Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-09 / 237. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. október 9., péntek Megyei önkormányzat 11 A szülőföld jelképei A megye menedzselése, értékeinek bemutatása nagy szerepet kapott az elmúlt négy évben. Ha leltárt készítenének, kiderülne, hogy kisebbfajta könyvtárra való kötet jelent meg Somogy múltjáról és jelenéről. Szobrot állítottak a mártírhalált halt miniszterelnöknek, Nagy Imrének és méltó emléket kapott a történelmi emlékhelyünket alapító Szent László. Végre kapható áttekinthető megyetérkép, elkészült és az Interneten is olvasható Somogy home page, ennek az angol nyelvű változatát a Munkácsy gimnázium diákjai révén a világhálón barangolók már megnézhetik; nemcsak kulturális örökségével ismerkedhetnek meg, hanem napra kész gazdasági információkat is kaphatnak. Somogy kinyitotta kapuit a nagyvilág előtt. Alkalmat kínált erre a megyenap meghirdetése, amely az újdonság erejével hatott, s mára sok követője van országszerte. Az első megyenapot 1996 január 6-án tartották a somogyiak, a legjelesebbet pedig az idén: vízkereszt napján volt 500 éves a megyecímer. Olyan ünnep ez Somogybán, melyet senki sem kérdőjelez meg, mert mindenki megértette jelentőségét: alkalom arra, hogy számvetést készítsünk, barátokat hívjunk, partnereket nyerjünk meg céljaink eléréshez. Somogy 500 éves megyecímerének ünnepe példaként szolgált. Egyre több településnek van saját ünnepnapja, mikor a falu vagy város meghívja azokat, akik onnan elszármaztak, s azokat, akikkel szeretné megismertetni terveit. Az ünnep a közösségé, miként a címer és a zászló is. A somogyi települések majd felének van már saját jelképe. Van, ahol a múlt emlékeit felkutatva a régi jelképeket használták fel, máshol heral- dikusokat, grafikusokat kértek fel, hogy készítse el címerüket. A települési címerek - még ha sok helyen csak divatból csináltatták is - mára nagyobb értelmet kaptak, mint egyszerű dekoráció. A közösség, a falu összetartozásnak szimbólumává lettek. Még egy évtizede sincs, hogy sok kis település először próbálhatta meg az önállóságot, kezdhetett saját akarata szerint élni. Az elmúlt évek nem hozhattak mindenütt látványos eredményeket. Ámde a címerek és a zászlók a köz akaratából születtek, az első sikerélményt is jelentik: ez az övék, csakis az övék, amit az unokák is megmutathatnak mjd a gyermekeiknek. A címerek és a zászlók közösségeket tarthatnak össze, és közösségeket formálhatnak. A falvak jövőjét meghatározó tervekhez pedig manapság egyre inkább együtt gondolkodó közösségek kellenek. Több község, például Somogyszob is elkészíttette címerét Szakszerű egészségügy A közgyűlés négy éve alapokat teremtett Számadás egyetértésben A búcsúzó megyei közgyűlés fotó: lang Róbert Somogybán az egészségügyi gyógyító-megelőző ellátás feltételrendszere országosan is jónak mondható. Mindenkinek biztosítja a színvonala ellátást. A kórházi ágyszám- csökkentést a megyei önkormányzat koordinálta, s kemény vitákkal, de lényegében zökkenőmentesen lebonyolította. Jobb kapacitáskihasználással, szakmai intézkedésekkel, a kórházak szorosabb együttműködésével s a szociális hálózat bővítésével átmeneti nehézségei áthidalhatók. A számadás elkészült. A megyei közgyűlés négyéves munkájáról készített beszámolót megtárgyalták a bizottságok, megismerte a polgármesterek fóruma, és megvitatta a testület is. Mennyire objektív egy vitairat, melyben maguknak az érintetteknek kell minősíteniük a munkájukat? A közgyűlés vitájában Sárái Árpád (MSZP) elmondta: az igazi értékítéletet majd a következő közgyűlés vagy évek múltán a következő nemzedék mondja ki. Ezt erősítette meg Dr. Gruber Attila al- elnök (MDF) is, megjegyezve: jó lenne tudni, hogy miként vélekednek majd a történészek,a jegyzőkönyveket lapozgatva arról, hogy ez a testület mit tett vagy mit nem tett meg a megyéért. Akik részesei voltak a döntéseknek, úgy érzik: emelt fővel vállalhatják tetteiket. Dr. Tóthmátyás László (FKGP) szerint gyakran a rossz s a kevésbé rosszabb között kellett választani, de ilyenkor is rátaláltak a legkedvezőbbre. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke azt mondta: e négy év egyik legnagyobb sikerét abban látja, hogy Somogybán sikerült megvalósítania a „nagykoalíciós kormányzást”, amelyben az egyes pártok félretéve pártpolitikai érdekeiket, elsősorban a megye lakosságának érdekeit és boldogulásának lehetőségeit tartották szem előtt. Bálint Lehel alelnök (Somogyért Egyesület) vélhetően sokak gondolatait fogalmazta meg: „Bebizonyosodott, hogy kulturált, emberi módon is végezhetjük dolgunkat Somogy polgáraiért”. Ez a hangnem segített abban - mint dr. Sziberth László (FKGP) is elmondta -, hogy a kezdeti nehézségek után a megyei közgyűlés megtalálta a helyét és a szerepét. Méghozzá olyan környezetben, amikor BrandtmüUer István (MSZP) pénzügyi bizottsági elnök hasonlata szerint az előző ciklus kötelezettségvállalásai miatt gúzsba kötve kellett táncolni. Kis-Bóli Tibor alelnök (FKGP) úgy fogalmazott: a közgyűlésnek az idő múlásával egyre több lett a feladata, ám ehhez nem voltak meg a szükséges források. A megyei önkormányzat bevételeinek 75-80 százalékát a költségvetés adja. Gyakran likviditási gondokkal találkozott a testület, működési hiteleket kellett felvenni, ám ezeket határidőn belül visszafizették. A megyének is meg kellett tennie az elkerülhetetlen ésszerűsítéseket. Az ötezer somogyinak munkát adó 43 megyei önkormányzati intézmény működése nincs veszélyben. Laczó János (MSZP) jegyezte meg: az alapot megteremtették. A megye a múlt évben 113 milliárd forintot vett fel fejlesztésre, s ezek a polgárainak nyújtott szolgáltatások színvonalát növelték. Somogy a gondok ellenére is gyarapodott. A törvény szabta közszolgáltató, intézményfenntartó megyéből Somogybán fejlesztő, koordináló, érdekképviseletet felvállaló megye lett. Ehhez kellett a vállalkozó szellem, a gyors helyzet- felismerés és az alkalmazkodóképesség. Dr. Kolber István számvetése szerint a somogyi emberekben ma több a hit, az optimizmus. Joggal választották az Európa-napok mottójául: „Integrálódó Európa, Sikeres Somogy”. Dr. Gyenesei István (Somogyért Egyesület) mondta: „Tudtunk és mertünk is együtt dolgozni.” Somogy elsősorban a humánpolitika és a területfejlesztés terén ért el figyelemre méltó eredményeket. Kis-Bóli Tibor alelnök állapította meg: Somogy megtanulta önmaga menedzselését. Somogy az érdekképviseleti szervezetekkel, a környező megyékkel és régiókkal, a megyehatár közelében lévő városokkal is partneri viszonyt alakított ki. Úttörő szerepet vállalt abban, hogy közös célokat fogalmazzon meg a szomszédos végvárakkal - Dombóvárral, Szigetvárral, Keszthellyel, Nagykanizsával és Enyinggel -, hiszen időben felismerte, hogy a jövő lehetőségei a regionális együttműködésben vannak. A Phare-program pályázatai is ezt részesítették előnyben. , A megyei önkormányzat négyéves munkáját összegező dokumentum és a vitában felszólalók is emlékeztettek rá: a testület megteremtette egy folyamat alapjait. S a listák alapján valószínű, hogy az új közgyűlés tagjainak 65-70 százaléka olyanokból kerül ki, akik a mostani munkában is részt vettek. Ők már tudják, hogy a négy év alatt kialakított jó és eredményes munkastílussal mire lehet jutni. Ismerikazokat az anomáliákat is, amelyekre választ kell adni. Például arra, hogy kell-e annyi és olyan bizottság, mint amennyi az elmúlt négy évben működött, s hol vannak újabb teendők, és mi az, amit másnak és másképpen kell elvégeznie. Maradtak lezáratlan akták is, ez természetesen Somogy érdeke - éppen a településszerkezet sajátosságai miatt - azt kívánja, hogy folytatódjon a területfejlesztés, mielőbb elkezdődjön az M7-es autópálya folyatása, megvalósuljon a taszári repülőtér kettős hasznosítása, folytatódjon a termálvizek hasznosítása. A jó infrastruktúra elősegítheti a működő tőke beáramlását, újabb munkahelyek születhetnek, s ezzel biztosítva lesz a megélhetési biztonság, a somogyi emberek boldogulása. Mert ez a történet rólunk, somogyi emberekről szól. Esélyteremtő iskolák Esélyt teremt a megye. S erre leginkább az oktatásnak van szüksége; a tanulás feltételeinek biztosítása nélkül sokan hátrányos helyzetbe kerülnének. Az oktatás helyzete majdnem mindenki előtt ismert. A legtöbb település gondját éppen az iskolák jelentik: a költség- vetés nagyobb részét elviszi a fenntartásuk. Nem véletlen, hogy az elmúlt négy évben a megyei fenntartású oktatási intézmények száma megkétszereződött: a helyi önkormányzatok lemondtak működtetésükről. Két város még a nevelési tanácsadó feladatait sem tudta vállalni. A megyei közgyűlés viszont azt nem vállalhatta, hogy intézményeket számol fel. így átvilágították a megyei irányítású intézményeket, megkeresve a lehetőségeket, melyekkel csökkenthetők a működési költségek. A megyei önkormányzat fenntartásában két önálló és hat közös igazgatású kollégium működik, s ezek 1600 diáknak biztosítanak elhelyezést. A kollégiumi helyek már csak azért is fontosak, mert nagyon sok kis településen élő diák az otthonától távoli iskolába nem tudna naponta bejárni, s ha nem lenne kollégiumi hélye, elesne a továbbtanulás lehetőségétől. Az elmúlt napokban két kollégiummal is gyarapodott Somogy: Siófokon és Tabon avattak diákszállót. A tabi kollégium gondja évtizedek óta visszatérő probléma volt. Két éve a tisztiorvosi szolgálat bezáratta az intézményt, a diákokat két családi házban helyezték el. A megyei és a tabi önkormányzat közös pályázatával azonban 130 millió forint címzett támogatáshoz jutott a város, s ezt kiegészítve építettek egy nyolcvan ágyas kollégiumot. Ebben a tanulószobák mellett könyvtár is található, sőt a diákoknak kiépítettek egy internetes számítógép-rendszert, amely segíti majd az oktatást is. Szociális otthon lesz a határőr-laktanyából Hajlék az elesetteknek Somogynak 1995-ben 338 494, tavaly már csak 335 516 polgára volt. Ha alaposabban megvizsgáljuk a statisztikai adatokat, akkor a lélekszám fogyásának az oka is kiderül: évente másfél ezerrel nagyobb a halálozás, mint a születés. A lakosság egyharmadát az idős, a hatvan éven felüli korosztály alkotja. Az időskorúakkal, különösen a magukra maradottakkal, az elesettekkel való foglalkozást a közgyűlés kiemelt feladatának kell hogy tekintse - állapították meg négy évvel ezelőtt a képviselők. A megye'i önkormányzat fenntartásában hét szociális otthon működik. A helyzetfelmérés során kiderült, hogy az átlagos kihasználtságuk csaknem száz százalékos. Néhány helyen nagy volt a zsúfoltság, s kár is szépíteni a dolgokat, a körülmények is mostohák voltak. Elkerülhetetlenné vált az otthonok fejlesztése, korszerűsítése ahhoz, hogy megfelelő körülményeket biztosíthassanak a rászorulóknak. A munka idejében megkezdődött és a napokban például már átadhatták az új mosdósi szociális otthont, korszerűsítették a patalomit, és a se- gesdi otthon részben önálló létesítményeként működhet az a rehabilitációs központ, amelyet a szabási Talián-kastélyban alakítottak ki, csaknem 110 millió forintos ráfordítással. Elkészültek a tervek a berzencei szociális otthon bővítésére. Itt az egykori határőrlaktanya épületét alakítják át. A Kaposi Mór Megyei Kórház régi bőrgyógyászati részlegében ugyancsak szociális otthont hoztak létre. Somogy a szociális otthoni helyeket figyelembe véve ma még az országos rangsor második felében helyezkedik el. Ha megvalósulnak a tervek, akkor már a jól ellátott megyék közé tartozhatunk. Az új helyekkel, a korszerűsítésekkel azonban csak a tárgyi feltételek teremthetők meg. Az otthonok lakóinak ellátása, a velük való törődés sajátos helyzete miatt különös körültekintést igényel. A somogyi otthonokban négy- százötvenen dolgoznak azért, hogy valamilyen formában pótolni tudják a családi környezet hiányát. Ha a szakmai minimumkövetelményeket nézzük, akkor harminc-harmincöt százalékkal kevesebben dolgoznak az otthonainkban, mint amennyire szükség lenne. Az elképzelések szerint központi támogatással jövőre 25 százalékosra csökkenthető a szociális’ munkások hiánya. Ehhez szükség van a megfelelő szakmai képzésre is, amelyre a megyei önkormányzat az egészségügyi főiskolával kötött megállapodást. Egyre több az idős ember, gondoskodni kell róluk
