Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-23 / 171. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 23., csütörtök Somogyi tájak 7 A málna útja Málna rekeszekben és dobozba csomagoltan - a hűtőházban fotó: kovács Pusztaiak panasza Nélkülözhetetlen holt - Kívánságlista a testületi ülésen Mindössze 130-an laknak a Segesdtől hét kilométerre levő faluban. Önkormányzata, képviselője nincs, sorsát Segesdhez kötötte. S most lakói úgy érzik: ha valamit el akarnak élni, kezükbe kell venni mindennapjaik irányítását. LÁSZLÓMAJOR A lászlómajoriaknak nincs semmi bajuk a segesdi ön- kormányzattal, viszont vannak válaszra váró kérdéseik. Ezért kérték a képviselő-testületet, hogy egyszer látogassanak hozzájuk. Hétfőn este a segesdi képviselők kihelyezett ülést tartott Lászlóma- jorban. A helybeliek felpanaszolták: az önkormányzatban senki sem képviseli érdekeiket. Közelednek az önkormányzati választások, mi sem lenne egyszerűbb, mint hogy saját jelöltet állítsanak. Ám ami elvben igaz, nem biztos, hogy a gyakorlatban is működik. Egy képviselő megválasztásához ugyanis mint legutóbb kiderült - legkevesebb háromszáz voks kell, ők pedig csak százharmincán vannak. Ezért egyszerűbb megoldásnak látszik, hogy felkérik valamelyik képviselőt: vegye kézbe a lászlómajoriak dolgait, s az ő irányításával részönkormányzatot is alapíthatnak. Mert azt is törvény írja elő, hogy ennek a vezetője csak önkormányzati képviselő lehet. Addig is, amíg a bonyolult eljárás végére jutnak, a segesdi képviselők felajánlották: felváltva tartanak fogadónapokat Lászlómajorban. A hivatal pedig azt ígérte, hogy próbaképpen egyelőre kéthetenként kihelyezett ügyfélfogadást tartanak. Egy kicsit elszámoltatásíze volt egy másik kérdésnek: az önkormányzat hány forintot kap a lászlómajoriak után az államtól, s mennyit költ rájuk? Mint kiderült, a fejkvóta négymilliót jelent, s ennél félmillióval többet ad a testület. Bár van hét kilométer a két település között, Lászlómajort Segesd részének tekintik. Bizonyság erre az is, hogy a vízdíj ugyanannyi, mint bent a faluban. Pedig több a költsége. S a busz. Ha más megoldás nem lesz, akkor a falu kisbuszával fogják hordani a gyereket Segesdre, bár nem akarnak a Volánnak konkurenciát. Boltügyben csak jó tanácsokat kaptak. A lászlómajori üzletet egy házaspár üzemeltette, de a kicsi forgalom miatt lemondtak róla. Most nincs üzlet, s a legkisebb dolgokért is utazniuk kell. Az önkormányzat ígérte, hogy ha találnak helyben vállalkozót, akkor segítik az indulását. Tanfolyamra is beiskolázzák. Lászlómajorban sok az idős ember, aki örülne, ha nem kellene állandóan orvoshoz utaznia. A már említett bolt mellett van egy üres klub. Szeretnék elérni, ha ebből orvosi rendelőt alakítanának ki. Megvizsgálják, hogy ez mibe kerül, s ha lesz rá mód, jövőre keresnek hozzá pénzt is. Nagy Jenő Búzaaratók kaszával Körtáncot jártak az aratók a keresztekbe rakott kévék körül a népviseletbe öltözött aratók FOTÓ: NÉMETH ISTVÁN Nagyatádon és környékén a málna termesztését jól ismert gazdasági környezet tette lehetővé évtizedekkel ezelőtt. A jövedelempótló termesztésbe ezrek vágtak bele. A kedvező piaci helyzet azonban megváltozott, de a málna sorsa ma is ugyanaz. Nagyatád Más gyümölcsöktől eltérően a málna nagyobb részét feldolgozva fogyasztják és csak 2-3 százalékát frissen, tehát elsősorban a feldolgozó és hűtőipar piaci és gyártási lehetőségei határozzák meg a kívánt minőséget, az eladható termésmennyiséget és a világ málnaterméséhez igazodva a piaci árat, amely hosszabb távon nem mutat a hazaihoz hasonló irreális ingadozást. A gyümölcsfeldolgozók igénye ismert és kiszámítható, de több évtizedes