Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-29 / 253. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi Tájak 1998. október 29., csütörtök Gallyazzák az átmenti fákat Két csoport is dolgozik Kutason a közterületek rendezésén. Az árokparti füvet már lekaszálták, az egyik csoport most az útmenti fákat teszi rendbe. Képünkön: Pé­ter Zsolt munkavezető Szabó Józseffel és Horváth Attilával nyesi a gallyakat. fotó: kurucz Legendák a szarvasokról - Három arany, négy ezüst Érmes trófeák terítéken Még ötmillió forintra van szüksége a falunak Rangsorolni kell a sürgős tennivalókat Faluházat építenek Virágokat új cserépbe fontos, csak így lehet az ön- kormányzat a falu gondos gazdája. Mindenekelőtt egy később számon kérhető cik­lusprogramot kell készíteni, és rangsorolni a feladatokat. A faluban a teljes komforthoz csak a csatornahálózat hiány­zik. A vasúti csomópont és a község Kaszó-Nagyatád közti helyzetének előnyei kihasz­nálhatók, vállalkozások von­zására és munkahelyterem­tésre is. Sok a teendő; áldozni kell az iskolára, az ivóvíz javí­tására, a közvilágítás korsze­rűsítésére. A falu arculatának átformálása, szépítése sok­szor pénzbe sem kerül.- Mi tart a legfontosabb­nak? — Pénzhez juthat a falu pá­lyázatok révén. Ezekhez a- zonban jelentős saját erő is kell, azt meg feléltük az utób­bi évek beruházásaival. Elő­ször a szükséges önerőt, leg­kevesebb ötmillió forintot kell összegyűjteni, akár a fej­lesztés rovására is. Van rá esély, ha ezzel egyetért a tes­tület. Bíró Mária la is. Most az egészet átépítik, és 140 négyzetméter alapte­rületűre bővítik az épületet, hogy legyen helyük a falu kö­zösségeinek a kisebb rendez­vények megtartásához. A két és fél millió forintba kerülő építkezést saját kivitelezés­ben készítteti el az önkor­mányzat. November végére tervezik a tető javításának be­fejezését, a többi munkát a ta­vasszal végzik el. B. M. Felújított rendelő Elké­szültek az orvosi rendelő át­alakításával Háromfán. A napokban megtörtént a mű­szaki átadás is. A munkákkal kissé megkésett a barcsi Rév-bau Építőipari és Szol­gáltató Bt. Már csak a pado­kat kell befesteni, és keddtől már a felújított épületben — változatlan rendelési időben — fogadhatják a betegeket. Segesdi kitüntetettek Ki­tüntetéseket adtak át Seges- den. A község díszpolgára címet a képviselő-testület Tóth Jenőnek adományozta, aki feldolgozta a település történetét. Kiemelkedő kö­zösségi munkáért öt lakos­nak adtak át díjat: Andri Györgynének, Baracsi Kata­linnak, Fejes Józsefnének, Tili Jánosnak és Vidák Györgynek. A Segesd közsé­gért kitüntető oklevelet Ánd- ján Imre és Borbély András vette át. Az ünnepségen az iskolások és a nyugdíjasok adtak műsort. Harminc diák vígasságon Vidám szüreti felvonulást tartottak Somogyszobon az ifjúsági klub szervezésében. Vasárnap délután indult a menet a kultúrháztól két fel­díszített lovas kocsival, több mint harminc diákkal, köz­tük az általános iskola kis el­sőseivel és a középiskolás­okkal. Végigvonultak a fa­lun, több helyütt is megáll­va, s táncoltak, énekeltek. Kibővült a testület Az eddigi hétről kilencre bővült a taranyi képviselőtestület tagjainak száma, mert az el­múlt négy évben ezerkét­száz fölé emelkedett a lakos­ság lélekszáma. A testületet továbbra is az újjáválasztott korábbi polgármester, Somosi József irányítja. Ala­kuló ülésüket ma tartják. A szarvasbőgésnek már vége, az vadászldény a- zonban még javában tart a kaszói erdőben. Hamaro­san megkezdődnek a vad­disznóhajtások is. Kaszó A dél-somogyi erdőrengeteg hazánk egyik legértékesebb vadászterülete. Két évtizede azonban nem került terítékre a környéken olyan kapitális gímszarvas, amelynek híre szenzációt keltett volna, mint