Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-25 / 173. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 25., szombat Kaposvár A patakon innen és túl Az ott élők szerint Szentjakab a város „mostohagyereke” Szentjakab hivatalosan Kaposvár belterületéhez tartozik. Az ott élők azonban nem kaposváriaknak, hanem szentjakabiaknak vallják magukat. Szentjakab hagyományos határa a Ná- dasdy patak. Ezen innen és túl két világ fogadja az arra járót. A „cigánytelep”, ahogy hagyományosan nevezték — a Hold, Nap, Csillag, Hajnal, Dankó Pista utca környéke — és a város felőli rész, a magyarok. A városrészt inkább az előbbi kapcsán említik. Pedig a 3000- 3200 lakó közül mindössze 800-1000 a cigány. Az együttélés nem zökkenő- mentes, bár erről megoszlanak a vélemények. Annál több a súrlódás a cigányságon belül. Élnek itt beások — „teknyővájó”, román anyanyelvű nemzetség — .kolompárok — oláh cöl- lár abroszos cigányok — valamint rumungrók és lovának is. Egyik sem igazán él „jószomszédságban” a másikkal. — A kedvezőtlen folyamatok — mint általában a peremkerületeket — Szent- jakabot is elérték — mondta Hász Mihály, a városrész képviselője. — A rendszerváltás után itt megszűnt a házépítés, a cigánytelepen például 1988-ben épült az utolsó ház. Amikor dolgozniuk kellett, akkor azért a cigány családok is gyarapodtak, megéltek. Most a cigányokat fel sem veszik sehova. Néhány család eljutott odáig, hogy legalább a gyerekük tanuljon, ők egy kicsit ki is lógnak a sorból. A nehéz szociális helyzet nemcsak a cigányságra jellemző, hanem a városrész magyar lakóinak többségére is. Legtöbben egyik napról a másikra élnek. Szentjakab mára elöregedett, csak kevés fiatal jön vissza ide. A képviselő szerint a baj oka, hogy nem mindenki kap egyformán a „kalapból”. Szentjakab az infrastrukturális fejlesztésekből kimaradt: az egyedüli városrész például, ahol egy folyóméter csatorna nincs. A szeméttelep miatt megnőtt a forgalom — ez akár jó is lehetne. De nincsenek megfelelő járdák, utak. Egy nagyobb esőnél „elindul a hegy”. Es itt van a legtöbb földes út. Kellene még játszótér, női-férfi fodrász, egy nagyobb élelmiszerbolt. Évente csak egyszer kaszálnak, míg a város más területein tízszer is. — Azért van itt-ott egy kis eredmény is, de tény, hogy több is lehetett volna. Néhány útszakasz szilárd burkolatot kapott, de négy utca még visz- sza van. Van három nyilvános telefonfülkénk, a fészerlaki pusztára megépült a bejáróút, két új buszmegálló is készült. Hász Mihály Mert nem igaz, hogy az itt élőknek nincs igénye minderre. Lakossági ösz- szefogással épült ki a kábeltelevíziós hálózat és vezettük be a gázt. És változó érdeklődéssel bár, de tovább folytatjuk a Szentjakabi Nyári Esték programjait. Szinte önerőből, mert a 800 ezres költségvetésnek az idén a negyedét szavazta meg támogatásként a kulturális bizottság. (Jakab) Egykor központ, ma külváros Kaposszentjakab régebbi település, mint maga a megye- székhely, sőt egykor ez volt a terület központja. Az első feljegyzések 1061-ről szólnak, amikor a Kapos folyó melletti Szent Jakab-hegyen Atha nádor bencés monostort alapított. 1068-ban, a monostor felszentelésén részt vett Salamon király és Géza herceg. 1192- ben III. Béla oklevele Kapos szentjakabot már mint Kaposvár egyik határát említi. Kaposszentjakab 1950-ig volt önálló település, ekkor az elsők között csatolták a megye- székhelyhez. Ma Kaposvár belterületéhez tartozik, az ott élők mégis egyre inkább peremkerületnek érzik. Mai kaposvári oldalunk a szentjakabi városrész életéről, lakóiról szól. Külvárosi kívánságok Akik évek óta élnek Szentjakabon, nem költöznének el semmi pénzért. Az itt lakóktól kérdeztük, mégis min változtatnának? Horváth Zoltánná: — Szentjakab teljesen el van hanyagolva. Még járda sincs a Pécsi utca végén. A házakkal szemben, a közterületen levő árkot sem tisztítják, és mivel lejt a telkünk, az ösz- szes esővíz az udvarra zúdult. Télen is mindig itt kotorják le utoljára az utat. timber Gabriella: — Nincs itt még egy rendes buszváró sem. Esős időben bokáig állunk a sárban. Nyilvános telefonfülkére is szükség lenne az utca végére. A rendőröket szívesen látnánk többször is, de ne csak a környék fiataljait riogassák. Miért Szentjakab a város mostohagyereke? Kapitány Zoltán: — Sokan ide, a város szélére hordják a szemetet. Az erdők lassan szeméttelephez kezdenek hasonlítani. Ha valaki meg akar szabadulni a kutyájától, biztos, hogy a környéken rakja ki. Bartos Róbert: — Kéthetente programokat szerveznek a romokhoz. Azt a pénzt, amit ebbe ölnek, másra is lehetne fordítani, hiszen nem vonz akkora tömeget ide. Nem lenne rossz, ha kissé fiatalosabb, lendületesebb programok is lennének, például jó lenne havonta egy-egy szabadtéri diszkó. Horváth Attila: — Szeretnénk olyan sík területet, ahol rendesen lehetne focizni, mert a mostanin magától gurul a labda. Nem kellene nekünk nagy, betonozott sportpálya, csak olyan hely, ahol akadálytalanul sportolhatunk. Kovács Ferencné: — Lassan elviselhetetlen az a bűz, ami a cukorgyári zagykazettákból évek óta árad. Nem tudom, meddig kell még elviselnünk. Andrics Lívia Torzó az apátságnál A megyeszékhely legjelentősebb középkori műemléke a Kaposszent- jakabl Bencés Apátság. Negyedszázada fogadja a turistákat. Ezt szolgálta a kilencvenes évek elején megkezdett építkezés Is. A terv két, tájba simuló épületet vázolt fel. A 14 szobás panzió és a tanácsterem csak álom maradt. A másik — a vizesblokk és az étterem — elkészült, de ez sem tölthette be szerepét: a pénz elfogyott, az épületet cserép helyett kátránypapír fedi, beázik, az ablakok hiányoznak. A turista először ezzel az atomkori torzóval találkozik, s csak ezt megkerülve jut a kilenc- száz éves apátsághoz. Nem csoda, ha felmerül benne a kaján gondolat, hogy a régi mintha jobb állapotban lenne... — Az építkezés kezdeményezője és elő- relendítője a Móricz művelődési ház — mondta Fábián Éva, a városi főépítészi iroda munkatársa. — Az ötlet dicsérendő, de a befejezéshez szükséges pénz nem volt meg. Tavaly ehhez mintegy 40 millió forint kellett volna. Sok a tennivaló a romegyüttesnél is: karban kellene tartani és konzerválni a középkori falmaradványokat. A tulajdonviszonyok eléggé érdekesek — mondta Sárái Péter, a kaposvári ön- kormányzat vagyongazdálkodási igazgatója. A romok állami tulajdonban vannak, a fogadóépület viszont az önkormányzaté. Ez volt a gátja eddig a pályázati lehetőségek kihasználásának, mert pályázni csak a saját tulajdonnal lehet. De az állam nem költött túl sokat e tulajdonára. A képviselőtestület három évvel ezelőtt egyszer már tárgyalta az apátság vagyonátadásáról szóló előterjesztést, akkor azzal a feltétellel vette volna át Kaposvár a 15 ezer négyzetméternyi műemléki ingatlant, ha a műemlékvédelmi hivatal 20 millió forinttal támogatja. Mivel onnan elutasító válasz érkezett, így csak a használati jog maradt meg. A művelődési ház mindössze 250 ezer forintot kapott a hivataltól tavalyelőtt. — A vagyonátadás teremtené meg az esélyét annak, hogy valamilyen pénzhez juthassunk — mondta Sárdi Péter. — A testület a tulajdonátvételt meg is szavazta. Tárgyaltam is egy angol társasággal, amely profitérdekeltség nélküli beruházáshoz szeretne kapcsolódni. Az apátság felújítási terveit és a költségvetést októberre készíti el egy kaposvári építésziroda. Csak ezután használhatja ki az önkormányzat a pályázati leheA romok konzerválására Is pénz kellene fotó: török tőségeket. Ám a pályázatok 30-50 százalék saját erőt kívánnak. Egy negyvenmilliós költségvetéshez 15-20 millió elkülönített forinttal kellene rendelkeznie a városnak. lzményi Éva A VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK 433-882: - A szentjakabi temetőről elfeledkeztek az idén. Még nem volt lekaszálva és a szemetet sem szállították el. Keszler Ferenc, a Somogy Temetkezési Kft szolgáltatásvezetője: — Idén már lekaszáltuk, a jövő héten ismét kaszáljuk a füvet a szentjakabi temetőben. A következő hét közepéig pedig a szemetet is elszállítjuk. 430-428: — Miért mindig csak 3-4 ember dönti el a kábeltévé havi díjának emelését? Miért utólag értesülünk az emelésről? Kik választották meg azokat, akik az emelésről döntenek? Hász Mihály, a városrész képviselője: — Aki kábeltévét akart nézni, szerződést kötött az építő közösséggel. Ennek a szerződésnek a 4. pontja többek között azt is tartalmazza, hogy „a jogosultság korlátozása nélkül az érintett városrész utcáiból képviselőket választanak, akik helyettük és nevükben is jogosultak eljárni”. Egy másik pont pedig meghatározza az intéző bizottsági tagok, a vezetőség névsorát. 430-426: — Május 8-án a Pécsi utcai árvíz után több család nevében levelet írtam a polgármester úrnak, melyben kártérítést kértünk, illetve több problémát jeleztünk. Tudomásom szerint kártérítést csak a mi családunk kapott, pedig több család is igényelte. Kihez fordulhatnának ez ügyben? Hász Mihály, a városrész képviselője: — Engem kell megkeresniük és én hivatalos úton továbbítom a kéréseiket a pol- gáfmesteri hivatalba. Moziműsorok SZIVÁRVÁNY: Szombat 25: 5, 7, 9: ÉLETRE HALÁLRA (am.) Sony digital. Vasárnap 26: 5, 7: ÉLETRE HALÁLRA (am.) Sony digital. VÁSÁRTÉRI AUTÓS: Szombat 25: 21.45 DEEP IMPACT. Vasárnap 26: 21.45 TITANIC (am.): Kérdezzen: •R 316-165 Ezen a kaposvári telefonszámon a szerkesztőségünk jelentkezik. Ha kérdése van Kaposvár bármely vezetőjéhez, polgárához, azt mi továbbítjuk, a választ pedig lapunkban közöljük. Hívásaikat üzenetrögzítő fogadja. Kérjük, hogy a kérdés előtt mondják rá nevüket, címüket, telefonszámukat. fiatalabb résztvevő 8, a legidősebb pedig 25 éves volt. Ha egyszer összecsődül a banda nincs menekvés. — Igaz, hogy feltaláljuk magunkat, de nem lenne rossz egy klub — tette hozzá Lőrincz Péter. — Egy hely, ahol együtt lehetünk. Viharok után nyugalom — Hát gyüjjenek bejjebb — mondja a roma fiatalasszony, kezében göndör hajú kislányával. Az alig 15 négyzetméteren két ágy és egy járóka. Rend és tisztaság. A 21 éves Frigur Jolán édesanyjával és lányával él itt albérletben. — Szerelemgyerek ez — mutat a 9 hónapos Diánára. — Nem kell nekem több. Csak nyűg. Szenvedek ezzel is éppen eleget. Nem elég, hogy asztmás, még a foga is most női. Mindegyikre az a drága gyógyszer és segítséget sehol sem kapok. Csak a gyes van meg a családi pótlék. Örülök, ha ezt az egyet föl tudom majd nevelni. Meséli: ezelőtt a nagybátyjá- éknál laktak, nyolcán egy lakásban. Ott csak a veszekedés, kiabálás volt, itt minden sokkal nyugodtabb. Jobb itt nekik, azt mondják. A szomszédokkal is jól kijönnek. — Mi nem lopunk, mi nem . vagyunk olyanok. Még azt is mondták, ha gond van, ők majd segítenek. Andrics Lívia - Ágoston Anita Városszéli életképek Temesvárról Szentjakabra Három hónapja települt át Temesvárról Jankó Ibolya lányával és vejével. Minden hidat felégettek maguk után, és nem vágynak vissza. — Én már 1965-ben szerettem volna áttelepülni. Tizennyolc évesen volt egy székes- fehérvári udvarlóm. Az áttele- pülés nem sikerült, ő megnősült, én férjhez mentem, majd elváltam — meséli Jankó Ibolya. Lánya és veje egy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Magyarországra költöznek, itt szeretnék majd születendő gyerekeiket felnevelni. — Németországban élő hú- gomék javasolták, hogy ide költözzünk. Ők már többször jártak itt. Kaposvár nagyon hasonlít a régi Temesvárra. A lányom talán nem is emlékszik azokra az időkre. Kaposvár nyugatias, civilizált, csendes. Főleg a sétálóutca tetszik. A szentjakabi házba első pillanatra beleszerettek, a környék is tetszett nekik. A szomszédok rögtön befogadták őket. Csak az a furcsa — mondják — hogy itt mindenki komolyan veszi a munkáját és saját magának kell megharcolnia érte. Jankó Ibolya szeretne minél több emberrel megismerkedni a környéken, hogy igazán otthon érezze magát. Jól érzik magukat akár az erdő szélén Is. A lényeg: a közösség Ha összecsődül a banda A szentjakabi fiataloknak nincs szükségük Kaposvárra, hogy szórakozzanak. Jól érzik magukat akár az erdő szélén is. A lényeg: a közösség. Egyhangú nemmel válaszolnak arra a kérdésre, beköl- töznének-e a városba. Szerintük a városban nem lehet semmit sem csinálni, csak a pénzt költeni. — Falun éltem kiskoromban — mondja Bíró Péter — amíg a szüleim dolgoznak öntözök és esetleg néha kapálok a kertFOTÓ: TÖRÖK ben, hogy nekik kevesebb dolguk legyen. Nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen fiatal, aki erre vállalkozik. — Soha nincs üresjárat, itt mindig van tennivaló — helyesel Kapitány Zoltán. Leginkább késő délután és este csinálunk közös programokat. — Szalonnát sütünk, éjszakai túrát rendezünk - veszi át a szót Horváth Attila. — Olykor hajnalig is beszélgetünk. Egymás szavába vágva mesélik a jobbnál jobb történeteket. Például a legutolsó közös, emlékezetessé vált bulit. A leg4
