Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-07 / 235. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak Otthonteremtők kálváriája — Városból menekülnek, mindhiába Adósságmilliók csapdájában Hét település küzd a fönnmaradásért Csak támogatással Építkezésben, disznóvágáskor segítenek egymásnak 6 Fajtabemutató Szilben Ter­mésméréssel egybekötött ku­korica fajtabemutatót tartottak tegnap Somogyszilben. A KITE Rt és a Szili Kalász közös rendezvényén a költségtakaré­kos kukoricatermesztésről, a csávázószer kiválasztásáról esett szó és termésbecslést is tartottak. Harci túrán A Pákozd-suko- rói csata emlékére harci túrát rendeztek a kadarkúti általá­nos iskola tanulóinak. Az al­sósokat - mintegy kétszáz di­ákot - Radák Tibor helyi vál­lalkozó látta vendégül. A falu szimbólumai Som­odor is elkészíttette címerét és zászlaját, amelyet szomba­ton fél tízkor avatnak a tele­pülésen. Kézimunkákból ki­állítás nyílik, bemutatkozik a honvédség, a rendőrség, az SFOR, ügyességi versenyek zajlanak és az erős emberek is ringbe szállnak. Felújított szoborcsoport A dombóvári Városszépítő Egye­sület szervezésében, az önkor­mányzat támogatásával újult meg a Sziget erdei Kossuth-szo- borcsoport, amelyet ünnepélye­sen is átadtak a városlakóknak. Patalomlak Strasbourgban Az Európa Tanács munkájával és intézményeivel ismerkedett meg a Somogy Megyei Park Szociális Otthon kilenc sze­mélyes csoportja Strasbourg- ban, a tanács székhelyén. A szakmai tanulmányút résztve­vői a magyar uniós csatlako­zás feltételeit, az európai szer­vezet működését, a szociális intézményrendszer iránti el­várásokat ismerték meg. Szüreti fölvonulás Szüreti fölvonulással kezdődik a vi­gasság 10-én, szombaton Kis­korpádon. A díszes menet 13 órakor a kultúrháztól indul. Este 20 órától ugyancsak a kultúrházban szüreti bálra várják a mulatni vágyókat. A talp alá valót Ölbei Miklós szolgáltatja. Gálosfáról minden patak délnek Indul, de a faluból kiérve észak felé fordul. A Surján völgyi település fe­lülről olyan, mint egy ösz- szefogott parasztkötény, ezért a néphit Mária köté­nyének nevezte el. GÁLOSFA Kovács Endre néhány éve köl­tözött a faluba, s meglehető­sen nagy „birodalom” felett őrködik. Egy „nyaralós” Máriapolit alakítottak itt ki a fokoláre lelkiségi mozgalom tagjai. Gálosfán négy és fél hektáros terület az övék, s az a cél, hogy a katolikus csalá­dok egy helyen éljék át az evangélium erejét. Ha még egyszer kezdhet­ném, nem vágnék bele — fogja a fejét a kaposg- yarmati Orsós István. Pedig a dolgos, szenvedélyektől tartózkodó fiatalember a fa­lu egyik legszebb házában él. A hófehérre meszelt, 120 négyzetméteres épület nem boldogságot, csak tengernyi adósságot hozott a három gyermekes családnak. Kaposgyarmat — Egy reklámszatyorral jöt­tünk a faluba 1984-ben. Kez­detben az anyósomnál éltünk, majd egy 25 négyzetméteres szolgálati szobát kaptunk — mondja, miközben a közeli szomszédnál a disznóvágásnál tüsténkedik. — Jöttek sorba a gyerekek, otthont kellett te­remteni. Semmink se volt. Kezdetben a Húskombinátnál dolgoztam, feleségem meg a gálosfai fröccsöntőben. A le­építések után hol itt, hol ott kaptunk munkát. 1990-ben hallottam, hogy szociálpoliti­kai kedvezménnyel lehet épít­kezni. Egymillió kétszázezer ZSELICSZENTPÁL A pálmafa és az oroszlán a pálos rend címerére utal, a sárkányfogak pedig a közép­korban itt élő Gutkeled nem­zetség címeréből valók. Zselicszentpál büszke címerére és zászlajára, amelyeket a szüre- ü hálaadó mise keretében áldot­A terület vezetője Kovács Endre, aki nem direktori fo­telból irányít, hanem disznó­kat, nyulakat nevel, tyúkot tart és kecskét fej; ha kell, ka­szál, árkot tisztít vagy fest. És fogadja a többnyire szegény családokat, amelyek hat por­tán töltenek el rövidebb-hosz- szabb időt. Az idén több mint ezer vendégéjszakájuk volt Gálosfán. Ha a mozgalom úgy dönt, hogy a magyar Máriafalva Gálosfán lesz, to­vábbi házakat építenek, aho­va fél évre, egy évre költöz­nek majd le a családok.- A világon sok helyen van már ilyen Máriapoli - mondta Kovács Endre. - Amerikában, Lengyelországban, Olaszor­szágban, Ausztriában is létre­forint kölcsönt kaptunk össze­sen. Ez csak az anyagra volt elég. Mindent a két kezünkkel csináltunk. Májusban kezdtük, a novemberi búcsút már az új házban ünnepeltük. Három szoba, konyha, mellékhelyisé­gek. Kényelmesen élhettünk volna ha ... Nem folytatja. Nem szívesen beszél a nyomorúságukról, az egyre szorítóbb munkanélküli­ségről. Három éve egy fillért sem tudnak befizetni. Meg­vonták tőlük az állami támoga­tást, így már havi negyvenezret kellene törlesz­teniük. Milliókra rúg az adós­ságuk. A férfi most az erdőn dolgozik, havi 22 ezret visz ha­za. Az asszony főállású anya­ként 12 ezer 600 forint családi pótlékot és a gyermekvédelmi támogatást kapja. Azt mondja az önkormányzat segít rajtuk azzal, hogy a étkezési térítés felét átvállalja, fizeti a bérletek árát. Büszkén említi: Eszter, a legnagyobb gyermekük kitűnő tanuló a szentbalázsi iskolá­ban. Az élelmiszeripari szak- középiskolába készül. Az asszonyok a félig kész tak meg. Dr. Kolber István, a me­gyei közgyűlés elnöke arról szólt, hogy a falu öntudatát nö­veli, ha vannak jelképei, s ezt így érzi Szabó József zselicszentpáíi polgármester is, aki díszvacso­rán látta vendégül a település fej­lődését szívükön viselő szent- páliakat és a környékbelieket. A jelképeket Nagy Vendel kaposvá­hozták Mária városát, amely­ben mindent a szeretet moz­gat. Önellátásra rendezke­dünk be - nekem két év alatt sikerült bebizonyítanom, hogy lehet így élni -, s azért tartom az állatokat, hogy tud­juk szaporítani őket. Végig járjuk a házakat. A Szeretet feliratúban lakik a te­rület házigazdája, a Befogadó a legnagyobb, s így közösségi rendezvényekre is kiváló, az­tán a domb tetején a Napsu­gár, a Párbeszéd, a Kiscsillag, s a nemrég felújított paraszt­ház, a Gyökerek. A fürdőszobás otthonok egész évben várják a fokoláré mozgalomban résztvevőket. Különösen a gyerekek érzik itt jól magukat, hiszen közü­szobában tüsténkednek; kol­bászt, hurkát töltenek. Gombos Józsefék a jobb megélhetés re­ményében, a budapesti XXIII. kerületből költöztek Kaposgyarmatra. Együttérzés­sel figyelik az Orsós család sor­sát, s ahol tudnak, segítenek. — Azt gondoltuk, itt köny- nyebb lesz. Kiderült: minden kétszer annyiba kerül, mint Pesten. A disznót is azért kell levágni, mert helyben nem ka­punk friss húst. A városba ve­zető út meg nagyon drága — mondja a szilikózistól megfa­kult hangú egykori bányász­nyugdíjas. Félig kész házuk­ban jó ha karácsonyra lelnek meleg otthonra. — Mi lesz Orsósékkal? — Előbb-utóbb letiltják a tar­tozást vagy elárverezik a házat — mondja keserűen a férfi. — Eladnánk, de annyit nem ka­punk érte, amiből kifizethet­nénk a tartozást és még ma­radna is egy kuckóra való. Raj­tunk már csak egy öttalálatos segítene, de már arra sincs re­ményem — legyint, s arrébb te­reli a ra éhes kutyát. Várnai Ágnes ri plébános szentelte fel.,Gárdo­nyi Máté plébániai kormányzó misézett és az ünnepségen köz­reműködtek az iskolások is, akik tudják, hogy a szentegy­házi dűlőben állt,a török idők után a zselickislaki, a zselic- szentpáli, a töröcskei és a simonfai hívek által épített sö­vénytemplom. L. S lük sokan nem láttak még ál­latokat, nem, tudják, hogyan készül a kecskesajt, s milyen egy szüret vagy egy disznó­ölés. De hívogató a környék erdőrengetege is. A szülők az üdülés után ki­Gerstnerné Kiss Ildikó, Szentbalázs körjegyzője szerint csak a csodában re­ménykedhetnek, ha a szennyvízelvezetés gondját meg akarják oldani. Valami­vel bizakodóbb Antalné Ke­resztes Mária, Sántos pol­gármestere, mert már kez­deményezte is négy telepü­lés — Szentbalázs, Cserénfa, Kaposgyarmat és Sántos — lakóinak összefo­gását a vezeték kiépítésére. Surján-völgye Falugyűlésen közölték a ter­vet a lakosokkal, s kiküldték a nyilatkozattervezetet. Ha 67 százalékban támogatják a kezdeményezést, van remény a megvalósuláshoz. Bíznak a pályázatokban és megpróbál­ják előteremteni a saját for­rást. Ha szerencséjük van, tíz­éves futamidőre kapják a hi­telt, s lakosságnak havonta mindössze 1-2 ezer forintot kell majd törleszteni. A szentbalázsi körjegyző­séghez tartozó valamennyi te­lepülés forráshiányos, ezért az első ciklusban igényelték az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetű településeknek A sántosi termelőknek ér­demes kihasználni a városközeliségből fakadó előnyt, hiszen a termény eladást ez megkönnyítheti. Sántos A növénytermesztés megél­hetést ad, illetve fontos kiegé­szítési forrás a sántosi és a környékbeli gazdáknak. Szak­emberek szerint 10-15 gazda foglalkozik komolyabban ez­zel. A zöldség és a gyümölcs mellett a szántóföldi növé­nyek közül a búza, a kukorica és a napraforgó terem a kistér­ségben. A hozam nem okozott gondot, a szűkülő értékesítési lehetőség viszont annál in­kább: a betakarított árut nem lehetett megfelelő áron eladni, így a kistermelőknek fejtörést okozott, hogy mihez kezdje­nek a terménnyel. Volt aki ki­várt, más — mint Mészáros Jó­zsef vezető gazdajegyző el­mondta — új lehetőség után kutatott. Az árut mihamarabb el kell adni, az őszi szántóföl­di munkálatok folytatásához ugyanis biztos anyagi háttérre van szükség. — A kistermelők zöme ke­vés pénzből gazdálkodik. A takarítva hagyják itt a háza­kat, s a gyerekek apró kártyát tesznek az asztalra, amelyen hálát adnak Istennek a gálos­fai élményekért, s jó pihenést kívánnak az utánuk jövők­nek. Lőrincz Sándor 1998. október 7. szerda adható támogatást. Szentba­lázs közel hétmillió, Cserénfa több mint hét, Kaposgyarmat négy, Hajmás három és Gálosfa ugyancsak négymillió forintot kapott a kötelező fel­adatok ellátására. Gerstnemé Kiss Ildikó el­mondta: a második ütemben is szükségük lesz az önhikis támogatásra, mert 1998 janu­ár elsejével Gálosfát is a kör­jegyzőséghez csatolták, ugyanakkor már hét település iskolásait fogadják. Bővíteni kellett a hivatalt és az iskolát is. A megnövekedett felada­tokhoz pedig nem rendeltek többletforrást. A jobbára idő­sek lakta településeken sorra alakulnak a nyugdíjas klubok. Legutóbb Cserénfán és Gálosfán létesült egy. Erre mintegy félmillió forintot szánnak. Szentbalázson és Kaposgyarmaton 1999-re ter­vezik a megvalósítását. Beruházásra, fejlesztésre nem futja. Csak a jogszabály­oknak tettek eleget, amikor a szentbalázsi főút mentén, több mint kétmillió forintért lecserélték a lámpatesteket. Tovább másfélmillió forintért a bekötőutak közvilágítását kell megoldaniuk. (Várnai) szűk anyagi lehetőség eleve behatárolja fejlődésüket, s a piacon tapasztalt állapot to­vább nehezíti helyzetüket. A környékbeli gazdák azonban újabb lehetőség után kutat­nak. Azt akarják, hogy a ter­ményre a lehető leggyorsab­ban vevőt találjanak — tette hozzá. A Surján-völgyében abban reménykednek, hogy előbb- utóbb sikerül az elavult terme­lőeszközöket kicserélni. A kisgazdaságokban égető­en szükség van a korszerűsí­tésre. Erre a célra esetenként legalább 500-700 ezer forintra lenne szükség, ám a számla könnyen több millió forintot tehet ki, ha erőgépet, valamint ehhez kapcsolódó kiegészítőt berendezést is vásárolnak. A talponmaradáshoz és a fejlő­déshez azonban nélkülözhe­tetlen a korszerűsítés, a kör­nyékbeli szövetkezeteknek ez éppúgy érdeke, mint a kister­melőknek. Az értékesítési le­hetőségek feltérképezésekor pedig az eddiginél is ügyeseb­ben kell élni a városközeliség­ből fakadó előnnyel. Ez is hoz­zájárulhat a forgalom növeke­déséhez. (Harsányi) Csirkefogók versenye ________Gálosfa_______ A lovasturizmusban is bíznak Gálosfán. Snbosits Lívia, a Kas­tély Szálló igazgatónője el­mondta: a lovasturizmus fel­lendítése érdekében a Gálosfai Kastély kft és Gróf Tolnai Fes­tetics Lajos Magyar Hagyo­mányőrző Lovasklub - várható­an hagyományteremtő szán­dékkal - szervezi meg október 23-25 között a lovasnapokat, amelyen parádés felvonulás, csikósbemutató lesz és a fogat­hajtók is összemérhetik erejü­ket, tehetségüket. Nemcsak a lóbarátoknak kínálnak látvá­nyos programot, hanem az ér­deklődőknek is, hiszen lovasíjász-, és fitness-bemutató is zajlik, és megrendezik a ma- lackergetők és csirkefogók versenyét is. Sövénytemplom a dűlőben Disznókat, nyulakat tart, kecskéket fej Mária kötényében KovácsEndre állatokat tart, élteti a mozgalmat Előny a város közelsége

Next

/
Thumbnails
Contents