Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

1998. augusztus 6., csütörtök VÉLEMÉNYÜNK Ördögi (gazda) kör Egyre több pénzintézet tűzi zászlajára a mezőgazdaság, a vidék és a vidéki vállalkozók finanszírozását. A jól ki­talált, a „sima” kölcsönöknél valóban kedvezőbb kama­tozású hitelek azonban mégsem nagyon fogynak. Hi­ányzik a saját erő, vagy egy olyan értékű tulajdon, ami fedezetként szolgálhatna. Az egyéni gazda nem számít jó adósnak a bankok szemében, ezért aztán még az olyan állami segítségből is kimaradnak, mint most a ta­karmányvásárlást segítő kamattámogatás. Hiszen ha nem kapnak hitelt, hiába fizetné az állam a kamatát. „Gazdabank” kellene — hangzott el tegnap Barkóczi Gellért somogyi kisgazda országgyűlési képviselő szá­jából. Olyan, amelyik állami kezességvállalással biztosí­taná a szükséges saját erőt, vagy többszörös fedezet nélkül is hajlandó lenne a kamattámogatásos hiteleket folyósítani. Mivel a gazdabank ötlete már a kisgazda- párt választási programjában is szerepelt, és most a kis­gazdapárt irányítja a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot, talán lesz is belőle valami. Kérdés azonban, hogy mikor? Mert amíg ilyen nincs, addig a gazdák továbbra is küszködnek a pénztelenség­gel, aminek következtében gyengébb minőségű vető­magot tudnak csak venni, a növényvédelem terén is spórolnak. Ezért aztán nem csoda, ha a gabonájuk csak takarmánynak jó. Amire persze nincs kereslet, mert nincs állat ami megegye. Vagyis megint csak itt állnak vetés előtt egy hónappal pénz nélkül... Varga Ottó Előtérben a vidék Pénz nélkül gazdálkodni, fejleszteni sem lehet (Folytatás az 1. oldalról) A falvakban, kisvárosokban továbbra is égető gond a sze­génység, a munkanélküliség, az infrastruktúra hiánya, és ezt támogatás nélkül nem le­het orvosolni. Barkóczy Gellért országgyű­lési képviselő (FKGP) szerint minden bajok eredete a rosz- szul végrehajtott kárpótlás, és a máig rendezetlen földtulaj­doni helyzet. — A kárpótlás során nem azoké lett a tulajdon akiké volt — mondta — de még akik kaptak is vissza tulajdont, se­gítséget nem kaptak1 hozzá. Az üres földdel, eszközök és pénz nélkül nem lehet gaz­dálkodni. Sajnos a magán­gazdák pénztelensége kiszol­gáltatottá teszi őket. Az is rontja a helyzetüket, hogy a földtulajdonok nagy része még máig rendezetlen, a földhivatalok sokat nem je­gyeztek még be, tulajdon nélkül pedig még hitelekhez és támogatásokhoz sem tud­nak hozzájutni a gazdák. Hi­ányzik a saját erő, amit hitel­ből sem tudnak felmutatni, mert a bankok nem adnak, ha nincs fedezet. Barkóczy Gellért szerint történelmi feladat áll a pártja és a szaktárca előtt. Olyan helyzetet kell teremteniük, ami elősegíti a vidéken élők, felzárkózását, és ami meg­akadályozza hogy az embe­rek — más lehetőség híján — elhagyják a falvaikat. — Mielőbb rendezni kell a tulajdoni viszonyokat. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kisemberek, a magángazdák is hozzájuthas­sanak a pályázati pénzekhez. Mert a tőkehiány az okozója a rossz, eladhatatlan búzának is. Ha nincs pénz jó minőségű vetőmagra, növényvéde­lemre, ha muszájból nincs rendes vetésforgó, akkor nem is lehet jó minőségű gabonát előállítani. De pénz kell ah­hoz is, hogy a kis földterület­tel rendelkezők olyan primőr- félékkel, ipari növényekkel foglalkozzanak, amelyek jó pénzt hoznak. Az is nagy fel­adat, hogy a szaktárca és a kormány megteremtse ehhez a piaci hátteret. A Somogyi Hírlap kérdé­sére, hogy miként lehetne a bankok hitelezési kedvét nö­velni, Barkóczy Gellért azt vá­laszolta: szükség lenne egy igazi „gazdabankra” ami ha kell, állami garanciavállalás mellett nyújtana a magán­gazdáknak is hiteleket. Ez egyébként szerepelt a kisgaz­dapárt programjában is. Végezetül dr. Kolber István arra kérte Barkóczy Gellértet, hogy a költségvetési bizott­ságban, fogjon vastagabban a ceruzája, amikor a decentra­lizált területfejlesztési pén­zek kerülnek szóba... V. O. SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép Kevés gyerek üdülhet Pokorni Zoltán: a nevelés egyenrangú A miniszter szerint a nyaralásnak is nevelő hatása van fotó: oláh gábor (Folytatás az 1. oldalról) — Az utóbbi tíz évben radiká­lisan csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, akik üdülni mehettek — mondta a miniszter. — Ez tünet, ami be­illeszkedik abba a folya­matba, hogy az oktatás mel­lett elsikkadtak a nevelés fel­adatai. Pedig nem szellemi szolgáltatóházzá, információt szolgáltató bázissá kell tenni az iskolát, hanem olyan in­tézménnyé, ami a teljes em­bert tartja szem előtt. Ez azt jelenti, hogy az új közoktatási törvény során életbe lépésé­vel el kell ismertetni a tan­órán kívüli nevelési funkció­kat. Ezek finanszírozását például a sport és a szakkö­rök tekintetében állami tá­mogatásból, a táborokat nézve pályázati alapból, s a dolog egészét tekintve a civil szervezetek segítségét jobban figyelembe véve lehetne megoldani. Pokorni Zoltán beszélt ar­ról is: nem ideológiai alapon szeretnének mozgalmakat (Folytatás az 1. oldalról) Szintén sikeres volt a kistér­ségi gazdaságfejlesztésre ki­dolgozott modell: a megyei munkaügyi központ a Zselica Szövetséggel pályázott erre a támogatásra. A részt vevő 19 település között volt olyan, ahol 8, és volt, ahol 43 száza­lékos volt a munkanélküliek aránya. A szakmai csoportok a műhelymunkák során a hely­zet részletes elemzését köve­tően csaknem félszáz konkrét ötletet fogalmaztak meg. A négy legfontosabb közül is a gazdaságszervező iroda volt az első, ezzel pályázott a szövet­Az elmúlt két hónapban 41 betörést, lopást jelentettek az igali rendőrőrsre, amely tizenhat település - egye­bek mellett Mernye, Gölle, Somogygeszti, Felsőmocso- lád - közbiztonságáért fe­lel. IGAL Sziráczki István alezredes, a kaposvári rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályveze­tője elégedett, mert csaknem kreálni. Nem csak a szegény ember gyerekének jó a tábo­rozás; a közösségi élmény megismertetése, az egymásra utaltság mindenkinek hasz­nos tapasztalatot hozhat. Ez nem szociális, hanem neve­lési kérdés. — Köztudomású, de félre­ség a Gyors Reagálás második szakaszára, és el is nyert 25 ezer dollár támogatást. A to­vábbiakban már ez az iroda dolgozik a többi terv megvaló­sításán. A zselici sikerek után a kö­zelmúltban hasonló program indult a Surján völgyében, Szentbalázs környékén, vala­mint Babócsa központtal ti­zenegy Dráva menti települé­sen. A Drávamenti Kistérségi Társulás programját a napok­ban kapta meg a munkaügyi központ. Weisz Zoltán, a me­gyei munkaügyi központ igaz­gató-helyettese elmondta: a minden második ügyet sike­rült felderíteniük, ami jó arány a főidényben. Mint elmondta: a betörők kedvelik a technikai berendezéseket. Német ven­dégektől videókamerát, fény­képezőgépet vittek el, de a készpénzt sem hagyták ott. Ugyancsak egy németek által bérelt nyaralóból lovasítottak meg technikai eszközöket 600 ezer forint értékben. A kazsoki felvásárlótól táp tűnt el, Göllében, Ráksiban több baromfilopás is volt, egy értés az a szóbeszéd, hogy a pedagógusok nyáron szabad­ságon vannak — állította a miniszter. — Nagyon sokan táborokban dolgoznak a két tanév között. Örülnek, hogy ilyenkor is gyerekekkel le­hetnek együtt. Czene Attila drávamenti térségben a leg­magasabb a munkanélküliségi ráta. Jellemző, hogy mind lej­jebb süllyed a képzettség, isko­lázottság szintje. A 35 pontban összefoglalt megoldási javaslat nagyrészt erre vonatkozik. De kiemelt szerepet kap a falusi turizmus, a biogazdálkodás, a csokonyavisonta-babócsai fürdő fejlesztése, a drávai strandok üzemeltetése is. Mindezek megvalósítását a tervek szerint egy szervezési centrum létrehozásával kez­denék, induló tőkeként pedig ez a térség is mintegy 6-7 ezer USA-dollárra számíthat. J. E. büssüi portáról pedig a ga­lambokat „röptették meg” a tolvajok. A Sefag falopásokról, a mezőgazdasági szövetkeze­tek terménylopásokról tettek feljelentést. Az osztályvezető szerint legalább ötven százalékkal emelni kellene az igali őrs lét­számát, akkor még hatéko­nyabb lehet a felderítés. A te­rületen alkalmanként a városi kapitányság munkatársait is bevetik a közúti ellenőrzések­nél. (Lőrincz) Hírek Szőlő-növényvédelem Csaknem száz gazda vett részt azon a növényvédelmi tanácskozáson, amelyen a vi­lágcégek hazai képviselői mutatták be legújabb termé­keiket. Pócz József, a lellei hegyközség elnöke nyitotta meg tegnap a szőlő-növény­védelmi tanácskozást. Évek óta nagy érdeklődéssel kísért rangos szakmai esemény ez a leilei borhéten. Amíg a kö­zönség a tavalyi borokat kós­tolta, itt az idei termésről ta­nácskoztak a termelők, a gyártók és a növényvédelmi szakemberek. Nem kerülte el a borvidéket a peronoszpóra és a lisztharmat, ennek elle­nére jók a termés kilátásai. Holland rendőr Tabon A magyar és a holland rendőr­ség közötti szakmai tapaszta­latcsere keretében három he­tet a siófoki kapitányságon tölt Eric A. L. Kint. A zee- landi régió kapitányságve­zető-helyettese a tegnapi na­pot Tabon töltötte. Megis­merkedett az őrs felépítésé­vel, munkájával, de tájékoz­tatást kapott a gondokról is. Fölkereste a polgármesteri hivatalt, és megtekintette a város nevezetességeit. Döröcskeiek Sopronban Egész napos soproni kirándu­láson vettek részt a somogy- döröcskei idősek klubjának tagjai és az önkormányzat dolgozói. Megtekintették a város nevezetességeit és mű­emlékeit, majd Fertődön az Eszterházy-kastélyt keresték föl. A kiránduláshoz az ön- kormányzat is adott támoga­tást. Segítség Mikében A száz­hetvennyolc mikei gyerekből száznegyvenhatnak ad rend­szeres gyermekvédelmi tá­mogatást a helyi önkor­mányzat. Segítik a beiskolá­zást azzal, hogy a helyben tanuló l-4.osztályosoknak megveszik a tankönyveket és füzetet. Az általános iskola felső tagozatosainak valamint a közép és felsőfokú oktatás­ban részt vevő diákoknak ki­fizetik a tankönyvek nyolc­ezer forint feletti részét. Pizzatészta Szárszóra A Sütév Rt tabi üzeme naponta pizzát, kuglófot, valamint zsemlemorzsát szállít a bala- tonszárszói üzembe, ezzel is segítve a Balaton-part nyári ellátását. A tabi üzem az utóbbi hetekben növelte termelését, naponta mintegy 30 mázsa kenyeret, 350-400 kuglófot, 12 ezer péksüte­ményt sütnek, és ezer pizza­tészta is készül az üzemben. Bevált az amerikai minta Megröptetett galambok Drága lesz az iskolakezdés (Folytatás az 1. oldalról) A megyében az egyik legna­gyobb árukészlettel hagyomá­nyosan a Dráva Piért Rt rendel­kezik. Az idei tanév előtt azon­ban átalakultak, boltjaik egy részét eladták, a legnagyobba­kat pedig bérbe adták. — A változásnak elsősorban gazdasági okai voltak — mondta a Somogyi Hírlap kér­désére Szabó Károlyné a Dráva Piért Rt gazdasági vezérigaz­gató-helyettese. — Reméljük hogy a vásárlók ebből semmit nem vesznek észre. A nagyobb szaküzleteinket — Kaposváron például a Rákóczi téri Piros Pont üzletházat — olyan cég­nek adtuk bérbe, aki a profilját nem változtatta meg. Sőt, mivel a bérlő Rend 2000 kft gyártója is a termékeknek, bővített vá­lasztékkal várja a vevőket. A Dráva Piért és a kaposvári rak­tára is működik tovább. A Piros Pont üzletházban már teljes választékkal várják az iskolakezdést. Vass Lajosné üzletvezető elmondta: a füzet- csomagok elkészültek, emellett az iskolatáskától a radírig min­den kapható, még a kötelező olvasmányokért sem kell más­hova menni. — A konkurenciát látva ne­künk is újítanunk kellett — mondta Vass Lajosné. — A fü­zetcsomagokból például ki­hagytunk minden felesleges dolgot hogy minél olcsóbbak lehessünk, és természetesen akciózunk is egészen az isko­lakezdésig: minden olyan ter­méket ami elengedhetetlenül szükséges a tanulóknak, igyek­szünk kedvező áron adni. Erre szükség is van, és nem csak a konkurencia miatt. Egy általános iskolát most kezdő elsős „felruházása” 6-7 ezer fo­rintba kerül, de ha a szülő ki­csit jobb minőséget szeretne, könnyen elérheti a 10-12 ezer forintot is. És ehhez jönnek még a tankönyvek... Amelyek már elkészültek, a kaposvári nyomdában, például 750 ezer középiskolás tankönyvet gyár­tottak. Ennek nyomtatása sem volt rossz üzlet, összesen 800 millió forint árbevételt hozott a nyomdának. Ennél azonban a diákoknak jóval többe kerül majd. Átlagosan 5 ezer forintot kell kifizetni majd a könyve­kért egy tanévben, de néhány szakközépiskolában ez elérheti a dupláját is. V. O. Száműzött papírmunka Az országban második­ként kívánja bevezetni a balatonföldvári önkor­mányzat a papírmentes hivatali ügyintézést. Balatonföldvár A számítógépes program gazdája alkalmasnak minősí­tette a földvári hivatalt az átál­lásra; arról is döntöttek, hogy az önkormányzat Phare-tá- mogatásra pályázik a rend­szer kiépítéséhez. — A budaörsi városházán már bevált gyakorlatot kíván­juk átvenni — mondta dr. Kiss Pál, Balatonföldvár jegyzője. — A számítógépes program a hivatalba bekerülő összes ügyirat kezelésére alkalmas. Az ügyintézőnek annyi a dolga, hogy bekapcsolja reg­gel a gépet, s rögvest megje­lenik előtte: mennyi elinté­zésre váró ügye van. Figye­lemmel kísérhető, hogy me­lyiknél jár le az ügyintézési határidő. Az aláíráshoz sem kell kinyomtatni a papirost, hanem az erre jogosult vezető csak beüt egy kódot, s már rá is kerül az iratra a szignó. El­lenőrizheti a vezető vala­mennyi beosztottját, hogy hol tart a munkában. Dr. Kiss Pál arról is beszélt: mivel ez a gyakorlat nem jár papírmozgással, ezért nem áll fenn annak a veszélye, hogy iratok tűnnek el a házban. Erre akadt néhány példa a közelmúltban Balatonföldvá­ron is. A számítógépes prog­ram adatai CD-n több száz évig arhiválhatók. Első lépcsőként a balaton­földvári önkormányzat a me­gyei közigazgatási hivatal adatállományával kíván ösz- szeköttetésbe kerülni. A vá­rosháza jelenleg is zajló átépí­tésnek befejezése után építik majd ki a teljes rendszert, melyhez még Phare-pénzeket is igénybe vennének. — A technikai felszereltsé­günk 90 százalékban alkal­mas az előrelépésre — állí­totta dr. Kiss Pál. - A mara­dékra van pénz, a képviselő- testület ezt már jóváhagyta. A szoftver-igény azonban jelen­tős, ehhez kívánunk pályázati pénzekhez jutni. (Fónai)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents