Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 24., péntek Somogyi tájak 7 Kapósak a régi házak Megadóztatnák a külföldieket Tíz német család vásárolt házat Rinyaújlakon, s egy­re jönnek eladó házak iránt érdeklődő külföldiek. Nép­szerű lett a kis falu a ter­málfürdő közelsége miatt. RlNYAÚJLAK A német betelepülőknek nem örül egyértelműen az önkor­mányzat. Az igaz, hogy a megvásárolt házat rendbe te­szik, költenek rá, s így javítják a faluképet, egy sor hátránya is származik azonban a falunak a külföldiek miatt. — Nem fizetnek adót, nem jár utánuk kvóta; a gyerekeik nem ide járnak iskolába és óvodába — mondta dPeti Sán­dor polgármester. — Itt élnek tavasszal és nyáron, de nem kapunk utánuk egy vasat sem. Holott épp ők lennének jósze­rével az egyetlen tehetősebb réteg a faluban, egyedül rájuk támaszkodhatnánk. Most ke­ressük a módját, hogy az itt élő külföldieket bevonjuk a falu életébe, s ne csak az előnyök­ből, hanem a terhekből is vál­laljanak egy keveset. A polgáírmester elmondta: olvasta a Somogyi Hírlapban, hogy Buzsákon megadóztatják a külföldieket. Valami effélén gondolkodnak Újlakon is, bár a módját még nem találta meg a képviselő-testület. N. L. HÍREK Parlagfüvet szedett több mint harminc óvodás Parlagfü­vet gyűjtöttek két barcsi óvoda gyermekei. Több mint harminc apróság ritkította a Széchényi Ferenc gimnázium és a bölcsőde környékén ezt a növényt. Ha a parlagfű-írtó akciójukhoz sikerül a megyei ÁNTSZ támogatását is elnyerniük, a pénzt egy súlyo­san beteg barcsi óvodásnak a gyógykezelésére adják. Klubot alakítottak a barcsi kismamáknak Klubot szervez­tek Barcson a kismamáknak a városi rendelőintézetben. A védő­nők indította klub fővédnöke dr. Sári Katalin, a helyi tisztifőor­vos és dr. Solti Pál, a rendelőintézet igazgató főorvosa. Az apás szülésről, a rooming-in rendszerről dr. Trischler Vilmos szülész­nőgyógyász főorvos tartott előadást, a következő — hétfői — elő­adás pedig a szenvedélybetegségekről és ezek hatásairól szól. Rendbe teszik a járdákat két kilométer hosszan Kétkilo- méteres járdaszakasz felújítását kezdték él Csokonyavisontán. A munkát helybeli és barcsi vállalkozók végzik, s mintegy öt­millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Négy útszakaszon terveztek felújítást, s ezt szeretnék őszre befejezni. Tésztaüzem új géppel Gép­pel csomagolják már a száraz- tésztát Homokszentgyörgyön, s nemrég az épületet is felújí­tották. Naponta több mint 700 kilónyi száraztészta készül a község messze földön híres kisüzemben; a Mazáné tésztá­ját zalai, baranyai és termé­szetesen somogyi piacra szál­lítják. Levestésztáik a legkere­settebbek, különösen a cér­nametélt - ez teszi ki az üzem termelésének ötven százalé­kát. Tizenkét helybeli asz- szonyt foglalkoztatnak itt. Az új csomagológép beállításával gyorsabb lett a munka, s már az épület bővítése is szüksé­gessé Vált. FOTÓ: PÖLÖSKEINÉ Művész-író könyvbemutatója Csurgón Megjelent Csurgói Máté Lajos grafikus Mezítláb a földön című novelláskötete, s ezt először szülővárosában mutatja be. Elbeszéléseinek nagyobb ré­sze csurgói ihletettségű; vasárnap este a közösségi házban diák­társaival, barátaival kívánja megosztani a felidézett emlékeket. Öt és fél millió forint az óvodára Porrog 5,5 millió forintot nyert az óvoda korszerűsítésére. Sürgető feladatot jelentett az intézmény rendbe tétele, hiszen már rég elavult a fűtésrendsze­re, s korszerűsítésre szorul a konyhája is. Az ÁNTSZ is sürgette, a porrogiak is elismerték: jogosak a tisztiorvosi észrevételek. Mesével nyert egyetem Becsületből ment el csak az első versenyre Schnider Marianna: Már készülök az új diákéletre fotó: pölöskei tiborné Nyugodtan elfelejthette a magyar felvételit a végzős gimnazista. Schnider Mari­anna az országos középis­kolai tanulmányi verseny döntőjén nyelvtanból a ti­zedik lett, így magyarból nem kellett felvételi vizs­gát tennie az egyetemen. CSOKONYAVISONTA A csokonyavisontai