Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-20 / 168. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 20., hétfő Megyei körkép Hírek Hét nemzet diákjai Csaknem 18 ezer gyermek üdül az idei nyáron a fonyódligeti gyermektáborban, ahol jelenleg hét nemzet — német, lengyel, cseh, orosz, román, szlovák és magyar — 1650 képviselője tölti meg a faházakat és a sátrakat. Népszerű a közlekedésbiztonsági szaktábor, melyre az egész országból érkeztek általános iskolások. Gospel énekek A mindennapi élet és a hit kapcsolatáról énekeltek Somogybán azok az amerikai fiatalok, akik Nemzetközi Hírnökök néven járják az országot. Koncertútjuk elején néhány cseh, lengyel, román és magyar fiatal kapcsolódott hozzájuk. A dalok mellett pantomim játékot is előadtak a kaposvári Fő utcán, a baptista gyülekezetben, illetve Iharosberényben. Iskolai aratás Öt tonna feletti hektáronkénti termést takarítottak be a múlt héten a kaposvári mezőgazdasági szakközép- iskola tanüzemében. A 120 hektárnyi földterületből 54 hektárra vetettek búzát, a vetést és a műtrágyázást a diákok végezték, az aratást a magyaratádi szövetkezet vállalta négy kombájnnal bérmunkában. A jó kenyérminőségű fajtát tisztítás és szárítás után értékesítik. Több pénz a közművelődésre A közművelődés törvényben rögzített állami, ön- kormányzati feladat. Nem kegy tehát a civil szervezetek tevékenységének támogatása - mondta Lombár Gábor polgármester. Balatonfenyves A Délnyugat-balatoni Kisrégiós Társulás polgármesterei, intézményvezetői közművelődési szakemberei tanácskoztak hét végén a közoktatási törvényből adódó önkormányzati feladataikról. Délután a térség népi együttesei adtak folklór műsort a zenepavilonnál. Lombár Gábor fenyvesi polgármester azt mondta, a köz- művelődési törvényt olvasva egyértelmű, hogy nem gyakorolnak kegyet az önkormányzatok, ha a civil szervezetek közművelődési tevékenységét támogatják. Szabados Péter, a megyei művelődési központ munkatársa hozzátette: lesz anyagi fedezet a kultúrára. Ehhez a kötelező feladathoz már normatív támogatást is kapnak a települések. Kövesdi Ti- bomé, a mesztegnyői faluház vezetője, beszámolva gazdag hagyománygyűjtő tapasztalatairól, arra figyelmeztetett, hogy ne helyezzék a helyi kultúra elé a divatos feladatokat, mint a turizmus fejlesztését. Tengerdi Győző népdalgyűjtő a hagyományok elhalásától tart. A betelepülő németektől is félti a községek identitását, mert amúgy is kevés erő marad a hagyományok ápolására. Félő, hogy végképp kivesznek. Knézics István buzsáki polgármester ezzel nem értett egyet. A 127 német család adójával hozzájárul a falu költség- vetéséhez. S szívesen látogatnak, költöznek oda, ahol élnek a hagyományok. G. M. ______________VÉLEMÉNYÜNK A kultúra ára Többször megfogalmazták nagy adag nosztalgiával a fenyvesi közművelődési fórumon, hogy anno ekkor meg akkor nem azt kérdezték a pedagógusok: mennyibe kerül, ha plusz feladatot kértek tőlük. A nagyhírű koreográfus is letelepedett egy-egy hétre BuzSákra új táncot betanítani és beérte jó darab szalonnával, kenyérrel. Hol vannak ma a megszállottak, akik a kultúráért ingyen dolgoztak? Valóban kevesebben vannak, de erre lenne szükség a helyi közművelődés kibontakozásához? A falusi tam'tó annak idején megélt a fizetéséből, nem őrölték fel az idegeit a kényszerű magánórák, nem pincérkedett nyaranta a Balatonnál, hogy a családját eltartsa. A híres koreográfus fővárosi munkahelyén fizetést kapott a buzsáki kirándulásra is. Ma egyetlen munkaadó sem vállalja ezt a jótékonyságot. Szigorúan meghatározza a feladatokat, és csak arra fizet bért. A művelődési intézmények is ezt teszik. Akkor nem volt adó, sem tb... Ma a kultúrának ára van. Az új törvény is erről szól, amikor az állam kötelezettséget vállal a finanszírozására. Többen támogatják majd saját zsebből is, ha lesz sok polgár, aki megteheti. Gáldonyi Magdolna Lesz helye a gabonának Garantált árak rozsra, árpára és trítikáléra is (Folytatás az 1. oldalról)- Elégségesek-e a mostani ígéretek? — Nemcsak ígértünk, hanem megtettük mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a leköszönő kormány elfelejtett megtervezni és végrehajtani. A garantált árak adottak, és adott az exporttámogatás is. Ma az lesz az első dolgom — egyeztetve a miniszterrel —, hogy azonnal hozzákezdünk a rendelet módosításához: triti- káléra, rozsra és árpára is kiterjesztjük az intervenciót. — Mi a helyzet a földeken? — Nem igaz, hogy nagy gondok vannak a betakarítással, a tárolással. A gabonának eddig csak egy részét aratták le, a tárolókapacitás pedig ettől nagyobb termés befogadására is elegendő.- Jelentősen megváltozott az élete. Jól érzi magát?- Nagy apparátust kell irányítani. Szoros a munkabeosztás, s ide kellene beékelni a rendkívüli dolgokat. Szinte percenként cseng a telefon, naponta 300-400 hívással keresnek reggeltől estig. Amiben tudunk, segítünk. Elrendeltük a minisztériumban 7 órától 21 óráig a mindennapos aratási ügyeletet. A problémák 90 százalékát ott megoldjuk.- Milyen hatása van a felvásárlásnak? — A minisztériumban 500 kereskedőt tartunk nyilván, aki kiviteli engedélyért, exporttámogatásért nálunk kopogtat. Most csak 10 jelentkezett, hogy vásárolni akar... Aki időben nem lép, az lemarad. A külföldi vevők, oroszok, koreaiak és az afrikai országok több millió tonna gabonát vásárolnának. Tehát lesz helye a gabonának, nem ragad a raktárakban. — Ez a tűzoltómunka várható a kukoricával is és jövőre újra a gabonával? — Nem mi gyújtottuk fel a határt! Nem mi okoztuk a kialakult problémát. Mi időben meghirdetjük a programunkat, amelyből megtudható a belföldi szükséglet, az export- lehetőség. Amikor megállapítjuk, hogy mennyit lehet előállítani, akkor zöldasztal mellé invitáljuk a terméktanácsokat és az érdekvédelmi szervezeteket: vívják meg az első csatát, hogy mennyi legyen a kvóta, amit Magyarországon meg kell termelni, amelyhez hozzárendeljük azokat az irányárakat, amelyeken a felvásárlók kötelesek megkötni a szerződéseket. Ez biztonságot ad, de aki nem köti meg irányáron a szerződést a termelővel, az egy fillér támogatást sem kap a kormánytól. Kercza Imre-Lengyel János Aratófesztivál kakaspörkölttel Képviselői kaszák Barkóczy Gellért és Francz Rezső kezében fotó: lang Róbert Parasztünnepnek kellene lenni az aratásnak, hiszen a magyar paraszt ilyenkor gyűjti be munkájának a gyümölcsét. A mai gazdáknak azonban nem ünnep, hiszen az ötven tonnán aluli kistermelőktől sem veszik át a gabonát, csak azoktól, akik június 15-ig ezt bejelentették. ORCI Barkóczy Gellért országgyűlési képviselő (FKGP) dohogott így szombaton Orciban, ahol 3. alkalommal rendezték meg az aratófesztivált. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke komoly üzenetnek tartja szülőfaluja rendezvényét, mert abban bízik, hogy a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra irányítja a figyelmet.- Nem nyomja le a végét, rosszul csinálja - kiabálták a szakértők Pásztohy András országgyűlési képviselőnek (MSZP), amikor társaival a 35 fokos melegben megkezdték a kézi aratást. Dr. Kolber István sokak szerint a tavalyinál gyakorlottabb mozdulatokkal nyúlt a kaszához, dr. Szabó József Andor fideszes honatya viszont első alkalommal nyűtte, s ez látszott is a munkáján. Az igazi sztár Francz Rezső országgyűlési képviselő volt (MSZP), aki úgy belejött, hogy alig akarta abbahagyni, pedig felesége sem volt az oldalán, hiába kérte marokszedőnek. Barkóczy Gellérttől viszont lehetett tanulni, pedig már - mint elhangzott - ritkábban csinálja, de technikája a régi maradt. Ő még nem aratott 40 hektáros családi birtokán, mert nem tudja hol tárolni a termést. Most keres helyet a gabonájának. Az aratóversenyen hét csapat indult. 200 négyszögöles parcellákat jelöltek ki az aratóbrigádoknak. Az őrei Csapó János 37 évvel ezelőtt is vágta a rendet. Felesége, aki akkor éppen ezen a napon vajúdott, most a markot szedte. Autóbuszsofőr fiuk pedig kötözött, de azt mondta: inkább marad a kormánynál. Kurják József visszatérő vendég volt az aratófesztiválon. A 74 éves szentgáloskéri gazda látványos kaszapörgetésével kápráztatta el népes közönségét. Úgy véli: jó, hogy felélesztették ezt a hagyományt.