Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-04 / 181. szám

SOMOGYI HÍRLAP 8 Tabi tükör 1998. augusztus 4., kedd Embert próbáló hivatás A gyógyszerek szedését is mindig megbeszélik fotó: kovács Százharminc beteget gondoznak a tabi szociá­lis otthonban. Harminc súlyosan értelmi fogya­tékos, száz pedig elme­beteg. Orbán Ferenc 1970 februárja óta dolgozik itt, 15 éve az intézet vezető ápolója, az igazgató szakmai helyettese. — Ezt a munkát megfizetni nem lehet. Csak az marad itt, aki hivatásszeretetből végzi feladatát — mondta Orbán Ferenc. 28 év során elsajátí­totta nehéz mestersége min­den csínját, úgy, hogy köz­ben folyamatosan képezte magát. A szakmai munka irányítása mellett a 100 be­tegből álló pszichiátriai rész­leget vezeti, ahol ápolónők és takarítók biztosítják a bete­gek teljes körű gondozását. — Naponta nyolc munkaó­rában a betegek között va­gyok; azon dolgozom, hogy az otthon lakói emberhez méltó körülmények között élhessenek — mondta. — Gondoskodnunk kell a tiszta ruháról, étkeztetésükről, s arról is, hogy környezetük el­fogadható, lehetőleg barátsá­gos legyen. Emberpróbáló, nehéz feladat ez, mivel a szociális otthon lakóinak be­tegsége meghatározza azokat a módszereket, melyekkel végezhető a feladat. A fizi­káin túl naponta jelentős az idegi megterhelés is. Orbán Ferenc elmondta, az osztályon viszonylag nagy a fluktuáció, csak a legjobbak bírják ezt a munkát. Jóban, rosszban egymásra utalva. — Különösen jó érzés, ami­kor a betegek kifejezésre jut­tatják szeretetüket — mond­ta. — Az emberség, a megér­tés vezérel bennünket. S egy hálás tekintet vagy köszö­nöm ad igazán erőt a további munkához. Krutek József a bőrgyógyász Tabi Kilátó hetedszer A polgármesteri hivatal hetedik alkalommal adja ki a Tabi Kilátó című köz­életi kalendáriumot. Bertalan Bélát, a kötet szer­kesztőjét kérdeztük: kiknek szól és mit kínál ez a Kilátó? — A 350 oldalas kötet első­sorban a szűkebb térségünk múltja és jelene iránt érdeklő­dőknek — mondta. Ez nem szó szerint vett kalendárium, in­kább helytörténeti olvasó­könyv. E számmal 1848/49 emléke előtt is tisztelgünk. Tóth Tibor pedagógus Tab és vidéke az 1848/49-es forrada­lomban címmel írt tanul­mányt. Dr. Nagy Kálmán had- történész a magyar könnyűlo­vasnak, a huszárnak törté­nelmi szerepéről szól, illetve a Sió-parti huszárkalandokról. Dr. Erdélyi Zsuzsanna Euró- pa-díjas néprajzkutató a Tab környéki gyűjtését adja közre. Horváth Orsolya a közelmúlt­ban elhunyt Nagy Ferenc fafa­ragó életútját s művészetét tárja elénk. Dr. Magyar Kál­mán a külső-somogyi város középkori múltjába kalauzolja el az olvasót. Takáts Gyula Kossuth-díjas költő — a város díszpolgára — szülővárosáról vall „Külső-Somogyban szület­tem” című írásában. Rapai Pálné könyvtáros pedig azt tette közzé benne: miről írt a tabi sajtó száz évvel ezelőtt. Kollégiumi hely a diákoknak Augusztus 15-ig nyújthatják be a pécsi főiskola vagy egye­tem nappali tagozatán tanuló tabi diákok kérelmüket kollé­giumi helyre. A város öt hellyel rendelkezik a pécsi Szántó Ko­vács kollégiumban. A szüksé­ges okmányokról a polgármes­teri hivatalban adnak bővebb felvilágosítást. A városatyák az augusztusvégi ülésen dön­tenek a kollégiumi helyekről. Somogydöröcske Képviselő-testülete értékesítésre meghirdeti Somogydöröcske 178 hrsz. ingatlant és a hozzátartozó 4091 m2 telket. Pályázati egységcsomag átvehető 5 000,- Ft ellenében a polgármesteri hivatalban. Eredménytelen pályázat esetén az egységcsomag árát visszatérítjük. Érdeklődni személyesen, vagy a 84/377-646 telefonon. Hiányzik A város és a társult nyolc falu 8500 lakosát lálják el az egészségügyi intézmény­ben. Dr.Balázsy István intéz­ményvezető főorvost kén deztük: várható-e a járóbe­teg-szakellátás bővítése?- Nehézségekbe ütközik az egészségbiztosítási pénztár fi­nanszírozási stopja miatt. Na­gyon megfontolandó a bővítés iránya is. A feltételek olyanok, mint egy átlagos kisvárosban, amely körzeti feladatokat is el­lát. Először a szakellátás sze­Kemény Nehéz volt az aratás az idő­járás változékonysága mi­att — mondta dr. Szűcs Jó­zsef, a Béke szövetkezet elnöke. 1700 hektáron vé­geztek a betakarítással. Öt kombájnnal láttak hozzá jú- lis elején a csaknem 350 hek­tár őszi árpának. Ez 44-45 má­zsát hozott. Ezután a búza kö­vetkezett, több mint 800 hek­táron. A termésátlag a vártnak megfelelő: hektáronként 43,5 mázsa. Július 31-re végeztek a tavaszi árpa, a mustár és a zab betakarításával is, július 31-én. mélyi és tárgyi feltételein kel­lett változtatni, hogy megfelel­jen az igényeknek. Hiába van jó tüdőgyógyász, ha csak dél­után tudna kijárni. Egy-két esetben pedig új orvos kezébe kellett adni a szakrendelést. — Van-e eredménye? — Ugrásszerűen megnőtt a bélgyógyászat és a reumatoló­gia teljesítménye. Más esetek­ben pedig fiatalok kapták meg a stafétabotot, például a sze­mészetnél. Sajnos, a fül-orr- gége-szakrendelés a tb-finan- szírozás hiánya miatt megfe­A hét végén már csak a ma­gángazdák gabonáját aratták. Dr. Szűcs József elmondta azt is: a termény értékesítésé­vel a gabona alacsony ára mi­att gondban vannak. Ezért úgy döntöttek, hogy aratás után csak annyi terményt adnak el, amennyi a pénzforgalomhoz szükséges. A többi szemet — kedvezőbb árra várva — tárol­ják. Őszi árpából 100-120 va­gonnal értékesítenek, a búzá­ból pedig 350 vagonnyit. A mintegy 3300 hektáron gaz­dálkodó szövetkezet az idén 651 millió forint bevétellel neklett. Nagyon hiányzik a bőrgyógyászati is; így sokan kénytelenek Siófokra vagy még távolabb utazni.- Mi hiányzik még? — A közelmúltban létrehoz­tunk egy olyan laboratóriumot is, amely megfelel a megnöve­kedett igényeknek. Ez meg­sokszorozta a szakellátás lehe­tőségeit is. Az intézményvezető főor­vos elmondta: az épületet is kinőtték. Ennek a méretei nem teszik lehetővé újabb szakren­delés beindítását. K. J. számol, és mintegy 50 millió forintos adózatlan nyereség­gel. Az alaptevékenységből — az állattenyésztésből, a nö­vénytermesztésből és a mező- gazdasági szolgáltatásból — több mint 300 millió forintot terveztek, ehhez jön még az ipari és az egyéb szolgáltatá­sok 200 milliós bevétele. A gazdaság legfőbb célja a stabi­litás megőrzése. A Békénél az elmúlt két évben százmillió fo­rintnál többet költöttek fejlesz­tésre. S az idén megkezdik a lullai és torvaji szarvasmarha­telep fej lesztését is. (Krutek) munka és az ára Változik a szakképzés Kilencvenegy elsős tanul szeptembertől a Rudnayban Változik a középiskolai ok­tatás, mert változtatásra késztetett a Nemzeti alap­tanterv bevezetése — mond­ta Frányó László, a Rudnay középiskola igazgatója. A feltételeit a pedagógiai program és a Nat előírásai szerint alakították ki. Az országos képzési jegyzék­ben meghatározott szakmai oktatás indítására is jelentke­zett a tabi középiskola. — A leglényegesebb válto­zás az lesz, hogy szeptem­bertől az első osztályosok, a 9. évfolyamosok már nem vesznek részt szakmai kép­zésben; náluk az általános iskolai oktatást fejezzük be — mondta az igazgató. — A szakmai képzés csak a tize­dik évfolyam után kezdődik. Az érettségizetteknek pedig lehetőséget teremtünk arra, hogy a szakképzés bármely területén a legmegfelelőbbet választhassák. A szakképzés a 10. évfo­lyam befejeztével — mint megtudtuk — kétéves lesz, és az alapvizsgára épül. Szer­kezetlakatosnak, hegesztő­nek, forgácsolónak, géplaka­tosnak tanulhatnak diákjaik, illetve nőiruha-készítőket és varrómunkásokat képeznek. A 12. évfolyam utáni, az érettségire épülő szakképzés ugyancsak két évig tart mind az elektronikai, mind a gé­pész csoportban. — A gimnázium elsősorban a továbbtanulásra készíti föl a diákokat. Az informatika és számítástechnika, az idegen nyelv (angol, német) oktatása, valamint a gyors- és gépírás, szövegszerkesztés oktatását kiemelten kezeljük. Szeptemberben 91 elsős kez­di meg a tanévet. A gimnázi­umban 30-an, az elektronikai képzésben 28-an vesznek részt, gépésznek 15-en tanul­nak; az alapvizsgára épülő szakképzésben 18-an. A nap­pali mellett levelező oktatást is indítanak húsz tanulóval. A diákok közül 94-en kértek kol­légiumi elhelyezést. K. J. Hét fővonalat építettek ki a Matáv hálózatszerelői a múlt héten a Kossuth utcá­ban, az Otthon áruház emeletére költözött az áfész-központnak fotó: oláh gábor Költözött az áfész Az Otthon Áruház emele­tére költözött tegnap a Tab és Vidéke Áfész köz­ponti irodája. Több mint 30 év után hagyták el a Kos­suth utcai irodaépületet. , Vendl József igazgatósági el­nököt kérdeztük: — Miért kellett költözni? — Megváltozott az áfész te­vékenysége, s jelentősen csökkenteni kellett az irodai létszámot — magyarázta az el­nök. — Az épület nagy része kihasználatlan; az emeleti iro­dákat már évek óta nem hasz­náltuk, s a földszinten is csak tizenketten dolgozunk. így a 700 négyzetméter alapterületű irodaépület fenntartása igen költséges volt. Az igazgatóság tavaly úgy döntött: más meg­oldást keres. Mivel a város- központban levő Otthon áru­ház emeleti részét sem hasz­náltuk, ezért ott alakíttattuk ki a hét irodát, hárommillió fo­rintos költséggel. — Mi lesz a régi épülettel? — Az igazgatóság szeretné hasznosítani. Szóba került az eladása, illetve bérbe adása is, de most még nincs megol­dás. Lehet, hogy az ősszel va­lamilyen feldolgozó tevé­kenység kerül majd oda. Az a célunk, hogy valamilyen formában hasznosítsuk, és ez isbevételt hozzon. K. J. Csak a több lábon állás adhat biztonságot Szerencsés édes éve Régen kisiparosnak hívtak ben­nünket, ma pedig vállalkozónak. Kisiparosnak lenni Jobb volt, mint most vállalkozónak — mondta Szerencsés János. — Jelentősen nőttek ugyanis a terheink. — Van iparűzési adó, osztalékadó, egészségügyi hozzájárulás, a tb járu­lék a duplára emelkedett — sorolta Szerencsés János. — Először ezeket a terheket kell kitermelnünk, és csak a maradék lesz a mienk — mondta az egyéni vállalkozó, aki 1981-ben gép­lakatosként váltotta ki az ipart. Tizenhét éve alakította ki a műhe­lyét; terasz- és kerítéselemeket gyár­tott, majd később különböző nagy­kereskedelmi vállalatok megrendelé­seire is készített szerszámokat. — Az induláshoz OTP-hitelből vet­tem gépeket. Esztergát, maró- és fú­rógépet, fémipari fűrészt, illetve edzőkemencét. Akkori árakon mint­egy 300 ezer forintot költöttem rá. Csak így vállalhattam el több tízezer bőrlyukasztó gyártását is. A nyolc­vanas évek közepétől importkiváltó munkát is végeztem; erre külön ked­vezményt kaptam. Műhelyében új termék is láttunk, a 22 ágú fém lombseprő gyártását is megnéztük. Megrendelést az ország sok városából kap, legutóbb Buda­pestről, Székesfehérvárról és Szeged­ről. Hat-hét esztendeje még évi tíz­ezer lombseprőt gyártott, az idén csak 3-4 ezret igényeltek. így újabb fejlesztésre gondolni sem mer. — Csak a több lábon állás jelent­Szerencsés János vállalkozó egyik gyártmányával, a lombseprővel fotó: kovács tibor heti a jövőt — mondta. — Pár éve be­lekóstoltam a méhészkedésbe, s már több mint száz méhcsaládom van. A zajos fémipari munka után ez adja nekem az igazi pihenést. Tavaly 30 mázsa mézet pergettem, az idén 50-60 mázsára számítok. Ez az egyik fő bevételi forrásom. Krutek József Hirdetőink a TABI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Mindezekről érdeklődni lehet: 82/311-506-os telefonon. a TABI TÜKÖR legközelebb szeptember 1-jén jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents