Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-14 / 241. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. október 14., szerda Közigazgatás 7 Otthonosabb hivatalt Hatodszor rendezték meg az idén az országos közigazgatási és jegyzőkonferenciát. Mindegyik Somogybán volt, és valamennyit a köz- igazgatási kar megyei tagozata szervezte. — Nagy lehetőséget jelent ez, hiszen nemcsak az előkészítésben játszottunk meghatározó szerepet, hanem a szekcióvezetők és -titkárok többsége is somogyi volt — értékelte a konferenciák sorozatát dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. — A résztvevő somogyi szakembereknek ez mindenképpen a szakmai megmérettetés és kifutás lehetőségét jelentette. Nagymértékben hozzájárultunk ahhoz is, hogy Siófok konferenciavárossá fejlődjön. Ma már nemcsak üzletemberek, a tudományok jeles hazai és külföldi képviselői, hanem a kormánytagok is szívesen és gyakran megfordulnak a Balaton fővárosában. Az idei konferencia témája az Európai Unióhoz való csatlakozás volt. A szervezők összekapcsolták ezt a somogyi Eur^pa-napok rendezvényeivel. Dr. Kolber István szerint ma még úgy tűnhet, messze van a sokat emlegetett integráció, ez azonban komoly és közvetlen hatással lesz a mindennapi életünkre. Az európai joganyag és annak alkalmazása tehát súlyos felelősséget ró a köztisztviselőkre, és erre időben föl kell készülni. Az elnök úgy fogalmazott: meg kell tanulni unióul. A területfejlesztéshez pedig úgy lehet pénzt szerezni, ha megtanulunk pályázni, adminisztrálni és kommunikálni. A legutóbbi konferencia fővédnöke Göncz Árpád volt. A köztársasági elnök az európai uniós felkészítésről, a jogharmonizációról, a köztisztviselők képzéséről beszélt. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy minőségi előrehaladást csak úgy lehet elérni, ha felkészítjük a szakembergárdát. Ez azonban elmaradt az utóbbi években, nem volt vezetőképzés, és jelentős lemaradás mutatkozik a nyelvi képzésben is. Az önkormányzatok némelyikénél már elindultak különböző uniós programok, például a Phare-program. Ezek a helyi hivatalok bizonyos gyakorlatra tettek szert. Dr. Kolber István szerint a közigazgatás korszerűsítése akkor vezet eredményre, ha az állampolgárok a hasznát is tapasztalják: az ügyintézésben, a helyi demokrácia működésében, a hivatal és a lakosság, valamint a testület kapcsolatában. Mindennek az a célja, hogy az állampolgár otthonosabban érezze magát. — Somogy sajátos helyzetben van. Sok a kicsi helyi apparátus, polihisztornak lenni pedig egyre nehezebb. Ezt a számítástechnikai eszközök továbbfejlesztésével lehet ellensúlyozni — mondta az elnök. — A kis településeken lévő testületeknek, a körjegyzőségeknek mindenképpen szakmai segítséget kell nyújtani. Szerencsére a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok viszonya javult, látszik az előbbiek segítő szándéka is. A megyei ön- kormányzat és a települések jó kapcsolatot alakítottak ki, például a területfejlesztésben való együttműködéssel. Pintér Sándor belügyminiszter és dr. Kolber István a jegyzőkonferencián fotó: lang A közigazgatás nagy kihívása Egyre közelebb kerülünk az európai integrációhoz, s ebben óriási feladat hárul a magyar közigazgatásra. Ennek szerkezete és utolsó tartalékait felélt személyi állománya azonban vajmi keveset tud még mindig ezekről a feladatokról. Ezt dr. Fogarasi József, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke mondta lapunknak, jelezve: erre kívánt rámutatni a legutóbbi országos jegyzőkonferencia. Az idén már hatodszor rendezték meg ezt a nagyszabású eszmecserét, amely két szempontból is kiemelkedő volt. Egyrészt a témája miatt — az európai integráció és a magyar közigazgatás —, másrészt először született egységes állásfoglalás a konferencia után. Az állásfoglalás első pontja felkéri a kormányt: vizsgálja meg az illetményalap felemelésének, valamint az inflációt követő mértékűvé tételének a lehetőségét. Dr. Fogarasi József szerint a köztisztviselők helyzete évről évre rosszabbodott, és mára elérte a mélypontot. Ez azonban össze is kovácsolta a közigazgatási kart, amely szakmai érdekvédelmi szervezetként igyekszik eredményt elérni a bérezésben, mert emiatt nemcsak a szakma, hanem az európai integráció is veszélybe került. — Erre kívánta felhívni a figyelmet az egész konferencia. Sikerült-e elérni ezt a célt1 — Emlékeztetni akartunk arra, hogy közeledik az integráció, és a magyar közigazgatás felkészületlen. Az integráció kormányzati, parlamenti és civil szakasza közül még mindig az elsőben vagyunk, és ez máris késést jelent. A közigazgatás nem ülhet ölbe tett kézzel; meg kell vizsgálnunk, milyen feladatok várnak ránk. Az utolsó tartalékait felélt személyi állomány szakmai színvonalán és nyelvi tudásán egyaránt javítani kell. Nyelvtanulásra nem érdemes negyven-ötven éveseket beiskolázni. Fiatalokat kellene megnyerni, de nem jönnek. A középvezetők viszont, akik a fiatalokat bevezethetnék a szakmába, elhagyják a pályát. Közben a napi működőképességet is biztosítani kell, hogy a lakosság érezze, a hivatalok érte vannak. — A konferencia törvény- módosítást sürgetett, hogy a zsákmány-, illetve a karrierrendszer elemei egymástól egyértelműen elhatárolódjanak. Hogyan lehetne megoldani ezt a rendszerváltás óta meglevő problémát? — Nagyon fontos lenne a zsákmány-, illetőleg a karrier- rendszer határait kirajzolni, és azokat betartani. El kellene dönteni egyszer s mindenkorra: mi az a kvázi politikai kör, amely egy kormányváltást követően lecserélődik, és melyik az az állomány, amely Dr. Fogarasi József FOTÓ: KOVÁCS független ettől, amelyikhez nem lehet hozzányúlni. Az előbbi réteg tudná, hogy egy ciklusra szól a megbízatása, s utána nem rohanna a sajtóhoz, nem kérne végkielégítést. Ezt a kört rövid idő alatt lecserélné az új kormány, és nem kellene egy évet várakozással tölteni. Ez ugyanis túl sokba kerül. A politikától független állománynak viszont kiszámítható lenne a karrier. Aki ide jönne, tudná, hogy mit választ: tisztességes, szorgalmas munkával végigjárhatja a lépcsőket. Minden előléptetésnél megnéznék, milyen helyeken dolgozott. Ebben a körben senki nem állhatna rögtön a lépcső tetejére. Enélkül nem alakulhat ki a pálya élethivatásként való választása. — Ezzel szorosan összefügg, hogy a létszám- és bérgazdálkodásról szóló kormányrendelet a mai napig nem készült el. — Ennek a közigazgatás minden ágára ki kellene terjednie. A legfontosabb az lenne, hogy a feladathoz igazítsák a személyi állomány létszámát és a közigazgatás szerkezetét. A lényeg, hogy ne lehessen az állásokat feladat nélkül szaporítani, és csak olyan személyt nevezzenek ki, aki minden feltételnek megfelel. így az önkormányzat közigazgatási szerkezete is megoldható lenne. A kötelező feladatok adottak, a többletfeladatokat pedig maguk vállalhatnák az önkormányzatok, ha meg tudják oldani.- Az állásfoglalás szükségesnek nevezi a közigazgatásban az etikai, erkölcsi magatartásszabályok kódexszerű megfogalmazását és annak működtetését. Mi a célja ennek?- A köztisztviselői etika bevezetése előfeltétele az uniós csatlakozásnak is. A humán erőforrás oldaláról fontos, a szakmaiság erősítésével lehet biztosítani a minőséget. Ezt a lakosság garanciaként kapná: azért tartja fenn a köz- tisztviselői kart, hogy hatékonyan és tisztességesen rendezzék az ügyeit, hogy a hivatalok érte legyenek. Korszerűbb hatósági ügyintézés A közigazgatási szervek hivatalait évente közel 12 millió állampolgár keresi fel. A kormány programjában célul tűzte ki, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésre. Ennek érdekében széles körben ki kell építeni a polgároknak előnyös ügyfélszolgálati rendszereket és keresve az egyszerű, gyors, korszerű működési formákat. A Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium a közelmúltban áttekintette és megtárgyalta a megyében működő közigazgatási szervek lakossági kapcsolatainak és a hatóságok ügyintézésének helyzetét, s kiemelten vizsgálta a hatósági tevékenység feltétel- rendszerét, problémáit. Megállapította, hogy a somogyi hivatalokkal évente mintegy 300 ezff állampolgár létesít kapcsolatot és az általuk kezdeményezett ügyekkel 2400 köztisztviselő foglalkozik. A megye 245 helyi önkormányzata évente csaknem 200 ezer, 16 területi államigazgatási szerve hozzávetőleg 500 ezer államigazgatási hatósági döntést, határozatot hoz. A városi önkormányzatok fele működtet ügyfélszolgálati irodát. Javult a tájékoztatás, az információátadás, mely a helyi kábeltévékben és sajtó- orgánumokban mutatkozik meg. A területi államigazgatási szervek lakossági kapcsolatrendszerében is kedvező a változás, mert ezek a szervek folyamatosabban, rendszeresebben és szervezettebben oldják meg feladataikat. Az ebben a körben elintézett elsőfokú önkormányzati döntéseket 1-3 százalékban támadják meg az állampolgárok. Az ügyintézés kritikus pontjai közé tartoznak a határozatok alaki hibái, a döntések indokolásának elnagyoltsága, a határidők be nem tartása, a hatósági ellenőrzések rendszertelensége és a végrehajtás gyakori elmaradása. A megtámadott első fokú hatósági határozatok több mint 40 százalékát a másodfokon eljáró Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak meg kell semmisíteni vagy változtatni. A hatósági munka szakmai színvonalának emelése végett ma már rendszeresen szervez a közigazgatási hivatal továbbképzéseket, például az építés-, a szociális és az adó- igazgatás területén. Ezek elősegíthetik a jogszerű és megalapozott hatósági döntések meghozatalát. A Somogy Megyei Állam- igazgatási Kollégium a téma értékelését követően javasolta, hogy a helyi önkormányzatok szervei választási ciklusonként értékeljék a lakossági kapcsolatok és az ügyintézés helyzetét, fordítsanak nagyobb figyelmet az államigazgatási eljárásról szóló törvény betartására. Indítványozta továbbá, hogy a helyi önkormányzatok és a területi állam- igazgatási szervek a lakosságot érintő helyi ellenőrzéseik tapasztalatairól és intézkedéseikről kölcsönösen tájékoztassák egymást, alakítsanak ki közös programokat. A testület kérte a központi közigazgatási szervektől, hogy nyújtsanak segítséget a megyei és kistérségi informatikai rendszerek összekapcsolásához, illetve a korszerű ügyintézést biztosító ügyfélszolgálati rendszerek kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Dr. Németh Jenő hivatalvezető Szakmai elismerés mellé tisztességes fizetést Jegyzőket kérdeztünk: mit jelentett számukra a VI. országos konferencia? Hogy ítélik meg a közigazgatási szakemberek anyagi, erkölcsi megbecsültségét? Milyennek tartják a lakossággal kialakult kapcsolatot? Mi a véleményük a közszolgálati etikáról? Takács János kadarkúti körjegyző: - A jegyzői kar részéről minden évben nagy várakozás előzi meg a konferenciát, amelyet ezideig minden évben a kormányzati szervek is megfelelő figyelemmel kísértek. Az idén a rendezvényt többen nem tisztelték meg, s akik a kormányt képviselve eljöttek is, letudták a szerepléssel a feladatukat. A Köztársaság Elnöke viszont köszöntötte a konferenciát. A fentiek ellenére ez a rendezvény is sok újat hozott számunkra.- A pálya egyik vonzása, a biztos jövedelem kevés egy szakmailag kvalifikált, stabil réteg kialakulásához, az anyagi megbecsültség jelentősen elmarad a vállalkozói szférától. Kérdem én, meg van-e az erkölcsi elismerés, ha az anyagi hiányzik?- A közigazgatás és a lakosság alapvetően jó kapcsolatát lehetne még jobbá tenni, ám ez a jogbizonytalanság, a jog- szabálydömping, a jogszabályok ellentmondásai és gyors változásuk, vagy akár a megfelelő továbbképzés hiánya miatt nehézkes.- A közszolgálati etika szerintem szoros kapcsolatban van az anyagi elismertséggel, ami a terület vonzóvá tételét segíthetné, s azt, hogy a szakma morálisan ne legyen alulértékelt. Taníts Tibor kaposfő- i körjegyző: - A kormányváltás után részemről is nagy volt a várakozás a jegyzőkonferencia iránt. Olyan információkat vártam - és kaptam -, melyek iránymutatást adnak a jegyzői feladatokhoz.- A közigazgatási szakemberek örülnek, ha elismerik a munkájukat, de jobban örülnének, ha megfizetnék őket. Sokakhoz képest nagy a jövedelmük, de a versenyszférához képest bizony kevés.- A köztisztviselők - ha tevékenységüket a jogszabályoknak megfelelően, igazságosan végzik, rendelkeznek empátiával - akkor jó a kapcsolatuk a lakossággal. Ma döntően jó ez a kapcsolat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne még jobban, gyorsabban intézni az ügyeket. Azok többsége nyilatkozik negatívan a közigazgatásról, akik számára csak kedvezőtlen döntés létezik.- Az országban kialakult helyzet miatt fontos, a köz- szolgálatban az etikai kultúra - a közérdek szolgálata, a törvényesség biztosítása, a pártpolitika-semlegesség, a magasfokú szakmai felkészültség, humánum - kiemelt szerepet kapjon. Hoffmanné dr. Németh Ildikó nagyatádi jegyző: - A konferencia évente találkozási lehetőséget ad az ország távoli részén élő kollégákkal. Kitekintést és rátekin- tést enged a kormányzati, politikai törekvésekre, ami hasznos a köztisztviselők számára.- A köztisztviselők erkölcsi elismerésére törekszik szinte valamennyi munkáltató. Sajnos, a köztisztviselők reálbére is csökkent, pedig ahhoz, hogy ne kelljen megélhetési gondokkal szembenézniük, anyagi megbecsülésükre is szükség volna.- A köztisztviselő mindig arra törekszik, hogy munkája korrekt, körültekintő és törvényes legyen, s hogy a lakosságot a legteljesebb mértékben kiszolgálja. Miután nemcsak engednie, tiltania is kell, előfordulnak konfliktusok, melyek számát csökkenteni kell.- Etikáról, etikai követelményekről igazán akkor beszélhetünk, ha a köztisztviselők javadalmazását olyanná tesszük, hogy az etikus magatartás minden helyzetben elvárható legyen tőlük. Mindazon köztisztviselők, akik a pályán dolgoznak és munkájukat hivatásuknak tekintik, szabályozás hiányában is etikusan dolgoznak. B. T. k
