Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-30 / 229. szám
SOMOGYI HÍRLAP 10 Gazdaság 1998. szeptember 30., szerda Alternatív szolgáltatások Küszöbön a Magyar Posta privatizációja Hírek Vállalkozói statisztika A működő gazdasági szervezetek száma 1988. augusztus végén megközelítette a 822 ezret - jelentette a KSH. Ezer lakosra számítva a legtöbb vállalkozás (119) Budapesten, a legkevesebb (48) Nógrád és Borsod megyében működik. Ügyvitel 2000 után Három magyar számítástechnikai vállalkozás, a Montana Rt, a Compaq Computer Kft, valamint a Microsoft Magyarország Kft közösen vállalkozik ügyviteli rendszerek szállítására, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozások számára nyújtanak segítséget ahhoz, hogy ügyvitelük az ezredforduló után is működőképes legyen. Ma jár le a határidő A tavaly októberben OTP-részvé- nyeket jegyző csaknem 39 ezer magánszemély ma estig fizetheti ki a papír árából még fennmaradt részletet. A Magyar Posta élén történt vezércsere - Krupa- nics Sándor kinevezése - egyben az intézet privatizációjának startját is jelenti. A magyar piacon már jelen van az alternatív posta csírája, s az EU- csatlakozás is verseny elé állítja a postát. Budapest Az Európai Unió a postai szolgáltatások liberalizálását 1999. január 1-jére időzíti. Az 5 éve készülő, idén elfogadott hírközlés-politikai koncepció pedig már tartalmazza a privatizációs terveket - tájékoztatta lapunkat Krupanics Sándor, a Magyar Posta vezérigazgatója. A magánosítás első fecskéje a holland posta: a céget elsőként vezették be a tőzsdére, privatizálták. Nyomában van a német és a brit posta is. Az alternatív postai szolgáltatások azonban már hazánkban is jelen vannak: csak a fővárosban 10 futárküldő szolgálat működik, egy német cég már érdeklődik a csomagküldő-hálózatunk iránt, s jelen van a UPS, a DHL és a TMT. A világ egyik legértékesebb postai piaca, az európai - évtizedek óta állja az amerikaiak „támadását”. A minisztérium a 2000. évre tervezi az egységes hírközlési törvényt, s attól kezdve a privatizációnak jogszabályi akadálya sem lesz. Előreláthatólag három-öt év kell ahhoz, hogy tőzsdeképes cég legyen a vállalat. Elsősorban gyorsabb szolgáltatásokra számíthat a lakosság, mivel távközlési informatikai rendszerre fog épülni a postai logisztika. Emellett otthonról lehet majd rendeléseket feladni: például mikor érkezzen a levél, sőt az e-mail leveleket be lehet „csomagoltatni” a postával a világ több pontján. A tervezetté milliárd forintos nyereség az idén feltehetően 1-1,5 milliárd forinttal lesz több a megnövekedett levél- és készpénzforgalomnak köszönhetően. A szinttartás a minimálterv jövőre, de hosszú távon az a célunk, hogy a nyereség ne forgalomfüggő, hanem tervezhető legyen. A soron következő öt év verseny elé állítja a Magyar Postát is, ezért már most elkezdődött a felkészítés időszaka - tájékoztatta lapunkat Bölcskei Imre hírközlési államtitkár-helyettes. Ennek első lépcsője a tőzsdére vitel, minden bizonnyal pénzügyi, s nem stratégiai befektetők közreműködésével. Erre akár 2001-ben is sor kerülhet, ha az átállás zökkenőmentes lesz. Mindez azonban nem képzelhető el gyökeres korszerűsítés, így természetesen komoly tőkebevonás nélkül. Új informatikai hálózatot kell kiépíteni a pénz- és postai forgalom biztonsága érdekében. Már megkezdődött a mintegy 45 milliárd forintos beruházást igénylő rendszer kiépítése a kisebb postákon is, amely a postai küldeményeket azonnal, elektronikus úton könyveli, adatait beadja a központi információs hálózatba. A posta magánosításakor a Matáv privatizációjához hasonló lépésekben gondolkodik a tárca. Ezek egyike a nemzetközileg elfogadott könyvelési rendszer bevezetése. (Csemyánszki) Van akinek a biztosítás nyugalmat és befektetést, van akinek élet-, lakás-, illetve gépjárműbiztosítást jelent. Másnak gondoskodást baleset esetén, vagy egyszerűen nyugdíjbiztosítást. Mindannyian másra gondolunk, ha a biztonságról van szó, mégis könnyű megtalálni a testre szabott megoldást. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztonság - akkor .n VtWhato máóóste\ i0.2o4-2°^ A munkaerő szabad vándorlását gátolja Sereghajtó az agrárium Egyes nyugat-európai szakértők szerint Magyar- ország legkorábban 2006- ban lehet az Európai Unió tagja. A csatlakozási feltételek kidolgozása, egyeztetése a szakszervezetek részvétele nélkül nem lehet eredményes - nyilatkozta lapunknak Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára, az Agrár Szakszervezetek Európai Szövetségének (EFA) alelnöke. Budapest Az Európai Unióban még nem körvonalazódtak az elképzelések a felvételre váró közép-kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszerérői. Az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatósága szerint a belépésre csak 2006 után kerülhet sor, ettől az időponttól számíthat Magyarország is az uniós tagországokat megillető támogatásokra és kedvezményekre - összegezte az EFA legutóbbi bécsi konferenciáján hallottakat Bereczky András. A főtitkár elmondta: a nyugat-európai szakértők és szakszervezeti képviselők kemény csatákra számítanak a szabad munkavállalás kérdésében. Ez a jogosultság ugyanis a belépéssel kiterjed majd az új tagországok munkavállalóira is. Az EFA vezetői szerint a belépéskor azonnal biztosítani kellene a munkaerő szabad vándorlásának lehetőségét. Más szakértők viszont - a szociális ellátásbeli és a kereseti arányok nagyfokú különbsége miatt - gazdasági migrációtól tartanak, ezért átmeneti korlátozásokat javasolnak. Bereczky a probléma felvetését üzenetként értékelte, amely arra figyelmeztet, hogy haladéktalanul meg kellene kezdeni a magyar mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének az európai átlaghoz közelítését. A szakszervezeti vezető szerint ebből a szempontból a jelenleg tervezett adójogszabály-módosítás nem sok jóval kecsegteti az agrármunkavállalókat, akiknek a keresete alacsonyabb a többi ágazat dolgozóiénál. Az adó- változtatás következtében jövőre az alacsony keresetűek adóterhei növekednének, ami a mezőgazdaságban dolgozók nettó keresetcsökkenését eredményezné. Ez pedig ellentétes az EU-csatlakozás irányával, a jövedelembeli különbségek egymáshoz közelítésének szándékával, szögezte le a főtitkár. (Újvári) Élénkülőben az ipar Az ipari termelés az első és a második negyedévben egyaránt 13,7 százalékkal bővült, júliusban pedig már 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miután a szezonálisan kiigazított növekedési indexe elérte az 5,2 százalékot - derül ki a KSH legutóbbi jelentéséből. Az OECD-országok első félévi ipari termelése 2,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A növekedési ütem a félév folyamán mérséklődött, elsősorban a délkelet-ázsiai országok egyre mélyülő válsága nyomán. Az OECD egészében az első negyedévben 3,4 százalék, a második negyedévben 2 százalék volt a növekedés átlagos mértéke. Magyarországon a termelés fő hajtóereje továbbra is az export: a kivitel az első hét hónapban 34 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi mértéket. Erősödött a belföldi kereslet termelésélénkítő hatása is. A belföldi értékesítés volumene január-júliusban átlagosan 3,4 százalékkal nőtt. Júliusban az ipar belföldi eladásai 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az ipari termelékenység, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó termelés az év első hét hónapjában 13,8 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. Az építőiparban is dinamikus termelésnövekedést regisztráltak: a vállalkozások teljesítménye júliusban 16 százalékkal lépte túl az egy évvel korábbi mértéket. Az ágazatok közül ismét a mély- építőipar nőtt a legerőteljesebben: január-júliusban 28, júliusban 37 százalékkal bővült a termelése.