leány az ELTE jogi karára jelentke­zett, pontszámai alapján si­kerrel. A barcsi Széchényi Ferenc gimnáziumban érett­ségizett az idén, kitűnően. A magyartanára Kozár Zsuzsa volt. — Elsőben csak azért mentünk nyelvtanverseny­re, hogy megmentsük az osztály becsületét. Ma is csak olyan szinten érdekel a nyelvtan, hogy ismerete, a nyelv hibátlan használata hozzátartozik a műveltség­hez - mondja Schnider Ma­rianna. — Bár a versenyfela­dat, a modern mese nyelve­zete érdekes volt. A verseny neki már törté­nelem. A jelen: a nyár és a szünidő. Most ért haza a nya­ralásból, de már újból útra készül. — A nyár a nyaralásé — nevet. — Van mit kipi­henni, rázós volt ez az utóbbi egy-két hónap. Kicsit későn kezdtem a felvételire a felké­szülést, úgyhogy nagy volt a hajtás a végén... A hajtás nem volt hiába, szeptemberben már Pesten tanul. — Én vagyok a legki­sebb a családban, ezért az el­válás nehezebb lesz a szüle­imnek, mint a két bátyámnál volt. Utánam üres marad a ház — mondta. — Már készü­lök az új helyzetre. Megfo­gadtam: rengeteget járok majd színházba, vízilabda- és a kézilabdameccsekre. Elmondta azt is: a búcsú­zás a falujától végleges, hi­szen végzett jogászként na­gyon kevés esélyt lát arra, hogy ide visszajöjjön. A szoba közepén zongora. Marianna nyolc évig zongo­rázott, szép eredménnyel. — Megyei különdíjat kaptam többször, de egyre kevesebb időm maradt a zenére. So­káig gondolkodtam rajta, hogy zenei pályára menjek-e, aztán inkább visszatáncol­tam. Féltem ilyen korán elkö­telezni magam. Nagy László Új autóbusz két falunak Kétmillió 700 ezer forintot nyert a komiósdi és péter- hidai önkormányzat új falu- gondnoki busz vásárlására. Komlósd, PÉTERHIDA Közösen pályázott a két falu, és sikere volt. Az eddig hasz­nált járművet is el tudja adni másfél millióért, így az új buszra szinte semmit sem kell a magunk kasszájából fordí­tani — mondta Ratalics Frigyes péterhidai alpolgármester. Közösen tartja fenn a szol­gálatot a két falu. Sokba sze­rencsére nem kerül nekik, hi­szen az 1,1 millió forintos költségvetéséhez 900 ezer fo­rintot kapnak a népjóléti mi­nisztériumtól. így a szolgálat fenntartása évente mindössze 100-100 ezer forintjába kerül a községeknek. Ugyanakkor áldás a két falunak a gond­noki szolgálat, hiszen ez szál­lítja iskolába a gyerekeket, orvoshoz a betegeket, az idő­seknek az ebédet. N. L. Vendégváró szulokiak A vendégvárásban nincs hiba, de ez egyelőre kevés a jó szezonkezdethez. A fürdőben csak átlagos a forgalom, és a kempingben sem tülekednek a csöndre, nyugalomra vágyó turisták. Szülök Népszerű a község híres ter­málfürdője, töretlenül. Ha most kevés is a külföldi, de a helyiek és környékbeliek an­nál inkább dicsérik. — A szük­séges karbantartást, a korsze­rűsítést és tereprendezést ide­jében befejezték. A fürdő csi­nosítását az ott dolgozók és a falu közhasznú munkásai vé­gezték el. Kabinokat bővítet­tünk az idei szezonra, parkosí­tottunk, virágokat ültettünk. Játszótér épült; ezzel a kisgye­rekes családokat céloztuk meg — sorolta Wirth József pol­gármester. — A hobbi-tó kör­nyékét is rendbe tettük; azzal a céllal, hogy egésznapos idő­töltést nyújtson az idelátoga­tóknak. Látnivalót is bőven kí­nál a németajkú település. Er­dei kocsikázás, lovagoltatás, bálok várják a Szulokba ér­kező vendéget, s érdemes megnézni a XVIII. századi templomot és az egyre telje­sebb gyűjteményű tájházat is. Már csak a turisták hiá­nyoznak. Remélik, hogy csak késnek, s nem marad el a falu számára az igazi szezon. N. L. Újjávarázsolták az orgonát Megérkezett a katolikus templom kijavított műem­lék orgonája, s legutóbb már meg is szólaltatták. Gyékényes Több mint kéthónapi távoliét után visszaszállították Unger Vince budaörsi műhelyéből a gyékényesi katolikus temp­lomorgonáját. Kicserélték a játszóasztalt, a pedált, kija­vították és pótolták a három­soros mixtúra sípjait. Gyéké­nyesen három napot vett igénybe az összeszerelése, s