Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-17 / 192. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. augusztus 17., hétfő Lőrinc csak a régi fajtát bántotta Mézédes, 15 hektáron Havancsek Sándor: Kóstold meg, milyen édes... Volt elég napfény, hogy megérlelje FOTO: FABOS Hírek Megszépült a műemlék jellegű templom Felújították a somogyfajszi templomot. A század elején épült, stílusos, egy­házi műemlék jellegű épületet már kívül-belül befestették. Eze­ket a munkákat a falu lelkes közössége végezte el a nyáron, tár­sadalmi munkában. A beruházás csaknem ötszázezer forintos költségét — az anyag árát — is adakozásból gyűjtötték össze. Átalakították az orvosi rendelőt Befejeződött a szennyvíz­program és az orvosi rendelő átalakítása is Böhönyén. Az új szennyvízhálózat és a falu határában megépített tisztítómű kom­fortosabbá tette az életet a településen. Molnár József polgármes­ter elmondta azt is: az orvosi rendelő bővítésére azért volt szük­ség, mert a rendelőt az új jogszabályok szerint kell működtetnie a településnek. Hogy az előírásoknak is megfeleljen, mintegy öt­millió forintot költött az önkormányzat a fejlesztésére. Jó ütemben haladnak a gázvezeték-építők A vezetékes gázberuházással is jól haladnak Somogysámsonban. A kivite­lezést a csömöri Földgép Kft végzi, s a földmunkák befejezté­vel Horvátkúton is megkezdődik a vezetékrendszer kiépítése. A munkálatokat eddig az engedélyeztetés lassította, így az eredeti tervektől jócskán elmarad a jelenlegi készültségi álla­pot, a remény azonban még megvan, hogy ha az időjárás ke­gyes lesz hozzájuk, már az idén késő ősszel — a fűtési sze­zonban — már használhatják a gázt mindkét településen. Szamaritánusok Somogyfajszon Szamaritánus egyesület alakult Somogyfajszon. A szervezetet azért hozták létre, hogy ezzel is köszönetét mondjanak a chemnitzi csoportnak az Őszi Fény otthon berendezéséhez nyújtott segítségéért. A német szervezet tízmillió forint értékű berendezési tárgyat és egy használt mikrobuszt adományozott a somogyi falu­nak. A frissen megalakult egyesületnek 50 tagja van az or­szág több településéről; a csoport elnökének Mayr Lászlót választották, alelnöknek pedig dr. Vida Zsuzsannát. Megerősítik a gabonatároló siló falait Alpinisták dolgoz­nak a Concordia Rt gabonatárolóján. A silót húsz év után újítot­ták fel. A szakemberek a tároló külső megerősítését is elvégezik (képünkön), így a 20 tonna termény tárolására alkalmas vasbeton szerkezet szeptemberre teljesen megújul. fotó: kovács Fúvósok a falunapon Színes rendezvényekkel ünnepelte Gadány a hét vé­gén fennállása 805. évfon dűlőjét. A 350 lakosú köz­ség lélekszáma megkétsze­reződött. Balás Béla me­gyéspüspök szentelte meg a falu zászlaját, jelképeit. Gadány A falu lakóit szombaton a marcali tűzoltók bemutatója ébresztette, az izgalmas és lát­ványos műsor után pedig a folklóré volt a délelőtt. Dél­után fúvószenével folytatódott a program, s este már állt a bál. Ez utóbbinak volt a legna­gyobb sikere: csaknem ötszá­zan ropták a táncot a Betli duó zenéjére. A szomszéd faluból is jöttek a mulatságra. — Kelevízről jöttünk hatan- heten gyalog - mondta Hor­váth Ferenc. - Délelőtt is itt voltunk, most hajnalig mula­tunk, s holnap újra jövünk. — Minden évben rendezünk falunapot, s a gadányi bálok már hagyományosak — mond­ta Németh János polgármester. — Ezek az alkalmak összeko­vácsolják a közösséget és a környező falvakban lakókat. S nemcsak őket. A jubile­umi rendezvényen Neuen- Dettelsau küldöttsége is részt vett. A München melletti kis település a somogyi faluval szeretne testvérkapcsolatot kialakítani, s ennek a gadá- nyiak is örülnek. Vendégsze­retetükből meggyőző ízelítőt kaptak a látogatók. — A panziónk ilyenkor, nyáron is csak fél házzal mű­ködik — mondta a polgármes­ter. — Talán ha ez a kapcsolat kialakul, több hasznunk lesz belőle. S ahogy a mesztegnyői példán látjuk: a falusi turiz­mus is adhat többlet jövedel­met a vállalkozókedvűeknek. A gadányi rendezvény teg­nap folytatódott — a marcali zeneiskolások, a Calipso együttes, valamint a Baglas és a nemesvidi táncosok színvo­nalas műsoraival zárult. F. E. Tudják, mennyi dinnyét kell betakarítani 15 hektárról? Havancsek Sándor jól tudja. 20 éve már, hogy minden nyarát a dinnyeföldön tölti. NlKLA A 15 hektár csak első hallásra sok. Mert csaknem tízszer ek­kora területen is termesztette már a család a mézédes, piros húsú gyümölcsöt. Hogy meny­nyi dinnye is terem azon a 15 hektáron? A gazda elárulta: több mint 60 ezer darab. A leginkább keresett csíkos héjú, holland fajta görögdiny- nyét termeli a Havancsek csa­lád Nikla határában — magyar földön. Nemzetközi gazdálko­dás. Főként, ha hozzátesszük: ezt a gyümölcsöt egy török szerzetes hozta és honosította meg, a 15. században. Ahmed Új külsővel fogadja vendé­geit a kedvelt termálfürdő. Egyre többen jönnek a meg­változott, barátságos hely­re. Összefogtak a vállalko­zók az önkormányzattal. CSISZTAFÜRDŐ Ez már nem Csisztapuszta, ez Csiszta — jegyezte meg az egyik visszatérő vendég látva a termálfürdő átépített, környe­zetbe illő főépületét. Arra utalt, hogy kulturált vendégszerető helyre érkezett. Molnár Ist­ván, a fürdő igazgatója el­mondta, hogy három vállal­kozó és az önkormányzat ösz- szefogásával csaknem 25 mil­lió forintot költöttek az elmúlt Cselebinek hívták, s hazánk­ban utazva többnyire papoknál kapott szállást, így az egyházi emberek kiváltságává tette a dinnye termesztését. Nagy­üzemben az ötvenes években kezdtek foglalkozni vele. Ha­vancsek Sándor apja is akkor ültette először az akkor még haragoszöld héjú dinnyefajtát. — A régi magyar fajták már kivesztek — mondta Havan­csek Sándor. — A csíkos jobban bírja a szállítást, eltarthatóbb, és sokkal ellenállóbb fajta. Ta­lán jobb termő is, bár az idén sehol nem termett olyan sok. Napfény volt elég, de csapadék csak nagyon kevés. — Nehéz kenyér a dinnyésé? — Ilyenkor már kevésbé. De amíg fejlődik, jóval több munka van vele, mint a többi gyümölccsel. Az idén import dinnyéből is több volt a piacon. évben erre a kulturált vendég­látásra. A főépület átépítése mellett jelentősen parkosítot­tak, gyepet, dísznövényeket ül­tettek a déli oldalon. Nyilvános telefonfülkét telepítettek, de a csisztai nyaralótulajdonosok is sorra vezetik be a telefont. Most készülnek az ivóvízveze­ték kiépítésére, amelyhez az önkormányzat állami támoga­tást is nyert. Szeptemberben kezdik a munkát, a 265 ingat­lantulajdonos 45 ezer forint hozzájárulást fizet portánként. Új rendezési terven dolgoznak, panzió, szálloda, orvosi szol­gáltatás szerepel a tervekben. Nemcsak a gyógyulni vágyók a befektetők is érdeklődnek nap nap után. A nemrég kialakított- Elmúlt Lőrinc. Ilyenkor kell-e figyelni arra, milyen dinnyét vegyünk? — Ez a szabály régóta nem érvényes. A régebbi fajták ko­rábban értek, azokra talán igaz volt, de a mostaniakra nem. Augusztus végéig nyugodtan lehet vásárolni. A kiválasztásnál azonban fi­gyelni kell, főként ahol nem lé­kelik a gyümölcsöt. A szakértő szerint az érett dinnyének fé­nyes a héja, sárgafoltos, és szé­pen kong. Gyakorlat teszi a mestert. Havancsek Sándor rá­nézésre eldönti, melyik gyü­mölcsöt szabad leszedni,még­is azon gondolkodik, ez lesz az utolsó szezon. Huncut moso­lya azonban — a keserűség el­lenére is — arról árulkodik: jö­vőre ismét találkozunk vele Nikla határában, a dinnyehal­mok mellett. Fábos Erika arca közeli halastóban pedig már horgászni is lehet. Molnár István nagy szívfáj­dalma, hogy a környékbeli idősek elmaradnak, pedig az egyszerű nép gyógyulóhelye volt mindig a fürdő. Drága már nekik a vonatjegy, és bizony nem olcsó a vendéglátás sem. A németek is ki-kiszaladnak az autó csomagtartójához a hazai elemózsiáért. Arra viszont na­gyon büszke, hogy az elmúlt években nem volt lopás a strandon. Ez is érték manap­ság. Hat éve kötött szerződést az önkormányzattal a fürdő üzemeltetésére. A megállapo­dás 2006. januárjáig szól, a tar­tós bérlet díját már befizette a község kasszájába. G. M. Rendezett Felújították a nemesdédi iz­raelita temetőt. Sokat tett ezért az önkormányzat is. Nemesdéd A nemesdédi sírkert helyreál­lításához, a munkákhoz szük­séges pénzt a kaposvári zsidó hitközség teremtette elő, a Dunántúl több hitközségének áldozatvállalásából, s ezenkí­vül magánszemélyek és vál­lalkozások is tettek felajánlá­sokat. Somogy hatvan zsidó­sírkert temetőjéből egyébként mind­össze néhányat óvtak meg ed­dig a teljes pusztulástól. Ne- mesdéden 70 sírkövet helyre­állítottak. A faluban a második világháború előtt harmincöt zsidó család élt — tudtuk meg Radanics László nemesdédi polgármestertől, sőt iskolája és imaháza is volt a községben a többnyire kereskedőkből és iparosokból álló közösségnek. A holocaustnak — az eddigi adatok szerint — huszonnyolc nemesdédi áldozata volt. F. E. A termálfürdő új Utoljára aratáskor csaknem harminc esztendeje vette a kezébe Aranykasza és a titka Pintér József: Ha rajtam áll, akkor nemcsak jövőre... fotó: fábos erika Pintér József tíz kaszást előzött meg. Ezen a leg­jobban az első somogyfaj­szi aratóverseny győztese lepődött meg. Azért jött ugyanis a versenyre, hogy a fiatalabbaknak megmu­tassa, milyen a jó arató. SOMOGYFAJSZ Meggyőzte őket és a zsűrit is. Az első kaszás egyébként a mezőnyben nemcsak a leg­jobb volt, hanem a legidő­sebb is. Igaz, ezt ránézésre senki nem mondta volna meg. Pintér József 75 éve született Somogyfajszon. A családban — öt testvér közül — ő volt a legkisebb. Az aranykaszás arató csaknem 30 éve aratott utoljára kézzel, de jól emlék­szik arra, amikor 13 éves ko­rában először vett részt ara­tásban. — Akkor a bátyám volt a kaszás, a néném meg a ma­rokszedő — mondta Pintér József. — Én kötöttem a ké­vét, és arra is jól emlékszem, milyen hosszúak voltak az első napok. Aztán beletanul­tam. Később meg már nem kellett kézzel aratni, mert jöt­tek a gépek. Sok nehézségtől megkímélték az embert, az biztos. Az aratásban külön­ben a legnehezebb a hőség. Maga a munka nem olyan nehéz, persze azért erő kell hozzá.- S ön volt a legerősebb? — Erőm az kevesebb van, de tapasztalatom az több. Mert nem mindig a legerő­sebb győz.- Fontos, hogy milyen a kasza? — Jól fel kell készíteni a ka­szát az aratáshoz. Ki kell ka­lapálni, jól meg kell fenni, akkor engedelmeskedik iga­zán. De az is igaz, hogy hiába hibátlan a kasza, ha rossz a kaszás.- Jövőre is versenyez? — Ha a jó isten is úgy akarja, akkor igen. Október­ben töltöm be a 76. évemet; ilyenkor már nagyon nem tervezhet az ember, de ha raj­tam áll, nemcsak jövőre me­gyek versenyre. Esélyem az van rá, mert nálunk a család­ban mindenki szép kort meg­élt. Azt is elárulom, mi ennek a titka: a tisztességes élet meg a kaszálás. Ha 90 éves koráig minden évben kaszál az em­ber, akkor biztos hosszú életű lesz — köszönt el ne­vetve a legidősebb arató. S közben simít egyet a 30 éves, győztes kaszán. Fábos Erika Kis falvak csatornagondja Gondot okoz több kis fa­lunak a beruházás.Közö- sen keresik a megoldást. SOMOGYSIMONYI Három falu: Somogysimo- nyi, Nemesvid és Zalako- már képviselői tárgyaltak a hét végén; egyeztették a csatornaberuházás részle­teit. A fejlesztés 2500 em­ber életét tenné komforto­sabbá. Az elöljárók azt a kényszerű döntést hozták, hogy az új testületekre bíz­zák a beruházás anyagi fel­tételeinek megteremtését. Mert a társulás pályázatát a területfejlesztési tanács el­utasította, az országos ala­pokból megszerzett forrás pedig nem elegendő. F. E.

Next

/
Thumbnails
Contents