Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-12 / 188. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 12., szerda Somogyi tájak 7 Lassan őrlő malmok - Igénytelenség és túlkínálat A kicsik már engedtek az árból Horváth Árpád, kadarkúti malomtulajdonos, pék azt jósolja: kétezerre már akár 75-80 forintra is csökkenhet egy kiló ke­nyér ára. Véleménye sze­rint ezt elsősorban az ígért tl>jérulék és adócsökken­tés bevezetésével garan­tálhatják. Kadarkút Bár azt vallja, a nagy malmok és pékségek könnyebben ki­bírják a néhány százalékos árcsökkentést, a túlkínálat és a vevőkör megtartásáért ezt ő is kénytelen volt megtenni. Már júliusban mintegy 10 százalékkal olcsóbban őrölte a búzát és 86 forintra csök­kentette a kenyér kilóját. Horváth Árpád szülei mes­terségét újította meg, amikor 3 éve korszerű, új malmot lé­tesített a régi helyén. A villa­mos energiával működő gé­pek a gabonaszállítmány megérkezésétől függően vál­tozó kapacitással dolgoznak. Egyelőre a tavalyi búzát őrlik, mert — mint mondta — az idei még nem alkalmas a földol­gozásra. — Nem lett olcsóbb a búza, hiába ígérték. A jó minősé­gért most is elkérik a má- zsánkénti 20-23 ezer forintot — mondja*; — A gazdák türel­mesek: kivárják, míg szá­mukra megfelelő áron kel el a gabona. Úgy tetszik, nincs gond a tárolással sem. A pia­cot meg elözönli a tavalyi, alacsony sikértartalmú, olcsó, alföldi liszt. Csak az asszo­nyok szidják, amikor nem si­kerül a tészta. Az igénytelen­séggel, a jó áru liszt piacát is tönkre teszik. — A Horváth-malomban csak jó sikér tartalmú búzát őrölnek? — Mindig ellenőrizzük a minőségi bizonyítványt és csak a jót vesszük át. Legtöb­bet Somogyból — Gölle, Kis- gyalán környékéről —, Atta- lából és Baranyából vásáro­lunk. Aránylag kevés dolgo­zót alkalmazunk — a pékség­gel együtt tízet —, azzal ellen­súlyozzuk a többlet kiadást. Huszonnégy óra alatt 15 tonna gabonát dolgozunk föl. Idén az áfával emelt 36 ezer forintért őriünk egy mázsát. Tíz százalékkal olcsóbban, mint tavaly. — Életképes tud maradni hosszú távon is egy ilyen kis malom? — Csak a minőséggel tart­hatjuk meg a piacot. Adottsá­gainkat tekintve hátrányban vagyunk a nagyokhoz képest. Nekünk nem tellett laborató­riumra, automata mérlegre, csomagolóra. Magas a rezsi, gúzsba köt az adó és a járu­lékfizetés. Mindent meg kell tennünk a vevők megnyeré­séért. Kadarkút, Lad és Ho- mokszentgyörgy vidékére ad­juk eLa legtöbb veknit. Azt a gyöngébb minőségűt, amit a városban elkapkodnak, itt vissza hoznák a vevők. Mégis azt tapasztalom: ma már nem él a hajdani, bensőséges bol­tos-vevő viszony. A szó el­száll, mindenki csak a pénzt lesi. Várnai Agnes u!M JTR se sH Művészek a kúriában Osztálytársai a pénzvilágban dolgoznak, ő felcser maradt Delfinekről álmodik FOTÓ; KOVÁCS TIBOR Befejeződött a lipótfai kúri­ában rendezett nemzetközi papírművészet! alkotótá­bor, amelyen egy tucatnyi művész vett részt. LlPÓTFA Tíz napot töltöttek együtt a papír szerelmesei, s ezúttal a Pályázaton nyert a közel­múltban a somogyaszalói önkormányzat; az 1.700.000 forintot meghaladó összeget a helybéli óvoda felújítására fordította. A körjegyzőség a rétegekről értekeztek. Szalon- tai István a papír történetéről, a technológiáról tartott elő­adást és anyagbemutatót. A művészekkel a helybeliek és a Bányán nyaralók is megis­merkedtek egy pörköltpartin. A Lipótfán készült művekből a szigetvári dzsámiban nyílik kiállítás a Zrínyi napokon. faluban élő iskolásokra is gondol: minden alsó tagoza­tos 1500 Ft-os, a felsősök 3000 Ft-os, a közép- és főisko­lások pedig 4500 Ft-os beis­kolázási segélyt kap. Gyermekkorának vissza­térő álma volt, hogy tigris­szelídítő lesz. Bércesné Tóth Andreát ugyanis min­dig a blőd dolgok izgatták. Felcseperedve aztán meg kellett elégednie a cicák, sertések, nyulak és bocik társaságával. Utóbbiak a kedvenceivé is váltak és legszívesebben velük fog­lalkozik. A göllei fiatalasz- szony ugyanis állategész­ségügyi szaksegéd,azaz felcser lett. Álmait azon­ban nem tudja megta­gadni. Most éppen egy delfináriumról ábrándozik. Gölle — Szüleim egészségügyi dol­gozók voltak, talán azért is óvtak ettől a pályától. Én azonban háziállatokkal vet­tem körül magamat és bújtam a tévé természetfilmjeit. A végzet egy gyermekkori jó barát képében kopogtatott be hozzánk. Ő inspirált: foglal­kozzam az állatokkal. Kitűnő tanuló voltam, legszíveseb­ben állatorvos lettem volna, de ezen az egyetemen nem szerették a lányokat. Óriási volt a túljelentkezés, nem ju­tottam be. A kaposvári mező- gazdasági főiskolán kezdtem meg tanulmányaimat. „Meg­vert az Isten egy ilyen lány­nyal!” — dohogott apám ami­kor kiderült: a pipetták és kémcsövek világa helyett egy borjúnevelőben kötöttem ki. Azonnal beleszerettem a suta állatokba. Az állategészség­ügyi szakon végeztem. — Meglehetősen ritka a női felcser. Milyen lehetőségei adódtak az elhelyezkedésre? — A zaranyi sertéstelepen kezdtem dolgozni, amit 1984- ben felszámoltak. Szeren­csémre az állatorvos húga göllei volt és éppen egy fél­idősek Átmeneti Otthona nyílik Somogyjádon. A volt katolikus iskola átalakítása és bővítése a berendezés­sel együtt az önkormány­zatnak csaknem hatmillió forintjába került. SOMOGYJÁD Az intézményben 10 nyugdí­jasnak lesz otthona, 2 - 3 ágyas szobákban lakhatnak majd. Mind a négy szobához külön fürdőszoba tartozik. Az ott­Oroszlán helyett a nyúl Is megteszi csert keresett. Mikor megtud­tam, hogy szarvasmarhákkal kell foglalkozni, azonnal el­vállaltam. Megtanultam in- szeminálni olyannyira, hogy egy szaporodásbiológus meg is kérdezte: kaptam-e már ki­tüntetést? Azt nem, de a megelőzéstől az állatnevelé­sig mindent kitanultam. Ad­digra meg a szövetkezet vált ketté. A Korona faluszövet­kezet sertéstelepén a disz­nókkal is megbarátkoztam. A szívem azonban a bocikhoz húz. Legjobban a műtőben érzem magamat. Ha újra kezdhetném a pályámat se­bész, vagy patológus lennék. Nemrégiben osztálytalálko­zónk volt. 37 társam közül csak egy fiú és én maradtunk a pályán. Legtöbbjük adós­nak és pénzügyőrnek szegő­dött. A kisgazdaságok nem tudják megfizetni az egész­ségügyi szakembereket. Fér­honban előreláthatólag ha­vonta tizennyolcezer forint kell fizetni, ezért teljes ellátást és orvosi felügyeletet biztosíta­nak. A Somogy Megyei Terület- fejlesztési Tanács támogatásá­val a helyi általános iskolában elkezdődött két tanterem épí­tése. A helységek várhatóan ja­nuártól állnak az iskolások rendelkezésére. Ezekkel együtt a tanulók 16 tantermet hasz­nálhatnak majd. Az intéz­ménybe négy település - So­jem is mezőgazdász, megért­jük egymás gondjait. — A falu miként fogadta a városból ide csöppent felcsert? — Kezdetben furcsán, de nagy tisztelettel tekintettek rám. Régen minden háznál volt egy-két tehén, háziállat. Ha hívtak, mentem, segítet­tem. Igazán akkor fogadtak el, amikor az állatorvos üzent: menjek, segítsek, mert baj va. Egy koca ellett és a kismalac megakadt a szülőcsatornában. Meg kellett volna császározni, de egy háztáji gazdaságban ez nagyon rizikós... Sikerült ép­ségben világra segítenem. Az­óta Andreának szólítanak. A kétgyermekes család­anyát hajdani ismerőse a horgászással is megfertőzte. Ha csak teheti, fogja a peca- botot és irány a vízpart. Mint mondta: nem vall szégyent a férfi horgászok között. Várnai Ágnes mogyjád, Várda, Edde és Alsó­bogát - diákjai járnak. A beisko­lázási segélyre az önkormány­zat idén közel egymillió forin­tot fordított. A középiskolások háromezer ötszáz forintot kapnak, a főiskolások és egye­temisták pedig ötezer ötszáz forintot. Az általános iskoláso­kat az önkormányzat azzal tá­mogatja, hogy a tankönyvárak felét fizeti illetve a gyerekek ét­keztetéséhez napi húsz forint­tal járul hozzá. Nétling Ibolya Hírek Színjátszók Patcán A ka­posvári Déryné Vándorszíntár­sulat tizenkét tagja vett részt egy tíznapos alkotótáborban Patcán. A Török T. András ve­zette alkotócsoport a Paraszt- dekameron című, régóta mű­soron lévő darabot újította fel. Szennai bicikliút A főközle­kedési út tehermentesítésére, egy kilencszáz méter hosszú kerékpárút megépítésére pá­lyázott a szennai önkormány­zat, amelyre 4,8 millió forintot nyertek. A községen átvezető bicikliúttal a szeptember 26-i falunapra elkészül a kivitelező. Mezőcsokonyal vigasságok Falunapot tartanak augusztus 15-én Mezőcsokonyán,'mely­nek programjában kocsihúzó­verseny, idősek és fiatalok közti foci és egyéb vidám ve­télkedők is szerepelnek. Az érdeklődőket szabadtéri zene­kar szórakoztatja. Augusztus 17-18-án negyedik alkalommal rendezik meg a kézműves na­pokat az általános iskolában. Gyöngyfűzés, ikebana- falikép- origami- sókerámia- és rongy­baba-készítés, rajzolás, batiko­lás, agyagozás közül választ­hatnak a diákok. Üvegművészek a hutánál Tizenhárom művészt és elő­adót hívtak meg a nyolcadik alkalommal augusztus 16-23 között Bárdudvarnokon a Goszthony kúriában megren­dezendő nemzetközi üveg- szimpozionra. Ebből az alka­lomból adják át a Házi Tibor vándordíját is. A szimpozion keretében a gáztüzelésűre át­alakított, de eddig még ki nem próbált kétfazekas kemencé­ben, a Mária hutában is olvasz­tanak üveget, s kísérleti szín­olvasztásra is lesz mód. Kaposmérői betelepülők Évről évre négy-öt fővel nö­vekszik a lakosság száma Mérőben. Az emelkedés 1990 óta érzékelhető a 2556 lelkes faluban, ahol gyakori, hogy a nagyobb, viszonylag új há­zakat eladják és kisebbe köl­töznek a családok, mert nem tudják fenntartani. Óvodafelújítás Aszalóban Iskolából idősek otthona Gúzsba kötve nehéz tervezni Az elnök szerint nem látszik az út a ködben A magyar mezőgazdaság min­denre képes. Nem gond tíz­ezer litert tejelő teheneket beállítani és 120 mázsa kuko­ricát termelni hektáronként, de az a bizonytalanság, ami körbe vesz bennünket, azt mu­tatja: lehetetlen a piád álla­pot, s ez gúzsba köt minden­kit Függetlenül attól, hogy mi­lyen szektorban - kis- vagy középgazdaság, szövetkezet, részvénytársaság - dolgozik. ORCI, ZlMÁNY, Répáspuszta, Toponár Baranyai Sándor, a toponári Kapostáj Mezőgazdasági Szö­vetkezet elnöke summázott így, amikor az agrárium gondjairól kérdeztem. Az el­nök szerint ellentmondásos a mai magyar mezőgazdaság, mert hiába erőltetik a terme­lést, nincs megfelelő piaca a terménynek. Ezért nehéz előre tervezni.- Azt érzékelem, mintha a mezőgazdaság a népgazdaság sokadik ágazata lenne - mondta. - A rendszerváltás óta ugyanis egyik politikai vezetés sem tudja kimondani, hogy a mezőgazdaság hol he­lyezkedik el a gazdasági élet­ben. Toponár, Őrei, Zimány és Répáspuszta térségében 2700 hektár szántót művel a 110 személyt foglalkoztató szö­vetkezet. Növénytermesztés­sel, állattenyésztéssel foglal­kozik, és szolgáltatást is vé­gez, sőt kereskedik. Az elnök szerint a furcsa évek kategó­riájába tartozik majd 1998. A gabonaárakat figyelembe véve nehezen tudja megismé­telni korábbi eredményeit, mert az árak alig magasabbak az önköltségnél. A szövetke­zetben három hét alatt végez­tek az árpa, a repce, a búza, a tritikálé, a rozs és a zab beta­karításával. A búza hektáron­ként 50-52 mázsát hozott át­lagban. Baranyai Sándor a hogyan tovább?-ra azt felelte:- Sajnos, ebben a nagy ködben nem látjuk az utat, ezért én fel vagyok készülve arra, hogy néha az út mellé lépünk. Nagy kérdés, hogy ez a vezetői politika mit kezd a mezőgazdasággal. Ha a tárca - amely a vidékfejlesz­tést is felvállalta - számít az agrárértelmiségre, az életké­pes szövetkezeti szektorra, a mezőgazdaságban dolgozó kisvállalkozóra, és megpró­bálja őket egy közös hajóba ültetni, akkor sikeres lesz a tevékenysége, ám ha ezt nem vállalja fel a működése kezdetén, akkor a hajó szét­esik. Lőrincz Sándor Jótékonysági bazárt rendeztek a Polányban élő német családok. A szerve­zők használt ruhát, cipőt, háztartási cikkeket kínáltak, s az ötvenezer fo­rintos bevételből gyermeknapot rendeznek augusztus közepén

Next

/
Thumbnails
Contents