Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-24 / 249. szám
1998. október 25. Halálos lövés, véletlenül A Kaposvári Városi Bíróság szerdán elrendelte Lukácsi Sándor előzetes letartóztatását. A marcali rendőr múlt szombaton este halálosan megsebesítette feleségét, aki azonnal belehalt sérüléseibe. Dr. Bencze Dénes Lukácsi ügyvédje szerint baleset történt. Dr. Ronga László, a Somogy Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője az üggyel kapcsolatosan lapunknak mindösz- sze annyit mondott, hogy a gyanúsított férfi többször megtagadta a vallomástételt. Dr. Bencze Dénes, Lukácsi Sándor ügyvédje úgy nyilatkozott: védence nem megtagadta a vallomástételt, hanem olyan lelki és idegi állapotban volt, hogy képtelen lett volna felelősséggel válaszolni a kihallgatáson. Nem volt tehát kihallgatható állapotban. Az ügyészség persze ezt jogilag így kell hogy értékelje, a nyilvánosság szempontjából azonban mégsem mindegy, dr. Ronga László milyen kifejezést használt — hangsúlyozta a védő. Eddig senki nem tudta: múlt szombaton hogyan dördült el a fegyver. Ezzel kapcsolatban dr. Bencze Dénes elmondta: védence, aki Mesztegnyőn volt körzeti megbízott, szolgálatból érkezett haza és a lakás előszobájában ürítette ki a tárat. A fegyver a kezében véletlenül sült el, felesége ugyanebben a pillanatban lépett ki a konyhából, akkor kapta a halálos lövést. Az ügyvéd elmondta azt is, védencét felzaklatták a történtek, levert és végtelenül szomorú. Gyászolja a feleségét. A családdal együtt, amely nem tekinti Lukácsi Sándort gyilkosnak. Minél előbb hazavárják, hiszen két gyermekének szüksége van rá. ( Fábos) Folytassuk együtt Ez volt a lényege annak a megbeszélésnek, amelyet a braunsch- weigi gazdasági bizottság vezetői és magyar partnereik folytattak tegnap Kaposváron. Mindkét régiónak fontos az idegenforgalom további fejlesztése, s erre minden lehetőség adott. Hogy milyen területen és milyen intenzitással, erről tanácskozott Hamvas Péter, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője és dr. Kelemen László, a Startalapítvány irodavezetője Ulrich Bühllel, a braunschweigi régió idegenforgalmi hivatalának elnökével és Helmut Reilemann idegenforgalmi igazgatóval. Harmadik oldal A gyermekmosoly titka Beírás az üzenőfüzetbe: A gyerek a szünetben szaladgált. Válasz: Miért, mit kellett volna csinálnia? Az iskolában tanult anyag az eminenseknél is csak 20 százalékban határozza meg a későbbi előmenetelt. Nem az IQ, hanem az érzelmi intelligencia dönti el, meg tudja-e oldani valaki a problémáit, el tudja-e viselni önmagát, kollégáit - mondta Vekerdy Tamás pszichológus a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelnek. - Az érzelmi intelligencia ugyanis — szemben az értelmi intelligenciával — vég nélkül fejleszthető. Hogy egy gyerek kibontakoztatja-e képességeit, attól függ, megkapta-e az érzelmi biztonságot. Nem elég a gyereket rendesen etetni, tisztán tartani, szükség van arra is, hogy kezdettől intenzív kapcsolatban álljon a szülővel, s valódi kommunikáció alakuljon ki köztük: simogatással, becé- zéssel, mesemondással, énekléssel. — Az óvodákban egyre inkább háttérbe szorul a játék. Matematika fejlesztő foglalkozásokat tartanak, angolt, németet oktatnak a kicsiknek. — Az óvodás legfontosabb tevékenysége a szabad, spontán játék. A korai fejlesztés már az első űrhajós fellövése idején kudarcba fulladt Amerikában, amikor az elszlö- mösödött kerületek gyerekeit próbálták felzárkóztatni. Jelentős eredményt hozott viszont, amikor szociális munkások keresték fel a hátrányos helyzetű anyákat, s megtanították őket arra, hogyan lehet nap mint nap örömmel foglalkozni, beszélgetni a gyerekkel. Ez a tudás az utóbbi 100-150 évben elveszett. A magyar óvodák iskolásítása 1974-ben kezdődött. Az óvodában nem az iskolára kell felkészíteni a gyerekeket. Súlyos hiba a ceruzafogást gyakoroltatni az óvodásokkal. Mintha elfelejtették volna, hogy a kisgyerek keze 6-8 éves kora között válik alkalmassá a ceruzafogásra. Nagy baj, ha a szülők, mielőtt óvodát választanak, azt nézik, tanítanak-e angolt vagy jár- nak-e lovagolni a négyévesek. Hatéveseket felvételiztetni a divatos iskolákba meg egyenesen téboly.- Idővel az a gyerek is nyűgnek érzi az olvasást, írást, amelyik örömmel készült az iskolába. Apró elsősök szoronganak, panaszkodnak fejfájásra. — Az iskolai ártalmak már az első osztályban megkezdődnek. Tűhegyes ceruzával, sűrű vonalak közé íratnak az elsősökkel, ahelyett, hogy újságpapíron vastag ceruzával alakítanák a betűket. A tanítónénik versenyeznek: az én osztályom decemberre már olvas, az enyém meg már novemberben írni fog. Idomítással ezt is meg lehet csinálni. Három év múlva viszont ezek a gyerekek se írni, se olvasni, se számolni nem tudnak. A statisztika szerint nálunk sok a dyslexiás gyerek. Dehogy, csak nem tanították meg őket olvasni! A gyereknek időre van szüksége az írás és az olvasás készségének kialakulásához. A napközi sem normális dolog. Szükség van rá, mert a szülők nem tudnak egy fizetésből megélni. De legalább választási lehetőséget kellene adni az anyáknak, hogy otthon maradjanak egy ideig. Varázslatosan hatott, amikor az USA-ban divat lett, hogy az anyák csak a gyerekek 8-10 éves kora után mentek visz- sza dolgozni. A kamaszok nem szöktek meg, nem kallódtak el az utcán. Aki gyermekkorában érzelmi biztonságban nőtt fel, érzelmileg igényes serdülővé válik, s nem kallódik el.- Milyen szülő otthon a pszichológus? — Négy gyermekem van: három fiú és egy lány. A legnagyobb 19, a legkisebb 7 éves. Gyermekpszichológus feleségemmel elhatároztuk: otthon nem leszünk pszichológusok, hanem teljesen normális civil szülők. Ha két testvér otthon őrjöngve veszekszik, nem arra gondolunk, mit is ír erről a szakirodalom. Ha fáradtak vagyunk, bizony, rájuk kiabálunk: takarodjatok a szobátokba! Tudom, hogy nem jó igazságot tenni, mert az csak olaj a tűzre. A gyerek úgy véli, azt szeretem jobban, amelyiknek igazat adok. Ennek ellenére sokszor ebbe a hibába is be- leesek. A családban elsősorban a feleségem adja a biztos hátteret, a folyamatos jelenlétet.- Előfordult, hogy úgy érezte, kudarcot vallott valamelyik gyereke nevelésében? — Mint minden szülőnek, nekem is voltak kudarcaim, nem azért, mert valamelyik elvemet nem tudtam megvalósítani, hanem mert akkor is ordítottam, amikor nem kellett volna. De olyankor szóltam a gyereknek: ne haragudj, hülye voltam. - Hogyan védték ki az óvodai és iskolai konfliktusokat? — Gondosan kerestük azt az óvodát, ahova a gyerekeket elengedjük. Közvetlen a házunk mellett volt egy nagy, modern óvoda, tudtuk, oda semmiképpen sem adjuk őket. A feleségem egyszer találkozott egy sétáló óvodás csoporttal, követte őket az óvodáig, egy kis falusi házig. Két gyerekem járt ide, s mindegyik nagyon jól érezte magát. A másik kettő már Waldorf óvodába járt. Ugyanígy az iskolaválasztásra is odafigyeltünk. A hentesnél, a közértben, mindenütt érdeklődtünk, ki a legjobb tanító néni a környéken. Két nagyobb gyerekünket is ő tanította írni, harmadik osztálytól pedig Budakesziről naponta vittük őket Pestre, a jó hírű Deák-diák iskolába. A nekik tetsző gimnáziumot már maguk választották ki. Ezzel rengeteg összeütközéstől menekültünk meg. S. Pap Gitta Kifogtak a hajók a halászokon A berendezéseivel, felszereléseivel és a forgalmi adóval együtt mintegy 100 millió forintba került a Balatoni Halászati Részvénytársaság által Finnországból vásárolt két hajó, amely olyan veszélyes, hogy a halászok nem mernek rá felszállni — ezt állította Rajcsányi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz), a parlament területfejlesztési bizottságának az elnöke. — A hajókat nem tudják használni, mert a szakértő véleménye szerint felborulhatnak, a hálót kiemelő daru működtetése pedig életveszélyes — mondta Rajcsányi Péter. — A teendőkről megkérdezem az illetékes minisztert, mert a garancia lejár, s az államot jelentős kár érheti. — Kártalanítást kérünk attól a cégtől, amely a Finnországból megrendelt két halászhajót szállította, hiszen a harminc-harmincmillió forint plusz áfába kerülő hajók jelenlegi állapotukban alkalmatlanok arra a feladatra, amelyért megvettük — mondta Gönczy János, a Balatoni Halászati Részvénytársaság vezérigazgatója. - Az eddig használt halászati technológiát gyökeresen meg kell változtatni — folytatta. — A módszer az ötven-száz évvel ezelőtti Bala- ton-mederre és halállományra épül: az úgynevezett tanyahelyeken két hajó merőlegesen a partig húzza a hálót. Idő közben azonban a horgászok érdekében kíméled sávot alakítottak ki, így a somogyi.partot legfeljebb 250-300 méterre közelíthetik meg a halászhajók. A módszer hatékonysága ezért igencsak csökkent. A vezérigazgató szerint az 1991-es angolnapusztulás arra figyelmeztetett: a tó ökológiai állapota sérülékeny; jelenleg a busa számít a legveszélyeztetettebb halnak. 1973-83 között másfél millió 180-200 grammos fehérbusa ivadékot telepítettek a Balatonba anélkül, hogy gondolkodtak volna azon: miképpen lehet majd kifogni őket, ha megnőnek. — Ha az ivadékok megmaradását harmincszázalékosnak s jelenlegi átlagsúlyukat 18 kilogrammosnak becsüljük, akkor ma mintegy tízezer tonnányi busa él a Balatonban — számolt Gönczy János. — Szakembereink vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a busa képes természetes módon szaporodni a tóban. Számtalan rekordfogást feljegyeztek már. A busa súlya elérheti a hatvan kilót is! A halnak a Balatonban az elmúlt években megváltoztak a táplálkozási szokásai; azért telepítették, hogy felfalja az algát, később azonban rászokott az ugyancsak algát fogyasztó zooplank- tonokra. Feltételezik, hogy emiatt több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. — Azt a módszert szeretnénk meghonosítani, ami Kínában már bevált; a zsákos halászatot — mondta Gönczy János. — Magyarországon eddig sem a módszert, sem ezt a hálófajtát nem használták, de elterjedt a finneknél. Ezért tavaly három kollégám Finnországban tanulmányozta a módszert. A hajók, amelyeket terhelés nélkül próbáltak ki, szép reményekre jogosítottak. Az új technológia környezetkímélő, összesen három embert igényel, amíg a régi hálók mellett tizenhárom halász dolgozik. — A hajók azonban nem feleltek meg azoknak a feltételeknek, amelyekben megállapodtunk — mondta Gönczy János. — Nem egyeztek meg paramétereik a mellékelt, amúgy hiányos dokumentációval. Amikor először 3,5 tonna hal került a tárolótérbe, az öttonnás kapacitással rendelt jármű orrnehézzé vált. így rossz a menetstabilitása, manőverező képessége, s számos apróbb hibája is van. Az általunk felkért külső szakértő cég, a balatonfüredi Pelsoprojekt is leírta mindezt. A finn Admiralitás tenger- hajózási ellenőre, Jerker Klawér a kifogásolt problémákat elismerte, s jegyzőkönyvben nyilatkozott arról: milyen átépítéseket javasol. — Nemcsók János volt balatoni kormánybiztos többször is azt nyilatkozta: „Vettem a balatoni halászoknak két hajót” — emlékeztetett a vezérigazgató. — Sajnos Nemcsók János nem tett eleget az ígéretének, mint ahogyan más halaszthatatlan fejlesztéshez, például az irmapusztai halfeldolgozó korszerűsítéséhez sem szerzett pénzt. így pénzügyi forrásainkat túlságosan igénybe vette a technológiai-műszaki fejlesztés megkezdése. Először arra gondoltam, hogy a hajókat visszaküldjük Finnországba. Ma már azt szorgalmazom: javítsák meg őket. A műszaki lehetőségek adottak, s így időt is nyerhetnénk. Kártalanításra igényt tartunk, hiszen a hajókat hosszú időn át nem tudtuk hasznosítani. Az idő halad, a busák nőnek. A megfelelő módon kialakított hajók alkalmasak lesznek arra, hogy a busacsapatra rátalálva csigavonalban vagy „S” betűket írva kövessék és folyamatosan ritkítsák az állományt. Jelenleg egy 30 és egy 75 méter széles szájú zsákhálót próbálgatnak a halászok. Gönczy János azt mondta: ezeket mintának felhasználva 400 méterest tervez, amely nagyban növelheti a hatékonyságot. — Egy svéd halászati szakemberrel arról tárgyaltunk, hogy rádiótelemátria segítségével segít megtapasztalni a busák mozgásának meghatározását — mondta a vezérigazgató. — Az biztos, hogy a busa az áramlásokat kedveli, mert az sok táplálékot szállít, ősszel pedig megpihen. A specialista a kifogott halak közül 20-30 darabra rádiót szerel majd, amely képes hosszú időn át jeleket adni. Ezt műholdas követőrendszer figyeli majd. Mivel a busa társas lény, reméljük: elvezet majd társaihoz, így végre hatékonyabban tudjuk gyéríteni az állományt. Czene Attila
