Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-02 / 205. szám
SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1998. szeptember 2., szerda Hírek Kampányt indít a Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) burgenlandi szervezete szeptember közepén az Európai Unió bővítése ellen - jelentette be Wolfgang Rauter, az ellenzéki párt tartományi elnöke. Radikális törvényszigorító javaslatcsomagról tárgyal mától az északír terrorhullám megfékezésére a brit és az ír parlament. A tervezet elfogadása esetén otthonuk, kocsijuk, pénzük elkobzására számíthatnak az illegális szervezetek tagjai. Keményebb gerillaháborút helyezett kilátásba a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. A szervezet az utóbbi időben kénytelen volt taktikát változtatni, de az újból alkalmazandó harcmodor sokkal súlyosabb következményekkel jár majd, mint a frontháború - jelezte tegnap Adem De- maci, az UCK politikai képviselője. Hadgyakorlatot kezdtek iráni alakulatok az afgán határ közelében. A mindeddig példátlan méretűnek minősített demonstráció csak olaj a tűzre, hiszen a feszültség egyre növekszik Teherán és az Afganisztán között. Magyar tizenévessel fajta- lankodott egy holland pár, akiket a kelet-hollandiai Gelderland tartomány rendőrsége a hét végén tartóztatott le. A 37 éves férfi és 31 éves barátnője mauriki otthonában rendszeresen nyaraltak külföldi gyermekek, akiket szexuálisan zaklattak. A férfi összesen tíz esetben ismerte be pedofil cselekedeteit, amelyekről a barátnője is tudott. Ausztria kevesebb menekültet fogadna BÉCS Az osztrák belügyminisztérium a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezmények megváltoztatását javasolja az Európai Uniónak. Bécs arra akarja rávenni a közösséget, hogy tagállamai ne tartsák magukat a genfi konvencióhoz, amely kötelezővé teszi az üldözött emberek befogadását. Ausztria egyúttal azt is követeli, hogy a társult országok is igazítsák hozzá határellenőrzésüket a schengeni megállapodáshoz tartozó országok szigorú rendszeréhez. Hazánkra és Lengyelországra a világhoz hasonlóan hat az orosz válság Kapcsolataink új alapokon Magyar középiskola nyílt meg Varsóban fotó: feb/reuters Hivatalos munkalátogatást kezdett kedden a lengyel fővárosban Martonyi János külügyminiszter, aki hétfő este érkezett Varsóba Bronislaw Geremek meghívására. Varsó A magyar diplomácia vezetője részt vett a Kossuth Lajos nevét viselő magyar tagozatos varsói középiskola tanévnyitó ünnepségén. Köszöntőjében Martonyi János felidézte a közös történelmi emlékeken és sorsközösségen alapuló, hagyományosan jó magyar-lengyel kapcsolatokat, majd hangsúlyozta, hogy a két ország jövője is hasonlónak ígérkezik: együtt lesznek egy remélhetően boldog közösség, az Európai Unió tagjai. A hivatalos program keretében a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, a régióbeli helyzetről és nemzetközi kérdésekről tárgyalt a két külügyminiszter. A Bronislaw Gere- mekkel folytatott tárgyalásai után a magyar politikus hangsúlyozta, hogy partnerével rendkívül szoros együttműködésről és a találkozók új formáinak bevezetéséről állapodtak meg. Ezek között szerepel a magyar-lengyel kapcsolatokban is meghonosítandó úgynevezett „kettő plusz kettes formula”, ami a külügyi és védelmi miniszterek rendszeres tapasztalat- cseréjét jelenti. A két miniszter megvitatta az oroszországi helyzetet is. Martonyi János hangsúlyozta: „Szeretnénk, ha az egész világ tudomásul venné, hogy Magyarország és Lengyelország nyugati ország, gazdaságuk a nyugati gazdasági rendszerhez kötődik és attól elválaszthatatlan, az Oroszországgal folytatott kereskedelmük aránya pedig nem haladja meg lényegesen a nyugat-európai átlagot.” „A gazdasági ésszerűséget követve az orosz válságnak nem lehet lényeges hatása ránk nézve. Következményei nem érintik erősebben országainkat, mint az egész nemzetközi közösséget” - hangsúlyozta Geremek. A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatokban feszültséget okozó gabonavitáról a két külügyminiszter elismerte, hogy a megállapodás szándéka a legfontosabb, valamint az, hogy kereskedelmi viták soha ne okozzanak politikai feszültséget. A két szuperhatalom a világ dolgairól Az Állami Duma hétfőn várhatóan ismét elutasítja Csemomirgyin jelölését B ili Clinton kedden közép európai idő szerint a kora reggeli órákban megérkezett Moszkvába, az újabb orosz-amerikai csúcstalálkozó színhelyére. Az amerikai elnököt és feleségét, Hillaryt a vnukovói kormányrepülőtéren Viktor Csemomirgyin kijelölt orosz miniszterelnök fogadta. Moszkva Borisz Jelcin orosz államfő a délelőtt folyamán háromórás munkamegbeszélést folytatott vendégével, Bili Clintonnal. Jelcin kedd reggel - amikor a csúcs előtt a tanévnyitó alkalmából felkeresett egy moszkvai iskolát - rendkívül kedvezően ítélte meg az orosz-amerikai kapcsolatokat és fejlesztésük lehetőségeit. „Nagyon jól ismerjük egymást Clintonnal, barátok vagyunk” - jelentette ki az orosz államfő. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő szerint az első munkatalálkozón elsősorban az oroszországi gazdasági Barátok, ha találkoznak helyzetet vitatták meg. Szóba került a nemzetközi terrorizmus problémája, továbbá az iráni és az iraki helyzet, a biológiai fegyverek betiltása és a szétszerelt atomfegyverekből kikerülő plutónium polgári célokra való hasznosítása is. Moszkva szorgalmazza, hogy az amerikaiak nagyobb befektetésekkel segítsék az orosz gazdaságot. Az amerikai elnök a nap folyamán koszorút helyezett el a Sándor-kertben, az Ismeretlen Katona sírjánál. Délután egy moszkvai iskolában köszöntötte a tanévkezdés alkalmából az orosz diákokat, és beszédet mondott a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén. Meglátogatta a moszkvai világháborús emlékműnél most épült új zsinagógát, a vészkorszak emléktemplomát is. Este az orosz elnök díszvaFOTÓ: FEB/REUTERS csorát adott a tiszteletére. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter már hétfőn az orosz fővárosba érkezett, s még aznap megkezdte konzultációit Jevgenyij Primakov ügyvezető külügyminiszterrel. * Az orosz alsóház szeptember 7-én, hétfőn szavaz ismét Viktor Csemomirgyin miniszterelnöki jelöléséről - jelentette be kedden Moszkvában Gennagyij Szeleznyov, az Állami Duma elnöke. Ezt később egyes frakcióvezetők úgy pontosították, hogy csak csütörtökön születik végleges döntés a szavazás időpontjáról. Csemomirgyin ügyvezető kormányfő tervei szerint a kulcsminisztériumok, tehát a fegyveres testületeket felügyelő tárcák és a külügyminisztérium élén nem várható változás a Kirijenko-kormány összetételéhez képest. Szeleznyov a duma elnökségének üléséről beszámolva közölte: elvetették a kommunistáknak azt a kezdeményezését, hogy mindaddig ne tűzzenek ki újabb szavazást, amíg az alkotmánybíróság nem foglal állást arról, joga van-e Jelcin elnöknek ugyanazt a kormányfőjelöltet többször is a duma elé terjesztenie. A kommunista frakció három hónappal ezelőtt kérte az alkotmánybíróság állásfoglalását e kérdésben, azt követően, hogy a törvényhozók háromszor is szavaztak Szergej Kirijenko miniszterelnöki jelöléséről. Fogytán az elnökök hatalma A duma elnöke úgy vélekedett, hogy a második szavazáson is elbukik Csemomirgyin, aki hétfőn mindössze 94 támogató voksot kapott, lényegesen kevesebbet, mint tavasszal Kirijenko. Szeleznyov ezért újabb egyeztetéseket sürgetett Jelcin elnökkel annak tisztázására, mit is akar elérni az államfő, „a régi politika folytatását, vagy pedig a gazdaságpolitika gyökeres átformálását”. A duma elnöke úgy vélekedett, hogy a képviselők joggal nyugtalankodnak az államfő makacskodása miatt, hiszen egyértelmű, hogy többes jelölésre van szükség a miniszter- elnöki posztra. Emlékeztetett arra, hogy Csemomirgyint is több jelölt közül választotta ki az orosz törvényhozás, amikor 1992 decemberében megszavazta miniszterelnöki kinevezését.- Az orosz kommunisták változatlanul elvetik Viktor Csemomirgyin jelölését, s a diktatúra veszélyére figyelmeztetnek - jelentette ki Gennagyij Zjuganov, a baloldali többségű Állami Duma kommunista frakciójának vezetője. Szerinte „latin-amerikai forgatókönyvet” akarnak megvalósítani Csemomirgyin miniszterelnöki kinevezésével, akire azért van szükség, hogy rajta keresztül számolják fel a törvényhozó hatalmat. A tehetetlen Cser- nomirgyint ekkor már egy tábornok-kormányzó váltaná fel a hatalomban - utalt Lebegy krasznojarszki kormányzóra a kommunisták vezére. Oszama, az első számú terrorista Az Egyesült Államok titkos ügynökei lázasan keresik a szaúdi származású, Afganisztánban élő milliárdost, aki a nairobi és Dar es Salaam-i gyilkos merényletek hátterében áll. Eközben Oszama bin Laden titkos búvóhelyéről nyugodtan nyilatkozgat. Elmondta, maga sem remélte, hogy a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni robbantások ilyen erős „egyesítő” folyamatot indítanak el az iszlám világban. A moszlimok három vallási irányzata először eltérően ítélte meg a terróristaakció- kat, ám amikor Washington megtorlásként Szudánt és Afganisztánt bombázta, Mohamed követői egyöntetűen szembefordultak az Egyesült Államokkal - mondotta bin Laden. Most került nyilvánosságra az az interjú is, amelyet a France Soir még három éve készített az iszlám fundamentalizmus első számú vezetőjével. A beszélgetőpartner akkor visszavonta nyilatkozatát, ám az újság most teljes terjedelemben lehozta a cikket. A francia lapból megtudni: Oszama bin Laden karrierje 1980-ban kezdődött, amikor az amerikaiak támogatták az afgánokat a szovjet invázióval szemben. Pakisztánhoz hasonlóan Szaúd-Arábia is inkább vallásháborúként értelmezte a konfliktust: Moszkvában az ateizmus terjesztőjét, míg Washingtonban az „igaz ügy” felkarolóját látta. A rijádi királlyal szoros kapcsolatot ápoló Laden család Oszamát bízta meg, hogy képviselje hazája érdekeit. A fiú a pakisztáni-afgán határnál ütötte föl tanyáját, és szervezte a Szaúd-Arábiából és más arab országokból érkező önkéntesek kiképzését pakisztáni és amerikai katonatisztek közreműködésével. A fiatalember és elvbarátai „iszlám forradalommá” akarták kiszélesíteni a függetlenségi háborút, ám rendkívül hamar kiderült: ehhez az Egyesült Államok nem partner. Oszama bin Laden szembekerült a szaúdi kormányzattal, amely katonailogisztikai eszközökkel is támogatta Washingtont. Ez különösen az 1991. évi Öbölháború idején mutatkozott meg. Felismerve Amerika és Szaúd-Arábia közös céljait, és látva „az iszlám népek szo- rongatottságát az egész világon”, Oszamában megérlelődött az elhatározás: „Nemcsak Afganisztánban kell harcolnom, hanem minden fronton a kommunista és a nyugati elnyomás ellen.” Ez a felfogás azonban éles ellentétben állt a szaúdi kormányzat politikájával, ami a milliárdos fiút emigrációba kényszerítette. Maga Fahd király próbálta győzködni telefonon, s fivéreit is utána küldte szu- dáni rejtekhelyére. A France Soir újságírójának arra a kérdésére: miként képzeli el a jövőt, Oszama azt válaszolta: „Nyílt háború következik, amelyet a végsőkig, a győzelemig kell folytatni.” Toronyi Attila Szó szerint vett fájdalomdíj Nagy-Britanniában megnyerte perét az az asszony, aki az orvosok hibájából kénytelen volt ébren végigszenvedni saját operációját. June Blacker kissé elkábult ugyan az altatás során, de hiába várta, hogy álomba zuhanjon, amikor kétségbeesve érezte, hogy a szikével már fel is vágták a hasát. Az altató annyira azonban hatott, hogy nem volt képes figyelmeztetni az orvosokat, de a fájdalmat erősen érezte. A családanya kártérítést követelve beperelte a kórházat. A bíróság meg is ítélte neki a szó szoros értelmében vett fájdalomdíjat, mivel állítását bizonyította a tény, hogy a műtét alatt szívrohama volt. FEB
