Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-07 / 157. szám
FEJ] SOMOGYI HÍRLAP - 1998. július 7. SOMOGYI TERÜLETLESZTÉS A Somogy Megyei Önkormányzat és a Területfejlesztési Tanács melléklete A TARTALOMBÓL ________ A pályázati rendszer alapelvei Partnerség és együttműködés Támogatható szervezetek Somogy megye vízgazdálkodásának helyzete és jövője Vízkészletekkel való gazdálkodás, vízvédelem Szennyvízcsatornázás és -tisztítás Pályázatokról nem csak pályázóknak Pályázati lehetőségek az elmúlt években megsokszorozódtak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy napjainkban pályázni sikk lett. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a pályázók többségetud is pályázni, illetve pályázatot készíteni. A pályázati lehetőségek sokszínűsége rengeteg buktatót rejt magában. A felületes informáltság, vagy a kellő információ hiánya sok esetben indokolatlan sértődöttséget, esetleg a mellőzöttség érzetét kelheti. Pályázni szeretnék - lép be az ügyfél. Némelyik magabiztosan, konkrét tervekkel, tájékozottan. A másik bizonytalanul, tétován tekintve a segítségére siető ügyintézőre. Ó olvasta, hogy lehet pályázni. Körülbelül eddig terjed az informáltsága. A kérdésre, hogy mit szeretne megvalósítani, kérdéssel felel. Mit lehet? Miután megkapja a szükséges tájékoztatást, jön a következő kérdés. Hol szeretné az elképzelését megvalósítani? S itt kezdődnek az újabb bajok... Mivel a decentralizált pénzeszközök az elmaradott térségek és települések felzárkóztatását hivatottak elő- x segíteni, azok körét a 19(1998. II. 4.) korm. rendelet, illetve a 215/1997. (XII. 1.) korm. rendelet tartalmazza. Ezek a jogszabályok azonban csak a településfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeket és településeket határozzák meg. A különböző pályázati kiírásokban lehetnek azonosságok, de azok nem fedik egymást. A pályázó érdeklődésére számot tartó valamennyi pályázati felhívást célszerű áttanulmányozni a hivatkozott jogszabályokkal együtt, s csak azután eldönteni, érdemes-e és mire pályázni. A tájékozott pályázónak könnyebb konzultációs segítséget nyújtani, hiszen konkrét elképzelésekhez konkrét tanácsok kapcsolhatók, s ez a későbbiek során sok félreértés elkerülését eredményezheti. Egy pályázati kiírás felületes áttekintése hiányos és hibás pályázat benyújtásához vezet, melynek következménye, hogy a pályázat nem lesz befogadható. Ez a harmadik visszatérő probléma! Egy pályázat akkor fogadható be, ha a tartalmi és formai követelményeknek egyaránt megfelel. Ha bármelyik igénypontot nem elégíti ki, akkor befogadottá (benyújtás időpontja) akkor válik, amikor a pályázó a hiánypótlást teljesítette. A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács a pályázók tájékoztatása és jobb felkészítése érdekében több fórumot hirdetett meg, és konzultációkat is szervezett a pályázati felhívások megjelentetését követően. Ezeken a fórumokon és konzultációkon külön hangsúlyt kapott a tartalmi és formai hiányosság szankcionálása, annak ellenére, hogy azt a kormányrendelet és a pályázati felhívás is tartalmazza. Mindezek ellenére az 1998. április 30-ig (pályázati lehetőség I. üteme) iktatott 226 pályázat közül csak 108 részesült kedvező elbírálásában. Az elutasítás oka a pályázatok többségénél: „Nem felelt meg a tartalmi és formai követelményeknek”. A pályázónak hiánypótlásra a kései benyújtás miatt már nem volt lehetősége. Április 29-30-án 177 pályázat érkezett: (78,3 százalék). A pályázónak 1998. augusztus 31-ig van lehetősége a hiánypótlások teljesítésére. Ez vonatkozik az II. ütemben benyújtásra kerülő pályázatokra is! Ha fenti határidőig a pályázati kiírásban szereplő valamennyi feltételnek nem tesznek eleget, a pályázatot érdemi elbírálás nélkül elutasítják. Azok a pályázók, akik ezután kívánják pályázatuk elkészíteni és benyújtani az időtényezők figyelembevételével - az esetleges hiánypótlásokra is tekintettel - döntsenek pályázatuk beadásának időpontjáról! A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács harmadik éve dönt pályázatok sorsáról. A rendelkezésre álló decentralizált pénzalapok összegszerűsége nem emelkedett arányosan a pályázók támogatási igényeivel. Dönteni nem könnyű. Komoly felkészülést igényel a tanács tagjaitól. A döntést hozó szájízét megkeseríti tehát, ha döntésének korrektségét kétségbe vonják. Hogy mindenki elégedett legyen, s munkája sikerének örülhessen: tanuljunk meg pályázni! Gyenese Istvánná Megalakult a vízgazdálkodási tanács Az 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet alapján 23 meghívott és a DDVIZIG részvételével 1998. június 18-án Pécsen megalakult a Dél-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT). A tanácsban helyet foglalnak a Vízig és főhatósága mellett a helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati érdek- képviseleti szervek, a környezet- és természetvédelmi szervek, az ÁNTSZ megyei intézetei, a megyei földművelésügyi hivatalok, növényegészségügyi-, és talajvédelmi állomások, a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális idegenforgalmi bizottság, az agrár-ipari és mérnök kamarák, a vízgazdálkodási társulatok, illetve a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezetek képviselői is. A Tanács a DDVI- ZIG működési területén Baranya és Somogy megyékben fejti ki tevékenységét. A tanács feladatkörében elősegíti a vízgazdálkodási területi szakmai feladatainak egységes és összehangolt végrehajtását, a vízügyi tervezés, vízépítés és illetékességi területén véleményezi: - a regionális vízgazdálkodásfejlesztési terveket; - a regionális vízkészlet-megosztási terveket; - a regionális szennyvíztisztítási- és elvezetési programot; - a térség szempontjából jelentős a vízgazdálkodási programokat; - a fejlesztési programok pénzügyi konstrukciójára vonatkozó javaslatot. Javaslatot tesz: - jogszabályok előkészítésére, módosítására; - nemzetközi egyezményekhez kapcsolódó prioritásokra; - régiók közötti vízgazdálkodási problémák kezelésére; - szennyvízelvezetési és tisztítási programok összehangolására. Értékeli az árvíz- és belvíz- védekezés és vízminőségi kárelhárítási terveket és tevékenységeket; - szakmailag értékeli a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait. A tanács tevékenységét önállóan, a megyei területfejlesztési, továbbá a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi. A tanács tagjai közül a Somogy Megyei Közgyűlés képviseletében megjelent Molnár István területfejlesztési főosztályvezetőt, a Dél-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnökévé választotta. Az elnök munkáját az elhangzott javaslatok figyelembevételével 2 társelnök segíti majd, akiknek megválasztása a Területi Vízgazdálkodási Tanács következő ülésén kerül sorra. A társelnököknek a tanács tagjai a Dél-Dunántúli Vízgazdálkodási Szövetség képviselőjét Polohn István és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében megjelent Radák Józsefet javasolták. A TVT tagok az alakuló ülésen megkapták - Magyarország vízügyi politikájának alapozó tanulmányát, valamint a TVT Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét, amelyre észrevételeiket és javaslataikat a TVT titkárságához juttatják el. A TVT titkárságának teendőit a Pécsi Vízig látja el. A titkárságot Szentirmay György, a Vízig víziközmű osztályának vezetője képviseli. Lovretity Mária A regionális fejlesztés támogatása Részletek a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács EU Phare Regionális Kísérleti Program Alap pályázati felhívásából Az alábbiakban részleteket közlünk abból a pályázati felhívásból, amelyet a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács regionális fejlesztési programok támogatására hirdetett meg. A pályázati felhívást egyébként a július 1-jei Somogyi Hírlapban hirdetésként közöltük. I. A program bemutatása, háttere és célja Elsődlegesen az a célja, hogy kialakuljanak az EU rendszerével összhangban álló politikák, intézmények és mechanizmusok, valamint, hogy az ország képes legyen befogadni és hatékonyan felhasználni az EU Strukturális Alapokból érkező támogatásokat. Az Európai Unión belül a regionális szint jelentősége növekszik. A Strukturális Alapokból - melyek az EU regionális politikájának elsődleges eszközei - támogatás olyan régióknak biztosítható, melyek - a helyi problémák, szükségletek és lehetőségek felmérésére támaszkodva - elkészítik regionális koncepciójukat, programjukat, és a különböző regionális szervezetek (vállalkozások, önkormányzatok, kamarák, ügynökségek, non-profit szervezetek) együttműködésén keresztül megteremtik a program hatékony megvalósításának feltételeit. A program keretében az EU Phare Programja 8 millió ECU támogatást biztosít két kísérleti régió számára (Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) regionális hatású fejlesztési projektek megvalósításának elősegítésére. A program konkrét céljai az alábbiakban összegezhetőek:- a regionális együttműködés megerősítése; - az EU strukturális alapok elveinek megismertetése; - készségfejlesztés a regionális stratégiába illeszkedő programok megvalósítása terén; - a különböző szervezetek közötti partnerkapcsolatok és együttműködések kialakulásának elősegítése; - hozzájárulás a célrégiók fejlődéséhez regionális jelentőségű programok elősegítésén keresztül; - a megfelelő állami források és döntéshozatali mechanizmusok regionális szintre történő decentralizálásának ösztönzése, a folyamat tesztelése. A jelenlegi helyzet bemutatása 1996-ban megszületett a terület- fejlesztésről és területrendezésről szóló törvény, mely szabályozza a területfejlesztési tevékenység mechanizmusait, területi szintjeit, a felhasználható forrásokat és az intézményrendszert. A törvény lehetővé teszi regionális fejlesztési tanácsok létrehozását. A parlament által 1998-ban jóváhagyott Országos Területfejlesztési Koncepció 7 tervezési-statisztikai régiót határoz meg az ország területén. A regionális együttműködés alulról építkező, területi kezdeményezésen nyugvó regionális szerveződések kialakulásával indult a kilencvenes évek elején. Ezek az önkéntes - úgynevezett fejlesztési - régiók területileg csak részben vannak összhangban a tervezési-statisztikai régiókkal. Az országban elsőként három ilyen régió alakult meg 1996-97-ben: a dél-dunántúli (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye), a dél-alföldi (Bács-Kis- kun, Békés és Csongrád megye), valamint az ország területének közel egynegyedét lefedő észak-kelet magyarországi régió (Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szat- már-Bereg és Nógrád megye). (Folytatás a II. oldalon) r í