termelői tapasztalat birtokában is (vagy éppen ezért) lassan terjed, hogy a kis ültetvényeken egységesen korszerű fajtákkal és hatékony műveléssel növeljék a termelési biztonságot, ezáltal a tartós jövedelmezőséget. A minőségfejlesztéssel, beruházással járó költségeket számos gazdasági ok miatt nem vállalja a gazda. A tárolás, szállítás és értékesítés kockázatát is más viseli. Az értékesítés folyamatában a termelőknek nincs egységes megjelenésük, érdekérvényesítési és kockázatviselési szervezetük, s termelési megbízhatóságuk sem kiszámítható. A feldolgozók ezért jellemzően nem integrálják a termelést és felvásárlást, bár erre is van törekvés (mint a Hegedűs Hűtőháznál). A feldolgozók és a termelők igényeinek összehangolását ma leginkább az egymással konkuráló kereskedők, felvásárlóhálózatok végzik, melyek a mindkét részről megbízható partnerkapcsolat szükségességét a termelőknél hatékonyabban felismerve termesztési, növényvédelmi tanácsadást is egyre inkább felvállalva fogják össze bizonyos mértékben a termesztőket. Balogh Andor 35-40 telephelyről gyűjti a málnát, a feldolgozókkal közvetlenül kapcsolatban álló 8-10 nagyobb kereskedő közé tartozik, csakúgy, mint Vránics László, aki 60 telephelyet koordinál. Mindketten több feldolgozónak szállítanak. A málna ebből a térségből nyolc nagyobb hűtőfeldolgozó és sűrítménygyártó céghez kerül. Divi- ánszki Imréné a felvásárolt gyümölcs egy részét közeü feldolgozóhoz és egy friss tál- kás árut igénylő vevőhöz közvetlenül juttatja el, a többi árut nagyobb kereskedő megbízásából gyűjti. A málna a felhasználóhoz átlagosan két-há- rom lépcsőben jut el. Az ehhez hasonló bejáratott és ellenőrizhető gyűjtőhálózat mellett tucatjával alakult új kereskedő cégek hosszabb távon nem tudnak piacon maradni, a termelők tartós koordinációjában nem vesznek részt, a termelői árak idei emelkedését azonban az egymás elleni konkurencia fokozta. A málna ára a többi termékhez és az átlagos minőséghez viszonyítva a termelők örömére most igen kedvező (200-280 forint kilónként), s jellemző a költség- és kockázatviselésre, hogy például a feldolgozó hűtőházhoz szállított és innen 40 kilométerre felvásárolt málnáért ugyanazt az árat kapja a termelő, azonnal. Az árfelhajtás tartósan egyik résztvevőnek, így a termelőnek sem érdeke, mert csökkenti az eladási biztonságot, a világpiaci árnál tartósan magasabb beszerzési árat a feldolgozók nem tudják megfizetni, minimális kereskedői haszon nélkül pedig a felvásárlói hálózatok nem működnek. Bíró Mária Aratópálinkával fogadták a kaszásokat, s lovas kocsin mentek a mezőre. A falubeliek régi nótákat énekelve kísérték őket. Görgeteg Százan gyűltek össze, Csekő Ferencné búzatáblájánál. Több egy évtizede nem arattak itt kézzel. A hagyományt a közéleti klub elevenítette föl. Dobszóval ébresztették a falut, mindenkit híva az aratásra. Munka után, a kepék mellett a tízórai következett: szalonna, hagymával, paprikával, s leszek Zoltán — a dobos kisbíró — tangóharmonikájára újra fölcsendült a nóta. Körbetáncolták a keresztekbe rakott kévéket. Ezt követte a csép- lés. Közben a népviseletbe öltözött diákok búzakoszorút is készítettek, s ezt Vargáné Bőhm Mária háziasszonynak adták át. Ezután a faluházban gyűltek össze; az új búzából sütött kenyeret Varga Lajos kanonok áldotta meg és Horváth Béla polgármester vágta fel. Kedves műsort mutattak be az iskolások, majd a mulatság következett. (Németh) HÍREK Múzeum a régi malomból A napokban elkészülnek a tervek, s hozzáfoghatnak Se- gesden a régi épület átalakításához. A 17 millió forintba kerülő és három évig tartó munkálatokhoz az önkormányzat 80 százalékos cél- támogatást kapott. Konyhakorszerűsítés Megkezdődhet az ötvöskónyi óvoda konyhájának a korszerűsítése. Az önkormányzat a nagyatádi Manufaktúra Kft- vel állapodott meg az építkezés elkezdéséről. A csaknem tizennégymillió forint értékű munkával szeptember 25-ig kell végeznie a kivitelezőnek. Gyakorlaton Kaszóban Csaknem 50 felszolgálótanuló tölti szakmai gyakorlatát a Club Kaszó vendéglátóegységben. Az atádi szakképző tanulói itt sajátítják el a szakma fortélyait. Az augusztus 30-ig tartó gyakorlat során naponta hat órát dolgoznak. Tízéves hagyományőrzők Jubileumot ünnepel Somogy- szobon a JEK férfikor. A falu értékeit őrző klub egy évtizede alakult, s ezzel egyidő- ben, vasárnap avatják fel a település jelképeit: a község zászlaját és címerét. Horgásztábor Háromfán Huszonöt ifjú pecás ismerkedik egy héten át a halfogás és környezetvédelem rejtelmeivel a háromfai horgásztáborban. A nagyatádi és a helyi egyesület szervezte ezt a kirándulást; Czipó Ervin ezredes, megyei pv-parancsnok adott sátort az elhelyezéshez. Eszternekre utaztak Az erdélyi Eszternekre, a testvérfaluba utazott ma reggel a segesdiek húsztagú küldöttsége. A két település lakói évek óta tartják a kapcsolatot; kölcsönösen felkeresik egymást minden ében, s mára már családi kapcsolatok is kialakultak az eszternekiek és a segesdiek között. Korszerűsített berendezés - de csak ősszel helyezik üzembe, mert hiányzik még néhány fontos alkatrész az automatikához fotó: kovács tibor Új fénysorompó Felszerelték az utolsót a forgalmas átjáróban Fénysorompót kap Beleg. S ezzel egyelőre befejeződik a fénysorompó-szerelési program a dombóvár-gyé- kényesi vasútvonalon. Beleg Fénysorompót állítottak föl a Kutast Ötvöskónyival összekötő út és a gyékényes-kaposvári vasút kereszteződésében Belegen. A korszerű vasútbiztonsági berendezések szerelése ezzel egyelőre befejeződött a fővonalon. Az állomások szomszédságában a hagyományos sorompók megmaradnak, mert ezek kiváltásukhoz hiányoznak a vasúti biztosító berendezések. Együtt járna ez a bejárati jelzők áthelyezésével is, ami rendkívül költségessé tenné a munkát. A belegi jelzőlámpák már állnak, de csak novemberben kapcsolják be őket, mert néhány fontos 'alkatrész még hiányzik az aü- tomatikához. Addig marad a karos sorompó is. Már ha marad. Kedden ugyanis egy IFA tehergépkocsi kitörte, ezért ki kellett cserélni. A vasutasok abban bíznak, hogy ezúttal utoljára törték ki a belegi sorompót, az új rendszer elindításáig többet nem kell cserélni a sorompórudat. N. J. Eltűnt egy asszony Riadalom a faluban, még a tűzoltók is keresték A falu apraja-nagyja kereste azt az ötvenéves, beteg asszonyt, aki egy hete tűnt el otthonról, rejtélyes körülmények között. Kutas Élete párját reggel hiába kereste a férj. Mikor fölébredt, a konyhában már gőzölgött a kávé; azt hitte az asszony elment valahová. De nem jött meg, egy óra múlva sem. Keresésére indult, nem találta. Keresték a gyerekeik is — eredménytelenül. Ekkor kérték a polgármester segítségét. — Délután szóltak nekünk, s mindjárt megszerveztük a kutatást — mondta Egyed György. — Házról házra jártunk. Próbáltunk megtudni, ki mikor látta. Annál a háznál is jártunk, ahol utoljára látni vélték. Este kilenckor felhagytunk a kereséssel. Másnap kora reggel vagy harmincán gyűltünk össze a polgár- mesteri hivatalban, hogy újból elkezdjük a kutatást. Jöttek az önkéntes tűzoltók is az első szóra... A cukorbeteg, vérnyomásproblémákkal küszködő nőt a második napon találták meg. Ugyanabban a házban, ahol utoljára látni vélték, s ahol előző nap nyoma sem volt. A disznóólban aludt. Rejtély, hogy került oda. Ő sem tudja. Valószínűleg kómás állapotban, mert rosszul lett - betegsége miatt. N. J.
