Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-31 / 203. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 31., hétfő Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK f * 1 ✓ 1 • 1----------;—r----; Összefogásból jeles 6 616ITLK6ny 6r61! jjj fedél alatt tanítanak - Emeletráépítés határidő Öröm hallani az olyan jól működő alapítványokról, karitatív csoportokról, mint amilyen az istvándiaké. Munkájukra nagy szükség van, eredményeik vitathatatlanok. Baj csak — egyre több - a módszerrel van. Mert kegyelemkenyéren élni amennyire kényelmes, any- nyira veszedelmes is a romák számára. Még inkább leszok­nak a munkáról, s közben a többség szemében egyre na­gyobb szálka lesz a cigányság. Az adakozás nem készteti őket arra, hogy maguk is próbálkozzanak a sorsuk jobbításá­val, az pedig visszatetsző, hogy az adományt több roma nem is becsüli sokra. Hordja az ingyen kapott ruhát, amíg elko­szolódik, aztán kidobja. Persze az is igaz: ha nincs pénzük ruházkodni, miből gondolnánk, hogy mosóporra telik? Eze­ket az ellentmondásokat egyre többen érzik a romák közül is, és vállalva a népszerűtlenséget saját fajtájuk körében, in­kább az úgynevezett megélhetést nyújtó támogatásokat pró­bálják megszerezni. így volt ez már Babócsán, Bolhón, Ist- vándiban és egy sor más településen is a megyében. A babó- csaiak vetőmagot nyertek, sertést osztottak, csirkére pályáz­tak és a kertek megműveléséhez is támogatást szereztek. Bolhón, Istvándiban is sertéstartó programmal indítottak, s itt vetőmag-programmal folytatta a cigány önkormányzat. Persze a direkt segítségnyújtásnak is megvan a helye, hi­szen hiába adunk vetőmagot a roma család kezébe, ha köz­ben megfagy a télen. Azonban a jövő mindenképpen a meg­élhetést nyújtó programoké, már csak azért is, mert ha ezek jól működnek, a támogatás valóban azoknak jut, akik maguk is törekszenek a boldogulásra. Nagy László Másfél millió forint az istvándiak számláján Adományok cigánygyerekeknek (Folytatás az 1. oldalról) — Ebből futja a étkezés mellett taneszközökre, a legjobbak ju­talmazására, és arra is, hogy balatoni kirándulásra vigyék valamennyi általános iskolás istvándi gyereket — folytatta a tanárnő. A győriek adományaival egy időben az alapítvány mün­cheni támogatói is csomagot — ruhaneműt - küldtek István- diba, s ruhaadomány várható Balatonkeneséről, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ottani szervezetétől is. A tévé, a rádió, az országos napilapok is foglalkoztak már az istvándi cigányiskolával, amely rövid idő alatt nemzet­közi támogatói körre tett szert. Cégek, karitatív szervezetek és magánszemélyek mozdultak meg segítésükre az ország minden pontjáról, sőt a hatá­ron túlról — Ausztriából és Németországból — is. Az ala­pítvány, amely az istvándi gyerekek javára jött létre, mára országos hírűvé vált. Va­lamilyen formában — élelmi­szerrel, ruhával, tanszerse­géllyel — a falu négyötödéhez eljutott már támogatásukJV. L. Felfüggesztették a renaőrszázadost (Folytatás az 1. oldalról) A MÁV kaposvári Építészeti Hídépítési Kertészeti Kft-je Boa Árpád ügyvezető igaz­gató irányításával két év alatt építette meg az általános is­kola új emeletét a Stadler Épí­tész Iroda tervei alapján. Pon­tosan a tervezett határidőre átadták az épületet, így a teg­napi tanévnyitó egyben isko­laavató is volt Bogláron. Gárdos Zoltánná igazgató asszony a megújult épület udvarán köszönthette tanít­ványait, míg Kovács Elekné igazgatóhelyettes az első osztályba érkezett kisdiá­koknak és szüleiknek ígért örömteli együttműködést a sok új ismeret megszerzésé­ben. Sós Zoltán polgármester elmondta, hogy a város ön­erejéből bővítette az iskolát és százhuszonöt családot tá­mogatott a tankönyv vásár­lásban. Az építés irányításá­ban részt vett a szülők, peda­gógusok, helyi tervezők bi­zottsága is, hogy a gyerekek kényelmét szolgálja az épü­let. Szőllősi Ferenc esperes plébános áldotta meg a meg­újult házat, hogy mindig az oktatás-nevelés otthona le­gyen. G. M. - T. R. Reformátusok tanévnyitója A bölcs önkormányzatok segítenek az egyházi iskoláknak Az egyházi oktatás helyze­tét tekintve bizakodóbb va­gyok, mint egy évvel ezelőtt Olyan kormány került hata­lomra, amely megértőbb, többet áldoz az oktatásra — mondta a Somogyi Hírlap­nak dr. Kálmán Attila fő­gondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsina­tának világi elnöke, abból az alkalomból, hogy Kapos­váron tartották a hét végén a magyar református okta­tási intézmények országos tanévnyitó ünnepségét Kaposvár — Az államosítás előtt az is­kolák 60 százaléka egyházi iskola volt, sőt évszázadokon át csak egyházi oktatás léte­zett Magyarországon. Most az iskolák egy részét ugyan visszakaptuk, de anyagi hát­tér nélkül. A semmiből kell építkeznünk, hisz a hívek is elszegényedtek, nem tudják pótolni, amit a háborúk, az infláció és az államosítás el­vettek.- Az iskolák nehéz helyzete ellenére egyre többen választ­ják az egyházi oktatást... — Mert ezek az intézmé­Dr. Kálmán Attila nyék minőségi oktatást és emberi, erkölcsi minőséget képviselnek. A szülők tudják, hogy itt a gyerekek lelki- és érzelemvilágára is jobban odafigyelnek a pedagógusa­ink. Az ember csak belülről kormányozható, s aki a lé­lekre figyel, mélyebb réte­gekhez tud „hozzányúlni”.- A dunántúli református egyházkerület a legkisebb. Somogy és Kaposvár hol he­lyezkedik el a rangsorban? — Biztató, hogy Kaposvá­ron megalakult a református iskola. Elkezdődött valami, amire már lehet építeni. Most egy gimnázium kellene. A csurgói gimnáziumban is sok még a tartalék. De valóban itt a legalacsonyabb, 10 százalék alatti a reformátusok aránya, s ehhez képest nagyon szép eredmény, hogy léteznek, és rangot vívtak ki maguknak ezek az iskolák.- Az új kormányzattól és a megalakuló önkormányza­toktól milyen segítséget vár­hatnak az egyházi iskolák? — Csak az ígéreteik betar­tását várjuk, semmi mást. Ha az megvalósul, elégedettek lehetünk. Bizakodó vagyok, hisz az egyházi ügyekkel foglalkozó vezetők belülről ismerik az egyházat, maguk is hívő emberek, félszavak­ból is értjük egymást. Ma Magyarországon 3,5-4 száza­lék az egyházi oktatás ará­nya. Az európai átlag 15-20 százalék, ezt kellene elér­nünk. A „bölcs” önkormány­zatok is sokat tudnak segí­teni, mert nem vetélytársat, hanem színvonal-emelke­dési lehetőséget látnak az egyházi iskolákban. (Jakab) A 125. osztopáni iskolaév (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Frankberger Ferenc sió­foki rendőrkapitány az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy amikor felmerült az alapos gyanú azzal kapcsolatban, hogy Szvath János százados üzenetet közvetített gyanúsí­tottak között, az ártatlanság vélelme mellett is úgy döntött, hogy az ügy tisztázásáig fel­függeszti az állásából. Később, amikor egy ellenőrzés során kiderült, hogy a beosztottja érdekében iratot emelt ki a vizsgálati jelentésből, ő tett büntető feljelentést ellene.- Szvath János jó képes­ségű, felkészült, vezető beosz­tású rendőrtiszt, de tette messze túl megy azon a pon­ton, amit egy parancsnok meg­tehet - mondta a rendőrkapi­tány. - Ahhoz, hogy a rendőr­ség erkölcsi alappal léphessen fel a törvények betartatása ér­dekében, elsősorban magának kell betartania azokat; másféle magatartást nem tűrhetünk el. (Czene-Tamási) Az oktatásnak jelentős sze­repe van a magyar kultúra, a hagyományok megőrzé­sében és tovább éltetésé­ben — mondta tegnap Kön nyel László, az Oktatási Mi­nisztérium helyettes állam­titkára Osztopánban, az ál­talános iskola 125. jubile­umi tanévnyitóján. OSZTOPÁN Beszédében egyebek mellett hangsúlyozta a nyelvoktatás jelentőségét, majd 100 ezer forintos ajándékot adott át az iskolának. Ősz János igazgató köszöntötte az iskola 123 di­ákját, majd az egész napos program keretében dr. Szabó József Andor országgyűlési képvigelő leplezte le a helyi Bibó János népi fafaragó alko­tását: Tallián Andor mellszob­rát. A egykori helyi földbirto­kos nevét az 1998/99-es tan­évtől viseli az iskola. Osztopán és Bodrog polgármestere a két fenntartó önkormányzat ne­vében ebből az alkalomból zászlót adományozott — a 125 éves — ötven éve Tallián An­dor kastélyában működő okta­tási intézménynek. Ezután Svenda István és Ungvári Ju­dit művésztanárok alkotásai­ból nyílt kiállítás a művelő­dési házban, majd délután ökumenikus istentiszteleten emlékeztek az elhunyt taná­rokra és diákokra. Végül a kaposvári Kodály általános iskola kórusa adott templomi hangversenyt. T. R. Hírek Bajor méhészek Tabon Hatvan tagú bajor mé­hészcsoport látogatott a hét végén Tabra. A helyi méhészekkel folytatott tapasztalatcserén többek között a termelés meny- nyiségéről, a felvásárlási, a feldolgozási és az érté­kesítési lehetőségekről volt szó. Nemesvidi fejlesztések Nemesvid csatlakozik a Böhönye-Tapsony-Vése társuláshoz, és Somogy- simonyival, valamint Za- lakomárral ismét pályá­zati úton szeretnének pénzt nyerni a közös szennyvízprogram sike­res végrehajtásához. Er­ről a helyi képviselő-tes­tület ülésén döntöttek, ahol a Matáv Rt marcali vezetője ígéretet tett arra, hogy szeptember végére az összes pótigénylőnek bekötik a telefonját Vi- don és Simonyiban. Ne­mesvidra október végéig egy újabb nyilvános fül­két is szerelnek. Németek Fiadon Hat német család vásárol hét­végi házat a közelmúlt­ban Fiadon. A mindössze 198 lélekszámú települé­sen most is több házat kínálnak eladásra. Az önkormányzat szeretné, ha a tulajdonában lévő tizennégy üres telket is külföldiek vásárolnák meg, hiszen ez nagyobb esélyt jelentene arra, hogy az évek óta félkész állapotú faluház építését befejezzék. Jókai nap a lakótelepen Első alkalommal szervez­tek egész napos vigassá­got Nagyatádon, a Jókai lakótelepen élők a Babay József Általános Iskola közreműködésével. Fel­avatták a grundot, ahol tegnap sportversenyeken mérkőztek a szülők és a gyerekek. Hősökre emlékeztek Az első és második világ-' háborúban elesett ötven hős és áldozat valamint egy 56-os forradalmár neve került a bolhási Hő­sök Könyvébe. Rájuk em­lékezett tegnap több mint száz özvegy, hozzátartozó és ismerős a helyi refor­mátus templomban. Kő­vári Jenő polgármester az elhunytakat méltató be­széde után ökumenikus istentiszteletet tartottak. Megnyílt az első somogyi vadaspark Vadászavató Nagysallérban Vadászokat avattak szom­baton az Országos Vadász­napok somogyi megnyitó­ján Nagysallérban. A pus­kás emberek fogadalmát népes közönség hallgatta végig. Ezen a napon nyitot­ták meg a megye első va­dasparkját és visszatért Nagysallérba a vadász-író Széchenyi Zsigmond egy kiállítás erejéig. LÁBOD Zászlót is avattak amelyet a megye címere díszít és itt je­lentették be, hogy dr. Galamb Gábor a nyugdíjas lábodi va­dászati igazgató munkáját a legrangosabb kitüntetéssel a Magyar Nemzeit Vadász­renddel ismerték el. Az országos vadásznapo­kon a legrangosabb kitünte­téssel, a Magyar Nemzeti Va­dászrenddel ismerték el dr. Galamb Gábornak, a Lábod- Mavad Rt nyugdíjas vadászati igazgatójának négy évtizedes munkásságát. A kitüntetést Veszprémben a központi ren­dezvényen adták át. Ugyan­csak a vadásznap alkalmából, a megyei eseménysorozat nyi­tányán, Nagysallérban vette át a Nimród vadászérmet Brun­ner János, Hódos Ernő, Ke­serű József, Rajcsányi Péter, Széles László és Nagy Péter. Dr. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára köszöntőjében azt mondta, hogy a az erdő és vad vé­delme egyaránt feladata az erdészeknek, a vadászoknak és a környezetvédőknek, hi­szen a természeti kincs vala­mennyiünké. A vadászoknak van okuk az ünneplésre: az ágazat tavaly 8,8 milliárd fo­rint bevételt ért el. A somogyi vadászok munkájának elis­merése az a megyecímerrel ékesített vadász zászló is, amelyet tegnap avatott fel dr. Kolber István, a megyei köz­gyűlés elnöke. A legóvatosabb becslések szerint nyolc-tízezer érdek­lődő kereste fel a nagysalléri vadászparadicsomot. Ám még három óra után is több kilométeres kocsisorok kí­gyóztak az erdei úton. Teg­nap avatták fel Somogy első vadasparkját, ahol bárki meg­tekintheti az itt honos vadfa­jokat. Széchenyi Zsigmond, a vadász-író is „visszatért” Nagysallérba, egykori vadá­szatainak színhelyére. Szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából nyitottak kiállítást. Özvegye azt mondta, hogy a mostani időszaki kiállítás, de semmi akadálya annak, hogy jövőre állandó bemutatót nyissanak Széchenyi Zsig­mond hagyatékából. A vadászok munkáját ismerték el a megyecímeres zászlóval fotó: kovács Lovasok versengtek, kutya tenyésztők vonultatták fel idomított kopóikat, íjászok idézték a korabeli vadászato­kat, s versenyre keltek a vad­pörköltek tudorai is. ízes ver­sengésüket, s vele a Nimród- kanalat az idén a görgeti vál­lalkozó Böndi Lajos nyerte el. Nagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents