Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 3., hétfő Gazdaság 11 Határidők cégvezetőknek Augusztus 2.- Vámáru-nyilvántartás hite­lesíttetése Augusztus 3.- Villamosenergia-számla megküldése Augusztus 4.- Befektetési szolgáltatók nyi- tottpozíció-jelentése Augusztus 5.- Társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyug­díjjárulék befizetése- Gyakorított áfa befizetése- Adójegyek árának megfize­tése Augusztus 7.- Szövetkezeti tagi kölcsönről tájékoztatás- Vámáru-nyilvántartás hite­lesíttetése Agrártámogatások Hízott kacsa Az 54/1998. (VI. 26.) FM- rendelet mellékletében meg- hátározott feltételek szerint intervenciós támogatás ve­hető igénybe az 1998. június 1-jétől 1998. december 31-ig kikeltetett Mulard naposkacsa (BTO 01241041109) állomány után. A támogatás összege napos­kacsánként legfeljebb 76 fo­rint és ez 1 millió 47 ezer da­rab összmennyiségig vehető Igénybe. Az intervenciós támoga­tásra azok az üzemelési en­gedéllyel rendelkező, kelte­tést végző természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazda­sági társaságok jogosultak, akik legalább 1998. január 1. óta tagjai a Baromfi Termék Tanácsnak és a Tanács alap­szabálya szerinti kötelezett­ségeknek eleget tettek. A pá­lyázathoz csatolni kell az ÓMMI által kibocsátott törzs­telepi, illetve keltető-nyilván­tartási igazolást. A pályázat nyertesei az 1998. december 31-ig kikeltett állomány után legkésőbb 1999. március 31- ig igényelhetik a támogatást a székhelyük szerint illetékes első fokú adóhatóságtól. Exporttámogatás a búzának Az 56/1998. (VII. 7.) FM-ren- delet az agrárpiaci rendtartás­ról szóló törvényben szereplő felhatalmazás alapján támo­gatásban részesíti az 1998. október 31-ig kiszállított malmi I. és malmi II., vala­mint euro minőségű búza ex­portját. A búzával szemben támasztott minőségi köve­telményeket és meghatáro­zott vételárat a rendelet 2. számú melléklete tartal­mazza. A támogatás mértéke a malmi I. és malmi II. búzánál tonnánként kettőezer, míg az eurobúza esetében tonnán­ként ezerötszáz forint. A 2. számú melléklet rendelkezé­sei értelmében azok az expor­tőrök jogosultak támogatásra, akik megfelelnek a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek, valamint tagjai az Országos Gabona Terméktanácsnak (OGT), il­letve saját termésű búzát ex­portáló OGT-tagsággal ren­delkező termelők. Ha a búzát az exportőr termelőtől, illetve belföldi felvásárló cégtől vá­sárolta, a támogatás feltétele, hogy a vételár malmi I., malmi II. minőség esetén nettó 18 000 Ft, eurobúza esetén 16 000 Ft/tonna. A felvásárló cégtől beszer­zett gabona után csak abban az esetben vehető igénybe exporttámogatás, ha a felvá­sárló megfizette az előírt vé­telárat a termelőnek. A saját termésű búzát exportáló ter­melők is részesülhetnek a támogatásban, ha tagjai az OGT-nek. A támogatott mennyiség azonban nem le­het több, mint az OGT-hez bejelentett vetésterület hek­táronkénti 4 tonna terméssel számolva (ezt csökkenteni kell a garantált áras, illetve egyéb eladással). A támoga­tás a területileg illetékes adó­hatóságtól igényelhető. Új „pénz”: kincstári kártya Az OTP Bank nyerte a kincstár kártyarendszeré­nek kialakítására kiírt pá­lyázatot. A kártyák a köz­ponti költségvetési intéz­mények fizetési eszközei lesznek, de használatuk nem lesz kötelező. Az OTP arra számít, hogy a pi­acra kerülést követően mint­egy 20 milliárd forintos for­galmat bonyolítanak le a spe­ciális pénzpótló eszközökkel. Az első kártyák négy hónapon belül forgalomba kerülnek. Két kártyatípust bocsátanak ki: a Cirrus/Maestro az esz­közbeszerzésekre, a másik, a kincstári OTP VIP-kártya az utaztatások és reprezentáció kiegyenlítésére szolgál majd. Édes a haszon, de nem a termelőknek Javában benne járunk a lekvárfőzési szezonban. A háziasszonyoknak az idén mélyebben kellett a zse­bükbe nyúlni, ha meg akar­ták venni a sárgabarackot és más eltevésre szánt gyümölcsöt, ráadásul most a cukor is drágul... Domonkosi Imre, a Cukor Terméktanács elnöke tegnap bejelentette: augusztus 1-jé- től tíz százalékkal drágul a cukor termelői ára. Az ár­emelést a gyárak nem egysé­gesen, nem is egyszerre, de még az új cukor megjelenése előtt szeretnék végrehajtani. A feldolgozók lépésüket az inflációval, termelési költsé­geik növekedésével, a répa-, az energiaár várható emelke­désével indokolták. A terméktanács képvise­lője szerint az elmúlt idő­szakban a termelői ár növe­kedése távolról sem érte el az infláció mértékét, százforin­tos termelői ár lenne az az ideális összeg, amelynél a cukorgyártók és a répaterme­lők megtalálnák számításu­kat. (A termelői ár jelenleg 90-92 forint - a szerk.) Szőke Géza, a Cukorrépa- termesztők Országos Szövet­ségének elnöke, aki szintén tagja a terméktanácsnak, hal­lomásból értesült a feldolgo­zók áremelési szándékáról. Arról egyelőre nincs tudo­mása, hogy a termelőknek fi­zetendő felvásárlási áraikat is emelnék a gyárak. Az előző évek gyakorlatát ismerve, a szakember szerint ez aligha várható. A termelők ma még nem tudják, hogy mennyit kapnak majd a répáért betakarítás­kor. A gyakorlat ugyanis az, hogy a kampányszezonban - 1997. október 1-jétől 1998. szeptember 30-ig - eladott cukor gyártelepi átlagárának 57,5 százalékában határoz­zák meg a répa alapárát. Egy tonna répából egyébként 128 kiló cukor készül. A répatermesztőknek régi gondja, hogy míg Nyugat-Eu- rópában a cukor értékének 60 százaléka a termelőnek jut, s 40 százaléka marad a feldolgozóknál, addig Ma­gyarországon ez az arány 45- 55 százalék az ipar javára. Szőke szerint ezen az ará­nyon mielőbb változtatni kel­lene. A MOSZ adatai szerint az utóbbi négy évben a cukor fogyasztói ára 331 százalékra nőtt 1990-hez viszonyítva, miközben a cukorgyárak 1 kiló cukorra jutó árbevétele 311 százalékra, a répa felvá­sárlási ára pedig mindössze 269 százalékra változott. Újvári Gizella Közbeszerzés - olcsóbban A központosított közbe­szerzés keretein belül ta­valy június óta mintegy 10 milliárd forint értékben vá­sároltak termékeket a költ­ségvetési intézmények. Tunyogi László, a Miniszter- elnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának főigazgatója elmondta: a kö­vetkező egy évben 20-30 szá­zalékos forgalomnöveke­désre lehet számítani. A tavaly indított központo­sított közbeszerzés kere­tein belül személygépkocsik, üzemanyagkártyák, és számí­tástechnikai eszközök vásár­lására nyílt lehetőségük az in­tézményeknek, átlagosan 20 százalékkal kedvezőbben a piaci árnál. Az idén új termékekkel bő­vül a központosított közbe­szerzési eljárások köre: nem­zetközi üzemanyagkártyák­kal, terepjáró és egyterű gép­kocsikkal, GSM telefonokkal, videókkal, újságterjesztéssel. Számítanak arra, hogy lega­lább 20 százalék feletti áren­gedményt tudnak elérni. Várják a búzát Szombatig összesen 44 758 tonna búzát vásárol­tak fel a termelőktől - ol­vasható a Concordia Rt aratásügyeletének jelen­tésében. Az 50 tonna alatti búza- mennyiséget felajánló terme­lők az intervenciós állami fel­vásárlás keretében 36 987 tonna