a Dél-Somogyban elejtett Auloch-féle bika — ennek tró­feája az 1971-es budapesti va­dászati világkiállítás jelképe lett. A laikus effélék szerint Három éve tart teheneket Peter Claesen. Nagybaráti­ban, az egykori kombinát tönkrement telepén épí­tette ki családi vállalkozá­sát. Nagybaráti A tehéntartás, mikor belevá­gott, új volt a 21 éves legény­nek. Szülei Belgiumban disz­nókkal foglalkoztak, s azt ta­nulta meg a három fiú is. Peter Claesen azonban — ki­építve itteni vállalkozását — elsajátította a tehéntartás for­télyait. Hamar megtanult ma­ítélkezik, a hozzáértő azon­ban az átlagokra kíváncsi, mert az mutatja a szakmai munkát. A Kaszó Erdőgazdaság Rt- nél a legendák ellenére a va­dászat az évi bevételnek csak a töredékét adja. Ennek elle­nére a vadgazdálkodás egyál­talán nem sokadrangú dolog. A szarvasbőgés kezdetekor Végvári Jenő elnök-vezérigaz­gató úgy számolt, hogy a ven­dég vadászok 40-45 gímszar­vas bikát lőhetnek ki. Negy­venegy került terítékre, s 69 százalékuk trófeája lett ér­mes. A kaszói mérleg: három arany, négy ezüst- és húsz bronzérem. A legnagyobb agancsot, egy 11,33 kilósat gyárul is. Legszívesebben a munkájáról beszél. Elmond­ta: öccsével együtt amerikai technológiával új, számító­gép vezérelte fejőházat építet­tek, s 2000-re már 800-1000- re növelik a szarvasmarha-ál­lományt. Most csak 400 van, tiszta vérű holstein fajta. A ta­karmányt is maguk termelik, mert mindent gépesítettek. Hat helybélit alkalmaznak a telepen.- Megéri a tehéntartás? — Van haszon a tejben, csak jól kell csinálni — mond­ta Peter Claesen. — Van olyan is, aki belebukik. A kis tele­visszajáró vendégvadászuk, a regensburgi Rupert M. Heider mondhatja magáénak. A leg­több trófea hét kiló körüli volt. A gímszarvas bőgését az erdőben a dámvadak barco- gása követi; hét bika már terí­tékre került. De az egész idényre csak tíznek a kilöve­tésével számoltak. November 20-án kezdődik a társas vadá­szatok legkedveltebb formá­ja, a vaddisznóhajtás, s ez ja­nuár végéig tart. Érdemes megjegyezni: a század első évtizedeiben a vaddisznót nem tűrték meg a kaszó- i erdőben, az akkori tulajdo­nos, Hohenlohe herceg még a hírmondóját is kiirtatta. N. J. peknek, szerintem, nincs jö­vőjük.- Megszokták ezt a vidé­ket? Új életet kezdtünk, elhagy­tuk a belga szokásokat. Sok a munka, ritkán mozdulunk ki a telepről; egyébként sincs szórakozási lehetőség. Nem is hiányzik. Sokszor jön ven­dég is Belgiumból, s a szüle­im is itt élnek már; sertéstele­pet fognak építeni. Kikapcso­lódást jelent a lovaglás. Mióta itt élünk, még pár napra sem utaztunk el. Talán most, az őszi munkák után. Bíró Mária Új polgármestert válasz­tott Somogyszob. Eller Já­nos 44 éves, két gyermek apja; két ciklusban képvi­selőként tevékenykedett, a másodikban egy ideig al polgármester is volt. Ez utóbbi tisztéről azonban lemondott. Somogyszob — Nem értettem egyet az ak­kori vezetési módszerekkel, elsősorban a pénzgazdálko­dással, ezért nem akartam ab­ban részt vállalni — mondta Eller János.- Most azonban polgár- mester. Minek tulajdonítja az eredményt?- Kicserélődött a képvise­lő-testület fele; ez is jelzi, hogy változást kíván a lakos­ság. Mivel azt próbáltam én is elérni, ez a törekvés sokak igényével találkozott.- Miben kíván változást? — Másként szeretném megkö­zelíteni a teendőket. A képvi­selő-testület munkája tekinté­lyének visszaállítása nagyon Faluházat építenek Kisba­jomban, a polgármesteri hivatal és a kultúrház mel­lett. Kisbajom Szerszámoskamrának hasz­nálták az utóbbi időkben a község valamikori orvosi ren­delőjét, később ifjúsági klu­bot; pár éve egy vihar meg­rongálta, s kidőlt a ház tűzfa­Negyven cserép virágom van, most szétültetem őket — mondta Horváthné Némedi Éva, kezében a szobapáfránnyal. Szétoszt­ja a tövet, mindegyiket új cserépbe ülteti. Beleg Gyorsan jár a keze. Sor kerül futónövényre, törpe rózsára, majd az apró kaktuszokra is. — A kaktusz a lányom ked­vence, ő hozta az elsőket, és megmaradtak. Sok virágot ka­pok, és cserélni is szoktam. Azt a kis citromfát — mutat a teraszon álló másfél méteres növényre — három éve kap­tam. A legtöbb virágot a fér­jem veszi. Hogy melyek a legkedve­sebbek? — Mindegyik virágomat szeretem; a ritkábbakra talán jobban figyelek. Néha hirde­tésből is rendelünk. Legutóbb például bougainvilleát, de azt még nem kaptuk meg. Végül visszarakja helyükre a cserepeket. A növények, mint mondta, a tetőtérben díszlenek a legszebben. B. M. Amerika a pusztán: számítógép vezérelte fejőház Négyszáz tehén haszna Sok feladat kevés Lassú István polgármester: elsikkadt több jó ötlet is fotó: nagy jenő Lábod képviselö-testülete ma este tartja alakuló ülését. Meglepetésekre nem lehet számítani; a 11 képviselő között csak ket­tő az új. Lassú István pol­gármester pedig a harma­dik ciklusát kezdi el. Lábod A lábodiak nem pártokra szavaztak, amikor döntöttek képviselőikről, hanem az ed­dig végzett munkát tették mérlegre — .állítja Lassú Ist­ván, aki független jelöltként kapott bizalmat a település életének további irányításá­ra. A polgármester szerint a kis települések harmonikus fejlődésére addig van re­mény, amíg a testületi mun­kát elkerülik a pártpolitikai csatározások, s nem a vélt csoportérdekek szerint dön­tenek. Megvan a lehetőség, hogy ott folytassák a mun­kát, ahol októberben abba­hagyták. — Mi az, amit nem sikerült megvalósítani az elmúlt években? — Pénzgondok miatt a kis települések 1990-94 között csak szerény fejlesztési ter­veket készíthettek. A követ­kező ciklusban, amikor pénz és lehetőség is volt, olyan égető feladatokat kellett megoldani, mind a földgáz- vezeték kiépítése. Ekkor a felújítások maradtak el; most ezekre kell nagyobb figyel­met fordítani. Ha nem válto­zik a finanszírozás rendsze­pénzzel re, akkor újra napirendre ke­rülhet a szennyvízprogram. Ennek az elkezdéséhez már most takarékoskodni kell.- A legnagyobb kudarc? — Nem sikerült előbbre lépni a munkahelyteremtés­ben. Van ugyan ipartelepí­tésre kijelölt területünk, de ez kevés. A megye települé­seinek többségén nincs meg az az infrastruktúra, ami csá­bíthatná a befektetőket. Ha voltak is közös ötletek, vala­miért elsikkadtak, mint a Ri- nyabesenyő és Homokszent- györgy közötti átkötőút. 1990-94 között megkerestek bennünket a homokszent- györgyiek, hogy támogat­nánk-e az ötletet; akkor nem tudtunk segíteni, később pe­dig szóba sem került. Gyaní­tom, hogy ezzel a két érintett település egyedül nem tud megbirkózni. — A következő évek legna­gyobb kihívása? — Kétezerben ünnepeljük a falu fennállásának 800. év­fordulóját. Már most készü­lünk rá. Feldolgozzuk a tele­pülés múltját, tájházat alakí­tunk ki, de leginkább azzal szeretnénk ünnepelni, hogy olyan környezetet alakítunk ki, amelyben minden lábodi valóban otthon érzi magát. Nagy Jenő Gázzal fűtik a kultúrházat Gázüzeműre alakították át a segesdi művelődési ház fűtési rendszerét. Segesd A régi, vegyes tüzelésű kazán ugyanis meghibásodott, ez is sür­gette, hogy a költséges javítás helyett belevágjanak a már koráb­ban tervezett, másfél millió forin­tot kívánó beruházásba. A kivitelező a Béta Therm Kft volt; a korszerűsítés első ütemében föl­szerelték a hőérzetet jelentősen javító egyik sötétsugárzó fűtés- rendszert, a konvektorokat pedig folyamatosan építik be. Ez a fűtési rendszer üzembiztos, és igen gazdaságos is; elég, ha más­fél órával a rendezvény előtt bekapcsolják a fűtést.

Next

/
Thumbnails
Contents