Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Belpolitika 1998. július 28., kedd A felsőoktatás leendő új irányítója a fiatalok felkészültségéről Egyetemi polgárok - ponthatár fölött Az idén több helyen a tava­lyinál némileg alacsonyabb pontszámmal is be lehetett jutni az egyetemek és főis­kolák nappali tagozataira - ez derül ki a többi között a nemrég közzétett pontha- tártáblázatokból. Az eltérés azonban nem lényeges, az Oktatási Minisztérium áj, kinevezés előtt álló helyet­tes államtitkára szerint a felvételizők felkészültsége, teljesítménye egészében véve megegyezett a koráb­biakéval. Az előre látható volt, és nem csak az átlagosan kétszeres túl­jelentkezés miatt, hogy a 42 ezer meghirdetett helyet kis hí­ján „első nekifutásra” betöltik. Ez az intézményeknek is érde­kük, hiszen a hallgatók után kapják az állami támogatást.- A jelenlegi, úgynevezett normatív finanszírozási rend­szer bizonyos ellentmondáso­kat rejt magában - mondta Kiss Adám egyetemi tanár. - Az egyetemek, főiskolák érde­keltek a viszonylag magas ke­retszámokban, azok betölté­sében, és abban is, hogy a ta­nulmányok során kevesen bukjanak ki. Az Országos Fel­sőoktatási Felvételi Iroda által működtetett felvételi program mindenesetre kizárja azt, hogy a pályázók teljesítményének megítélésénél, a ponthatárok meghatározásánál eltérjenek a kormány rendeletében megha­tározott elvektől, a keretszá­mok mindenáron való betöl­tése okán. Alig változott a fiatalok ér­deklődése a különféle szak­mák iránt. Ismét a felvehetők sokszorosa jelentkezett a mű­vészeti intézményekbe, nép­szerűek a jogi karok, a gazda­sági, pénzügyi karok, főisko­lák. Változatlanul magasak a pontszámok a bölcsészettu­dományi karokon, különösen a nyelvi szakokon. Továbbra is vonzó az egészségügyi felső- oktatás egyetemi és főiskolai szintje. Nincs lényeges elmozdulás a másik végponton sem. Se­reghajtó a műszaki szakmák túlnyomó többsége, és a sor legvégén a pedagógusképző intézmények állnak.- Az alacsony felvételi ponthatárok az idén is bizo­nyítják, hogy hazánkban a ta­nítók, tanárok - a pedagógus hivatás - társadalmi tekintélye a mélyponton van - mondta a helyettes államtitkári poszt vá­rományosa. - A társadalom, a kormány feladata, hogy a ne­velők anyagi megbecsülésében mielőbb érdemi változás kö­vetkezzék be. A tárcának első­sorban a pedagógusképzés színvonalának emelésében, rendszerének korszerűsítésé­ben vannak tennivalói. Figyelmet érdemlő tapaszta­latokkal járt a költségtérítéses képzés lehetősége. Az idén több mint nyolcezer helyet hirdettek meg, és csak negyed­részükre akadt megfelelő pá­lyázó. Szerény volt a jelentke­zők száma is.- Én úgy ítélem meg, hogy a magyar lakosság jelenlegi jö­vedelmi viszonyai nem enge­dik meg, hogy a felsőfokú kép­zésnek ezt a formáját tömeges méretűre növeljük - mondta Kiss Ádám. - Van jó néhány család, amelyik megengedheti magának a szemeszterenkénti több tízezer, esetenként a több százezer forint költségtérítést, de ez elenyésző kisebbség. Különösen az, ha figye­lembe vesszük: a tavaly felvet­tek közül sokan a szeptemberi tanévkezdésre már meg sem jelentek. A rekordot az idén a gödöllői egyetem nyíregyházi karának repülőmémöki szakja produkálta, ahol a költségtérí­tés fél évre 700 ezer forint. Ha megindul majd az igazi gazda­sági fejlődés, a diákok jelentős hányada tanulhat így, de addig aligha válik tömegessé ez a képzési forma. A tárca