Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-22 / 196. szám

Aranysárga füstkígyó az égen A tűzoltók ufója Kaposváron A sokat látott tűzoltó­kat egy különleges képződmény lepte meg a minap Kaposváron. Azóta csak ufó-eset­ként emlegetik a jó másfél órán át tartó füstfelhő-kergetést. Az eset az egyik családi há­zas övezetben történt. A te­lefonáló kékesszínű füstfel­hőről számolt be, amely a lakóházak irányába moz­gott. A kiérkező gépkocsi személyzete a lenyugvó naptól aranysárga, vöröses színre váltó, tekergő füst­tömböt pillantott meg, amely a tapasztalt szakem­bereket is meglepte. Próbál­ták felderítem a tüzelés he­lyét, a színes füstfelhő azonban megtréfálta őket, mert egybefüggően folya­matosan mozgott, mintha incselkedne velük. Másfél óra alatt bejárták a kör­nyező utcákat, de az erede­tet csak valószínűsíteni tud­ják. Úgy sejtik, valamilyen vegyszert égethettek az egyik telken, s az okozta a szépségében is ijesztő kép­ződményt. Egyszerű gyanú alapján semmit sem tehet­nek. Az utóbbi öt hétben kétszáznál többször kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, ebből 31 esetben feleslege­sen mentek. A siófoki tűzoltók két ko­csival indultak a közeli te­lepülésre, mert a bejelentő szerint égett a szomszéd melléképülete, s az veszé­lyeztette az övét is. A hely­színen csupán felügyelettel történő égetést találtak, s nem veszélyt. Drága mulat­ság ezért a két autó 15 ki­lométeres kivonulása. Tavaly óta duplájára nőtt a tűzesetek száma a me­gyében. A rekordév egyéb­ként 1992 volt, s ezt az idén könnyedén túlteljesíthetik. Tavasszal, az esőzések ide­jén a műszaki mentések, s a műveletlen földek felége­tése adott munkát a tűzol­tóknak. A Balaton-parton gyakran kapnak lángra — nem véletlenül — a náda­sok, s alig vonulnak el a tűzoltók, újra meggyullad­nak a lángok. A cél a náda­sok frissítése, ennek érde­kében a nehéz kaszás munkát inkább a lángokra bízzák. Heizler György me­gyei parancsnokhelyettes szerint nem vehetik sem­mibe ezeket a riasztásokat sem, hiszen a nád könnyen ég. A Kis-Balaton területén a madarak költési helyét, fiókákat, védett állatokat veszélyeztet, és a kárértéket nehéz felmérni. Volt olyan nap, hogy háromszor kellett kivonulniuk a Kapos folyó árterére a szakembereknek az újragyújtott tüzek miatt. A szórakozásból telefo­nálókat jószerivel ki tudja szűrni a telefonügyeletes. Munkája során nagy gya­korlatra tesz szert, s felis­meri a kétségbeesett han­got, a feszült lelkiállapotot, a valódi izgalmat. Horváth Antal megyei ügyeletes meséli, hogy gyakran pró­bálkoznak otthon unatkozó gyerekek, mert jó heccnek tartják. A felesleges kivonu­lásokat időnként jó szándék okozza. Autózás közben füstöt látnak a földeken, s gyorsan tárcsázzák az in­gyenes 105-öt. A kiérkező tűzoltók azután ott találják a gazdát, aki szabályosan felügyeli a tarlóégetést. Úgy tűnik, nem ismerik a leg­elemibb tűzgyújtási szabá­lyokat a földtulajdonosok. A tarló és növényi hulladék égetéshez a települések jegyzőjétől kell engedélyt kérni, s gondoskodni — ár- kolással, körbeszántással — a védelemről. A bejelentett égetésről értesül a tűzoltó­ság, s a riasztásnál azonnal el tudják dönteni, hogy az autós felügyelt égetést lát vagy gondatlanságból származó tüzet. Ez lenne a kívánalom, de sajnos nem valósul meg. Egy kilométernyi fölösle­gesen megtett vonulás óva­tos számítások szerint is 7000-10 000 forintba kerül. Az augusztusi 13 ilyen fö­lösleges riasztás során 320 kilométert tettek meg a tűz­oltók. A kivonulások szá­mának emelkedése meglát­szik az autókon is: gyak­rabban meghibásodnak, nagy a javítás költsége és ideje is. A parancsnokhe­lyettes hangsúlyozza: szük­ség van a polgárok ébersé­gére, mert az égő avar vagy fű erdőket, lakóházakat ve­szélyeztethet. Izményi Éva A pártok portása Boross: A fenébe, hozz vécépapírt, mert ellopták! - Tizenhat testőr vigyázta Horn Gyula álmát A szűk portásszoba falán jól megférnek egymás mel­lett a pártjelvények, Csurka, Horn és Torgyán képe, egy MIÉP-es képes­lap és a különböző feliratú, nemzeti színű szalagok. Evellei Ferenc, a kaposvári pártok háza gondnoka: a pártsemleges szoba az ő szolgálati helye. Evellei Ferenc tíz éve gond­noka a sokat látott épületnek, amely 1988-ban még párt- házként és a munkásőrség kaposvári bázisaként üze­melt. Még éppen szemtanúja volt, amint elvtársak és elv­társnők értékes festménye­ket, szőnyegeket, hűtőgépe­ket pakoltak sietősen az au­tókba, aztán velük együtt el­tűntek. Hozzáteszi: nem örökre, némelyikük most is indul a választásokon. Aztán az egy szál vörös zászlót föl­váltották a tulipánok, a szeg­fűk, a narancsok és a mada­rak. — Az SZDSZ költözött be elsőként, ami kellett, azt ösz- szeszedték és vitték a szá­mukra kijelölt irodába — idézi a hősi rendszerváltós időket a gondnok. — Sorra jöttek a többiek is, rekvirálták, ami használható volt. Ami senki­nek se kellett, azt én szállít­tattam el a megyei múze­umba: Lenin-szőnyegeket és - képeket, rézkarcokat, párt­dokumentumokat. Eltűnt egy nehézsorsú szo­bor is annak idején: az SZDSZ akkori irodavezetője a buda­pesti központba vitte. Két évbe tellett, amíg a földmun­■ Képek, emlékek kás visszakerült a helyére. Az idén májusban ismét útban volt valakinek, a választások éjszakáján egy BIT-es ifjú túl­fűtött mérgében ledöntötte a helyéről. (Jelenleg Csikós Nagy Márton restaurálja so- mogysárdi műhelyében.) Az élő nagyságok időnként hasonló meglepetéseket okoznak. Amikor egy-egy „nagy ember” érkezik a ka­posvári pártok házába, a kormányőrség veszi át a ház védelmét. A tűzoltókészülék­től a padlásig mindent ellen­őriznek, még az üdítőt is megkóstolják. Evellei urat néha megkéri valamelyik testőr, vigyázzon az autóra, amíg ő a dolgát végzi. A FOTÓ: KOVÁCS TIBOR gondnok mindig némi megil- letődöttséggel szemléli a fe­kete Mercik oldalzsebében lapuló ŰZI géppisztolyokat. — A nagy embereket arról is meg lehet ismerni, hogy mindig előre üdvözölnek. Szita polgármester úr sem jön be úgy sosem, hogy ne nyúj­taná a kezét — közli a beava­tottak bizalmas félmosolyával Evellei Ferenc. — Aludt már nálunk Horn Gyula is a ven­dégszobában, tizenhat testőr vigyázott rá egész éjjel. Ami­kor ilyen látogatónk érkezik, gondosan vigyázunk a mel­lékhelyiségek tisztaságára. Egyszer Boross Pétert kísérte a testőre az illemhelyre, kint állt az ajtó előtt, egyszer csak halljuk ám odabentről: a fe­nébe, hozz vécépapírt, mert ellopták! Nyolc párt és tizenhat tár­sadalmi szervezet működik most az épületben, amely 24 órán át rendelkezésükre áll. Nappal besurrant már tolvaj, mobiltelefont, kistévét vitt el. Éjszaka viszont sem a pártok vagyonából, sem személyi anyagukból nem tűnt el semmi. A gondnok igyekszik párt­semleges maradni, bár néha így is adódnak kellemetlen helyzetek. Egyszer egy helyi kereszténydemokrata pártve­zető vette zokon, hogy piros szegfűs gyufásdobozból adott neki tüzet, máskor egy szoci­alista funkcionárius vetette a szemére, hogy már napok óta nem nézett be az irodájukba. Egyébként úgy látja, hogy a pártok jól megférnek egymás mellett az épületben, akár­csak a képek kuckójának fa­lán. Állítja, ha nincs közön­ségük, még barátságosak is egymással. Azt pedig, hogy éppen melyikük van megha­tározó helyzetben, a ház egyetlen nagytermén lehet lemérni: a májusi választá­sokkor az MSZP kapta, az ok­tóberi voksolás idejére már a Fidesz kérte el. Evellei Ferenc hamarosan nyugdíjba vonul, ezért be­szélgettem vele, és ezért volt ilyen közlékeny. Bár, mint kiderült, a pártok számos olyan kulisszatitkának tu­dója, amelyet még az első nyugdíj kézhez vétele után sem mondana el egy újság­írónak. Katona József A külföldiek magukat is feketén foglalkoztatják Közös akciót tartott a Bala­ton-parton a társhatósá­gokkal a Somogy Megyei Munkaügyi és Munkavé­delmi Felügyelőség. A raz­zia az idei év legnagyobb fogását eredményezte. Balatonszentgyörgy térségé­ben egy vállalkozó két vendég­látóhelyet üzemeltet, s itt ti­zenöt, engedély nélkül dolgozó személyt találtak. Természete­sen a szokásos „kibúvók”, hogy az alkalmazottak „csak ma kezdtek dolgozni” itt is el­hangzottak, ám ennek ellenére a vállalkozóra nagy összegű bírság vár. Végh Sándor, a felügyelőség vezetője elmondta: a tapaszta­latok szerint a feketén alkal­mazott dolgozókat már jó előre kioktatják, hogy mit kell mon­dani, vagy éppen merre lehet menekülni. Az idei razziák ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a „klasszikus”, vagyis a szer­ződés nélküli feketemunka még mindig vezeti a listát, de egyre divatosabb a „szürke” foglalkoztatás, vagyis a színlelt megbízási szerződés. Ez ugyancsak szabálysértés. Az idén egyébként 39 enge­dély nélkül munkát végző kül­földi állampolgárt füleltek le. Többségük román, de 8 ukrán, 9 horvát és 2 kínai is volt köz­tük. A külföldiek 50 százaléka alkalmazotti minőségben dol­gozott szerződés nélkül. Vi­szonylag új, hogy valaki céget alapított Magyarországon, ahol mint a bejegyzett társaság ve­zetője szerepelt, ugyanakkor olyan fizikai munkát végzett, amelyhez már engedélyt kellett volna kérni. Ez szintén fekete­munka, itt a külföldi munka­adó saját magát foglalkoztatta feketén. A külföldi feketefog­lalkoztatás jogi hátterét a rend­őrséggel közösen vizsgálják. A rendőrök a szerződés nélküli munkavállalót sok esetben ki­utasítják az országból, a mun­kaügyi felügyelőség pedig 97 ezer 500 forintos minimális bírsággal — a mindenkori mi­nimálbér ötszörösével — illetve ha a kifizetett munkabér ezt meghaladja, akkor annak a kétszeresével sújtják a munka­adót. A magyar feketemunka sem lett kevesebb: az ellenőr­zések során húsz munkáltatót találtak, akik két vagy több személy kárára követtek el jog­sértést, s ezért munkaügyi bír­ságot szabtak ki rájuk. 76 munkaadónál „csak” egy en­gedély nélkül foglalkoztatottat találtak, itt a helyszínen folytat­ták le a szabálysértési eljárást. A bírság 10-50 ezer forint volt, illetve az esetek 10 százaléká­nál 4-5 ezer forintos helyszíni bírságot fizettek a szabályta­lankodók. (Jakab) A hős Emese bogiári utódai (Folytatás az első oldalról) Losoncziné Sandra Klára a borrend kancellárja elmondta, ma már hatvan lovagja van all éve alakult borrend­nek. Azokat tisztelik meg az avatással, akik követik céljaikat: a magyar borok hírnevét öregbítik idehaza és külföl­dön, és a kulturált borfogyasztást nép­szerűsítik. A borlovag nem részeges- kedhet, de vallja, hogy napi 2-4 deci bor megszépíti az életet és erősíti az egészséget. Ha netán az orvos eltiltaná a borfogyasztástól, az életszemléletet képviselheti: a borlovagok szerint a kulturált borivás a leghatásosabb küz­delem az alkoholizmus ellen. Ma 22 borrend működik Magyarországon. A bogiári kitűnik közülük, mert máshol nem jellemző, hogy hölgyeket is befo­gadnak. Itt tízen képviselik a szebbik nemet. Nem véletlen, hiszen a hős Emese méltó utódai ők. G. M. Napi 2-4 deci bor megszépíti az életet, erősíti az egészséget FOTÓ: TÖRÖK Jött egy teherautó, összedőlt a sátor Szüreti karnevál (Folytatás az első oldalról) A borfesztiválra az idén elő­ször építettek nádfonat oldalú és tetőzetű büfésátrakat a Pla­tán strand előtti sétányon, ez­zel helyre telepítették az étke­zőket. A sátorsor végén árusí­tók azt mondják, egy teherko­csi nekiment a tartóoszlopnak, majd az egész építmény ösz- szedőlt. Bizonyára segített eb­ben az erő is. Több mint hú­szán dolgoztak a sátor alatt és vendégek is ültek már az asz­taloknál. Héten sérültek meg, közülük ketten súlyosan. Váll- töréssel, illetve agyrázkódás­sal szállították őket a mentők a siófoki kórházba. A bogiári önkormányzati tűzoltók azonnal áramtalanították a te­rületet és kipakolták a gázpa­lackokat, hogy megelőzzék a további balesetet. Négy és fél óra alatt lebontották a faszer­kezetű építményt és rendbe tették a területet. A bogiári borfesztivál sikerét ez a közjá­ték sem befolyásolta. Az esti borrendi lovagavató programjában azonban válto­zás történt. Josef Jahrmann loosdorfi és Gerg E. Kreiser bönnigheimi polgármester társaságában Dóra Zoltánt, az Anonymus Kft ügyvezető igazgatóját szerette volna borlovaggá avatni a bogiári Bonus Bonorum Borrend, mert évek óta kiváló főren­dezője a szüreti fesztiválnak. Dóra Zoltán ezt a megtisz­telő próbát nem vállalta, a nap sérültjei miatt aggódott. Más lovagias cselekedetek vártak rá. (Gáldonyi)

Next

/
Thumbnails
Contents