- 16 éves voltam, amikor először kötöztem Kladnik uraságnál, ahol 32 kaszás aratott egyszerre - mesélte. - Akkor még könnyebben ment a munka, de most is öröm volt aratni. Összeszokott csapat a mienk, jövünk jövőre is. S hogy miért zsineggel kötöztünk? Azért, mert túl nyers volt a sás, és az nagyon vágja az ember kezét. Az aratóverseny győztese- a toponári Kapostáj Szövetkezet Rozina László vezette csapata lett. Csete Sándorék másodikok, Csapó Jánosék harmadikok lettek. A szántűversenyről a Kapostájos Páger Attila és a mezővasas Futsz Béla vitte el a pálmát. A Mól szponzorálta traktorcross verseny győztese a szentgáloskéri ifj. Farkas János lett. Akik pörköltre fenték a fogukat, már jó előre alágyújtottak a kondéroknak. Kilenc helyen rotyogott a cubákos kakaspörkölt, de volt, aki marhalábszárból, disznóhúsból, birkából és zúzából varázsolt ebédet. Az agrár szakemberek fórumon vettek részt. Dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára a mezőgazdaság legnagyobb gondjának a tőkehiányt tarja. A termelési alapok - mint elmondta - le vannak épülve. Ilyen alapokkal nem leszünk versenyképesek az unió parasztságával. Készítettünk erre stratégiát, s ha felhasználjuk, akkor a traktorállományt, az épületeket felfejleszthetjük a nyugati technika színvonalára. Horn Péter akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem rektora szerint az agrárium szereplői nincsenek olyan szervezeti viszonyban, hogy közösen tudnának fellépni, másrészt pedig hatalmas az információáramlási hiány. A rektor úgy véli: agrár szakemberből nincs túlkínálat, mert sok területen alulképzettség van ma Magyarországon, és az elkövetkező 10 évben sokat kell tenni, hogy a képzettség minden területen nőjön. A kisgazdapárt által hirdetett szellemi infrastruktúra adhat okot optimizmusra, de az továbbra is kérdés, hogy az ország ezt el tudja-e fogadni. Dr. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára szerint a média vaklármát csinál, aminek hál Istennek a fele sem igaz. Nincs olyan nagy gond a betakarítással, a tárolással. Korábban több termés is volt, azt is el tudták helyezni. Most meg a honvédségi színek is fogadókészek. Lőrincz Sándor Útavatót tartottak Két településrészt köt össze az a 2,5 kilométeres út, amelyet a hét végén avattak Kőkúton. A több mint ötvenmillió forintos beruházás 130 alsótapazdi lakos életét könnyíti meg. KŐKÚT A kőkúti önkormányzat ötéves próbálkozásának eredménye az aszfaltozott útszakasz, amelyet dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke avatott fel. Az út felénél, a nagy tölgyfánál Pásztohy András (MSZP) országgyűlési képviselő vágta át a szalagot, Alsóta- pazdnál pedig dr. Szabó József Andor (Fidesz-MPP) ország- gyűlési képviselő nyitotta meg a forgalom előtt. Eddig tizenkét kilométeres kerülőt kellett tenniük az alsótapazdiaknak, ha köves úton a közigazgatási központba, Kőkútra akartak menni, mert a rövidebb, 2,5 kilométeres szakasz csak földes út volt. A terv valóra váltását a mezőgazdasági alap és az útalap 29,5 millió forinttal, a megyei területfejlesztési tanács több mint 7 millió forinttal támogatta, a helyi önkormányzat pedig húszmillió forintot tett hozzá. Az erdőn átvezető, négy méter széles aszfaltozott útnak 180 köbméter fa kivágásával biztosítottak helyet. Szeptembertől már menetrend szerinti autóbusz is közlekedik rajta, amely az al- sótapazdiak régi gondját oldja a nagy tölgyfánál meg. A kicsiket eddig a szülők szállították óvodába, az általános iskolások a rossz közlekedés miatt kollégiumba kényszerültek. Szeptembertől mindkét korosztályt rendszeres iskolajárat viszi naponta, s bemegy a településekre a ho- mokszentgyörgyi és a barcsi autóbusz is. Addigra az ön- kormányzat még három buszmegállót épít, közel 900 ezer forintos költséggel. A fejlesztésekkel nem állnak le, legközelebbi tervük egy új kút fúrása és a vízvezeték-rendszerbe kapcsolása, valamint a belterületi utak felújítása. A helybéli sportegyesület pedig őszre a sportpályát szeretné összefogással rendbe tenni. (Izményi) Pásztohy András, Földes Mária, dr. Kolber István és dr. Szabó József Andor Fejlesztésre 14 millió Csaknem 14 millió forintot költhet az idén fejlesztésre a község. Kelevíz A helyi önkormányzat 18 pályázatot készített el az év eleje óta önállóan és a kistérséggel közösen. A gázberuházás földmunkái már a végéhez közelednek, a nyár folyamán korszerűsítik a falu polgármesteri hivatalának fűtését is, és szeretnék megújítani a közvilágítást is. Az utóbbitól jelentős költségmegtakarítást várnak, mivel a tervek szerint a régi égők helyére energiatakarékos izzókat szerelnek föl.