felsőoktatásért fele­lős leendő vezetője a jövő egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a magyar egyetemi, főiskolai oktatás nemzetközi­leg elismert színvonalának megőrzését és ha lehet, emelé­sét. Ezt nem kockáztathatja semmiféle erőltetett növeke­dés. Már kiépült és működik a Magyar Akkreditációs Bizott­ság, amely csak olyan újabb karok, szakok indításához já­rul hozzá, ahol megvannak az intellektuális feltételek a szín­vonalas képzéshez. Deregán Gábor Hamisíthatatlan útlevelek Tíz évre szólnak és négyezer forintba kerülnek Szeptember 1-jétől új út­levelet bocsát ki a Bel­ügyminisztérium. A kül­földi utazásokra jogosító dokumentum sokban ha­sonlít majd a jelenleg forgalomban lévőre, egy­valamiben azonban bizo­nyosan különbözik tőle. Hamisíthatatlan lesz. Budapest A Belügyminisztérium Adat- feldolgozó Hivatalának ille­tékes osztályán az útlevelek érvényességi idejét figye­lemmel kísérve arra számí­tottak a szakemberek, hogy az idén napi 25-30 ezer hosszabbítási kérelemmel árasztják el őket az állam­polgárok. Ezzel szemben - mint dr. Kapiller Péter főosztályve­zető elmondta - napi 11 ezernél több igénylés soha nem jött. Mostanában a na­ponkénti mennyiség 9-10 ezer körül mozog. De így is mintegy 1 millió 200 ezer meghosszabbított útlevelet adtak ki ebben az évben; a kérelem elbírálására 8-10 napnál többet általában nem kellett várni. Szeptember 1-jétől új út­levelek kerülnek forgalomba - jelentette be a főosztályve­zető. Ezzel együtt megszű­nik a régiek meghosszabbí­tása, a „beragasztásos rend­szer”, de az érvényes pasz- portok lejártukig forgalom­ban maradnak. Az új igazolvány mérete azonos lesz a mostanival, az adatokat, a fényképet és az aláírást tartalmazó oldalt azonban lézertechnikával rögzítik. Ezzel bealkonyul a hamisítóknak, nem lehet például a fényképeket ész­revehetetlenül kicserélni. Bővül az adatok sora az asszonyok leánykori nevé­vel. Ismét bevezetik a szol­gálati útlevelet. Változik a dokumentumok érvényességi ideje. A 18 éven felülieké 10 évig lesz hasz­nálható, a 18 éven aluliak kö­zül 4 éves korig kétévenként, a 4-18 éves közöttieknek öt­évenként kell új útlevelet vál­tani. A 18 éven aluliaknak és a 70 éven felülieknek 1000 forintos, a többieknek 4000 forintos illetékbélyeget kell kérelmükhöz csatolni. (koós) Erősebb civil kontroll Tagokat toboroz a Tébéke a járulékfizetők között Kultúránk követei New Yorkban nyílik a 16. magyar ház FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Hírek Védett férfiak A kormány módosította a védett szemé­lyek és a kijelölt létesítmé­nyek védelméről szóló 1996. évi rendeletet - közölte teg­nap az ORFK szóvivője. Tor- gyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter­rel kilencre bővült az állandó védelmet élvező személyek száma. Kisgazda igen Az FKGP or­szággyűlési képviselőcso­portjának elnöksége hétfőn jóváhagyta a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Magyar De­mokrata Fórum és a Függet­len Kisgazdapárt frakcióveze­tői által a múlt héten elkészí­tett együttműködési megál­lapodástervezetet - közölte Bánk Attila frakcióvezető. A dokumentum tartalmazza mindazokat a biztosítékokat, amelyek garantálják a zavar­talan parlamenti tevékenység feltételeit. Kevesebb energia Az év első felében 3,1 százalékkal kevesebb energiát használt fel az ország mint 1997 első hat hónapjában - derült ki az Energia Információs Ügynök­ség összefoglalójából. Az energiaigény csökkenése döntően a kedvező időjárás­nak tudható be. A fűtési idő­szakban az átlagos napi hő­mérséklet 6,64 Celsius-fok volt, ami 2,77 Celsius-fokkal magasabb az egy évvel ko­rábbinál. Magyarnóta-verseny Ti­zenkét amatőr énekes állt színpadra a másodszor meg­rendezett budapesti magyar nóta énekesversenyen. A győztes a szlovákiai Magyar Nándor lett. Haladék? Lupis József üz­letember, akit csalás, sik­kasztás és magánokirat-ha­misítás miatt ítéltek el 6 évre, joge.rős börtönbüntetésének elhalasztását kérte a Fővárosi Bíróságtól. Sándor Zsuzsa, a bíróság szóvivője elmondta: az elítélt, akinek július 21-én kellett volna megkezdenie börtönbüntetésének letölté­sét, legfeljebb három hónap haladékot kaphat. Festőtelepek Zalában Tegnap Zalaegerszegen megnyíltak a VII. Nemzet­közi Zalai Festőtelepek. A megyei művelődési és ifjú­sági központ és a vendéglátó önkormányzatok elsősorban határokon túli magyar fes­tőknek nyújtanak lehetőséget arra, hogy két hétig a zalai dombok között alkossanak. Az idén tizenháram település fogadja a külföldi művésze­ket. Az alapítók - a Társadalom- biztosítási Érdek-képvise­leti Egyesület életre hívói - tegnap tartották első ülé­süket Budapesten. A szer­vezet egyik szóvivője, Ke­mény László elmondta la­punknak, hogy a megszün­tetett tb-önkormányzatok helyett országos hálózat és gyűjtőszervezet kialakítá­sát tervezik.- Bejelentették, hogy civil kontrollt akarnak létrehozni a tb felett. Mit jelent ez a gya­korlatban?-Arra gondolunk, hogy a járulékfizetők valamilyen módon összeszerveződnek, és saját maguk ellenőrzik a társadalombiztosítás műkö­dését.- Hányán fizetünk ma járu­lékot Magyarországon?- Mintegy három és fél mil­lióan - magánszemélyek és munkaadók. S noha a két fél érdekei nem mindig egyez­nek, az közös kívánalom, hogy a befizetett összegeket jó célokra, az egészségügy ja­vítására használják fel.-Miként lehet ennyi járu­lékfizetőt egyetlen szervezetbe tömöríteni, s azt hatékonyan működtetni?- A Tébéke ennél még töb­bet vállal, hiszen az egész­ségbiztosítási és nyugdíjjáru­lékot fizetők mellett a nyugdí­jasokat is várjuk. Bízvást re­méljük, hogy ez az ország legnagyobb érdek-képviseleti szervezete lesz. Alulról fog építkezni, s azt tervezzük, hogy szeptemberben először azokat a volt önkormányzati képviselőket keressük meg a fővárosban és a megyékben, akik ismereteink szerint be­Kemény László lépnének az egyesületbe. Részvételükkel megtartjuk az alakuló ülést, megválasztjuk a tisztségviselőket és azokat a felelősöket, akik a további szervezést, a tagtoborzást végzik.- Az egyesület ellenőriz, vagy esetleg fel is kívánja vál­tani az egyszemélyes kor­mányzati felügyeletet?- Ezt addig nehéz meg­mondani, amíg az Alkot­mánybíróság nem dönt arról, hogy törvényes volt-e az ön- kormányzatok megszünte­tése, illetve amíg kiderül, mi lesz az önkormányzatiság jö­vője. Az mindenképpen alap­vető cél, hogy az egyesület kontroll alatt tartsa az érdek- egyeztetés helyett létrehozott egyszemélyes irányítást.-Ha visszaállítják az ön­kormányzatokat, az egyesület fölöslegesség válik?