Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-07 / 261. szám
WJP 1 _ ZL. 1 1998. november 8. Közeiről IHOHOROHHOHHiOOHOHOlOOHHOHOHHOOOIHI Magyar Hamupipőke Svájcban Nem mész haza, kibírod! Ez csak egy rossz álom! Sose add fel! Ilyen biztató feliratok segítették át a nehéz órákon Tímeát, s fogták vissza a csomagolástól és az utazástól. Pedig nem is került olyan messze az otthontól: Kovács Tímea a magas életszínvonal, a bank, az óra és a finom csokoládé hazáját, Svájcot választotta négy hónapra munkahelyéül. Kitöltötte az utazást szervező szövetség kérdőívét, megírta az önéletrajzát, s már csak arra várt, hogy egy svájci farmer őt válassza ki a jelentkezők közül. Az igazi vonzerő persze az volt, hogy megismer egy országot, közeli kapcsolatba kerül az ottani emberekkel, s ezáltal a német nyelvet is gyakorolja. — Egy négygyermekes családhoz kerültem Zürichtől harminc kilométerre Gündisauba, ahol a férj gondja volt az egész gazdaság. Az istállókban harminc tehén, 10 hízó marha, 200 sertés, növendék borjak és rengeteg nyúl várta a gondozást. Reggel a fejéssel kezdtem. Majdnem két hónapba telt, mire biztonsággal megtanultam a fejőgép kezelését s a mosási folyamatot, de amint egy kis gyakorlatot szereztem, már el is vették tőlem a feladatot. A gazda naponta 90 liter tejet értékesített, 160-200 liternyit pedig a borjak és a sertések táplálására szánt. A reggeli teendőkhöz tartozott még a tehenek legelőre hajtása, és az istálló trágyázása. Talán furcsa, hogy egy csinos, 18 éves lány ilyen kemény munkát vállal, de hát Tímeának ez a választott szakmája. A kaposvári mezőgazdasági szak- középiskola végzős tanulója volt, s az utazás érdekében még arra is vállalkozott, hogy két hónap alatt elvégzi az utolsó évfolyam második félévét. Április elején már a svájci farm várta. Ott ünnepelte 18. születésnapját is május első napjaiban, igaz eléggé elkeseredetten. No nem a munka, inkább a rideg bánásmód miatt. Hasonlóan kint dolgozó iskolatársaitól csupa jót hallott a fogadócsaládokról, meleg légkörről, változatos programokról, országjárásról számoltak be. Ő addig ki sem tette a IáKeményen megdolgozott a 3600 frankért FOTÓ: LANG RÓBERT bát a faluból, s a napi 12-14 órai munka mellett még hétvégén is dologra fogták. Igazi Hamupipőke-életbe csöppent. — Születésnapomon elpanaszoltam egyik társamnak a helyzetemet, s ezután meglátogatott egy húsz éve kint élő magyar házaspár. Ok szóltak az érdekemben, ennek köszönhetően kicsit változott a gazda modora, végre fizetést is kaptam. Felajánlották, hogy áthelyeznek vagy hazajöhetek, de nem akartam megfutamodni. Eddigi életem során több dologba belefogtam, most be kellett bizonyítanom, hogy képes vagyok végigcsinálni, amit vállaltam. Tímeát a sport tanította fegyelemre: öt évig volt lovastornász, majd kipróbálta a lovasíjászatot. A gründisaui farmer lovaira azonban nem ülhetett fel. Meséli, hogy a kemény bánásmód nemcsak őt sújtotta, hanem a gazda 12 éves fiát is. Apja határozott szigorral traktorra ültette az apró emberkét, akinek szemébe néha könnyeket csalt a nehéz feladat. Nem csoda, ha Tímea vele kötött elsősorban dacszövetséget, s nem a család dologtalan lányaival. A kaposvári diáklány a lóistálló és a tyúkól közötti barakkban kapott szállást, ahol a falra tűzött feliratok buzdították kitartásra. Ma már nem bánja, hogy végigcsinálta. Szép emlék marad a húsvét vasárnapi hóesés, az alpesi legelők látványa, ahová a növendék üszőket terelték. Keményen helyt kellett állnia a megkeresett 3600 frankért, azóta tudja igazán értékelni a pénzt. Az augusztusi hazaérkezés után nem sok idő maradt itthon sem a szórakozásra, mert a munka miatt elmaradt érettségijét kellett pótolnia. Túl van rajta, megkönnyebbült, most jöhet az újabb próbatétel, a munkahelykeresés. Ez sem lesz kevésbé feszültségmentes, mint a svájci farmerélet. Izményi Éva A lakosság többsége egész éven át dolgozik: nyáron az idegenforgalom, októbertől februárig pedig a mintegy 50 millió olí- vafa termésének betakarítása ad munkát. Az olíva Kréta aranya. Az első csemetéket annak idején a rómaiak hozták ide, majd a velenceiek gyarapították az ültetvényeket. Ők minden 100 fa elültetését külön pénzzel honorálták a családoknak. Ma a világ olívaolaj termelésének 2 százalékát adja Kréta. A kisajtolt olajbogyó héjából készítik az öregedést késleltető kozmetikumokat, törkölyét a juhok és a kecskék kedvelik, míg a magjával a mészkemencéket fűtik. Az elöregedett fák kérgéből dísztárgyakat készítenek. A szigeten ugyan csak egy 200 méter hosz- szú alagút van, mégis igen büszkék rá. Éppen úgy, mint a szélmalmaikra. Itt mindig fúj a szél. Európa egyik legnagyobb fennsíkján nemrégiben még 10 ezer kerék dacolt a széllel; így hozták felszínre a vizet. A szélkerék már csak idegenforgalmi látványosság, a mélyben szivattyúk dolgoznak. Ez a fennsík egyébként Kelet-Kréta éléskamrája, a gyógy- és fűszernövények hazája. Az 1500 fajta növényből 150 csak itt honos, legalább 30 féle orchidea díszlik a szigeten. Az állatvilág szegényes, hiszen a monda szerint Zeusz elüldözte a szigetről a nagy testű állatokat. A vadkecskék és a nyulak itt már igazi nagyvadnak számítanak. Krétán nyoma sincs a sietségnek. Itt az öt perc legalább fél óra, s amire azt mondják, hogy 100 méterre van, az legalább hat-nyolcszáz méterre található. A férfiak a kocsmában ülnek, beszélgetnek, politizálnak. Bensőségesen invitálják az idegent egy pálinkára, rakira vagy egy kávéra. Mert a legfontosabb mégis a messze földön híres krétai vendégszeretet... Lengyel János négy órán át szeli a vizet, hogy lehorgonyozhasson. Fekete homok és fehér házak, indigókék tenger és vörös föld, zöld mezők és türkizkék kupolás templomok. A látvány elbűvölő. Santorini a Kiklád szigetcsoport legelőkelőbb tagja, lélegzetelállító panorámával. A csodák szigete 75 négyzetkilométernyi, félhold alakját a 3500 évvel ezelőtti vulkánkitörés után kapta. A kráter közelében még ma is feltörő forró vizű források figyelmeztetnek: a vulkán nem alszik! Az elsüllyedt Atlantisz nyomait vélik felfedezni benne. Fira, ahova 587 lépcsőn lehet feljutni, a sziget fővárosa drágakő a görög koronán. A sziklák ormán büszkén csábítja a halandót vakító fehérre festett lapos tetős házacskáiba. Azt mondják, nincs jobb barát egy krétainál, de állhatato- sabb ellenség sincs. Mindenkit befogadnak, de ha egyszer eljátszotta a barátságot, Isten kegyelmezzen neki. Itt szégyen, ha nem gondoskodnak az idősekről. A 600 ezer