Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-16 / 243. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Megyei önkormányzat 1998. október 16. péntek A területfejlesztés esélyt ad a kistérségek felzárkóztatásához Az unió régiókat támogat Az elmúlt hetek, hónapok ünnepi pillanatainak meglehetősen széles skálája: útátadás- ról, kollégiumavatásról, szociális otthon fejlesztéséről, rehabilitációs központ megnyitásáról vagy éppen egy kis település óvodai konyhájának rekonstrukciójáról szólnak a híradások. Ami valamennyi eseményt összekapcsolja az egy aprócska megjegyzés: a megvalósítást a területfejlesztési tanács pályázatán elnyert forintok is segítették. Többnyire milliókról van szó. A kívülálló számára a területfejlesztési tanács valamiféle kiapadhatatlan pénzeszsáknak tűnik, amely a „módos nagybácsi” szerepét jelenti. Hogy valóban így van-e, arról dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei területfejlesztési tanács elnöke, a megyei önkormányzati oldal számára foglalta össze véleményét. A kérdéseket Séllei Frigyes tette föl.- Mindjárt az elején tisztázzuk: a kettős funkció nem zavarja egymást?- Nem, sőt az ember naprakész visszacsatolást kap arról, hogy a nagy fejlesztési törekvések, illetve koncepciók hatása hogyan jelentkezik a pályázatok mögött álló közösségeknél. Törvény írja elő, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok elnöke a megyei közgyűlés mindenkori elnöke is. Az alelnöki funkcióról a tanács tagjai konszenzusos megállapodással döntenek, így történt ez a jelenlegi alel- nök, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Varga Józsefnek a megválasztása esetén is. Ez a fajta megoldás is azt hivatott szolgálni, hogy demokratikusan működő, az érdekek széles körű megjelenítését szolgáló szervezet jöjjön létre. A két évvel ezelőtt életre hívott megyei területfejlesztési tanácsok sajátos szervezeti formát alkotnak. Bár közigazgatási feladatot látnak el, valójában nem államigazgatási szervezetek, de nem is önkormányzati szervezetek. A tanácsoknak az a dolguk, hogy összehangolják a kormányzat, a helyi önkormányzatok által létrehozott területfejlesztési társulások és a különböző gazdasági szervezetek elképzeléseit. Hogy ez megtörténhessen, annak egyik biztosítéka a tanács összetétele. A területfejlesztési és területrendezési törvény kimondja, hogy kiknek kell képviseletet kapniuk benne. így a megyei területfejlesztési tanács tagjai között ott találni a gazdasági kamarák képviselőit, a kistérségi területfejlesztési társulások vezetőit, a területfejlesztéssel foglalkozó tárca megbízottját, a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munka- vállalói oldalának egy-egy képviselőjét, a megyei jogú város polgármesterét és a megyei közgyűlés elnökét. Hogy éppen a mindenkori megyei közgyűlés elnöke a tanács elnöke is, annak akár az is lehet az oka, hogy a szervezetnek nincs saját apparátusa, munkáját a megyei önkormányzat területfejlesztési főosztálya szervezi, illetve annak munkatársai szakértőként működnek közre.- A kívülálló az önök munkájából jobbára csak annyit láthat, hogy milliós fejlesztések sorsáról döntenek. A döntéseiket milyen szempontok motiválhatják?- Nem a pillanatnyi érdekek, hanem a hosszú távú fejlesztési koncepciók aktuális történései, hogy a legalkalmasabb időben és helyzetben támogassunk egy-egy fejlesztést. De gondolom, hogy a kérdés nem erről szól. A területfejlesztés nem történhet rögtönzésekkel, tehát a területfejlesztési tanács sem lehet egy-egy érdekcsoport kiszolgálója. Már az összetétele miatt sem. De ami ennél fontosabb: a szervezet a létrejötte után a legfontosabb teendőjének tartotta, hogy kidolgozza Somogy hosszú távú terület- fejlesztési koncepcióját. Elkészítettük a megye „leltárát”, Somogy adottságaira építve kidolgoztuk a társadalmi és gazdasági fejlődés lehetséges irányait. Ezt a munkaprogramot egy évvel ezelőtt fogadtuk el. Minden döntésünket ennek alárendelve kell meghoznunk. A tervek természetesen csak körvonalaikban tartalmazzák, hogy mit kell vagy kellene csinálni. Elképzelések már korábban is születtek, megvalósításuk azonban elmaradt, mert a konkrét programokat nem dolgozták ki hozzájuk. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy felkérjük a DHV Magyarország Kft- t, hogy az általunk felvázolt koncepció alapján az adott kistérségek számára dolgozzon ki olyan konkrét programokat, amelyekkel azok elkészíthetik a fejlesztési terveiket. Ezek a tervek aztán mérlegelés tárgyát képezhetik, s ha arra érdemesek, akkor megvalósításukat különböző forrásokból lehet támogatni. Ezt én magam is nagyon fontos feladatnak tartom. Tessék belegondolni, hogy Somogy aprófalvas szerkezetű megye. A mai körülmények között elképzelhetetlen, hogy valamennyi külön-külön ugyanazt az infrastruktúrát tudja biztosítani. Viszont ha egy adott térségben összefognak az önkormányzatok, s a közös érdekeket figyelembe véve közös terveket dolgoznak ki, előbb találhatnak megoldást. Az összehangolt fejlesztések pedig egy-egy térség esélyeit javíthatják. Itt egyaránt szó van az infrastrukturális beruházásokról, a munkahelyteremtésekről vagy az oktatás korszerűsítéséről.- A legszebb álmoknak is véget vethet a pénztelenség.- A megyei területfejlesztési tanács egyik feladata éppen az, hogy a rendelkezésre álló decentralizált területfejlesztési pénzeket oda juttassa el, ahol a leginkább szükség van rá, ahol valóban indokolt és kellően előkészített terveket akarnak megvalósítani, s a pályázók saját részt is vállalnak a fejlesztési költségekből. Pályázókról beszéltem, mert a támogatás megszerzésére nemcsak az önkormányzatoknak van lehetőségük. A területfejlesztési célelőirányzatból a gazdasági élet valamennyi szereplője részesülhet. Természetesen csak akkor, ha fejlesztési elképzelései összhangban vannak a megye s azon belül az adott kisrégió fejlesztési koncepciójával. Hogy konkrét példát is említsek: ha a meglevő természeti erőforrásokat akarják hasznosítani, új munkahelyeket szeretnének létrehozni, esetleg - s ez ma az uniós csatlakozás időszakában ugyancsak figyelemre méltó szempont - a meglevő üzemeket akarják korszerűsíteni, hogy a piaci verseny feltételeinek megfeleljenek, számíthatnak a segítségünkre. Az önkormányzatok elképzeléseit a területi ki- egyenlítést szolgáló, illetve a céljellegű decentralizált költségvetési forrásból tudjuk támogatni. A területi kiegyenlítést szolgáló alapról érdemes külön is beszélni. Fontos, hogy a hátrányos helyzetű településcsoportok gondjait időben orvosolhassuk, hogy azok képesek legyenek a felzárkózásra s ne alakuljanak ki újabb válságövezetek, hiszen abban az esetben már lényegesen többe kerülne a probléma kezelése. A három forrásból az idén csaknem egymilliárd forint felett dönthettünk. Hogy ez sok vagy kevés? Az év elő felében 226 pályázat érkezett a tanácshoz. Az első körben 108 pályázatot tudtunk elfogadni, s közöttük közel 676 millió forint támogatást osztottunk el. Ezzel 3,3 milliárd forint értékű fejlesztést érhet el Somogy. Egyebek között 120 új munkahelyet teremtünk ezzel, s 120 munkahelyet tudunk megmenteni. A második fordulóban a vis maiorral együtt 86 pályázatra 317 millió forintot adott a tanács. Ezzel szintén több mint 100 munkahely vált biztossá a megyében. A nyertes pályázatok lehetőséget teremtenek arra, hogy szakmai programokat dolgoztathatunk ki, amelyek a további előrelépést segíthetik. Térségi informatika rendszerek épülnek ki, amelyeknek fontosságát aligha kell indokolni. De nem maradtak ki a sorból az iskolák és az egészségügyi létesítmények felújítására kért pályázatok sem. Ez is bizonyítja, hogy minden olyan elképzelést támogatunk, amely megalapozott, amire valóban szükség van.- Hogy néz ki a területi elosztás?- Ha valaki megnézi, hogy a megye mely területeiről érkeztek a pályázatok s hova kerültek a forintjaik, akkor az is kiderül, hogy számunkra nincsenek kedves és kevésbé kedves területek. Kizárólag szakmai szempontok döntöttek. Azt hiszem, nyugodtan beszélhetünk arról is, hogy a megyei területfejlesztési tanácsnál a megyei önkormányzat is jelentkezhet mint pályázó. Az idén négy pályázatot fogalmaztunk meg, de ebből a konszenzus érdekében egyet visszavontunk, s csak hármat szerepeltettünk a területfejlesztési tanács előtt. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy elkészüljön a szabási rehabilitációs központ, a mosdósi szennyvíztelep rekonstrukciója, illetve az építészeti statikai vizsgálati rendszer (IMS-rendszer) szakértői felülvizsgálata.- Az év első felében benyújtott pályázatoknak a fele zöld utat kapott. Ebből két dolog következik: vagy sok az olyan pályázat, amely irreális igényeket tartalmaz, netán formai okokból nem felel meg a követelményeknek, vagy kevés a fejlesztésre fordítható költségvetési forrás.- Mindegyik megállapítás igaz. Valóban előfordulnak formailag hiányosan előkészített pályázatok és nem kellően megalapozott elképzelések (törvény zárja ki a hibás pályázatok támogatását). Természetesen a fejlesztésre fordítható pénzek sem lehetnek soha elegendőek. Ennek ellenére sikerként könyvelhető el, hogy a területfejlesztési tanács alig három éve alatt 234 pályázatot tudott felkarolni, csaknem kétmilliárd forint támogatással nyolcmilliárd forint értékű fejlesztést valósíthatott meg a megye. Viszont nem tagadhatjuk azt sem, hogy még nagyon sok tennivaló lenne. Azt mondtuk, úgy akarunk élni, mint az ország legfejlettebb vidékein élők. S ez nem illúzió. Bebizonyosodott, hogy a megye hosszú távú fejlesztési koncepciója megvalósítható, továbbvihető. Az alap azonban a gazdaság fejlesztése. Nem tartom irreális elképzelésnek, hogy a következő négy évben Somogybán a területfejlesztési pénzek ésszerű felhasználásával 1500 új munkahelyet létesítsünk. Ehhez azonban elengedhetetlenül kellenek az infrastrukturális fejlesztések. Nem véletlenül sürgetjük az M7-es autópálya további fejlesztését, a taszári repülőtér polgári hasznosítását, a nagyvárosainkat elkerülő utak megépítését, az újabb balatoni kompjárat megindítását. Nagyon sok kis település azért nem fejlődhet, mert nincs megfelelő úthálózat, amely bekapcsolhatná az ország vérkeringésébe. Csak magam 19 olyan jogos igényt ismerek, amely összekötő utakat szorgalmaz, olyant, amit például Balatonendréd és Lulla, Bedegkér és Török - koppány, Csákány és Nemes- vid, Somogytúr és Szőlősgyö- rök, Vízvár és Háromfa, Zi- mány és Kisgyalán között kellene megépíteni. Kormányzati segítséggel ugyancsak utakat kellene építeni a megyehatár szélén. Például Porrog- szentpál és Liszó, Iharosbe- rény és Sand, Kaposkeresztúr és Gödre között a lerövidülő távolságok új folyamatokat indíthatnak el. Amikor arról beszélek, hogy a gyors elérhetőség ma már meghatározó tényező, akkor gondolni kell a hírközlésre is. Az elmúlt évtizedekhez képest hatalmas előrelépés volt, hogy ma már a legkisebb település is közvetlen tárcsázással elérhető. A gyors fejlesztésről kiderült, hogy az örömbe némi üröm is vegyült. A rádiós telefonösz- szeköttetések ugyanis alkalmatlanok az adatátvitelre, ezért az iskolák is kirekesztődnek a korszerű oktatási formákból, például az internetes összeköttetésekből. Ezen változtatni kell. Folytatódhat a gázprogram. Ha a lakosság is úgy akarja, s vállalja az önrészt, akkor 2000-ig akár 104 településre is eljuthat a vezetékes gáz...- A felsorolás közben meglepett, hogy az utak kapcsán a megyehatáron túli településekről is beszélt. A somogyi emberről azt tartják, hogy túlságosan is lokálpatrióta. Kell nekünk foglalkozni a szomszéd rétjével?- Somogy földrajzi helyzeténél fogva két régiónak is része. Északon a Balaton miatt a közép-dunántúli régiónak, egyébként pedig a Dél-Du- nántúlnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezeken a régiókon belül párbeszédet folytassunk. Hiszen az M7-es további építése, az új kompjárat megindítása, a taszári repülőtér hasznosítása vagy a gázvezetékek lefektetése a szomszédos megyéket is érinti. Ezért a régiós érdeket is össze kell hangolni. A megyei területfejlesztési tanácsok mintájára létrejöttek a regionális területfejlesztési tanácsok is. Mind a két, bennünket érintő szervezet tagjai vagyunk. A Dél-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácsnak, amely elnöki tisztét - évente váltakozva az érintett megyék közgyűlési elnökei adják - elsőként én tölthettem be. Ma a zalai kollégám elnököl. Éppen a héten tanácskoztunk Pécsen. Több, Somogyot is érintő döntés született. Kettőt említenék ezek közül. Az Európai Unió Phare-programjának részeként elkezdődött egy kísérlet, amely arra ad választ, hogyan lehetne a megyébe több működő tőkét bevonni, hogyan lehet a tőkét sikeresen felhasználni és a tőkebehozatal következtében hány munkahelyet tudunk teremteni, illetve megőrizni. De azt is vizsgálja, hogy Magyarországon miként jeleníthetők meg a regionális érdekek. Most például a gyógyfürdők összefogását, a gyógy-idegenforga- lom fejlesztését szorgalmazzák. Ebben vesz részt Nagyatád is, amely támogatást kapott a fejlesztési elképzeléseinek konkrét megfogalmazására, a tervezés elindítására. Ugyanakkor módja lesz a gyógyfürdőjénél a ma már elkerülhetetlenül szükséges minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzésére is. Egy másik program Dél-Somogy és Dél-Zala hátrányos helyzetű térségeinek együttes felzárkóztatásához kíván támogatást adni. Bebizonyosodott, hogy a régiók együttesen nagyobb eredménnyel léphetnek fel ha közösen fogalmazzák meg céljaikat, akkor támogatást nyerhetnek. Igaz ez a kisrégiókra, azaz a kistérségekre és a nagyobb régiókra, a megyék együttműködésére is. Szent László-napi ünnepség Somogyváron Vásármegnyitó: dr. Kolber István és Szita Károly kaposvári polgármester
