Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19 / 220. szám

Anya és lánya: készül a kuszkusz fotó: kovács tibor Nagykő vet né főzőkanállal — Nálunk a lányoknak meg kell tanulniuk főzni! — ma­gyarázza a nagykövetné. — Az édesanyám azt mondta: egy nőnek tudni kell szoptat­ni a gyermeket és jól tartani a férjét. Szerinte, ha egy nő jól főz akkor az egész életé­ben szeretni fogja a férje. Farida Sella az édesanyjá­tól tanulta az arab konyha titkait. Hat éves volt, amikor a Ramadán 27. napján elő­ször készíthetett levest a csa­ládnak. Ennek az esemény­nek kultikus jelentősége volt. Aztán megtanulta készí­teni a kuszkuszt is. — Egyszerű étel — magya­rázza. Aztán megtudom: az „egyszerű“ étek előkészítése vagy négy órát igényel. A bú­zadarából dagasztott tésztát a nők körmükkel parányi da­rabokra szaggatják. Ez a mestermű. Farida szerint csi­nálnak ilyent nagyüzemben is, de az már nem igazi. Mag­da, a konyhalányuk segít ne­ki. S természetesen ott van a nagykövet lánya, Rym is. Mert ugye neki is meg kell ta­nulni főzni. A magyar kony­ha fogásait a nagykövetség szakácsnőjétől tanulta meg. Leginkább a palacsintát és a beiglit kedveli.- Az édességeket az édes­apám szerettette meg velem. O cukrász volt. Most a lá­nyomnak adom tovább a tu­dást. Ő éppen egy arab kü­lönlegességet csinál. M' Hal­bit, rizskrémet datolyával. Farida Sella, aki szépen fest, kiválóan fényképez, s mel­lesleg remekül főz, egy éve él Magyarországon. Ezalatt rá­jött, hogy az arab és a ma­gyar konyha sokban hasonlít egymáshoz. Mindkettő egy­formán használja a paprikát, a burgonyát, a hagymát és a ragut. A szülei csak az arab ételeket készítették. Az ő ge­nerációja már a franciát is bevitte a konyhába. Koráb­ban ismeretlen volt a gomba, ma már ők is használják, fő­leg a raguféleségekhez. El­végre a jót könnyen eltanulja az ember. így van a gulyással is. — Azt könnyű megcsinál­ni - mosolyog. Asztalra kerül az algériai menü: a Chorba frik, a darált búzával készült leves, főételnek a kuszkusz, nemzeti ételük, hozzá a L'Ham lahlou, az aszalt gyü­mölccsel párolt hús, majd jön a desszert, a rizskrém da­tolyával. Hozzá algéria bort kínálnak. Szelimre, a tol­mácsra nézek: nem tiltja a vallás? — A vendégért mindent! Amúgy felénk se mindenki vallásos. Nagy Jenő 1998. szeptember 20. Ötödik oldal Ingatlan a biztos pénz Még csak az előszelét érezzük az balatoni ingatlanpiac fellendülésé­nek, de nem marad el. Győri Já­nos, a leilei Pelso Ingatlanközvetí­tő Kft tulajdonosa tapasztalja, hogy egyre több magyar érdeklő­dő keres nála eladó nyaralót, há­zat. Igaz, többnyire a társasüdülő­ket, és a három millió forint körü­li házakat vennék. A nagy kínálat ellenére ezekből kevés van. A szakember szerint a tőzsdei árfo­lyamok csökkenésével arányosan pezsdül az ingatlanpiac. Az ősz­elő az adás-vételek időszaka. Az emberek néhány millió forintju­kat az értékmegőrző ingatlanokba fektetik. Hasonlókat mondanának a ré­giségkereskedők és az ékszeré­szek is. Az értékállóság mindennél fontosabb a kisember számára. A kiszámíthatatlan tőzsde - tapasz­taljuk ezt nem garantálja. A ház értéke nő, esetleg jövőre jobb áron eladja, vagy kiadja a németeknek. A németek mellett egyébként Eu­rópa más nációi és érdeklődnek a Balaton iránt. Számukra a közelgő NATO tagság és az Európai Unió­val kezdődő csatlakozási tárgyalá­sok ígérnek garanciát a jó befekte­tésre. Somogy különösen kedves hely: a Balaton környéki falvak­ban ma már utcák hosszú során nem hallani magyar szót a nyári hónapokban. Azt mondja az in­gatlanszakértő, hogy újabban minden héten megfordul nála leg­alább egy olasz, a német vevőket nem számolja. Nemcsak nyaraló­kat keresnek, a befektetés, a ven­déglátás, az idegenforgalom is ér­dekli őket. Legutóbb azzal jött egy olasz férfi, hogy fagyizót nyit a megvásárolt épületben, de a csempéit, burkolóit is bemutatja. Jól megférnek majd egymás mel­lett a gyümölcsízek és a színes burkolólapok, a vendéglátás és az építőanyag kereskedés. Úgy lát­szik tud valamit, bízik a beruházá­sok élénkülésében. G. M. Gulyás és lángálló Lipótfa és Bánya időseit látta ven­dégül a hét végén a bányai Pano­ráma Panzió, ahol a bárdudvar- noki óvodások és iskolások mű­sorral köszöntötték a nyugdíjaso­kat. A szabadban lévő kondérban gulyás Totyogott, s ez alkalomra begyújtották a Bence-kemencéket is, ahonnan ropogós lángálló ke­rült elő. A rendezők gondoltak az idősek egészségére, s a bárdudvarnoki önkormányzat szervezésében csontritkulást feltáró szűrést tar­tott egy szakorvos a helyszínen a harminc nyugdíjasnak. Griffmadár gázlánggal Címere és zászlaja van tegnaptól a három és félszáz lakosú Csom- bárdnak. A képviselőtestület ta­vasszal döntött az új jelképek megalkotásáról, ám az egykori zsellérek lakta település rnúltjá7 ban nem találtak kiemelhető jel­képet. A környéken gázkutak, az észa­ki faluvégen elosztó működik, ezért e természeti adottságot mu­tatja be a címer. A pajzs alsó fele kék, amely a környező gázmező­ket szimbolizálja, s az arany griffmadár szájából kicsapó láng is kék, akárcsak a gázé. Okucani sátorban álmodik a katona Okucanban a Magyar Műszaki Kontingensnél huszonkét hiva­tásos tiszt és tiszthelyettes szol­gál Somogyból. Többségük Ka­posvárról és Taszárról került a műszakiakhoz, de vannak itt Marcaliból is. Nagy részük egy év, kilenc hónap vagy fél év után szeptember végén tér végleg ha­za. Azzal a nem titkolt szándék­kal kötöttek szerződést, és vál­lalták a nehéz és veszélyeket magában hordozó hadszíntéri szolgálatot, hogy anyagi helyze­tük egy kissé rendeződjék. Vitán Jenő törzsőrmester, a kaposvári Boczonádi logisztikai ezredtől érkezett: éppen feladat­ra készülődik.- A boszniai Dobojban a kon­tingens februárban épített egy több mint hetven méteres pon­ton hidat, s azt azóta üzemeltet­jük. A csoportot meghatározott időközönként váltjuk. A menet során a biztosító parancsnok én vagyok. Az a feladatom, hogy a kijelölt útvonalon egy harcjár­művel, az élen haladva biztosít­sam az oszlop zavartalan mene­tét. Kint hajókezelő leszek. 1997 szeptemberétől sok fel­adatban vettem részt Boszniá­ban. Ezek közül is kiemelkedik a mostari Öreg híd ideiglenes helyettesítésére készült gyalo­gos híd megépítése. A konyha sátorban jókora adag főtt marhahús gőzölög. A kaposvári Bogdán Attila főtörzs­őrmester megbízott élelmezési raktáros és szakács makarónival és a mártással vadas marhasze­letként tálalja majd.- Még zöldségleves kerül a vadas mellé, és szőlőt kapnak a kollégák. Ne vegye dicséretnek, de eddig kritika nem érte a sza­kácsok főztjét. Igaz, itt maga­sabb a norma, de hát egy rossz szakácsnak hiába adnak jó alap­anyagot. Egyébként a magyaros ételek a kedvenceim. A katonák­nak is. Szívesen eszik a pörköl­tet, a pacalt és a sült húsokat. Nem tagadom, hogy kijövete­lemben jelentősen motivált az otthoninál magasabb fizetés, ugyanakkor az is érdekelt, hogy milyen lehet a kinti körülmé­nyek között az ellátás, hogyan lehet itt főzni. Most már vágya­kozom haza. Új beosztás vár: a balatonberényi csapatpihenő parancsnoka leszek. A szögesdrótokkal körbekerí­tett 220x240 méteres tábor kerí­tése mellett sorakoznak a tech­nikai eszközök. A ponton híd elemeit cipelő KRAZ-ok katonás rendben várják a sofőröket. Mel­lettük nehéz lánctalpas útgya- luk, műszaki gépek. A másik ol­dalon szállító járművek vára­koznak a fuvarra. Kovács Géza zászlós egy Ural típusú teherau­tó vezetője.- Az itteni viszonyokat már elég jól ismertem. A családtól való elszakadás ment nehezen. A feleségem az elinduláskor mi tagadás, sírt. A hallomásból is­mert veszélyes körülmények miatt nagy volt benne a félelem. Most oldódni látszik már ez a feszültség. Szeretek vezetni. A munkahelyeken dolgozó cso­portok részére kell anyagokat, utánpótlást szállítani. Nagy fi­gyelmet igényel Boszniában a vezetés, mert meglehetősen szűkek az utak ezekhez a nagy teherautókhoz, és hát az ottani közlekedés is elég rendezetlen. A tábor kapujában zsákok­kal körbeépített és sűrű szöges­dróttal védett bejárat. A szolgá­latnál gépkarabély málha fel­szerelés. Itt szolgál a magyaratá- di Törzsök József főtörzsőrmes­ter.- Kilencedik hónapja! Mi va­gyunk az elsők, akikkel a tábor­ba érkező találkozik. Szigorú az ellenőrzés. Minden belépő kato­nának ellenőrizni kell a fegyve­rét, személyi azonosító kártyáját és a járműveket. Gyakran akad nyelvi nehézség, de eddig még mindig sikerült megértenünk egymást. Sok emlékezetes fel­adat volt. A doboji ponton híd építése és a mostari gyalog híd elkészítése mindenképpen ezek közé tartozik és életem végéig megmaradó emlékem lesz. A fi­zetésem nagy részét a családi házam befejezésére költőm. Stikel János

Next

/
Thumbnails
Contents