Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 22., szerda Somogyi tájak 7 Kápolnát, plébániát és közösséget épít Nemcsak hívek, barátok is jöttek segíteni Ember legyen a talpán, aki arra vállalkozik, hogy - egymással párhuzamosan - Háncsén kápolnát, Ka- darkúton pedig plébániát épít. Lukácsi Géza plébá­nos nem rettent meg a feladattól és egyszerre két helyen Is felügyelte a munkát. Ha kellett: fűré­szelt, maltert kevert. HENCSE, KADARKÚT A kadarkúti pap - aki a hely­belieken kívül Bánya, Jákó, Csököly, Gige, Rinyakovácsi, Hencse, Kőkút, valamint Mike híveinek a lelkigondo­zását látja el - nem tévedett. Igaz, a művezetést magára vállalta. A Hencse központjában lévő kápolna némi utómun­kákkal már avatásra kész, és a több ütemben épülő kadar­kúti plébánia-épület egyik szárnyába is hamarosan át­költöztetik az irodát. Az alapozást alig egy éve kezdték, s a munkák zömét cigányok végezték. Olyan ba­rátok is jöttek, akik Lukácsi Gézát nem a templomból, ha­nem a focipályáról és a kocsmából ismerik - mert­hogy a plébános minden reg­gel betér egy forró feketére kedvenc italboltjába. A tégla egy részét vette, másik részét pedig támogatásként szerezte a nagykanizsai és a devecseri gyárból. Fűzfőről és Tapolcá­ról szigetelőanyagot küldtek, az egyházmegyétől és Né­metországból pedig pénzt kapott. A tömésfalú épület helyett modern plébániája lesz Ka- darkútnak, de az udvaron a táborozók helyett még építő­anyag van. Várhatóan jövő nyáron ez már másként lesz, és újra sátrat verhetnek az or­szág különböző pontjairól érkező cserkészek, valamint a túrázó diákok, akiket eddig is szeretettel fogadtak a ka­darkúti plébánián. (Lőrincz) Megújul a községháza Hétszázezer forintot nyert a megyei területfejlesztési tanácstól a glgei önkor­mányzat. Ezt a pénzt a polgármesteri hivatal fel- újítására fordítják. Gige Már régen megérett a cserére a községháza tetőszerkezete. A pályázaton nyert pénzt - saját forrással kiegészítve ­erre fordítják. Az 1, 4 millió forintos felújítás során az el­használódott szigetelést is ki­cserélik. Korszerűsítik az elektromos hálózatot is, mert a számítógépek csak így mű­ködhetnek biztonságosan, és kimeszelik az irodákat is. Mike Tibor, Gige polgármes­tere elmondta: szerződéskö­tés előtt állnak a vállalkozó­val, aki várhatóan már a jövő héten elkezdi a november vé­géig tartó munkákat. A kadarkút! kosaras Bevásárló és gazdasági kosarakat, virág- és szennyestar­tókat Is készít a kadarkúti Bartyik József. Bár vasutasként keresi a kenyerét, a kosárfonást sem hanyagolja. Többnyire a rokonokat, Ismerősöket látja el, s a mesterséget fiával Is megtaníttatta fotó: kovács tibor Kis falu, kevés pénz Rozsban a reményük Nyújtják a markukat a hitelezők Gelencsér Lajos, a kadar­kúti szövetkezet elnöke agronómusával járja a ga­bonatáblákat. Úgy vélik: a 44 mázsás őszi búza és a 16,7 mázsás repceátlag elég jó a belső-somogyi földek viszonylatában. Kadarkút 170 hektáron takarították be az őszi árpát, de a 750 forin­tos eladási árral elégedetle­nek. 186 hektáron learatott repcét a dombóvári Kapos- mag termeltette velük. Ugyancsak a tolnai cég volt a közvetítő vetőrozs-ügyben; egy német cég háromezer forintot kínált mázsájáért. A 86 hektáron kedden kezdik meg az aratást. 170 hektáron vetettek zabot; ezt a jövő hét végéig szeretnék tető alatt tudni. A búza betakarítása is nagyüzemben folyik. 245 hektáron járnak a kombáj­nok. Hektáronként 43-44 mázsa az átlagtermés, ám a kenyérnek valót még nem tudták eladni, így szárító­jukban helyezik el a gabo­nát.- Több helybeli kister­melő számított arra, hogy nálunk helyezi el a gaboná­ját, de mi csak azonos minő­ségűeket tárolhatunk egy helyen. Ezért csak bevizsgál­tatás után vesszük át a ter­ményt - mondta Gelencsér Lajos, aki arról is beszámolt: a hitelezők már nyújtják a markukat, ám a pénzt csak értékesítés után tudják kifi­zetni a gazdák. Az volna jó, ha gyorsan, jó pénzért kelne él a gabona.- Mi is hitelezünk; a ter­melőktől csak akkor látjuk a rostálás és a tárolás árát, ha már túladtak a terményen. Az elnök abban bízik: ta­lán meglesz az önköltség - a nullszaldó is eredmény -, de akkor is felmerül: érdemes-e nyereség nélkül dolgozni? Ez országos kérdés, és sok szakembertársával nem tud­ják, milyen választ kapnak kérdésükre. Pedig - mint mondta -, meg kellene te­remteni az újratermelés fel­tételeit, s arra várnak: az ag- rárium csúcsvezetői haté­kony megoldást találnak a problémákra. így már az őszi újravetés időpontjára körvonalazódhat: mi vár­ható 1999-re. (Lőrincz) Győrfi Sándorné Mátésné Károly Ildikó József Jenőné fotó: király A rekkenő hőségben csak a templom fala vakít fehéren Rlnyakovácslban. Az alig százötven lakosú kiskö­zségben húsz embernek van állandó munkája. Rinyakovácsi Győrfi Sándorné és testvére, Benkovics Józsefné sosem ad­ják föl. A kertet gazolva azt mondják, szeretik a meleget: inkább ilyen idő legyen, mint latyakos. — A faluban nincs munka- lehetőség, mi is csak havonta öt napot tudunk közhasznú munkával eltölteni — mondja a 44 éves Győrfi Sándorné. — 27 éve élek itt, csendes, ren­des hely, de mióta a tejcsar­nok megszűnt, nem tudok mit kezdeni magammal. Benkovics Józsefné csaknem három éve munkanélküli. Ve­zeti a háztartást, neveli az álla­tokat. Fia a barátnőjénél lakik Jákóban, onnan könnyebb a bejárás Kaposvárra, mégis el­bocsátották a munkahelyéről, mert 8600 forintba került az utazás. Mindketten azt mond­ják: a gyerekeik éltetik őket, ha ők nem lennének, már fel­adták volna a reményt. Mátésné Károly Ildikó 15 hónapos lányával sétál a kapu előtt. Úgy gondolja, nem lesz több gyereke, mert ebben a drága világban ennek az egy­nek is nehéz lesz mindent megadni. Marós férje jövede­lempótló támogatást kap, ő a kórházban volt ápoló. Pénzki­egészítésképpen gyógynövé­nyeket gyűjtenek, napszámba járnak. Itt nincs más lehető­ség: kis falu, kis pénz. József Jenőné születése óta itt él a faluban. Gigében a varro­dában dolgozott, ám decem­bertől munkanélküli, a férje jövedelempótló támogatást kap. A faluban nincs iskola, ezért két kicsi gyermekük Csökölybe jár. A megélheté­sért Gyöngyöspusztán cseme­tét vállalnak, ami évenként 250 ezer forintot hoz. Ebből a pénzből építkeznek. — A ház körül mindig van tennivaló, de megyek, ha hív­nak dolgozni - mondta. - Jó lenne a melléképületet is fel­építeni, mert a disznók és a tyúkok a nővéremnél vannak. Az önkormányzat sokat segít: fizeti a gyerekek éves bérletét, a napközi költségeinek a felét is állja. Annak ellenére, hogy nincs munkalehetőség, szere­tek itt élni, nem költöznék el innen. (Andrics-Czellár) Folyik a víz a csapokból Éveken át műanyag kan­nában szállították az ivó­vizet Vótapusztára. Már folyik a víz a csapokból, ám a műszaki átadás még hátravan. VÓTAPUSZTA Néhány eszközt kell még be­szerezni a vízműhöz, s akkor véglegesen üzembe helyezik a vezetéket, amely komfor­tosabbá teszi a vótapuszta- iak életét. Korábban több családnak gondot jelentett, hogy nem volt elegendő a főzéshez a kannákban érke­zett ivóvíz. A három kilométeres veze­tékre a visnyei és a kadarkúti önkormányzat közösen nyújtott be egy térségi pá­lyázatot, s így épülhetett meg több mint tízmillió fo­rintért a vezeték. Ingyen tankönyv az idén is Kadarkúton Jó pár gyere­kes család attól tart: mivel kapják a gyermekvédelmi támogatást, a tanévkez­déskor súlyos ezreket kell fizetniük a tankönyvekért. Kadarkút Verkman József, Kadarkút polgármestere cáfolta