legutóbb a szentmisén Hor­váth József már megszólaltatta az újjávarázsolt műemlék hangszert. A „hangszerek ki­rálya” most már engedelmes­kedik az ifjú kántornak: végre azokkal a hangokkal, amelye­ket meg akar szólaltatni — ün­nepkor csengőbb, gyászmisé­ken szomorúbb hangon. H. J. Sikerrel pályáztak A területi kiegyenlítő pályá­zaton traktorvásárláshoz, a céljellegű decentralizált alaptól az iskolai konyha felszereléséhez nyert tá­mogatást az önkormányzat. ÜOMOKSZENTGYÖRGY A traktor vételére 900 ezer, a konyhára 800 ezer forintot ka­pott a falu. A szerződést a szál­lító cégekkel a héten írták alá.- A traktor kétmillió forintba, a konyhafelújítás 1,6 millióba kerül. A különbözetet az ön- kormányzat már elkülönítette — mondta Kulcsár Szilveszter polgármester. — Nagy szükség volt mindkettőre. A konyha berendezései elavultak s nem köthetők át gázüzemre, amely­re átállt az intézmény. A trak­tor meg a közhasznúak mun­káját segíti; ugyanis évente 40 közhasznút alkalmaz a falu. Sok fürdőző vendég élvezi hétköznap is a strandot fotó: pölöskeiné Bernáthegyire vadásztak Megszállták a fürdőt Csokonyavisontára bekö­szöntött a főszezon.Csúcs­ra jár a fürdő; hétköznapo­kon az ezret közelíti a ven­dégeknek a száma, a múlt hét végén pedig rekordot döntött a forgalom. CSOKONYAVISONTA Évek óta nem volt ilyen ma­gas a látogatottság — mond­ták a fürdőn. A hétközna­pokra sem lehet panasz, át­lagosan nyolc-kilencszáz ember fordul meg itt na­ponta, hétvégéken pedig leg­többször kétezer is. A múlt vasárnap 2200 fürdőző jött, ez volt a rekord. Most még ennél is többre számítanak. Több a vendég a kemping­ben is. És ami eddig itt nem volt jellemző: egyre több magyar család is felkeresi a települést. Most is tíz-ti­zenöt magyar kempingezik Csokonyavisontán. Üzemel mind a nyolc medence, köz­tük öt a gyógyvizes; ingye­nes az óriáscsúszda, és új szolgáltatással is jelentkez­tek: heti két alkalommal már reumatológiai szakrendelés is van a fürdőben. N. L. Kutyára vadásztak a hely­beli vadászok Nagyberek- pusztán, Somogybükkösd és Gyékényes között egy bernáthegyi kutyát, lőttek; a gazdája állítása szerint megér egymillió forintot. Nagyberekpuszta A kutya egy budapesti fiatal­emberé, aki néhány hónapja vásárolt tanyát Nagyberek- pusztán. A történetben sok a kérdőjel, vizsgálata a csurgói rendőrök feladata. — Négy hó­nappal ezelőtt vettük a tanyát — mondta Sümegh István, a telek tulajdonosa és a kutya gazdája, dr. Haász Attila. — A helybeliek kezdettől ellen­szenvvel viseltettek velünk, idegenekkel szemben. Két ku­tyát hoztunk le, egy rottweilert és egy bernáthegyit. Az előbbit mérgezéssel kellett hazame­nekíteni, az utóbbit már nem tudtuk megmenteni. Agyon­lőtték, s tetemét behúzták a gazba. Mindezt lakott terüle­ten, kétszáz méterre a tanyá­tól. Ennyiből egy gyereket is lelőhettek volna, hiszen lakott területen húzták meg a ra­vaszt. Átengedtük az állatot a szomszédhoz, s hazafelé ta­lálkozhatott a vadászokkal. — Spanyolországból hoztam ezt az állatot, csak a kiképzé­sére félmillió forintot költöt­tem — így a kutya gazdája. — De ebben a történetben a pénz számít a legkevésbé. Ez nem pittbull volt, amitől tartani kell, ez egy békés életmentő kutya... Nem lehet összeté­veszteni semmilyen más fajtá­val. Miféle indulatok lakhat­nak ezekben az emberekben, hogy így gyűlölik az idegene­ket? Amit akartak, minden­esetre elérték. A tanyát elad­juk, mert kiutáltak bennünket. — Megvannak az elkövetők; keresni sem nagyon kellett őket, hiszen cseppet sem tit­kolták — mondta Horváth Ár­pád, a csurgói rendőrség ve­zetője. — Még a vadászoknál ilyenkor szokásos jegyző­könyvet is fölvették az eset­ről. Egy helyi és egy vendég vadász lőtte le a kutyát, s per­sze egészen másképp mond­ták el a történetet, mint a ká­rosultak. Szerintük a kutya vadat hajtott... Hogy kinél az igazság, azt további vizsgá­latnak kell eldöntenie. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents