Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-25 / 173. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 25., szombat Megyei körkép 3 ________________VÉLEMÉNYÜNK ________________ K isfröccsről is igazolványt... Az idősebb férfi igencsak elcsodálkozott, amikor a dél­ceg fiatalember megállt mellette és faggatózni kezdett. Kinek a telkét kaszálja, mióta, mennyiért, és hogy van-e erről igazolványa. Ötven éve ezt csinálta már, de ilye­neket még senki nem kérdezett tőle. Pláne hogy igazol­vány... Becsülettel megmondta, kap néhány százast, meg egy-két fröccsöt. De ezekről semmiféle igazolása nincs. Amikor azt mondták, hogy feketén dolgozik, csodál­kozva annyit jegyzett meg: persze, fiam, egész nap a szabad ég alatt vagyok, a tűző napon... De azt már ki­kérte magának, hogy egyszerűen csak „alkalmi munka- vállalónak” nevezték. Az alkalmi munkavállalói igazolvány bevezetését már egy éve is sokan kétkedve és értetlenül fogadták. Mos­tanra nyugodtan ki lehet jelenteni: csődöt mondott a kezdeményezés. Somogybán egy év alatt alig pár szá­zan éltek ezzel a lehetőséggel. Pedig a szándék jó volt: törvényessé tenni az alkalmi munkavállalást, csökken­teni a feketemunkát. Csakhogy a törvény a magánsze­mélyekre vonatkozik. Vagyis azokra, akik néhány száz forintért megkapáltatják a kertjüket, lekaszáltatják a fü­vet. Ezért pedig — ez az elmúlt egy év alatt kiderült — senki sem fog hanyatt-homlok igazolványért meg köz­teherjegyért rohanni. És valljuk be: ha ez jelentené a fe­ketemunkát, minden ellenőr újralapozgathatná a pálya- választási tanácsadót. S ha már az ellenőröknél tartunk: lesz dolguk bőven. Mert hogy olyan törvényt, olyan kötelezettséget érde­mes bevezetni, amit ellenőrizni is lehet. Szó mi szó, nem irigylem az ellenőröket. A feketemunka elleni el­szánt harcosokként, nyáron, mondjuk a Balaton-parton, rekkenő hőségben végigkérdezni mindenkit, aki éppen füvet nyír, hogy a sajátját nyírja-e, mióta és mennyiért... Jakab Edit HÍREK Belefulladt a halastóba Horgászni indult barátjával tegnap a kéthelyi halastóhoz egy 12 éves kisfiú. A horog beleakadt a szemközti növényzetbe. A gyerek ezt akarta kiakasztani és a vízbe ugrott, ám a tó közepén elmerült. A marcali tűzoltók és a rendőrök is a helyszínre mentek, lés a keszthelyi különleges vízimentőket is riasztották, akik ráakadtak ugyan a fiúra, de sikertelen volt a több mint félórás újraélesztés... Katolikus fiatalok tábora A kaposvári egyházmegye fiatalja­inak részvételével rendeztek tábort a Zala megyei Újudvaron. Ezen a héten a középiskolások és a főiskolások voltak a táborla­kók, ezután pedig az általános iskola felső tagozatosai töltenek el egy hetet. Szőlősgyörökön ebben az évben is folytatódik a kaposvári Szent Imre templom hittanos gyerekeinek a tábora. Ma reggel huszonöt diák kelt útra, és tanárok-hitoktatók fel­ügyeletével a helyi plébánián vernek tanyát. Programjukat ki­rándulások és különböző kézműves foglalkozások színesítik. Támadnak a szúnyogok A rekordokat döntögető időjárás, a hosszas esőzést követő kánikula megzavarta a balatoni szú­nyogirtás menetrendjét. A szúnyogok biológiai óráját viszont nem. Este 9 óra és 11 óra között támadnak. Éppen akkor, amikor a vendégek a kerthelyiségek hűvösét keresik. A ven­déglősök okkal panaszkodnak, hogy idén sem javult a hely­zet, elűzik a turistákat a szúnyogok. Balatonberény és Bala- tonszentgyörgy környékén tarthatatlan állapotok uralkodnak. Zenészek Balatonföldváron A balatonföldvári Ránki György Zeneiskola tíznapos zenei táborában az intézmény hatvan diákja vesz részt augusztus elsejétől. A zeneiskola ta­nulói azonban nem csak a táborban, hanem az egész nyári szezonban aktívan tevékenykednek. A földvári Jubileumi parkban minden szerdán este 8 órától hallgathatják a növen­dékeket az érdeklődők. Erkölcsi értékek és paprikás krumpli Wootsch Péter politikai államtitkár a diákok gyűrűjében fotó: kovács tibor Paprikás krumplit ebédelt tegnap Vótapusztán az Evangéliumi Pünkösdi Kö­zösség Élő víz táborában Wootsch Péter, a Minisz­terelnöki Hivatal ifjúsági és sportügyekért felelős politikai államtitkára. VÓTAPUSZTA- Az iskolával együttmű­ködve, és a civil társadalom­ban is a nevelési, pedagógiai eszközöket erősítve szeret­nénk fellépni a gyermek- és ifjúkori bűnözőkkel szemben- felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Wootsch Péter ál­lamtitkár. - Olyan programo­kat indítunk, amelyek segítik a vótapusztaihoz hasonló tá­borokat is. Ehhez persze a he­lyi közösségek ereje is kell. Wootsch Péter politikai ál­lamtitkár elmondta: az elmúlt évek oktatási rendszere mel­lőzte az erkölcsi nevelést. Po­komi Zoltán oktatási minisz­ter is utalt erre egyik interjú­jában. Arról beszélt: szeretné, hogy az erkölcsi nevelés meg­jelenjen az iskolában is. Az­zal vádolták: a valláserkölcsöt vagy valamiféle ideológiát akar visszacsempészni. Sze­rintem nem ideológiáról, ha­nem egyetemes értékekről beszélünk, amelyeket nem fe­lejthetünk el, főleg a XXL század küszöbén.- Az államnak az is feladata - mondta -, hogy olyan rá­szoruló családokat támogas­son, amelyek semmilyen módon nem tudnak eljutni nyári táborokba. A nyár vége, az ősz annak jegyében zajlik, hogy a jövő évi nyári támoga­tások körét meghatározzuk, s eljuttassuk a rászorulóknak. Az államtitkár részt vett a vótapusztai táborzáró ünne­pen, sorra látogatta a sátra­kat, faházakat, szervezőkkel és gyerekekkel beszélgetett. Ezután - ebédidő lévén - be­állt a sorba és tálcán vitte az asztalhoz a forró paprikás­krumplit. Mint mondta: gye­rekkorában nemigen járt tá­borba; a nyarakat édesapjá­nál, Kolozsváron töltötte, jól emlékszik azonban az építő­táborok hangulatára. Balogh Sándor, az Élő víz tábor vezetőjétől megtudtuk: a nyáron 750 gyerek és fel­nőtt jön el Vótapusztára, köz­tük sok hátrányos helyzetű gyerek is. Az „életre nevel­jünk” jelszó jegyében szerve­ződnek a programok. Az idén a biztonságos közlekedés a fő téma. (Lőrincz) Döcögős a gabonaátvétel Barcs: Csapdában a gazdák Eddig egyetlen termelő sem hozta el a gabonáját a Dél-Du­nántúli Gabonaipari Rt barcsi telepére, pedig a telep készen áll a garantált árú átvételre. Mikié Vilmos, az rt. főosztály- vezetője a térségből kevés be­szállítóra számít. — Ezen a te­rületen kevés a fuzárium men­tes gabona, a társaságunk pe­dig csak ilyet vehet át. Szabó Gyula darányi gazda­jegyző is csak kevés termelő­ről tud, aki fölkínálta volna a gabonáját. — Mire az állami felvásárlás híre megérkezett, a többség már leszerződött máshová — mondja. — Leg­többjük szerződésében au­gusztus vége szerepel határ­időként, addig kényszertáro­lókban, pajtákban tartják a búzát... A határidők miatt csapdá­ban vannak a gazdálkodók. A kérdés az, hogy odaadják-e most az állam által kijelölt fel­vásárlónak, vagy kivárják a szerződésben foglalt határ­időt. Előfordulhat, hogy két szék között a pad alá esnek; a felvásárló minőségi kifogással él, a garantált áras felvásárlás­ról pedig lemaradnak. A több­ség azonban vállalja a rizikót a több pénzért. Kálmán István csokonyavi- sontai termelő 20 holdon gaz­dálkodik. — A környéken sen­kiről sem hallottam, aki a ga­rantált áras felvásárlásra fel­ajánlotta volna a gabonáját. Szerintem azért, mert keveslik azt a pénzt, amit az állam kí­nál a gabonáért. Ebben a tér­ségben előnyösebb szerződé­seket is lehet ott kötni. Marcali: Fél a telepvezető Marcaliban szerdán vettek át először búzát a Concordia Rt telepén. Két kisebb szállít­mány érkezett és azóta sincs tolongás. A 40 ezer tonnás kapacitású marcali tároló­helyre közel 20 ezer tonna búzát diszpozícionáltak, amelynek, a telep vezetőjé­nek becslése szerint, egy- harmada érkezik majd be. A marcali környéki gabona mi­nősége egyébként vegyes. Ét­kezési célokra csak keveset raktároztak eddig, a legtöbb az euro búzából kerül a han­gárokba és takarmány ga­bona is bőséggel akad. Herc- zeg László, aki Sávolyról szál­lította be a búzáját a marcali átvevőhelyre, a learatott mennyiséggel elégedett, az ár­ral és a minőséggel nem. — 24 tonna gabonám ter­mett, amiből 12 tonnát adtam raktárba — mondta Herczeg László. — A másik felét a bala­tonszentgyörgyi szövetkezet­nek adtam el. Azt hogy meny­nyiért egyelőre nem tudom. Az állam által adott ár csak a semminél több. A termelés költségeit talán fedezi. Plótár István is elkeseredett: — 58 tonna búzám termett és ettől nagytermelőnek számí­tok — mondta elkeseredve. — Ez azt jelenti, hogy garantált áron csak a malmi minőséget tudtam volna értékesíteni. A búza nagy része, pedig nem malmi minőség, így a termé­sem kétharmadát kénytelen leszek kereskedőknek eladni, alig 1000 forintért. Feljebb kel­lett volna meghúzni a határt, akkor a takarmányminőségű gabonámért is több pénzt kap­tam volna, mint így az euroért, amit be sem vesznek. A Concordia telepén tegnap sem volt zsúfoltság , feszült­ség azonban annál nagyobb. A telep vezetője a kapuban inge­rülten közölte velünk, hogy bebocsátásunkhoz vezérigaz­gatói engedély kellene, amivel nem rendelkezünk és azt is hozzá tette, hogy a rt 30 telep­vezetője közül az utóbbi na­pokban 15 — nek kötöttek úti­laput a talpára. Érthető tehát, ha mereven elzárkózik, mivel fél. A Concordiával szemközt lévő raktárba beengedtek bennünket. A Marcali Termel és Szolgáltató Szövetkezet raktárába, ahol szintén szíve­sen látják a kis és nagyterme­lőket egyaránt, a 10 ezer ton­nás kapacitás felét kívánják búzával feltölteni, amiből több mint 2000 tonna a szövetkezet saját termése. Varga László, a szövetkezet elnöke elfnondta: véleménye szerint ebben az évben biztosan ráfizetnek a termelők. Siófok: Nem zúdul a szem Mintegy hétszáz tonna gabo­nát szállítottak be a Concor­dia Közraktár Kereskedelmi Rt telepére a termelők tegna­pig. Összesen tizenötezer tonnányira számítanak. — Központi nyilvántartás alapján háromszáznyolcvan kistermelő beszállítót várunk — mondta Világ Ildikó vezető. Eddig sokkal kevesebben ér­keztek terményeikkel, mint vártam. Valószínű, hogy a nagy meleg felgyorsítja az ara­tást és tömegesen jelentkez­nek rövid időn belül a gazdák. Horváth Géza Balatonsza- badiból szállította be a telepre hatvan mázsa malmi és ötven mázsa takarmánybúzáját. El­mondta: nincs megelégedve a felvásárlási árral, de a meg­termelt gabonát nem tudta máshol értékesíteni. — A ráfordításunk sem jön vissza ilyen felvásárlási ár mel­lett — állította. — Amikor ko­rábban itt jártam, közel álltam az infarktushoz; azt mondták, nem veszik át a gabonám. A minősége miatt. Úgy érzem: minket nem támogat senki a jóistenen kívül. Azért bízom a kormányban. Készítették: Czene, Fábos, NagyL., Ondrejovics Életet menthetnek a percek Negyed órán belül kellene kiérniük a mentőknek - az európai előírások sze­rint - minden beteghez, sürgősségi hívás esetén. Betartható-e az a szabály a megye minden telepü­lése esetében. — Heveny életveszély, ájulás vagy a hasonló sürgős estek­ben valóban legfeljebb ti­zenöt perces kiérkezési idő az európai norma — mondta dr. Szerémy György megyei mentőfőorvos. — Kilomét ej renként egy perces menetidőt számolva reális ez a követel­mény. Tizenöt kilométeres kör­zetben minden település környékén van háziorvos. Ha tehát a mentő nem is érne ki a beteghez, orvosi ellátás nél­kül elvileg senki nem marad. Vannak azonban települések, amelyek nehezebben érhe­tőek el. A Balaton-parton leg­gyorsabb a mentőszolgálat, Nagyatádon és Csurgón is ti­zenöt kilométeren belül van mentőállomás. A megyében azonban csak tizenegy men­tőállomás van. A kaposvári központ elhelyezkedése föld­rajzilag sem a legszerencsé­sebb, viszonylag a megye szé­lén található. A kiérkezési időt ráadásul nemcsak a tá­volság, hanem más tényezők például az útviszonyok, a forgalmi helyzet is meghosz- szabbíthatják. Legrosszabb a helyzet Kadarkút, Böhönye, Igái, és Gamás környékén. Ha ezekről a településekről ér­kezik a hívás, nem tudjuk ga­rantálni, hogy negyed órán belül odaérünk. Ez a környék a kaposvári mentőszolgálat­hoz tartozó terület legtávo­labbi része. Az ott lakók sze­rencséjére nem kell azonban mindig Kaposvárról indítani a mentőt. A vidéken járó kocsi­kat riaszthatjuk, ha ezekről a településekről érkezik a se­gélykérés. Nem lehet tehát előre megszervezni a mun­kát. A ránk váró feladatok alig huszonöt százalékát ismerjük csak előző nap. Reggel 7 óra és délután három óra között jön be a segélykérések 70 százaléka, a délután három és este hét között pedig a 15 százalék. Ilyenkor negyven­egy kocsink áll készenlétben. Éjjel csökkentett létszámmal kell dolgoznunk, csak tizen­négy kocsink van szolgálat­ban. Erre az időpontra jut az esetek további tizenöt száza­léka. Évszakonként is változó, hogy hányszor kell vonul­nunk. Nyáron például a Bala- ton-partról tízszer annyi ri­asztás érkezik, mint egyéb­ként. E nagy leterheltség el­lenére több mint négy éve, nem volt a somogyi mentő szolgálatnál fejlesztés. Még a legújabb mentőkocsik is átlag 370 ezer kilométert futottak már. Most ígéretet kaptunk, hogy az egészségügyi fejlesz­tések sorában mindenképpen javítanak a mi helyzetünkön is. (Virághalmy) Önállóságot akar az üdülőfalu A csokonyavisontai kép­viselő-testület mellette van, ennek ellenére máig nem alakult meg a tele­pülésrészi önkormányzat az üdülőfaluban. CSOKONYAVISONTA A megegyezés azon bukott el, hogy üdülőtulajdonosok képviselői az önkormányzat szervezeti és működési sza­bályzatának módosítását szerették volna elérni. Azt akarták, hogy az üdülőfalu révén befolyó önkromány- zati jövedelmekről a részön­kormányzat rendelkezzen. Ha ez sikerül, a kurtaxából és egyéb adóbevételekből többmilliós összeg felett rendelkezhetnének. Ebben azonban már nem volt part­ner a helyi képviselőtestület. Mint mondták: véleménye­zési jogot szívesen adnának, de a törvény alól nem keres­nek kibúvót. Erre a hónapra tervezték azt a lakossági fórumot, amelynek a részönkor­mányzat létrehozása lett volna a témája. Megegyezés híján azonban a fórum is elmarad. A felek egyvalami­ben azért megállapodtak. A jelenlegi képviselőtestület már ne foglalkozzon többet ezzel a kérdéssel. N. L. i

Next

/
Thumbnails
Contents