Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-21 / 247. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. október 21., szerda Erdők hete A Sefag Rt erdők hetét hirdetett a fiataloknak. A felhíváshoz a szennai általános iskola is csatlakozott. A Balogh Erika, Buzsáki Gábor és Buzsáki Gáborné közreműködésével megrendezett természetvédelmi héten különféle pályázatokon, versenyeken, kiránduláson vettek részt a diákok, akiket a Szennai Zöldek, a Sefag Rt és az iskola jutalmazott. A feladatmegoldásokban a hetedikes Horn Éva jeleskedett, a rajzpályázaton a nyolcadikos Sipos Ottó, és a másodikos Wallinger Anna volt a legtehetségesebb. Lelkigyakorlat Kaposszent- benedeken a bencés nővérek vendégházában rendeztek lelkigyakorlatot a kaposvári Szent Imre templom bérmálásra készülő- fiataljainak. A kétnapos lelkigyakorlatot Juhász Piroska és Kovács Judit vezette. Pulykafarm Sántoson Kilencezer pulykát telepítettek az idén a sántosi Repka és Társa Kereskedelmi Rt. páprágy- pusztai telepén. Az Agrárkutató és Kereskedő rt-től bérelt 30 hektáros telephelyen évente két és félszer cserélődik az állomány. Két hét múlva adhatnak le 500, tizenkilenc hetes kakast. A zalaegerszegi baromfifeldolgozó kilónként 208 forintot fizet érte. A 14 hetes, vágásra érett tojók kilójáért pedig 200 forintot kínálnak. Tetőfelújítás Ecsenyben Másfélmillió forintot kapott az ecsenyi önkormányzat a kul- túrház tetőszerkezetének fölújítására. Az úgynevezett Céda pályázaton nyert összeget a területfejlesztési tanács ítélte a somogyi a településnek. A felújításra szánt összeg várhatóan kiegészítésre szorul. Baráti levastalálkozó A Gálosfai Kastély kft és a Gróf Tolnai Festetics Lajos Magyar Hagyományőrző Lovasklub baráti lovastalálkozóját rendezik meg Gálosfán október 23-24-25-én. Kis Józsefné és fia a Szálacskáról ballagott haza FOTÓ: VÁRNAI Jómódra jött kutyavilág Látott már Ilyen padlószőnyeget? — mutat a frissen „meszelt,” agyagos földre a tiszta konyhában Vendel Jánosné. — Annyit sikálom, mégsem látszik meg rajta. A mahagóni kredencen a századfordulót idéző, frissen glancolt konyhai edények sorakoznak. Kisberki Kisberki fatornácos házában a Teréz napi búcsúra készülnek. Vendel János, a falu öreg szódása a kocsijából is kifogta a lovakat. Már korán reggel kiballagott a hegyre mondván: nagytakarításkor jobb a fehércselédet magára hagyni. A sáros udvarban baromfi kárál. A disznóól előtt faasztalka, rajta egy tál krumplipaprikás maradéka. Nyűtt ruhájú cigánylány falatozta. Ingének ujjába törli paprikás, zsíros száját. Némán bámul az idegen után. — Kértem segítsen egy kicsit, mert én már nem bírom egyedül — mondja a ház asz- szonya, s sorolja mi minden került a hűtőbe a nagy napra. — Valamikor két napig is eltartott a búcsú — meséli az átellenben lakó Vendel Gyula, s pihenteti egy kicsit motoros fűnyíróját. — Volt, aki csak harmadnap reggel hagyta abba a mulatozást. Ennek vége. Megszelídültek a búcsúk. Csak az ünnepi ebéd menüje a szokásos. Ilyenkor gyerekek, unokák ülnek egy asztalhoz a nagyszülőkkel. Az egy utcás Kisberkiben hajdan az átlagon felül ment az emberek sora. A Mária Terézia idejében betelepített svábok szorgos munkája nyomán már az ötvenes években legalább húsz új ház épült. Az önálló településnek önálló bírója is volt. Az emberek zöme a mezőgazdaságban dolgozott. Működött az iskola, s a fiatalok zöme itt lelt otthonra. A gazdagodó településen míves kerítésekbe, balatoni villákba fektették