Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-17 / 166. szám
SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1998. július 17., péntek Elfogták a gázolót Útlevélkezelő rédicsi határőrök szerdán feltartóztattak egy szlovén kamlo- nost, akit halálos kimenetelű, cserbenhagyásos gázolással gyanúsítanak. RÉDICS Egy somogysárdi gyalogos férfit gázolt halálra szerdán, éjfél után Nagykanizsa és Pogányszentpé- ter között egy ismeretlen jármű, majd továbbhajtott. A nagyatádi rendőrség a helyszínelés alapján kamionra következtetett. Körözést adtak ki, s ez alapján egy szlovén rendszámú pótkocsis Volvót tartóztattak fel a rédicsi határállomáson. Vezetőjét a járművel együtt átadták a somogyi rendőröknek. A 21 éves szlovén állampolgár elismerte a cselekmény elkövetését. AZ ÁLMOK TÜKRÉBEN Az álmok nem hazudnak mondjuk, ám gyakran nem gondoljuk ezt komolyan. Vannak azonban, akiket álmaik irányítanak. Ön hisz az álmaiban? Szentmiklósy Mária Kaposvár: - Hiszek az álmaimban. Olykor félek is tőlük, hiszen vannak rémálmaim. A legutóbb egy kétezres évekbeli neoná- cizmust álmodtam meg. Mindenkit üldöztek aki nem hódolt be ennek. Érdekes, hogy a mozgalom vezetőjének angol neve volt. A jövő nem volt más mint pusztulás, így lett vége az álmomnak. Az álmokban az életünkben elkövetett hibáinkat korrigáljuk, de sokszor megálmodhatjuk a jövőt. Gelencsér Miklós Kaposvár: - A tudatalattiban hiszek, ami azonban szoros kapcsolatban áll az álmokkal. Nemrég azt álmodtam, hogy nyertem a lottón, bár lottószelvényt még nem vettem. Voltak ismerőseim akik vakon hittek mindent amit álmodtak. Az álmoskönyv pedig nem más, mint humbuk. Boros Árpád Homokszentgyörgy: — Általában akkor foglalkozom az álmaimmal, ha már beteljesültek. Akkor vannak rémálmaim, ha nyugtalan vagyok napközben. Az egyik álmom, ami valóra vált, az volt, hogy vettem egy autót. Hiszem, hogy mindez természetfeletti hatalomnak tulajdonítható. Csapó Gyula Kisgyalán: - Az álmok legtöbbször belülről jönnek, tehát lehet hinni nekik. Vagy már megélte, vagy majd megéli az ember őket. Rémálmaim legtöbbször akkor vannak, ha szorongatott helyzetben vagyok. Amit megálmodok, abban hiszek. Az álmok mindig kötődnek a hétköznapokhoz. Nagy Szilvia Kaposvár: — Előfordult, hogy szituációkat, eseményeket, mozdulatokat álmodtam, amelyek később az életemben ugyanúgy megtörténtek. A legutóbbi álmom halálról szólt, engem akart valaki megölni. Az álmok tudatalatti, átélt események, de semmiképpen sem foghatók fel jóslatként. Kovács Árpád Nagyatád: - Amikor nagyon valószínűtlennek tűnnek álmaim, akkor nem foglalkozom velük. Ha valamilyen módon kapcsolatban állnak a valósággal, vagy azzal ami épp történik velem, akkor elhiszem. Gyakran előfordul, hogy az álmaimban befejezem, amit a valóságban elkezdtem. A lidérces álmaimban mindig üldöznek. Ágoston Anita Rinyaújlak: - Mire ágyba kerülök, olyan fáradt vagyok, hogy reggel nem emlékszem arra amit álmodtam. Ha mégis, akkor azok rémálmok. A jelentésüket inkább nem nézem meg; félek attól amit mondhatnak. Horváth János Kaposvár: — Egyetlen álomban hiszek, amit hosszú évek tapasztalatai igazoltak. Édesanyám már 15 éve meghalt, és azóta ha vele álmodom, biztos, hogy másnap esik az eső. Tudom, mindez hihetetlenül hangzik, magam sem találok rá magyarázatot. Bokor Sándorné Kaposmérő: — Van úgy, hogy a jó dolgokat előre megálmodom. Mielőtt az unokám megszületett volna, én már tudtam, hogy kislány lesz. Ha túlhajszolt vagyok, rémálmokkal küszködöm. Az álmoskönyvet mindig megnézem, de csak részben hiszem el. Papp Ferencnó Siófok: — Megtörtént egyszer velem, hogy felriadtam álmomból és rossz érzésem volt. Később derült ki, hogy ezekben a pillanatokban került édesapám kórházba és nemsokára