a hírt. Elmondta: a gyermekvé­delmi támogatásnak és a tankönyvsegélynek semmi köze egymáshoz. A képvise­lőtestület évek óta súlyos pénzeket fordít arra, hogy a kadarkúti diákoknak, illetve a szülőknek ne kerüljön pénzbe a tankönyv. A pol­gármester ígéri: így lesz ez a mostani iskolakezdéskor is, hiszen a képviselők már döntöttek erről. HÍREK Mezőőri szolgálat Azt tervezi a kaposmérői önkormányzat, hogy mezőőri szolgálatot létesít. A község területe vélhetően nem ad ki egy körzetet, ezért Kaposújlakkal társulva szeret­nék létrehozni a mezőőri szolgálatot. Helyiség a szervezeteknek A település párt- és társadalmi szervezeteinek ajánlott fel egy helyiséget a kadarkúti önkor­mányzat. A különféle pártok, szervezetek az egykori Áfész- irodában rendezhetik meg programjaikat. Nagybajomi gólyaszaporulat A közelmúltban készített vizsgálat alapján az idén több a kis gólya a nagybajomi fész­kekben. Huszonnyolc pár költött a kéményeken, villanyosz­lopokon, s általában 2-3-4 gólyafit keltettek, amelyek már re­pülni tanulnak. A Böhönyéről érkezőkkel tábla tudatja, hogy a nemzetközi hírű gólyafaluban járnak; a kaposvári útról - ép­pen az építkezés miatt - elvették a táblát, de a munkák befe­jeztével újra visszahelyezik. Felújítás Mernyén A mernyei általános iskolában már túl­vannak a nyári nagytakarításon. Ezúttal az épület legfelső szintjét, a konyhát, valamint a mellékhelyiségeket meszeltet- ték ki. Augusztusban a tornaterem padozatát újítják fel. Erre a munkára pályázaton nyert pénzt az önkormányzat. A vállal­kozók most készítik az árajánlatukat, amelyről hamarosan dönt a falu képviselő-testülete. A vadászmester trófeái Sok kárt okoznak a vadorzók Ha egyszer valakit hatalmába kerít Diána, a vadászat Istennője, többé nem menekül. A csökölyl Nagy Jó­zsefet már több, mint 15 éve tartja fogságában. Csököly- Az igazi vadászokat mérhetetlen szenvedély fűti, hiszen nem mindenki képes hóban, fagyban, esőben az erdőt járni. Nálunk jobban senki sem tiszteli a va­dat - mondta. Védeni, óvni szeretnénk őket, de sajnos egyre több kárt okoz­nak a vadorzók, akik csak a vadhús miatt teszik ki a hurkokat. Teljesen te­hetetlenek vagyunk ellenük. Néhá- nyukat többször tetten értük, de a rendőrök sem tudják elriasztani őket. A rabsicoknak is köszönhető, hogy tel­jesen megritkult a vadállományunk. Sajnos tizede sincs már az őznek, mint régen volt. Az új vadászati törvény Nagy József régi vadásztársaságát is érintette. Egy jól működő társaság szakadt két részre. Nagy József a Csököly és Vi­déke Földtulajdonosok Vadásztársa­ságának vadászmestere lett. — Csak külföldi vendégek vadászta­tásával tudjuk fenntartani magunkat. Bár így talán jobban oda tudunk fi­gyelni a vadra is, egymásra is. Előtérbe kerülhetnek azok a vadászok, akik nemcsak a trófeás vad lelövéséért, ha­nem a természet szépsége miatt járják az erdőt. Nagy József jobban szeret egyedül cserkelni, vagy a lesen üldögélni, mint társaságban vadászni. Persze nem mondható magányos farkasnak, hi­szen annak ellenére, hogy — mint mondta — rosszul lövi a fácánt, mégis kedveli a fácánvadászatot, a fácánhaj­tásokat. Ez pedig, minél többen van­nak, annál jobb. Mindegyik trófeájá­hoz egy-egy kedves emlék kapcsoló­dik. Nem adná oda egyiket sem. Sok­szor a szerencsén múlt, hogy összefu­tott a vadakkal. -Sokat segíthet a jó szél és egy jó kutya - mondja. - Ha el­hibázom a lövést, csak magamat okol­hatom. Ha megsebzem a vadat, az csak nyűglődés. Nekem az utánkere- sés miatt, szerencsétlen állat pedig csak szenved a kegyelemlövésig. A vadászat idő- és pénzigényes szó­rakozás, Nagy József sajnálja, hogy egyre inkább csak a tehetősebbek en­gedhetik meg maguknak. Andrics Lívia

Next

/
Thumbnails
Contents