pénzüket a gazdák. Anyanyelvűket azonban elfeledték. Már csak a nagyszülők értik a német szót, de ők sem igen beszélik. A fiatalok angolból tesznek nyelvvizsgát. A tanácsi rendszerben megszűnt a település önállósága: egyesültek Nagyberkivel, s 1968-ban a két szövetkezet is frigyre lépett. A fiatalok lassan a városba költöztek. A kovács, az ács és a kádármester lassanként megvált szakmájától. Ma már szinte nincs olyan porta, ahol ne csöngetne a nyugdíjat hozó postás. A mélyfekvésű terület nem csalogatja az idegeneket. A falu lakói lassan kiöregszenek. — A hajdani jómódnak köszönhető az is, hogy Kisberkiben nagyobb arányban igényelték a gázt, mint Nagyberkiben - mondta Vendel Gyula. - Ha valakinek megdöglött a tehene, a többiek összedobták az árát. Kisberkiben kezdtünk mindenfajta szervezést is, mert itt összetartóak, készségesek az emberek. Most irigység, bizalmatlanság uralkodik. Kisberkit akár „kutyafalvá- nak” is nevezhetném. Nincs olyan porta, ahonnan ne vicsorognának rám a vérebek. Olykor kettő-három is megrohamozza a kerítést. — Csak ezzel védhetjük meg a portánkat. Különben még a benzint is leszívják az autónkból — szabadkozik Vendel Gyula. Virágcsokorral kezében, idős asszony s fia igyekszik a Szalacska hegyről. Kis Józsefné a zord idő elől mentette szerény termését. Az idegent látva jó szívvel kínálja mézédes szőlőjét. Várnai Ágnes Öt település az oktatásért Nagyberki Nagyberki központtal intézményfenntartó társulás létesült. A szorosabb szakmai együttműködést támogató rendszerben Mosdós, Kercseli- get, Szabadi, Csorna és Nagyberki 540 általános iskolásának és óvodásának nyújtanak biztonságosabb ellátást. György László iskolaigazgató elmondta: a kis iskolákat és óvodákat — összesen hat intézményt — integráló társulás révén gyermekenként 12 ezer forint többlet- támogatást kapnak. Az alacsony állami normatíva kiegészítésével így sikerül szinten tartani az oktatást. V. Á. Alkotótelep a NATO-országoknak Gömbi vigyáz a gömbházra Halmos! Zsolt hat éve fogott hozzá a házépítéshez a csornai Szilikát dombon. A környékbeliek gyanakodva figyelték, mi nő ki a földből, hiszen a Debrecenből áttelepült férfi a plasztikus építészet híve, s így sátortetős lakóház helyett egy gömbhéjas építményt húzott fel. CSOMA Az építész urbanista szabadalmaztatta a technológiát, a módszert és a gyártóeszközt. Csornába egy üdülőfalu terveivel csábították, amiből nem lett semmi. Még saját háza sincs kész, a pénzhiány miatt többször abba kellett hagynia a munkát. Nem csoda, hogy már-már belefáradt. Halmosi Zsolt 83 éves édesanyjával a szuterént lakja. Egy kupola hiányzik még a felső szintről, amelynek nyílászárói is lekerekítettek. A félkész épületre - amelyen dombóvári ipari iskolások dolgoznak - Halmo- siék Gömbi kutyája vigyáz.- A boltozatos térlefedések régóta ismertek - mondta -, csak nem vékony falvastagságú, úgynevezett membránbetonból készültek, hanem téglából. Én ezt kísérleteztem ki, és állítom: 30-40 százalékkal kevesebbe kerül ez az építkezési mód, és a jó hőszigetelés miatt az üzemeltetése is olcsóbb. Nyugat-Európában sok példa van erre, legfeljebb nem lakás céljára használják. Ha Magyarországon nem honosodik meg a gömbhéjszerkezet, akkor 15-20 évet késik a plasztikus építészet. A hazai környezet nem kedvez a privát kutatásoknak. Ha valaki újításon töri a fejét, azzal kell számolnia, hogy tönkremegy. Ha sikerül szabadalmaztatni a találmányt, akkor bele kell törődnie abba, hogy semmi nem lesz belőle. Halmosi Zsolt azonban nem adta fel. Társával egy pályázatot fogalmazott, amely szerencsére nem talált süket fülekre. A NATO illetékesei figyeltek fel a falufejlesztési és kutatási lehetőségre. Tizenkilenc alkotóház épül majd a két hektáros területen. Minden NATO-országnak egy, s kutatók, tudósok, környezetvédők tanyáznak majd itt - illeszkedve a békeprogramhoz, a természetvédelemhez. Az alkotótelep nyitott lesz, s így a művészeket is várja majd az épületegyüttes. Vélhetően a jövő év első felében teszik le a 2-300 millió forintos beruházás alapkövét, majd megkezdődhet az építkezés. Az építész - aki a dombóvári 516. sz. Ipari Szakmunkásképzőben is tanít - éveken át úgy látta: tévedésből került Csornába. Ha felépül az alkotótelep, minden bizonnyal megváltozik majd a véleménye. Lőrincz Sándor Halmosiék egyelőre csak az alsó szintet lakják fotó: lőrincz A fejlesztés a cél _________Szabadi_________ A következő négy évben fontos a közúthálózat és a járda korszerűsítése — mondta dr. Fülöp László szabadi polgármester. Céljuk a falu fokozatos fejlesztése. Ennek érdekében pályáznak. Kiemelt feladatnak tekinti a munkanélküliség csökkentését, valamint az állástalanok elhelyezkedésének elősegítését. A kistérségi együttműködés révén mérséklődhet a magas munkanélküliségi ráta. A lényeges teendők közé sorolta a fiatalok letelepedésének megköny- nyítését. H. M. Két falu közös púpja Iskolának tervezték, s meg is kapták hozzá az állami támogatást, ám évek óta me- mentóként áll Csorna és Szabadi között a gazfelverte épület. A pénz elfogyott, így a csengőszó sem hívja a gyerekeket. A két falu hátán csak púp ez a torzó, a helybeliek is zsörtölődnek az értelmetlen beruházás miatt, amire 32 millió forintot fordítottak. Próbáltak túladni rajta, ám nem kellett senkinek. A hasznosítás miatt a megyei önkormányzathoz fordultak. Abban a reményben, hátha megjelenik egy befektető kecsegtető ajánlattal. Király Péter csornai polgármester hiszi: lesz gazdája a 30 százalékban kész épületnek. L. S. Póré is pórul járt Egyedül élek, mégis boldogulok. Rendben tartom a házat és környékét — mondta Póré János. A 74 éves elvált férfi ügyel arra, hogy takaros legyen a portája. Szabadi A tornácot paprikafüzérek vidítják. A gazda kertjében termett a pörköltbe való, amit szárítás után a szomszédban őröl meg. Az mondja: neki elég egy évre. — Kitanultam az összes ház körüli munkát — jegyzi meg. — A nyolcvanas évek elején leszázalékoltak. Sokáig a húskombinátban dolgoztam, s még a kiváló dolgozó kitüntetést is megkaptam. Sajnos megbetegedtem és kórházba kerültem. Megműtötték, több féle nyavalya kínzott, s így leszázalékoltak. 1982-ben 3147 forintot állapítottak meg, ami évről-évre emelkedett. Szerencsés vagyok, mert itt a kert. Az ennivaló így jóval kevesebbe kerül, mintha boltba kellene járni. Most az amaryllis gumókat szedte fel, mert fél a fagyoktól és a díszpaprikákat is kikapálta. Nem tétlenkedik. Azt vallja: az ember addig él igazán, amíg van értelme a munkájának. Szereti a falut, de — mint mondta — mindenhol akad néhány dologkerülő. Nincs munkahelyük, inkább sorra látogatják a portákat. Póré János is pórul járt már; két néma kacsája bánta és egyszer Paprikafüzérek vidítják a tornácot az erszényét is kilopták a kre- dencből. Bár idős már, de őt is foglalkoztatja a köz ügye. — Rendre van szükség, FOTÓ: HARSÁNYI csak így lehet jobb a világ — mondta — és becsüljék meg, aki rendesen dolgozik. (Harsányi)