meg is halt. A tudatalattinak nagy jelentőséget tulajdonítok. Volt egy időszak, amikor csak irodalmi indíttatásból olvasgattam Krúdy Álmoskönyvét. Az ember sokszor magára ismerhet benne. Pernyeszl Zoltán Barcs: — Az álmok beteljesülésének nincsenek tudományos bizonyítékai. Csak a materialisz- tikus dolgokban hiszek, a realitások talaján állok. Az álmok általában irracionálisak. A jellegük az átélt eseményektől függ. Az álomfejtés komolytalan dolog, bár lehet, hogy nincs igazam. Andrics Lívia, CzellárÉva, Gecse Nikoletta Az ABC pultja mögül hipermarket élére Az első magyar Tesco-igazgató nő, bizonyítani akar Kaposváron Lajos Istvánná 24 év tapasztalatával áll a Tesco élén fotó: lang Róbert 350 dolgozó, 21 osztályvezető, 7 Igazgató, 6000 négyzetméteres eladótér, 60.000 féle árucikk. Ezek annak a Tesco áruháznak az alapadatai, amely szerdán reggel 8 órakor nyitja meg kapuit a vásárlóközönség előtt. Aki pedig mindezt Irányiba Lajos Istvánná; 24 éves kereskedelmi és 12 éves Tesco vezetői tapasztalattal érkezett Kaposvárra, az áruházlánc budapesti, Foga- rasi úti hlpermarketjéből. Kaposvár — 1974-ben eladóként kezdtem dolgozni annak a győri kereskedelmi vállalatnak egyik ABC-jében, amelyiknek sokadik jogutódját végül a Tesco vásárolta meg. Ezért aztán, bár az igazolványomban több cégnév is szerepelt munkahelyként, mindig ugyanott dolgoztam — avatja be a Somogyi Hírlap olvasóit kereskedelmi múltjába Lajos Istvánná, a Kaposváron nyíló Tesco áruház igazgatója. A 24 év alatt végigjárja a a „szamárlétrát” és 12 év múlva már boltvezető Győrben. Ez arra volt jó — mondja — hogy megismertem a szakma minden fogását. A Tesco megjelenésével belekerül abba a képzési struktúrába, amely a legtöbb multinacionális cégre jellemző, és amelynek a lényege, hogy mindenki azon a területen és abban a pozícióban dolgozzon, amire képességei feljogosítják. őt igen magasra repítette ez a lehetőség, két éve már a Tesco Fogarasi úti hi- parmarketjébe került mint frissáru-igazgató. — Igazából tanulni küldtek oda, mert a fejlődési programomban már akkor benne volt, hogy én leszek a kaposvári áruház igazgatója, ezért meg kellett ismernem egy hipermarket valamennyi osztályát, minden munkafázisát, hogy azt irányítani tudjam. De mivel éppen ott hiányzott a frissáru igazgató, nekem pedig éppen ez a szakterületem, azt a munkát is elvégeztem. A Tesco már csak ilyen, megad mindent ami a fejlődéshez kell, de az elvárások is magasak. Az utazás, az állandó készenlét pedig szinte természetes. Hogy ennek egy nő is megfelelhessen, ahhoz szilárd családi háttér kell. — Két, már majdnem felnőtt gyermekem van, a fiam 17 éves és menedzserképzőbe jár, a lányom 18 éves és közgazdász lesz. A férjemnek pedig párja nincs, éppen olyan, amelyben a legtöbb nő álmodik, nélküle ez az egész nem volna lehetséges.- Nem is jellemző a Tes- córa, hogy nők irányítanák az áruházait. Mire gondolt amikor felkérték? Azonnal igent mondott?- Mivel nem csak mint nő vagyok kivétel ebben a pozícióban, de jelenleg az egyetlen magyar áruházigazgató is én vagyok, sokat nem töprenghettem. Persze ötször is meggondoltam, átrágtam magam azon, mivel jár ez majd, végül igent mondtam. Egy új hipermarket elindítása, már a csapat kiválasztásától és felkészítésétől kezdődően hatalmas feladat, óriási kihívás, és én szeretném bebizonyítani, hogy egy magyar szakember is képes a feladatra, és egy nő is.- Először a Tesco saját fejvadász cége javaslatai alapján az igazgatókat, osztályvezetőket kerestük meg, akik mindjárt egy intenzív képzésen vettek részt, hogy a dolgozókat már velük együtt választhassuk ki. Pályázatot írtunk ki, s arra 2700-an jelentkeztek. A személyes meghallgatásokra is a szükséges létszám három- szorosát-ötszörösét hívtuk meg, és közülük került ki a 350 dolgozó. Hosszú folyamat volt. Akadt olyan munkakör, amelyre százszoros volt a túljelentkezés. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látom sikerült valóban a legjobbakat kiválasztani. — Biztosan jól dolgoznak, mert mint a multinacionális cégeknél gyakorlat, gondolom a Tescónál is van mód az előre lépésre. — Minden félévben értékeljük a dolgozók munkáját a közvetlen vezetőjükkel közösen, és meghatározzuk, hogy képességei és munkája alapján a következő hat hónapban milyen célt kell elérnie. így bárki előre léphet, akár a kaposvári akár más városbeli üzletünkben. — Mennyivel kell többet tudnia a Tesco-alkalmazott- nak, mint egy „átlagos” kereskedelmi dolgozónak? — Annyival, amennyivel többet nyújt a vásárlóinak a Tesco. Ami nálunk a legfontosabb az az első osztályú kiszolgálás, a kulturált környezet, a biztonságos vásárlás, és a legjobb minőségű áru az átvételtől az eladásig. Ezt a stílust is tanulni kell, mégpedig gyorsan, mert a kontroll is gyors: a vásárló már a kijáratnál a vevőszolgálati pultnál azonnal elmondhatja tapasztalatait. — Mindez önmagában is vásárlócsalogató, ám igazán a választék és az ár fogja meg a vevőt. Miben lesz más ez az áruház, mint amit a somogyi vásárlók megszokhattak? — A hatvanezer féle árucikk azt hiszem önmagában is kiemeli áruházunkat a többi közül. Ezen belül azonban olyan különlegességek csalogatják majd vevőinket mint a száznál is több sajtféleség, a helyben sütött mindig friss pékáru, az ugyancsak mindig frissen sült húsokkal csábító grill-bár, a salátabár, a hatalmas, minden igényt kielégítő zöldségesstand ahol sokak számára ismeretlen egzotikus gyümölcsökkel is szolgálunk, és még sorolhatnám. — A felsorolásából is látszik, mi áll közel a szívéhez. Mint volt frissáru-igazgató mit gondol, a nem élelmiszer termékekre is lesz kereslet? Nem megszokott ma még, hogy ugyanabba a bevásárlókocsiba, amiben ott a tej és a kenyér, belerakható a zokni is, vagy akár egy televízió. — A tapasztalat szerint van arra igény, hogy mindent egy helyen vásárolhasson meg az ember. Az idő egyre drágább lesz, márpedig ezzel sok idő megtakarítható. Ugyanezt a célt szolgálja az a hét koncessziós üzletünk is, ahol a pénzváltástól a fotózáson át a cipőjavításig sokféle szolgáltatással- várják a vásárlókat. — Mindebből, s a 630 ingyenes parkolóhelyből az következik, hogy elsősorban az autóval érkező, nagy bevásárlást végző vevőket várják. — Szó sincs erről, számunkra éppolyan fontos az a vevő, aki egy liter tejért jön be, mint aki két tele kocsit tol maga előtt. Előbbiekből ugyanis később nagybevásárló válhat, és ez csak rajtunk múlik. A Tescónak minden ember fontos, még azok is, akik nem a vásárlói. Ezt bizonyítja, hogy szerződést kötöttünk Kaposvár önkormányzatával: azokat az élelmiszercikkeket, amelyek minősége a Tesco kívánalmaknak már nem felel meg, de emberi fogyasztásra még alkalmas, adományként a város rendelkezésére bocsátjuk, hogy azok kapjanak belőle, akik erre rászorulnak. Ez esetenként naponta akár több száz kiló pékáru, grilltermék és egyéb áru is lehet. Áruházunk szeretné elérni, hogy minél rövidebb idő alatt minél több somogyi ember megismerje a Tesco nevet. — Kaposvár már megismerte ezt a nevet, de Ön megismerte már Kaposvárt? — Voltam már színházban is, nagyon tetszett, akárcsak a belvárosi rész. Egyébként alaposan megismertem, mert én ennyi egyirányú utcával még sehol sem találkoztam. Jó néhányszor eltévedtem, így olyan helyeken is jártam, ahol egyébként sosem fordultam volna meg. Varga Ottó Kérdésstafétánk Kőröshegyi emberfők Hogyan készül az űJ tanév beindítására, véleménye szerint a mai kor minden követelményének megfelel-e a kőröshegyi iskola? Tudnak-e tanulókat fogadni a környező településekről, és hogyan képzeli az együttműködést a bővítés előtt álló földvári Iskolával? - ezt kérdezte dr. Karablnszky Gyula szántód! polgármester Papp Ernőtől, a kőröshegyi általános Iskola új Igazgatójától. — A tanév indítása előtt sok a tennivaló, hiszen a pótbeira- tások, a javító vizsgák, az órarend elkészítése mind feladatot jelentenek. Különösen igaz ez a kőröshegyi iskola esetében, mert a vezetői programom elfogadásával az önkormányzat közös igazgatású intézményt hoz létre az iskolából, az óvodából és a faluházból. így tehát a feladatok még halmozot- tabbak; az összes szabályozót át kell alakítani.- Mit kínál a szülőknek?- Már harmadik osztálytól elkezdjük oktatni a német és angol nyelvet. A felső tagozaton továbbra is 12-14 fős bontott csoportban tanítjuk az alaptárgyakat a tehetség- gondozás és felzárkóztatás céljából. El akarom érni, hogy az iskolát elvégző gyerekek mindegyike tudjon valamilyen szinten bánni a számítógéppel. Ezenkívül a sportot is kiemelten kezelem; újra kell éleszteni a nagy hagyományokkal rendelkező és jó eredményeket elért tomacsapat tevékenységét Vondrákné Szebenyi Erzsébet vezetésével.- Jut-e pénz a tervei megvalósítására? Megkezdtük számítógépek beszerzését, és reményeink szerint a faluban létrehozzák a Teleházat — a két rendszer összekapcsolása a célunk. Ezen túl folyamatosan bővíteni kell az iskolai szemléltető eszközöket. Az önkormányzat a szívén viseli az intézményei sorsát; támogatja a terveimet, és ezek megvalósítását pénzzel is segíti. A fentiekből is kitűnik, hogy az iskola az ezredforduló követelményeinek megfelel. A kőröshegyi iskolába a környező településekről, így Bálványosról, Pusztaszemesről már régóta járnak tanulók. Most a változás annyi, hogy a bálványosi iskola megszűnésével az ottani alsó tagozatosok is Kőröshegyet választották. Az állami normatív támogatáson felül az önkormányzat már nem kér kiegészítést. A kőröshegyi önkormányzat vásárolt egy kisbuszt a so- mosi falurészben élő gyermekek háztól házig való szállítására. A jövőben nem csak a földvári, hanem valamennyi környékbeli intézménnyel együtt kívánunk működni; például tavasszal sportnapot rendezünk, amelyre mindenkit meghívunk. Elképzelhetőnek tartom közös pedagógus-továbbképzések szervezését. Mindenképpen számítunk a balatonföldvári Ránki György zeneiskolával való együttműködésre is. — Milyen „emberfőket” kíván nevelni? — A nevelés akkor válik eleven tudássá, ha a gyerekek megtapasztalják a közösség élményét, ez legoptimálisabban a kisebb, családiasabb iskolában vihető véghez, amilyen például a kőröshegyi is. Az iskola a társadalmi mobilitás legfontosabb közintézménye, teljesen egyet értek az új oktatási miniszterrel, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az előrejutást ne a tanuló tehetsége, szorgalma, hanem a családja anyagi helyzete határozza meg. Az iskola mindig műveltséget adott, de korunkban ennél többre van szükség; összefüggéseket meglátó, logikusan gondolkodó, „kiművelt emberfőkre”. Kle- belsberg Kunó kultuszminiszter annak idején iskolákat létesített, vagyis a nemtudás ellen harcolt, ma a rosszul tudás ellen kell tennünk. Hiszen ma a gyerekeket hatalmas információ-áradat önti el; ezekből meg kell tanulniuk válogatni. — Kitől és mit kérdezne? — A mai magyar társadalom két legneuralgikusabb pontja az oktatás- és az egészségügy. A siófoki kórház — főleg nyáron — nagy tömegben, de nívósán lát el sérülteket. Dr. Klabuzai Zoltántól, a kórház traumatoló- gus főorvosától kérdezem: — Milyen mértékben vannak meg a műtétekhez szükséges műszerei illetve mire volna szüksége a betegek érdekében? A segítő személyzet képes-e ellátni a megnövekedett feladatokat? Czene Attila á
