Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-30 / 229. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. szeptember 30., szerda Belpolitika 7 A generációk csak egymás rovására részesedhetnek a megtermelt többletből Vita a nyugdíjakról Ma és pénteken parla­menti vitanapot rendeznek a Jövő évi nyugdíjemelés mértékéről és módjáról kialakult képviselői véle­mények ütköztetésére. Béki Gabriella, a parlament egészségügyi és szociális bi­zottságának SZDSZ-es tagja szerint az Orbán-kormány csak a hatályos törvény módo­sításával faraghatná le 13-14 százalékosra a nyugellátásra fordítandó többletet, mert eredetileg 19-20 százalékosra tervezett nyugdíjemelés járna az érintetteknek. Ha ezt teszi, nemcsak a 3 millió nyugdíjast, hanem a szociális szféra azon szereplőit (például a kisma­mákat vagy a jövedelempótló támogatásban részesülőket) is hátrányos helyzetbe hozza, akiknek járandósága a min­denkori öregségi nyugdíjmi­nimumhoz igazodik. A politi­kus mellébeszélésnek, a nyugdíjasok megosztását célzó trükknek minősítette a kormánypártok által emlege­tett differenciálást, majd hoz­zátette: az SZDSZ és az MSZP csak a meglévő törvényben garantált mértékű emelésen felüli juttatáshoz „adja a ne­vét”. Csáky András, az egész­ségügyi és szociális bizottság MDF-es alelnöke ezzel szem­ben úgy véli, hogy a koalíció elképzelései mindenben megfelelnek a Fidesz prog­ramjába épített ígérvénynek, amely szerint meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. A képviselő szerint a lekö­szönt kormány fiktív adatok alapján ígérte oda az idősek­nek a 20 százalék körüli eme­lést, hisz például csak 10 mil- liárdra „saccolta” a magán­nyugdíjpénztárak által a Út­alapokból kivont összeget, holott az a jelenlegi számítá­sok szerint meghaladja majd a 30 milliárdot is. Úgy kell a költségvetésből gazdálkod­nunk, hogy jusson a családok egészének támogatására is. A járulékot fizetők számá­nak tartós csökkenése az egész nyugdíjrendszer ösz- szeomlásához vezethetne - állapította meg végül a bizott­ság elnöke. Takács Mariann Szászfalvi László az önkormányzatok érdekében szólt Rendezetlen közművagyon A gázközművekkel kap­csolatban mondta el vé­leményét napirend előtti felszólalásábaan Szász­falvi László somogyi or­szággyűlési képviselő (MDF) tegnap. Budapest Az Alkotmánybíróság két héttel ezelőtti határozatában többek között azt is ki­mondta, hogy az előző kor­mányzat a gázközművek pri­vatizálásakor az önkormány­zatoknak, s rajtuk keresztül'a helyi közösségeknek a priva­tizációs, többszörös névér­tékű milliárdokból csupán alamizsnát, filléreket juttatott — mondta tegnap (MDF) so­mogyi országgyűlési képvi­selő a parlamentben a napi­rend előtti felszólalásában. Hangsúlyozta: feltehetőleg ez a törvénytelen és alkot­mánysértő eljárás is hozzájá­rult néhány önkormányzat működőképességének meg­rendüléséhez. Az új helyzet­ben az MDF szerint az egyet­len megoldás a közműva­gyon sorsának törvényben való szabályozása. Egyér­telmű, egységes és méltányos szabályozásra van szükség, amely nemcsak a gázszolgál­tatók, hanem a fogyasztók és az önkormányzatok érde­keit is figyelembe veszi. Szászfalvi László kérte a kormányzatot és az érintett tárcát arra, hogy ezt a sür­gető, sok állampolgárt és ön- kormányzatot érintő ügyet — párhuzamosan a közműva­gyon sorsának törvényben való szabályozásával — az al­kotmányosság követelmé­nyeinek és a fogyasztói érde­keknek megfelelően mielőbb rendezze. A jelenlegi hatá­lyos törvény által megállapí­tott hálózatfejlesztési hozzá­járulás ugyanis a vidéken élő polgárok és kistelepülések je­lentős többségét hátrányosan érinti a beruházások gazda- ságtalansága miatt. Megkezdődött a vita a vizsgálóbizottságok felállításáról Az MSZP az ügyészségről A kormány jelenleg nem rendelkezik eszközökkel a büntetőpolitika befo­lyásolására - jelentette ki Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter a parla­mentben, amikor előtere jesztette az ügyészségről szóló törvénycsomagot. Budapest A legfőbb ügyész jelenegi fe­lettese egyébként az Or­szággyűlés, a törvény elfo­gadása esetén ezt a szerepet tőle a kormány venné át.- Ha egyszer a bűnözéssel szembeni hatékony állami fellépés a mindenkori kor­mány felelőssége, akkor vissza kell térni az ügyész­ségnek a végrehajtó hata­lomhoz kötődő státusához - mondta a miniszter asszony. - Ez a rendszer 1871 és 1949 között jól bevált, és csak a szovjet alkotmány szolgai másolása miatt változtattak rajta. A politikai jellegű be­folyásolás ellen szigorú ga­ranciák védenének, például a kormány sem vádeme­lésre, sem vád elejtésére nem utasíthatná a legfőbb ügyészt. A koalíciót alkotó párto­kon kívül kisebb módosítá­sokkal támogatta a javaslatot az SZDSZ és a MIEP is. Gál Zoltán, az MSZP vezérszó­noka azonban frakciója ne­vében kategorikusan elle­nezte a tervezetet. Úgy vélte: a garanciák sokasága sem tud változtatni azon az alap­kérdésen, hogy az igazság­ügy-miniszter az ügyészség főnökévé válna, és ezzel szé­les körű, esetleg politikai jel­legű befolyásolási lehető­séghez jutna. Mivel az ügyészségnek az alkotmányban rögzített jog­állását csak a képviselők kétharmadának szavazatá­val lehet megváltoztatni, az pedig a szocialista szavaza­tok nélkül nem lehetséges. Az előterjesztés sorsa jelen­leg erősen kétséges. Közben megkezdődött a vita a parlamenti vizsgálóbi­zottságok felállításáról. Ezek között van az az eseti bizott­ság, amelyek feladata lenne, hogy megállapítsa: ki adott megbízást az előző parla­menti ciklusban titkos adat­gyűjtésre egyes politikusok­ról és családtagjaikról? S. Á. Csökkenő költségek Egy akció a Nem ért volna meglepe­tésként minket, ha az al­bánok egyike fegyvert rán­tott volna: embereim min­dig, minden eshetőségre fel vannak készítve. A ka­nadai nagykövetségen tör­tént keddi eset során, mint más hasonló alkal­makkor, egyaránt fontos volt számunkra a konflik­tushelyzet feloldása és az ügyben vétlen szereplők biztonságának megóvása - mondta Osvát László ez­redes, a rendőrség külön­leges szolgálatának pa­rancsnoka. A rendőrkommandó vezetője lapunknak kifejtette: egységük bevetésének elrendelése rendőr-főkapitányi, vagy - az ügy súlyosságától függően ­Alkotmányt sért a kor­mányfő, ha a meghívás el­lenére sem tájékoztatja személyesen a parlament nemzetbiztonsági bizott­ságát az úgynevezett meg­figyelési ügy részleteiről - vélekedik Takács Albert, az Államigazgatási Főis­kola tanára. Budapest Az alkotmányjogász érdeklő­désünkre az alaptörvény 21. szakaszának 3. bekezdését idézte, mely szerint minden állampolgárnak kötelessége az országgyűlési bizottságok által kért adatokat megadni, illetve e bizottságok előtt val­lomást tenni. Elvileg ez alól a kötelezettség alól a minisz­terelnök sem bújhat ki. (Or­bán Viktor csak a később sok közül belügyminiszteri hatáskörbe tartozik. A keddi események­kel kapcsolatban viszont, a diplomáciai motívum miatt, a külügyminisztériumot is érte­sítették. A nők és gyerekek je­lenléte, valamint a konzulátusi területek nemzetközi jogban előírt védettsége ez esetben kizárta a fegyveres beavatko­zást. Embereik már az akciót megelőzően elvegyültek a tö­megben, és szociális munkás­nak álcázva magukat titokban, a lehetőségekhez képest tüze­tesen átvizsgálták az albánok ruháit, táskáit. Fegyverhaszná­latot csak terrorcselekmé­nyeknél engedélyeznek, mint ahogy tették azt például tavaly limai kollégáik a japán nagy- követségen több áldozatot is követelő túszszabadítás- nál. (Bereczki) megalakuló vizsgálóbizott­ságnak óhajtja átadni a do­kumentumokat.) Az alkotmánybíró hozzá­tette: törvényes szankciók hí­ján a Keleti György által veze­tett nemzetbiztonsági bizott­ság semmire sem kényszerít­heti a miniszterelnököt. Dávid Ibolya jelenlegi igaz­ságügy-miniszter még MDF- es képviselőként úgy véleke­dett: „Több nyugati ország­ban pénzbüntetéssel vagy el­ővezetéssel kényszerítik a bi­zottságok előtti megjelenésre a polgárokat, az információk elhallgatásáért pedig a hamis tanúzásnak megfelelő bünte­tés jár. Néhány hónap alatt a mi parlamentünk is megal­kothatná az idevonatkozó pa­ragrafusokat...” Ilyen törvény most nem szerepel a minisz­terasszony tervei közt. T. M. A munkáltatók tb-járulék- fizetési kötelezettsége a jelenlegi 39 százalékról Jövőre várhatóan 33 száza­lékra csökken, míg a mun­kavállalók terhei 11 száza­lékról 10 százalékra mér­séklődnek - jelentette be Thuma József, a Pénzügy­minisztérium helyettes ál­lamtitkára hétfőn azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen részletesen ismertet­ték az élőmunka után fize­tendő közterhek enyhíté­séről szóló törvényjavas­latot. Budapest Thuma József hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-biztosítási já­rulék 24 százalék helyett vár­Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága ma tá^ gyalja Dr. Várhelyi András (FKGP) országgyűlési kép­viselőnek az anyanyelv védelme érdekében beter­jesztett indítványát. A frakcióvezető-helyettes azt várja a testülettől, hogy állás- foglalásban hívja fel a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőit a „mikrofonbizottsá­gok” visszaállítására. A kisgazda honatya indítvá­hatóan 22 százalékos lesz, míg az egészségbiztosítási já­rulék 15 százalékról 11 száza­lékra csökken a tervek sze­rint. Ezzel párhuzamosan a je­lenlegi 2100 forintról 3600 fo­rintra kívánják emelni a fog­lalkoztatottak után fizetett egészségügyi hozzájárulást. A kormányfő ígéretéhez hí­ven a nyugdíjas egyéni vállal­kozókat nem terheli a havi 3600 forint, és mérséklődik a baleseti járulékfizetési köte­lezettségük is: a jelenlegi 10- ről 5 százalékra. Az igazságo­sabb közteherviselés érdeké­ben a járulékfizetési kötele­zettséggel nem terhelt jöve­delmek bizonyos körében bevezetnék all százalékos egészségügyi hozzájárulást. nyát ma annak ellenére tár­gyalja a kulturális és sajtó- bizottság, hogy azt Sasvári Szi­lárd, a bizottság elnöke ko­rábban hatáskör hiányára hi­vatkozva elutasította. Várhelyi András országgyű­lési képviselő véleménye sze­rint a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban nem en­gedhető meg beszédhibás ri­porterek és bemondók szerep­lése. „A közpénzen folyó nyelvrombolást a kulturális és sajtóbizottságnak tisztéből fa­Ezt többek között a költségté­rítésből származó jövedel­mek után, a cégautók haszná­lata fejében, a kiegészítő te­vékenységű egyéni vállalko­zók és az őstermelők jöve­delmével összefüggésben, a 35 százalékkal adózó oszta­lékalap és a kamatkedvez­ményből származó jövedel­mek után kellene fizetni. A munkáltatók az eddigi 4 helyett 3 százalékos munka­adói járulékot fizetnek. Az alkalmazottankénti 7 száza­lékos megtakarítással szem­ben 1500 forintos többletkia­dás áll, így 1999-ben a mun­káltatók terhei várhatóan 115 milliárddal csökkennek. A kormány reméli, hogy növe­kedni fog a hivatalosan fog­lalkoztatottak száma. N. Zs. kadó kötelessége megfékezni, illetve megakadályozni” - írja képviselőtársaihoz intézett indítványában a kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese. Mind a Magyar Rádió, mind pedig a Magyar Televízió köz- szolgálati műsorszolgáltatási szabályzata kimondja, hogy az említett médiákban meg­szólaló műsorkészítőknek fo­lyamatos nyelvi képzésen kell részt venniük, és mikrofon-, il­letve képemyőengedélyt kell szerezniük. (Horváth) HÍREK Torgyán zsarolt? A tisza- dobi polgárokhoz írt levelé­nek visszavonására szólította fel Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­nisztert Szabó Péter, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármestere. Szabó szerint Torgyán a szep­tember 26-án kelt, miniszter­ként aláírt, sokszorosított le­velében úgy szólította fel a ti- szadobiakat az FKGP polgár­mesterjelöltjének a támogatá­sára, hogy közben figyelmez­tette őket: azok a települések ne számítsanak központi tá­mogatásra, amelyek nem a kormánypártok jelöltjeit vá­lasztják meg. Csak egy ötlet Egyelőre még csak ötlet szintjén fogalmazó­dott meg a honvédség szakér­tőinek körében, hogy a had­kötelezettség pénzzel meg­váltható legyen - nyüatkozta tegnap Sajner Gyula ezredes. A Magyar Honvédség szóvi­vője elmondta: ez a gondolat a haderő-átalakítás kapcsán született, de erről a vezérkari vezetői tanács még nem tár­gyalt. MSZP-bírálat A Fidesz vá­lasztási ígéretei sem tartal­mukban, sem mértékükben nem látszanak megvalósulni - mondta Nagy Sándor, az MSZP országgyűlési képvise­lőcsoportjának helyettes veze­tője. Már csak három hiányzó A Belügyminisztérium tegnap délelőtti adatai szerint már csak három településen nincs polgármesterjelölt, és 11 he­lyen nincs kislista az október 18-ai választásokra. SZDSZ-es indítvány Díjmen­tesen juthassanak a jövőben a műsorszolgáltatók az Ország- gyűlés üléseiről készülő tele­víziós felvételhez - javasolja a parlamenthez benyújtott in­dítványában Pető Iván és Ba­uer Tamás. A matrica biztos Jövőre tartható lesz a 11 százalékos infláció - jelentette ki Chikán Attila gazdasági miniszter a kabinet ülése után. Döntöttek az autópályák tovább­építéséről és a matricás fize­tési rendszer bevezetéséről is. Sűrűbb járőrözés Gyakrab­ban ellenőrzik a rendőrjár­őrök tegnaptól azoknak a nagykövetségeknek a környé­két, amelyek nem élveznek kiemelt védelmet - közölte az ORFK szóvivője. A döntés a kanadai nagykövetség terüle­tén történt incidens hatására született. Az első magyar női pilóta A Malév 547-es Köln-Budapest já­ratával tegnap leszállt Ferihegyen a Malév első női pilótája, akit érkezésekor ünnepségen köszöntöttek. Czigány Ildikó másodpi­lóta már hét és fél éve dolgozik a magyar légitársaságnál. Keletinek igaza van, mégsem ér vele semmit Orbán alkotmányt sért? Indítvány az anyanyelvért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents