­ból származó bevétel nem számít majd összevonandó jövedelemnek, hanem a be­vétel 20 százalékát kell adó­ként megfizetni. Idén még az a szabály, hogy a bevételből le lehet vonni a költségeket és a többi jövedelemmel ösz- szevontan kell adózni utána, s az érintett „beleszaladhat” akár a legmagasabb, 42 szá­zalékos adósávba is. Elvi tisz­títást jelent az új szabály az adózásban, hasonlóan a tőke- jövedelmek 20 százalékos, elkülönített, lineáris adózta­tásához. Mínusz 6 százalék A közterhek csökkentése je­lentős mértékű. 1998. de­cemberéig a munkabérek után 39 + 4 százalék tb-járu- lékot fizetnek a munkaadók. Jövőre ez 34 + 3 százalékra csökken. Ez összesen 6 szá­zalékos köztehercsökken­tést jelent a foglalkoztatás­ban, amit a munkáltatók akár béremelésre is fordít­hatnak. A minimális egészségügyi hozzájárulás viszont 2100- ról 3600 forintra nő, azaz az alacsony keresetűeknél nő a munkaadók terhe. Külön költségvetés Hazánkban a társadalombiz­tosítási járulékrendszer tu­lajdonképpen egy különálló, „kis” költségvetés, amely az idén 1400 milliárd forintot ölel fel. Történelmi okokból fakadóan ma a tb nem ren­delkezik a fél évszázados befektetett vagyonának ho- zadékával. Ezért csak úgy lehetett „önálló”, hogy a költségvetés készfizető ke­zességet vállalt a hiányért, amit évről évre az adóbevé­telekből pótoltak. Magyarán a társadalombiztosítás is ál­lami kötelezettségnek te­kinthető. Ezért logikus a döntés, hogy 1999. január 1- jétől az adóhatóság szedje be a társadalombiztosítási járulékokat is. A járulékbeszedés átvé­tele két lépcsőben történik majd. 1999. január 1-jétől az egészségbiztosító és nyug­díjfolyósító beszedési rész­legeit országszerte ingatla­nokkal, gépekkel és a sze­mélyzettel együtt átveszi az Apeh, s csupán egy „cégtáb­laátfestést” érzékelhet a la­kosság. Németh Zsuzsa Nincs kegyelem Kunosnak A köztársasági elnöknek csupán „osztott” jogköre van Az államfő helyt adott a volt agrobankos vezérigaz­gató, Kunos Péter kegyelmi kérvényének annak elle­nére, hogy Dávid Ibolya igazságügy-miniszter - elő­terjesztésében - a kérvény elutasítására tett javasla­tot. A végső döntés a mi­niszteré volt, a kegyelem csakis az ő ellenjegyzésé­vel lett volna érvényes. Budapest Mint ismeretes, Kunos Pétert április 30-án a Legfelsőbb Bí­róság - másodfokon - 11 rendbeli vesztegetés bűntette miatt jogerősen két év börtön­nel sújtotta. Kunosnak a köz- társasági elnökhöz címzett kegyelmi kérvénye október 27-én érkezett az Igazságügyi Minisztériumba, majd 30-án azzal a miniszteri vélemény­nyel ment tovább, hogy mivel az igazságügyi orvosszakértői vélemény nem támasztja alá az egészségügyi okból kért kegyelmet, az elítélt azt ne kapja meg. Információink szerint az Alkotmánybíróság többször is foglalkozott a köztársasági el­nök jogköreinek értelmezésé­vel, s 1992-ben a kegyelem gyakorlását „osztott” jogkör­ként minősítette. A bírák a végrehajtó hatalom egységes voltából indultak ki, no meg abból, hogy az államfő efféle döntéseiért végső soron a kormány viseli a felelősséget. Más országok gyakorlatá­hoz hasonlóan tehát szimbo­likusan nálunk is az államfő gyakorolhat kegyelmet, ám a miniszter vétója esetén a kegy mit sem ér. Végső soron a felek együttműködési hajlan­dósága dönti el az elítélt sor­sát. Eddig nagyon ritkán fordult elő, hogy a tárca vezetőjének döntése ellentétes lett volna az államfő határozatával, igaz, Göncz Árpád is csak kivételes esetekben mondott igent a hozzá címzett kegyelmi kér­vényekre. Tavaly például 861 beadvány közül mindössze 57-re született pozitív válasz, idén június 30-ig 715-en kér­tek, de csak 42-en kaptak ke­gyelmet. Mint megtudtuk, a mérle­gelésben a bűntett súlya mel­lett az elítélt egészségügyi ál­lapota is fontos szempont, a terhes anyák például előnyt élveznek. Takács Mariann Katonák segítenek a lakosságnak a 400 kilométeres gátszakaszon Templomi gyűjtés károsultaknak Tiszakarádnál tart a Tisza tetőzése, de senkit sem kell kiköltöztetni - tájé­koztatott a polgármester. A borsodi térségbe vezé­nyelték a Miskolci Határőr Igazgatóság határvadász századát. A határőrök keddtől Sárospatak térsé­gében, a Bodrog gátjain látnak el folyamatos szol­gálatot. Továbbra is a bodrogközi Ti­sza védvonalai és a Bodrog Sátoraljaújhely alatti töltései jelentik a legkritikusabb pon­tokat a több mint kétezer borsodi védekező számára. Sárospatakon két utcában ki kellett üríteni néhány lakást, miután a Bodrog-gátnál szi­várgást tapasztaltak. Továbbra is súlyos a hely­zet a Felső-Tisza szabolcsi szakaszán. Debrecenből és Szolnokról újabb 260, gépek­kel felszerelt katona érkezett az északkeleti országrészbe, ahol immár kétezer-hatszázra duzzadt a honvédek lét­száma. Mintegy 400 kilomé­teres gátszakaszon látnak el embert próbáló feladatokat. Az átázott gátak a végsőkig terheltek, nehezen viselik az óriási nyomást. A szakértők szerint azonban kibírják a szivárgó töltések ezt a száz év óta nem tapasztalt természeti csapást. A központi költségvetés­ben a válságkezelésre ez év­ben elkülönített 400 millió fo­rintos keret kimerülőben van - közölte Lakner Zoltán, a tárca helyettes államtitkára, de ha szükséges, a szaktárca a tartalékokból még elő tud teremteni némi pénzt e dé­lokra. A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar hazánk összes kato­likus templomában novem­ber 15-re rendkívüli temp­lomi gyűjtést hirdet a káro­sultak javára. HÍREK RÖVIDEN Állami autópályák Nem koncessziós for­mában finanszírozza ezentúl a magyar kor­mány az autópálya-építéseket, hanem egy ál­lami tulajdonú társaságon keresztül - jelen­tette be Katona Kálmán közlekedési miniszter az 5-ös számú nemzetközi közlekedési folyo­sóról rendezett konferencián. Sortűzper Miután a bűncselekmény az ak­kori büntetőtörvény szerint 15 év után elévül, a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzésével meg­szüntette az eljárást a 17 halálos áldozatot és 102 ember sebesülését okozó 1956-os tisza- kécskei sortűz két vádlottjával - Török Bélá­val és Korbély Istvánnal szemben is. Lemondott Bálint András A tervezett új Nemzeti Színház igazgatója levélben tájékoz­tatta lemondásáról a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterét. Hámori József „sajnálja Bálint András lemondását. Hiszen az elmúlt időszakban a kulturális kormányzat igyeke­zett minden naprakész tájékoztatást megadni szervezőmunkájához”. Díjmentes csomagküldés A Magyar Posta Rt november 10-től november 30-ig díjmente­sen veszi fel a segélyszervezeteknek szóló, az árvízkárosultak javára feladott csomagkül­deményeket. A segítség számlaszámal A Magyar Vörös- kereszt árvízkárosultak javára elkülönített számlájának a száma: MKB 10300002- 20329725-72273285. A Magyarok Világszövet­sége segélyszolgálata is nyitott külön számlát „Kárpátalja megsegítése” néven: OTP Bank: 11742001-20039118. A Mocsáry Lajos Alapít­vány az 11786001-20043506 számú OTP bank­számlára várja a befizetéseket. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium e célra megnyitott, 10032000-01220249-53000004 számú bankszámlájára postautalványon pénz­adományokat ingyenesen veszi fel a posta. Újbor a libához Úgy tartja a mondás, aki Már­ton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik, aki Márton napján újbort nem iszik, egész éven át szomja­zik. Elődeink az alkalmat sült libával tisztelték meg. A pe­csenyére lehetőleg már újbort ittak, ami ekkorra rendszerint kiforrt. E hagyományt szándéko­zik újjáéleszteni az az ün­nepség, amelyet tegnap ren­deztek meg a Budavári Had­történeti Múzeumban. Az el­sőként elfogyasztott újbor a borivó emberek kíváncsiságát szolgálja ki az új évjárat mi­nőségéről. Idén Szent Márton italának Bock József villányi gazda bo­rát választották. Bock József 1997-ben elnyerte az év bor­termelője címet. FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Az újbor köszöntése régi hagyomány a bortermelő országokban Nem szabad mérlegelni, fenyegetőzni A rablónak igaza van Egy kisebb bolt egyedül lévő eladója jószerivel csupán a szerencséjében bízhat, hogy nem éri tá­madás, nem rabolják ki az üzletet. A korábbi mondás - a vevőnek mindig igaza van - mára átalakult: a rablónak mindig igaza van! A napokban két bolti gyil­kosság is történt a főváros­ban, védtelen eladók estek áldozatul. A biztonsági szakértő egyetlen jó taná­csot tud adni arra az esetre, ha már bekövetkezett a baj, azaz tolvaj, vagy rabló lé­pett az üzletbe. Nem szabad ellenállni, fenyegetőzni! Az eladó akkor cselekszik he­lyesen, ha azt teszi, amit a támadó mond. Ekkor van esélye arra, hogy nem válik áldozattá. Az elmúlt öt évben becs­lések szerint több mint harmadával növekedett a bolti lopások és a kereske­dők sérelmére elkövetett támadások száma. A nagy áruházláncok, élelmiszer- boltok kivételével a kisebb butikok, trafikok védelme megoldatlan. Az árulopások ellen lehet védekezni különféle tech­nikai eszközökkel, az eladót azonban ezek nem védik meg. A lényeg: éles hely­zetben ne mérlegeljünk!

Next

/
Thumbnails
Contents