lakosú szigetnek egy szociális otthona van, ahol 16 embert gondoznak. Az emberek vallásosak, 90 százalékuk ortodox. Egy igazi krétai nem fogadja el a pápa csalhatatlansá- gát, azt tartja: nincs szükség közvetítőre Isten és ember között. Papjaik felszentelésük előtt egyszer nősülhetnek: többek szerint innen származik a mondás: félti barátnőjét, mint ortodox pap a feleségét. ^Európa vége, Afrika kezdete. A hegyek mögött lebukó nap még egyszer visszanéz, megsimogatja a Líbiai tenger vizét és néhány órára elköszön. Lenyűgöző látványa ez a krétai ősznek. Turistaparadicsom a legnagyobb görög sziget Európa és Afrika között félúton, a Líbiai és az Égéi tenger határán. — A krétaiak büszkék arra, hogy itt van az európaiság bölcsője — mondta Balogh Csaba, a Jorgos Travel irodavezetője, akinek az irodája közel 100 ezer magyar turistát utaztatott Görögországba. Itt, délen jött létre az első európai civilizáció. A mítosz szerint Zeusz beleszeretett a szép Európába, a föníciai Agenor király lányába. Zeusz egy hófehér, drágakő szarvakkal ékesített bika képében szöktette Európát Krétára, majd Matala közelében a tengerparton elcsábította. A frigyből három gyermek született. Mínosz, Rhadamanthisz és Saperdon. Közülük később Mínosz lett Kréta jóságos királya, az európai kultúra elterjesz- tője. A sziget azonban nem csak ezért fontos. Jól tudják ezt a krétaiak. Stratégiailag is kiváló helyen fekszik, talán éppen ezért volt évszázadokon át idegen népek küzdőtere. A minószi kultúra hanyatlásától a hódítók állandó célpontja, évszázadokon át viselte kényszerűen az idegen uralmat. Mégis a szabadságszeretet menstvára maradt: az elnyomással szembeni ellenállásnak itt hosszú és dicsőséges hagyománya van. Kréta 1913 óta a görög államszövetséghez tartozik, majd NATO-bázis lett. Napjainkban a turisták támaszpontja. A Földközi-tenger legnagyobb, 260 kilométernyire elnyúló „csigája” szüntelenül csábítja a pihenni vágyókat. A hamisítatlan szubtrópusi természetnek hamarosan foglya lesz a látogató. Miközben szabadulna, egyre szorosabban kötődik hozzá. Igencsak kedvelik a somogyiak is. Ezt Fábián Zsuzsa, a kaposvári Túra Torus utazási iroda vezetője állítja. A szigeten kelet és nyugat kinyújtott karjai egymásba fonódnak. A két legnagyobb település a korábbi és a jelenlegi főváros, Chania és Heraklion. Kelet- Kréta kopárabb, itt szomjasabb a föld, s magasabbak a hegyek, csenevészebbek az olívafák. Kelet mégis kedvelt. Legnagyobb és leglátogatottabb üdülőhelye Hersonissos, 25 kilométerre a fővárostól. Éjjel-nappal nyüzsgő település rengeteg szórakozási lehetőséggel. Igazából a fiatalok kedvence, híres diszkói és bárjai mediterrán hangulatot árasztanak, az éttermek, a tavernák teraszainak szélét a tenger csipkézi. Mintegy álomvilág. Nyugat-Krétán nemcsak zöldebb a fű, a virág is szebben nyílik. És azt mondják: édesebb a szerelem. A legvonzóbb üdülőhelyen, Plataniason szinte minden percben történik valami. Itt van minden, mi Hellász földjén varázslatos. A hosszú, görögösen hangulatos főutcán egymást érik az üzletek, az éttermek és a bárok. Zsivaj és emberfolyam télen és nyáron. Aki innen menekülne, jól teszi, ha Santorini felé veszi az irányt. A hatemeletes tengerjáró Vendégszerető Kréta