- Arra már aligha kerül sor; a megszűnt önkormányzatok számos bírált intézkedése, vagyongazdálkodása azt mu­tatja, hogy esetükben is szük­ség van efféle civil ellenőr­zésre, a nyilvánosság bevo­nására. Tisztában vagyunk azzal, hogy - bármilyen dön­tés születik is - nem lesz könnyű az egyesületnek csa­tát nyernie, hiszen a vezető kormánypárt egyik illetékese máris közölte, hogy nem akarnak velünk szóba állni. Ez logikusan1 következik ab­ból, hogy a kormány gyakor­latilag államosította a tb-t, hi­szen csak így szerezhette meg a pénzalapok fölötti el­lenőrzést. Szerencsére van­nak olyan törvények, ame­lyek a nyilvánosságot, a tár­sadalmi ellenőrzést kötele­zővé teszik.-A tb-t felügyelő államtit­kár köteles elszámolni a Számvevőszéknek. Nem elég ez?- Itt nem csak a pénzek ke­zeléséről van szó, hanem például olyan tartalmi dol­gokról is, hogy milyen irányba fejlesszék tovább az egészségügyet, hogyan ala­kuljon a gyógyszertámogatási rendszer. Ehhez pedig kevés a Számvevőszék. Nemcsak épületek - intézmények A Londonban tavasszal megnyílt intézettel együtt immár 15 magyar kulturális központ működik a világ­ban, és ősszel nyit a 16. - New Yorkban. Budapest Tegnap kezdődött meg a kül­földi magyar kulturális inté­zetek igazgatóinak hagyomá­nyos, háromnapos értekez­lete, és ebből az alkalomból vont mérleget Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Az új tárca vezetője be­számolt arról, hogy a tervek szerint halad a bécsi Colle­gium Hungaricum teljes át­építése. Az újjávarázsolt in­tézmény - több százmillió fo­rintos beruházás eredménye­ként - októberben nyitja meg kapuit. Már készülnek a ber­lini Collegium Hungaricum Nem indokolt, hogy egyet­len személy töltse be a Magyar Szocialista Párt elnöki és parlamenti frak­cióvezetői tisztségét - kö­zölte az MSZP szocialista platformja és baloldali tömörülése. Az MSZP szeptember elején tartandó VI. kongresszusa kapcsán megfogalmazott nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a pártelnöki és a frakcióveze­tői munkakör egyaránt teljes embert kíván. Az egyetlen személyhez kötődő hatalmi koncentráció ellentétes a de­mokratikus hatalom­gyakorlással. „Kovács László frakcióvezető népszerűsége alapján a pártelnöki feladatok ellátására is alkalmas lehet, újbóli felépítésére vonatkozó tervek. Az épület azon a ma­gyar tulajdonú telken kap he­lyet, ahol egykoron állt, a Humboldt Egyetem mellett. Az intézetek működését át­tekintve Hámori József kifej­tette: a külföldi magyar házak tudományos és kulturális központok és feladatuk ha­zánk értékeinek megismerte­tése, propagandája, s a kul­túra menedzselése is. Pokomi Zoltán oktatási miniszter a tárcák együttmű­ködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Martonyi Já­nos, a külügyi tárca vezetője hangoztatta, hogy a pozitív jövőkép kimunkálása és kellő önbizalommal való képvise­lete a kultúrdiplomaták fel­adata. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke arról beszélt, hogy a kis anyanyelvű kultúrák is meg­találhatják helyüket az egy­ségesülő Európában. így tehát el kell döntenie, hogy a két feladat közül me­lyikre érzi magát alkalma­sabbnak” - szögezi le a két platform közös álláspontja. Nagy Sándor szintén alkal­mas a pártelnöki vagy a frak­cióvezetői poszt ellátására, ezért elképzelhetőnek tartják Nagy Sándort mint pártelnö­köt és Kovács Lászlót mint frakcióvezetőt, illetve Nagy Sándort mint frakcióvezetőt és Kovács Lászlót mint pártelnököt. A két platform mielőbbi nemzedéki váltást tart szük­ségesnek, és támogatja Kiss Péter ügyvezető alelnökké je­lölését, nem vitatva Kósáné Kovács Magda eddigi áldoza­tos munkáját. A választmány élére Baja Ferencet javasolják. MSZP: választás előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents