Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-10 / 186. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 10., hétfő Somogyi tájak 7 Munkával töltött nyár A nyár nagy része eltelt. Arról kérdeztük marcali és környékbeli olvasóinkat: hol töltik a szabadságukat? Igali Edina: - Érettségi után nemrég kezdtem dolgozni, így a nyár nagy része munkával telik el. Ha lesz szabadidőm, persze, kimegyek a Balatonra. Őszné Kozmári Andrea: - A kisunokám és a lányom a kertben dolgoznak, én az üzletben helyettesítem őket. A nyár nagy része ezzel telik. 15 ezer forint a nyugdíjam, abból nem is lehetne nyaralni. Sovák Lajosné: - Ötkor kelek, aztán jön a kacsatömés, disznóetetés; hat órakor indulok a buszhoz. Délután háromkor érek haza, és folytatom a munkát. Nyaralásra nincs időm. Horváth Gábor: - Most végeztem a nyolcadikat. Kerestem munkát, de nem találtam, ezért amit tudok, segítek otthon. Délutánonként a barátaimmal kijárunk a partra. Nyaralásra nincs fedezet. Molnár Tamás: - Felszolgálóként dolgozunk a tóparton a barátnőmmel, aztán amit keresünk, abból majd szeptemberben nyaralunk. Görög országba szeretnénk menni. Tavaly is ott voltunk, és jól éreztük magunkat. Balázs Mónika: - Egész nyáron csak a hétvégém szabad, két nap alatt nem lehet túl messzire menni. Talán majd az ősszel. Fazekas Józsefné: - Munkával telik a nyár, még hétvégeken is. Amikor nem dolgozom, a gyerekekkel szervezünk valami programot, itt a közelben. Lángl Marianna: - A táboroztatás teljesen kitölti az időmet, nyaralásra nem marad idő. Bár a tábor is felér egy nyaralással. Horváth Petra: - A testvéremmel a nagymamámnál kezdtük a nyarat. Most veszik ki szabadságukat a szüleim, s Debrecenbe megyünk. Még nem voltam ott, így nagyon várom. Addig meg unatkozom, mert itt nem sok mindent lehet csinálni. Kiss Zoltán: - A feleségemmel nyár elején voltam az olasz tengerparton. A nyarat egyébként munkával töltjük, de ha lehet, azért hétvégeken ki-kimegyünk a Balaton-partra. Magyar József: - Egyetlen szórakozásunk az, hogy ki-kimegyünk a Balaton-partra; bár már az is olyan drága, hogy kétszer meggondoljuk, menjünk-e egyáltalán. Évek óta nem nyaraltunk, az idén is csak egy hosszabb kirándulásra megyünk. Ma már az országjárás is olyan drága, akár a külföld. Papp Lászlóné: - Többször is túráztunk a gyerekekkel. A gyerekek most vándortáborba készülnek. Szeretjük a természetet, s hol gyalog, hol kerékpárral vágunk neki. A Balatonért nem rajongunk; koszos a víz és rengeteg ember van ott. Inkább a nyugodt helyeket keressük, ahoLpihenojJgJaett,,; _ c r . ..............................__ ■ S sioaürn N égy embernek ad munkát a kis faluból Megnyílt a vágóhíd Ajándékba egeret Az egerek aranyosak, de nem szeretnek fényképezkedni - állítja Boros Bertalan (jobbról), és nővére is egyetért vele Nagy öröm a fajszlaknak: megnyílt a községben a vágóhíd. Ez négy embernek ad munkát, de ami fontosabb: drágábban veszi át a falu termelőitől a húst, mint a többi feldolgozó. SOMOGYFAJSZ A vágóhíd tulajdonosa, Kor- dély Zoltán családi kötődése miatt döntött a falu mellett, amikor elhatározta: így kamatoztatja évtizedes húsipari tapasztalatait. Az üzem tízmillió forintból épült meg és napi 26 sertés vágására alkalmas. Most azonban ennél egy hét alatt is alig vágnak többet. — Nincs értelme több állatot levágni, hiszen a piac olyan telített, hogy lehetetlenség értékesíteni — mondta Kordély Zoltán. — A környék bőségesen ellát elegendő állattal, s igyekszem minél jobb árat adni, s mivel nem nagy mennyiségről van szó, mindig azonnal, készpénzben fizettem. Zsámbok István somogyfáj- szi polgármester elmondta: nemcsak azért örül a vágóhídnak, mert nagy munkanélküliséggel küzd a falu, hanem azért is, mert a fajszi disznótartók jobb helyzetbe kerülhetnek. A polgármester, aki maga is évtizedek óta foglalkozik állattartással, jól tudja, milyen gondokkal küzd az ágazat. — Somogyfajszon negyven családnak ad megélhetést a disznótartás — mondta a polgármester. — Sokat számít az is, hogy helyben veszik meg az állatot, és jó áron. Ami szintén fontos nekünk: a tulajdonos figyelemmel van a szegényebb emberekre, s gyakran olcsóbb húshoz és hústermékhez is hozzájuttatja a falut. F. E. A legtöbb falusi házhoz az egerek is hozzá tartoznak. A Boros család házában azonban a megszokottnál is több van. Borosék ezt egyáltalán nem bánják, sőt örülnek neki. Mesztegnyő Az első egér három éve érkezett. Nem egyedül, hanem párban. A legkisebb gyerek, Bertalan születésnapjára — ajándékba. A szokatlan ajándékon Bertalan cseppet sem lepődött meg, sőt egy kicsit csalódott is volt. Patkányt szeretett volna inkább. Azóta persze az egerekkel is megbékélt, s ha már voltak, kézenfekvőnek látszott, hogy hörcsögökkel is bőA böhönyei rendőrőrshöz tevékenysége nyolc településre terjed ki, ezeken 6750-en laknak. Az első félévben 132 ügyben folytattak vizsgálatot a térségben. BÖHÖNYE Több a bűnelkövető. A múlt évet 210 esettel zártuk, s az idén még több lesz — mondta Koronczai Miklós, a rendőrőrs vezetője. — A legjellemzőbbek ezen a területen a kis értékű lopások. Böhönyén a besurranásos lopás is gyakori, mivel a falut két főút is keresztezi. A rendőröknek évszakonként és területenként változik a munkájuk. Tapsony, Szenyér vítsék a házi állatsergletet. — Szeretem a kis állatokat — mondta Boros Bertalan. — Az egereknek is örültem, bár igazán fehér patkányt szerettem volna. Az ötlet egyébként a testvéremtől származott, hogy legyenek egereink. Öthetente születnek újak, s néha annyi, hogy nem is tudnám megmondani, hányán vannak. Most nem sok az egér a házban, de a legfiatalabb példány kisegereket vár, tehát nemsokára legalább néggyel többen lesznek. Az egérfölösleget az állatkereskedésbe viszik, hogy más is örüljön a nem túl gyakori háziállatoknak. Az egerek egyébként barátságosak, kedvesen nézegetik apró szemeikkel a kíváncsi látogatókat, és Nagyszakácsi környékén pincebetörésekből van a legtöbb, Vésén és Nemesdéden pedig sokszor lopnak almát a gyümölcsösökből. Gyakori ezen a környéken a falopás, és a fenyők sem menekülnek meg a gallyazástól. A rendőrök tapasztalata szerint több roma család — generációkra visszamenőleg — munka híján ebből él. A térségben azonban nemcsak a bűnözők, de a rendőrök is kitartók; nehéz anyagi és személyi feltételek között is igyekeznek őrizni a rendet. — A Böhönye és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány 1996 óta működik, e nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a működésünk — mondta Kofényképezkedni azonban igazán nem szeretnek. A sztárfotó elől háromszor menekült be a kiszemelt a szekrény alá, s hálátlanul még Berci kezébe is beleharapott, mire kötélnek állt. Talán bosszú lehetett, mivel Berci éppen akkor árulta el: a Tom és Jerryben is mindig a macskának drukkol. — Ha kedvük van, elmászkálnak a kezünkön is — mondta —, de ha nincs, harapnak. Nevük pedig azért nincs, mert annyi van, hogy nem tudjuk őket megkülönböztetni. — Egérfogó van a házban? — Egérfogó az egyáltalán nincs, de macska... Abból hét is van. Nem tudják, hogy egerek is vannak, biztosan nem örülnének nekik. Fábos Erika ronczai Miklós. — Az alapítvány támogatásával vásároltunk mobiltelefont, számítógépet és több, a munkánkhoz elengedhetetlen eszközt. Az önkormányzatok is rendszeresen támogatnak, és több vállalkozás is — mint például a Halm Bt, a böhönyei áfész — segíti a munkánkat. Nem ártana azonban, ha állami forrásokból is több jutna; nagy gondunk a létszámhiány. Az európai átlag az, hogy 300 emberre jut egy rendőr, Böhönyén és a környékén viszont jelenleg 675 lakosra jut egy. Még legalább hat egyenruhásra lenne szükség. A kilátásaink nem túl biztatók, de azért ennyien is igyekszünk helyt állni. Fábos Erika Hírek Százötezer forintot nyert a Népjóléti Minisztériumtól So- mogyzsitfa és Csákány a védőnői szolgálat eszközeinek korszerűsítésére. A két település több mint 200 ezer forintért vásárol az iskolások egészség- ügyi szűréséhez szükséges eszközöket a szolgálatnak. Aratóverseny először Első alkalommal rendeztek aratóversenyt Somogyfajszon. A hét végén 11 csapat vállalta a megmérettetést. Száz négyszögöl gabonát vágtak le; a zsűri a gyorsaság mellett az alapos munkát is értékelte. Végül a tapasztalat győzedelmeskedett: a legjobb aratónak ugyanis a 76 éves Pintér József bizonyult. A győztes csapat tagja volt Landor Jánosné marokszedő és Kovács János. Korszerűsítésre készülnek Az iskola fűtéskorszerűsítéséhez szeretne pénzt nyerni a megyei területfejlesztési tanácstól Somogysámson önkormányzata. Már évek óta tartályos gázzal fűtenek, a kazánok és a fűtésrendszer azonban még az olajos korszakból való örökség, és igen rossz állapotú. A pályázati pénzből a kazánokat szeretnék kicserélni. Szenyér támogatása Jelentős támogatást ad a szenyéri önkormányzat az iskolát kezdőknek és az óvodásoknak is. A legkisebbeknek kifizetik az utazás költségeit, s egy kísérőt is adnak melléjük. Az általános iskolások minden tanszerét megvásárolja az önkormányzat, s gondoskodik az utaztatásukról. A középiskolások 8, a főiskolán tanulók 10 ezer forint támogatást kapnak. Félmillió forintot fordít a 60 diákra. Ravatalozó Horvátkúton Felépíthetik a ravatalozót Horvátkúton. A kétmillió forintba kerülő munkát a falu lakói vállalták. Az építkezést támogatja az önkormányzat; erre használják fel a horvátkúti bolt eladásából származó bevételt is. A faluban július elejétől két közhasznú munkás dolgozik. Több a bűnelkövető a környék nyolc községében Tolvajok a gyümölcsösben Álomtanya lovakkal Igazi vidéki hangulat, ahol a turisták is jól érzik magukat Szigorúbb takarékosság Rendkívüli ülést tartott a az önkormányzat; költségvetésének első félévi teljesítését tárgyalta. Mesztegnyő A falu 4,5 millió forintot nyert mert önhibáján kívül hátrányos helyzetű. Erről Benkes László polgármester számolt be. A II. félévet így várhatóan hitel nélkül is átvészelik, de szigorúan takarékoskodva. A testület úgy döntött: csak a legszükségesebb kiadást engedélyezi intézményeiben. A gázfejlesztéssel kapcsolatos helyreállítási munkákat is befejezik. A 103 milliós költség- vetésből az első 6 hónapban időarányosan gazdálkodtak. A szakácsfiú főzés közben mindig arról álmodozott, hogy egyszer majd a saját étterme lesz. Néha az álmok valóra válnak. Kézs- márki Sándor ezért keményen dolgozott. S kitartó munkáját — azért ez felér egy csodával — meghálálta a sors. KELEVÍZ A csoda egy 45 hektáros birtokban öltött testet Kelevíz határában, a Boronka patak partján. Ide került ugyanis a balatoni vendéglő haszna, hogy a tulajdonos hódolhasson két szenvedélyének: az állattartásnak és az idegenforgalomnak. — Apránként lett a tulajdonom ez a birtok — mondta Kézsmárki Sándor. — Először a Fándli család házát vettem meg. A kelevízi molnáré volt valamikor ez a birtok. A feleségem ismerte a környéket, mivel innen nem messze nőtt fel. Nekem első látásra nagyon megtetszett, s mivel láttam benne fantáziát, megvettem. Ennek már öt éve. Azóta folyamatosan dolgozunk rajta, és lassan olyan lesz, amilyet mindig is szerettem volna. Az elképzelésem az volt, hogy igazi vidéki hangulatot teremtek itt falun, olyat, amelyben a turisták jól érzik magukat és a hazai vendégek is meg tudják fizetni, ha ilyenre vágynak. A Márky-tanya névre keresztelt takaros birtokon minden hagyományos magyar állatfajta megtalálható. A látogatót egy meggyőzhető komondor és egy puli fogadja, ezek nagy egyetértésben élnek a lovakkal és a rackákkal. Megugatni csak a mangalicákat szokták, a lovakkal pedig kimondottan barátkoznának, de a hátasok rendre bizalmatian rúgásokkal hárítják el a közeledést. — Igyekeztünk úgy kialakítani a területet, hogy a vonzó legyen — mondta Kézsmárki Sándor. — Szerencsére egyre többen kíváncsiak a tanyára, a Balaton-partról is rendszeresen jönnek látogatók. Az idegenforgalmi szezon már csak néhány hétig tart, de biztos vagyok benne, hogy Magyarország vonzereje nemcsak a Balaton, s az ehhez hasonló helyek pedig egész évben érdekesek. Persze az igazi az lesz, ha majd egy magyar család is megengedheti magának, hogy neldinduljon országot látni. A türelem bölcs dolog, én kivárom ezt is. Fábos Erika