étkezési, euro-minő- ségű és takarmánybúzát tá­roltak be péntek estig. A beadott igények alapján összesen 178,2 ezer tonna búza várható a kistermelők­től. E mennyiséget teljes egé­szében a Concordia vásárolja fel. Az 50 tonna feletti kvótára jogosultak garantált áron tör­ténő állami felvásárlása kere­tében eddig 7771 tonna étke­zési búza érkezett a raktá­rakba. A Concordia Rt arra számít, hogy a garantált áras felvásár­lás keretében mintegy 6,5 milliárd forintot fizetnek ki. Ezen belül a kistermelői búza felvásárlására mintegy 3-3,5 milliárd forint jut, ha a teljes felajánlott mennyiséget be­szállítják a raktárakba. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium becslése szerint az idén 7 mil­lió tonna kalászos gabona te­rem, ezen belül 4-4,5 millió tonna búzát takaríthatnak be a termelők. Ehhez kapcsolódó hír, hogy a román kormány fel­emelte a magyar búzára, il­letve lisztre vonatkozó vá­mokat - közölte a Gazdasági Minisztérium. Az eddigi 15 százalékos kedvezményes vámszintet a búza esetében 25 százalékra, az import lisz­tet illetően 45 százalékra emelték. Népszerűek az értékpapírok A háztartások nettó pénz­ügyi megtakarítása janu­árban 100 millió híján el­érte az 50 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank tá­jékoztatása szerint a lakosság bruttó megtakarításának több mint fele értékpapírokban képződött. 23,1 milliárd forinttal emelkedett a háztartások ér­tékpapír-állománya. A meg­takarítási formák közül a legkeresettebb a kincstárjegy volt, ebből 23,2 milliárd fo­rintért vásároltak. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A nyár dere­kára a növé­nyek sok tápanyagot tek fel a talajból, ezért a további növekedésükhöz, fej­lődésükhöz most könnyen hasznosítható elemekre van szükségük. A főként zöld le­veleket fejlesztő káposztafé­léknek, salátáknak több nit­rogént, az uborkának, a zel­lernek foszfort, a paprikának és a paradicsomnak nitrogént és káliumot juttassunk. A különböző márkaneve­ken megvásárolható, fejtrá­gyázásra alkalmas műtrá­gyákból készítsünk 1 száza­lékos oldatot és azzal öntöz­zük meg a palántákat, ame­lyek a lombjukon keresztül is gyorsan felveszik és látvá­nyosan hasznosítják a nekik juttatott „táplálékot”. Nagyon fontos, hogy az er­kély- és ablakládák növé­nyeit, valamint az edényes vi­rágokat is hetente egyszer tápsós oldattal megöntözzük. Ettől még gazdagabban és még szebben fognak virá­gozni. A kerti sövényeket újból meg kell nyírni, mert ettől az egész kert, a ház környéke rendezettebb, gondozottabb képet nyer. Ügyeljünk arra, hogy a sövény alul egy kissé szélesebb, felül pedig keske­nyebb legyen. A nyírás hatá­sára új hajtások fejlődnek, a sövény nem kopaszodik fel és egyre sűrűbb, átláthatatla­nabb lesz. A különböző, bo­nyolult formára nyírt sövé­nyek igen artisztikusak, de a kertbe, a természetbe legjob­ban a téglalap formára nyírt sövények illeszkednek. Most van a nősziromtövek szaporításának az ideje. A bokrokat ásóval úgy emeljük ki, hogy a földben levő, húsos tarackok minél kevésbé sérül­jenek meg. A tarackok rend­szerint össze vannak gaba- lyodva, ezért először türel­mesen szét kell szedni őket. Ezután a sok ágból álló tövet úgy kell részekre vágni, hogy minden, elültetésre váró ta­rackon maradjon legalább egy-két, jól fejlett rügy is. Félárnyékos helyre ültesse el, és jól öntözze meg! Fogyasztóvédelmi vizsgálat az idegenforgalmi szezon közepén Bogár is volt a húslevesben Némely vendéglátóhely a legelemibb előírásoknak sem tesz eleget, a sza­bálysértések halmozottan fordulnak elő - olvasható a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség legutóbbi vizs­gálatáról a hét végén kia­dott jelentésben. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség a nyáron 2091 he­lyen végzett ellenőrzést. Sú­lyos szabálytalanság miatt huszonnégy esetben a ven­déglátóegység bezárására tet­tek javaslatot az illetékes jegyzőnél. Csaknem ötszáz- szőr szabtak ki helyszíni bír­ságot, összesen két és negyed millió forint értékben. Négy esetben szabtak ki fogyasztó- védelmi bírságot, 100-100 ezer forintot. Az áruk eredetét sokszor nem tudják beszerzési bi­zonylattal igazolni, a szeszes ital kimérését rendőrhatósági bejelentés nélkül végzik - ál­lapították meg. Gyakran előfordulnak élelmezés-egészségügyi sza­bálytalanságok és higiénés hiányosságok. Az egyik legki­rívóbb: Orosházán, az Alföld étteremben a felszolgált le­vesben a felügyelő csótányt talált, a töltött karajt pedig tarjából készítették. A mis­kolci Borsodi sörözőben nem adtak nyugtát, a felszolgált brandy 50 milliliter helyett csak 38 milliliter volt. Az üz­letben két itallap jutott tizen­hat asztalhoz, de azokat a fel­szolgáló sem rendeléskor, sem fizetéskor nem adta oda a vendégeknek. Tatán, a Vi­tamin salátabárban a mélyhű­tőben 20 kilogramm fagylal­tot együtt tároltak vágott ba­romfival. A vásárosnaményi Castle Rock Pub vendéglátóegység­ben szabálytalanul üzemel­tettek három játékautomatát, s hogy a tulajdonos elkerülje a felelősségre vonást, meg­próbálta eltüntetni a „bűnje­leket”. Forrástérkép faxon és Interneten A kis- és középvállalatok fejlesztését, versenyké­pességük javítását szá­mos állami céltámogatási, kamattámogatási forma, kedvezmény, hitelkonst­rukció segíti. Eligazodni is nehéz köztük. Ezen a gon­don segít a most megje­lent Forrástérkép. A különleges kézikönyv elké­szítéséről a kormány tavaly döntött. A 160 oldal terje­delmű kiadványban a minisz­tériumok által kiírt pályáza­tokról és a MNB, valamint a kereskedelmi bankok által fi­nanszírozott kedvezményes hitelkonstrukciókról napra­kész információ található. A kötet mindenekelőtt közzéte­szi a gazdasági tárca 14 pá­lyázatát, a többi között a „Kis- és középvállalkozások fej­lesztéséhez kapcsolódó ka­mattámogatás”, valamint a „Turisztikai termékfejlesztési beruházások támogatása” című programot, és tájékoz­tatót közöl a mikrohitelprog- ramról is. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium 18 támogatási programja kö­zött olyanok találhatók, mint a „Fiatal agrárvállalkozók támo­gatása”, „A takarmánybúza ér­tékesítésének intervenciós támogatása”, vagy a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei és a Nógrád megyei többlettámo­gatás. A Pénzügyminiszté­rium vállalkozást segítő prog­ramjai között az „Exporthite­lekhez kapcsolódó kamatkie­gyenlítési rendszer” és a „Megváltozott munkaképes­ségűeket foglalkoztató gaz­dálkodó szervezetek támoga­tása” is szerepel. A kötet külön fejezetet szentel 15 másfajta, vállalko­zókat segítő hitelkonstrukció­nak, s olvasható a Start-, az Egzisztencia- és a Phare-hite- lek feltételeinek, valamint a termékpiac-fejlesztési prog­ramnak a részletes leírása is. A jövőben félévenként meg­jelenő Forrástérkép informá­ciói a Gazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztési főosztá­lyán működő faxbankból, a 267-8460 a telefonszámon ér­hetők el, az Interneten a http://www.gm.iif.hu./eco- nomy/forras/index.htm cí­men olvashatók. Koós Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents