Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-21 / 221. szám
SOMOGYI HÍRLAP Megyei korkép 1998. szeptember 21., hétfő Örömünk F orrók voltak a számítógépek szombaton este a Somogyi Hírlap szerkesztőségében és az volt a hangulat is: készült a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel, mégpedig új látványterv alapján, új számítógépes programmal. A váltás mindig sok izgalommal jár. Nem volt ez másként nálunk sem. Fotóriporterünk pedig egy üvegablak mögül figyelte, hogy mi történik a számítógépes gyártásban, s ezekből a képekből ad közre néhány ellesett pillanatot. Az újdonság varázsa megérintett mindenkit, aki részt vett ebben a munkában és a félelem is jelen volt, hogy pontosan úgy történik-e minFOTÓ: TÖRÖK ANETT den, ahogyan elterveztük, hiszen a határidő - a nyomdagép indulása - szinte percre pontosan megszabta tennivalónkat. Végül is sikerült. Öröm ez nekünk, legyen öröm az olvasónak is. Címerben és jelen (Folytatás az 1. oldalról) A szám szinte hónapról hónapra gyarapodik; az idén tíz címert avattak a megyében és kilenc önkormányzat kérte új jelképének kiállítását a címerteremben. A megye 244 településéből mintegy száznak van címere: a sor tehát korántsem teljes. Az elhelyezés költségének felét felvállalja a megyei önkormányzat. A megyecímer nemcsak szépségével emelkedik ki a sorból, hanem történetével is. Somogy volt a második megye, amely az uralkodótól címereslevelet kapott. Január 6-án ünnepeltük ötszázadik évfordulóját az évszázadok során hűen megőrzött dokumentum születésének. A II. Ulászló által küldött rajzolaton egy férfikar tart három szőlővenyigét, amely a somogyi föld termékenységét és a bor bőségét jelképezi. A korona és a kitárt szárnyú madár a királyhoz való tartozás jelképe. Az első címerek a lovagok fegyverhasználatához kötődve jöttek létre Nyugat-Eu- rópában, majd követték őket a városok, a falvak, a céhek, a polgárok, a parasztok címerei. Sőt a parasztfelkelők is használtak címeres jelvényeket. Tehát nemcsak az urak kiváltsága volt ez, mint ahogy ma sokan gondolják. A legkedveltebb címerkép a kar, amely a somogyiban is megtalálható, de Igáiban zászlót tart, Somogyszilban pedig kardot. Az oroszlán is gyakori jelkép: vitézség, a bátorság szimbóluma, általában ágaskodik és nyelvét ölti, mint Nagyszakácsi, Somogy- jád, Segesd vagy Vízvár címeTisztelgés az áldozatok Zászlót is Címert és zászlót avattak tegnap Telekiben, amelynek nevét 1211-ben említette először a tihanyi apátság blrtoklevele. Teleki Szőlő és gabonatermesztésből élnek most is a falu lakói, akik tegnap egész napos rendezvénysorozattal ünnepeltek, emlékeztek. Teleki címere zöld-arany-piros mezőben búzakalász és szőlő van; a pajzson ülő galamb az egya múlt rében. A medve éppúgy mutatja az erőt, mint az erdők gazdagságát, ezért választotta újkori jelképévé Gyugy, amelynek neve amúgy diót jelent, ezért van az állat kezében termő dióág. A címerek gyakran utalnak a település történetére, így Bábonymegyeré is, ahol megjelenik a betyár motívuma, ugyanis a múlt század végén betyárok búvóhelye volt a Kis-Koppány völgye, ahol sűrű erdők rejtették őket a zsandárok elől. Emléküket ma is őrzi a Patkó fája, s egy kopjafa. A címerben egy ecset is látható, ez Rudnay Gyula festőművészre emlékeztet, akinek egyik legismertebb festménye a Nagybábonyi utca külföldön is ismertté tette a falu nevét. Nagyon egyszerű, de beszédes Bala- tonendréd címere, a melynek közepén egy csipketerítő keretezi a búzaszálakat. A csipkeverés a század elején honosodott meg a településen a református lelkész felesége révén, s tette ismertté a falut. Napjainkban újra feléledt az érdeklődés a csipkeverés technikája iránt. Vannak zsúfolt címerek, ahol szinte kibogozhatatlan a sok jelkép, a történeti előzmény, s vannak egyszerűségében is szépséges címerek, ilyen Nagybajomé (közepén egy bíbiccel, amely már 1702- ben szerepelt a község pecsétjén), Karádé (a fiókáit saját vérével itató pelikánnal), Marcalié a nyíllal átlőtt nyakú madárral s Kaposvár városé, az ezüstrácsos várkapuval, melyet csak a história és a címer őrzött meg a múltból. Izményi Éva emlékművénél avattak szerűség, békesség jelképe. A zászlót először az első és második világháború áldozatainak állított emlékműnél vonták fel. Negyvenegy teleki tragikus sorsára emlékeztek. Az emlékművet az önkormányzat állíttatta; nagy segítséget jelentett, hogy Németh István képviselő, akinek kőműves a mestersége, ingyen vállalta a fal fölrakását. A résztvevők ökumenikus istentiszteleten vettek részt a kápolnában, amelyet még 1267-ben emeltek őseik Szent András tiszteletére. C. A. Nekiláttak, de az eget kémlelik a szőlősgazdák Eső verte kényszerszüret (Folytatás az 1. oldalról) Balatonendrédtől Nagycsepe- lyig 40-50 hektáron másfélszáz gazda foglalkozik szőlő- műveléssel, a két szövetkezet 350 hektárnyi területén pedig öt szakcsoport a középérésű fajtáknak a felét már leszedte. Sárosdi Zoltán gazdajegyző elmondta: ha egy héten belül folytatni tudják a munkát, akkor 10 százalékos lesz a veszteség. Bár a sok eső miatt megpattantak a szemek, de a hűvös idő miatt náluk nem kezdődött el a rothadás. A további várakozás azonban 30 százalékosra is növelheti a kárt. Balatonszentgyörgyön Nagy Lajos is nekiállt szüretelni, hogy mentse ami menthető. Rizlingszilvánija az egyik legkényesebb fajta, sokat ártott neki a rossz időben jött csapadék. Kevesebbet szüretel, de nem várhat tovább. Ezt teszi mindenki a délbalatoni borvidéken, de nemcsak a penészes betegség miatt hangos a határ. A szürkerothadás mellett az alacsony átvételi árak is sújtják az ültetvényeseket. Bn- zássy Lászlót, a leilei hegyközség bírája azt mondta, komoly a súlyveszteség a rothadás miatt, és gyengébb lehet a minőség is. Az érési folyamat kellős közepén jött a sok eső, kedvezőtlenül befolyásolja a merlot, az olaszriz- ling és a cabernet minőségét. Pócz József, a hegyközség elnöke saját ültetvényeiért is aggódik; elmondta, hogy az önköltségi árat sem kapják meg a gazdák az átvett szőlőért. S a borvidéken termett 32 ezer tonnából is csak 21 ezret vesz át a BB Borgazdasági Rt. Nem ért egyet azzal sem, hogy a cég csak néhány fajtát részesít előnyben. S ezt csak a szüret előtti hetekben közölte. Ha tudják, a tavasszal nem metszenek, permeteznek a tulajdonosok. A fajták választékát is a gazdaság kérésére telepítették annak idején. Mondta is: milyen marketing az, amely nem számol az olcsóbb fajtákkal, amelyekre talán nagyobb kereslet is lenne a belföldi piacon. (lzményi-Gáldonyi) Szüreti felvonulás Somogyjádon Ezren vettek részt a falunap remek hangulatú rendezvényein, ahol a játékosoké és versenyzőké volt a főszerep. Színpompás látványt kínált a szüreti felvonulás. Szombaton adták át az idősek otthonházát is Lőrinczné Kiss Ilona polgármester köszöntője Után. FOTÓ:KOVÁCS TIBOR Fák a királyné emlékére Sok fát ültettek Somogybán száz esztendeje, Erzsébet királyné emlékére. Csurgónagymarton Nagy megdöbbenést keltett száz éve Somogybán is Erzsébet meggyilkolása. Városok, falvak, polgári szervezetek fogtak össze; fákat ültettek a királyné emlékére, Csurgón például két útkereszteződésnél is. A fák többségét azonban azóta már kivágták. Erzsébetről nevezték el akkor az egykori Posta utcát is. Nagy- martonban még most megvan az Erzsébet-kert. Szentán pedig három földrajzi név emlékeztet a tragikusan elhunyt királynéra: egy fasor, az erdőben egy nyiladék s egy emlékhely.
