Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-15 / 164. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1998. július 15., szerda Északír gyász Többezres tömeg kísérte utolsó útjára kedden azt a három katolikus kisgyerme­ket, akiket vasárnap öltek meg feltételez­hetően protestáns szélsőségesek egy észak-írországi kisvárosban. A kisfiúk Ballymoney városkában vesztették életü­ket, miután vasárnap hajnalban gyújtó­bombát hajítottak lakásukba. A gyermekek - jóllehet katolikus családba születtek - protestáns neveltetésben részesültek kato­likus édesanyjuk jelenlegi, protestáns élet­társának kérésére. Az édesanya azonban a történtek után azt kérte, hogy fiait katoli­kus gyászszertartással búcsúztassák. Kedd hajnalban és reggel ismét benzinbombák és gumilövedékek röpködtek az észak-ír­országi Portadown határában tíz napja tá­borozó protestáns tüntetők és a helyi kato­likus negyedet előlük elzáró brit katonai alakulatok között. Berthie Ahem ír minisz­terelnök a tragikus észak-írországi esemé­nyek hírére és a válságosra fordult helyzet miatt hétfő este félbeszakította párizsi lá­togatását, és hazautazott Dublinba. NATO-bővítés: orosz félelmek Gyenge gazdasága miatt nem akadályozhatja meg a folyamatot Három fehér koporsó fotó: feb/reuters Súlyos és káros döntés Küzdelem a korrupcióval Nincs ok aggodalomra tos. Egyúttal támogatásukról biztosították Izrael és a palesz­tinok 1993-ban született meg­állapodását, amelyben leszö­gezték: tárgyalásaikon foglal­kozniuk kell Jeruzsálem kér­désével. Az izraeli kormányfő hétfőn kijelentette: országa közel áll ahhoz, hogy elfo­gadja az amerikai tervet, és több ciszjordániai területet ad­jon át a palesztinoknak. Hoz­zátette: ezt azonban maguk a palesztinok akadályozzák az­zal, hogy elutasítják a bizton­sági garanciák megadását Iz­raelnek. Netanjahu úgy fogalma­zott, hogy Izrael már csak­nem teljesítette az egyez­ménnyel kapcsolatos kötelezettségeit. Mahmud Abbasz, a paleszti­nok második számú vezetője találkozóra készül Jichák Mordehai izraeli védelmi mi­niszterrel. szén a helyzet tarthatatlan. Míg 1994-ben átszámítva 2750 milliárd forintot tett ki a korrupcióval okozott kár, ta­valy már 3375 milliárdot. Az Európai Parlament ezért a bűnüldözésre hivatott bi­zottságát most nagyobb hiva­tallá akarja kiépíteni. Fel­adata az lesz, hogy az unió valamennyi szervében felde­rítse a korrupciót, a csaláso­kat, és gondoskodjék arról, hogy a felelősök megkapják büntetésüket. A munkába bevonják a tagországok ügyészségeit, bíróságait is. A reform nem nyerte el az eddigi illetékesek rokonszen- vét, ám ha nem engednek, el­veszítik a működésükhöz szükséges pénzt. A válság ellen Az orosz kormány stabili­zációs törvénytervezetei­nek elfogadására szólí­totta fel az Állami Dumát Borisz Jelcin. Az orosz elnök az alsóház el­nökével és a frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélést a rendkívüli Duma-ülés előtt, ígéretet tett arra, hogy nem ereszti szélnek az alsóházat. A törvényhozás frakciói is szük­ségesnek tartják a válság­ellenes intézkedések többsé­gét. Úgy vélik, hogy ideje vé­get vetni a kölcsönös szemre­hányásoknak - közölte Alek- szandr Kotyonkov, az államfő törvényhozási tanácsadója. Vlagyimir Zsirinovszkij, a Li­berális Demokrata Párt veze­tője és Alekszandr Sohin, az Otthonunk Oroszország frak­cióvezetője e megbékélés je­gyében azt is szorgalmazta, hogy az Állami Duma szün­tesse be az elnök ellen indí­tott vádemelési eljárást. Az X-akták titka Úgy látszik, a minden titkot megfejteni kívánó X-akták- ból sem derül ki a nagy titok: az igen nézett televízió-, esetleg rádiósorozatokból miért nem lehet sikerfilme­ket készíteni? Pedig úgy lát­szott, hogy a roppant nép­szerű tévésorozatból lehet jó játékfilmet alkotni. Óriási várakozás előzte meg a fil­met. Júniusi bemutatója után az első hét végére több mint 30 millióan váltottak jegyet. A második-harmadik hétre a kereslet legalább 50 százalékkal visszaesett, az érdeklődés jócskán meg­csappant a film iránt. A 100 millió dollár bevé­telre tervezett vállalkozás várhatóan „csak” 80-90 mil­liót lesz képes összehozni. A házam a váram Lady Diana halála óta nem­csak a sztárok vannak reflek­torfényben, hanem az a kér­dés is: vajon magánéletük mennyiben tartozik a nagy nyilvánosságra? Törvényt is előkészítettek ezzel kapcso­latban az amerikai kongresz- szusban, ám a perek addig is folytatódnak. Az illetékesek most éppen Alec Baldwin és egy fotós ügyét tárgyalják, aki nem átallott kisteherautójával a Baldwin-Basinger házaspár háza előtt parkolni, hogy a megfelelő pillanatban elkat- tinthassa a gépét. Baldwin ezt rossz néven vette, és tettle- gességig fajult az ügy. A NATO keleti irányú bőví­tése Washington legna­gyobb tévedése a hideg­háború lezárása óta: Ke- let-Európa és a Baltikum országai ugyanis még a NATO-belépéssel Is Orosz­ország érdekszférájában maradnak. S mivel Ame­rika nem hajlandó szá­molni ezzel, ellentmondá­sok állandó gócpontját hozza létre - írta a keddi Izvesztyijában Alekszandr Bovin. Moszkva A tekintélyes orosz újságíró úgy látja: Moszkva elégedet­lenkedése ellenére a NATO töretlenül halad a Baltikum felé, és közeledik Ukrajnához is. Az orosz-NATO kapcsola­tokat rendezésére Párizsban aláírt Alapító Okirat nem ál­lítja meg ezt a terjeszkedést. Oroszországnak arra kell ját­szania, hogy maximális hasznot húzzon az új geopo­litikai realitásokból. Az Izvesztyija kommen­tárja szerint a NATO-bővítés inkább a hatalmas brüsszeli bürokratikus gépezet érde­keit tükrözi, semmint az Egyesült Államok biztonsági megfontolásait. Ezt csak erő­síti az egyetlen szuperhata­lom világnézete, amely lehe­tővé teszi a minden „megol­datlan ügybe való beavatko­zást”. Az Izvesztyija nem feltéte­lezi, hogy az orosz vezetést igazából nyugtalanítaná az erősödő nyugati veszély, hi­szen aligha valószínű, hogy Lengyelországba vagy Ma­gyarországra (a távlatokban pedig Észtországba vagy Lit­vániába) amerikai rakétákat telepítsenek. A NATO tagjelöltjei abból indulnak ki, hogy az orosz agresszió reális fenyegetést jelent számukra. Emellett a NATO-tagságot az „igazi Eu­rópába” való belépőnek te­kintik. így tehát a NATO-bő­vítés gyötrő válaszút elé állí­totta az orosz vezetést, de a gazdaságilag legyengült or­szágnak nincs lehetősége megakadályozni ezt a folya­matot. A Biztonsági Tanács keddre virradóra felszólí­totta Izraelt, hogy mond­jon le a Nagy-Jeruzsálem megvalósítását célzó tervéről. Az ezzel kapcso­latos BT-elnökl nyilatkoza­tot a testület egyhangúlag elfogadta. Washington A tanács tagjai - beleértve az Egyesült Államokat is - úgy ítélték meg, hogy az izraeli kormánynak a „Nagy-Jeruzsá- lem” megteremtésére vonat­kozó június 21-ei határozata „súlyos és káros” döntés. Az ülés résztvevői felszólították Izraelt, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek kedvezőt­lenül befolyásolnák a palesz­tinokkal folytatott tárgyaláso­kat. A BT összes tagja elis­merte: Jeruzsálem ügye min­den fél számára rendkívül fon­Tóved, aki azt gondolja, hogy a korrupció, a köz­megrendelések és a tá­mogatások körüli „bun­dák” csak Európa keleti felére jellemzőek. Brüsszelben az EU-nak külön testületé van arra, hogy ki­nyomozza és leleplezze a korrupciógyanús ügyeket. A mindössze harminctagú tes­tület azonban vajmi kevés eredményt tud fölmutatni. Lehet, hogy ennek egyik oka az, hogy az eljárás ugyancsak kíméletes: a felelőst legrosz- szabb esetben szép csendben nyugdíjazzák, a nyilvánosság nem értesül a történtekről. Az Európai Bizottság ezen sürgősen változtatni akar, hi­A franciák 30 éven át rob­bantották kísérleti atom­bombáikat a Csendes­óceán két kis festői ko- rallszlgete, Mururoa és Fangataufa felett. A kék lagúnák 193 nukleáris robbanást értek meg az évti­zedek alatt. Az utolsót 1996 januárjában végezték - óriási nemzetközi tiltakozások kö­zepette. A franciák azzal in­dokolták a robbantásokat, hogy azok nélkülözhetetle­nek voltak a kísérletek befe­jezéséhez. Az ENSZ Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­sége ellenőrizte: mi igaz a környezetvédők sokat han­goztatott vádjaiból? A közelmúltban nyilvános­ságra hozott 2000 oldalas ta­nulmány szerint ha valaki az atomkísérletek övezetéből származó halat vagy más élelmiszert fogyaszt, kisebb mértékű sugárzás éri, mint a tüdőröntgennél. A bazaltszik­lákban keletkezett üregekben magasabb ugyan a sugárzás, de annak csak egy töredéke áramlik a felszínre. Nagyobb viszont a plutóniumkoncent­ráció, ezért tízezer év múltán a sugárzás ismét növekedhet. HÍREK Szlovák bírálat Martonyinak A szlovák kormányhoz közel álló Slovenská Republika című napilap kedden bírálta Mar- tonyi János külügyminisztert. Jegyzetében azt a kijelentését kifogásolja, amely szerint a nemzetiségi jogok területén a szlovák nem­zetközi kötelezettségek betartása még kíván­nivalót hagy maga után, ezért a szlovákiai magyarok a budapesti diplomácia kiemelt he­lyét foglalják el. Vélemények Koszovó helyzetéről A nemzetközi közösség soha nem fogadja el Koszovó függetlenségét, amelyet erőszakos úton szereznek meg, sem pedig a tartomány Albániához történő csatolását - közölte az ame­rikai külügyminisztérium. Süleyman Demirel török elnök kétnapos hivatalos látogatásra Al­bániába utazott, hogy a koszovói konfliktusról tárgyaljon. Véleménye szerint tiszteletben kell tartani Jugoszlávia területi integritását. Herzog sokallja a befizetéseket A német köztársasági elnök kedden igazságta­lannak nevezte az Európai Unió közös költ­ségvetéséhez adott nettó német hozzájárulás nagyságát. Roman Herzog Brüsszelben leszö­gezte, hogy Németország újra kívánja tár­gyalni a problémát, bár ezzel nem szeretné veszélybe sodorni a kelet-európai bővítésre készülő uniót. Újabb magyar SFOR-feladatok A horvátországi Okucaniban kiépített SFOR- támaszponton állomásozó új magyar műszaki kontingens július 6. óta részt vesz az Európai Unió által finanszírozott lakásépítési program megvalósításában. Lézerlemez a gyilkosságról Kolléganője beszélte rá Abraham Zapruder dallasi szabómestert 1963. no­vember 22-én: ha már ki­megy az utcára, megné­zendő az elnök és kísérete elvonulását, ugyan vigye már magával a filmfelve­vőjét és örökítse meg a nagy eseményt. Mint ismeretes, John F. Ken- nedyt a legnagyobb nyilvános­ság előtt meggyilkolták. A mindaddig névtelen női szabó által készített, alig félperces dokumentum az évszázad egyik fontos történelmi bizo­nyítékává lépett elő. Az ame­rikai elnök elleni merényletet vizsgáló bizottság is sokáig ta­nulmányozta a filmkockákat, ám jelentésében nem tett emlí­tést róla. Az amatőr felvétel húsz dollárért rövidesen bárki számára hozzáférhetővé válik. Az 1970-ben elhunyt Zapruder örökösei ugyanis videokazet­tát és számítógéppel megjele­níthető CD ROM-ot készíttet­tek a történelmi 26 másodper­ces felvételről, s kiegészítették azt az elnökgyilkossággal kap­csolatos filmfelvételekkel. Korábban az amerikai kor­mányzat szerette volna köztu­lajdonba venni a filmet, ám nem sikerült megegyeznie az örökösökkel. A The Washing­ton Post értesülése szerint au­gusztus elsejéig kellene kial­kudni a 35 esztendővel ezelőtt készült felvétel árát. Zaprude- rék szerint a film és a szerzői jog legalább 18,5 millió dollárt ér - nekik. Azzal érvelnek: ha árverésre bocsátanák, ennél sokkal többet is megkapnának érte. Az amerikai kormány 750 ezer dollárt ajánlott föl, de jelezte, hogy kész akár kétmil­lióval is megtoldani az össze­get. A család még 1975-ben le­szögezte: „nem akarnak üzle­tet csinálni”. Ebben a szel­lemben egyelőre „csak” 100 ezer kazettát és 20 ezer kom­puteres lézerlemezt gyártat­nak az MPI Home Video nevű vezető videós céggel. A felvé­teleken minden eddiginél egyértelműbben látszik, hogy melyik irányból érte a fejlövés az elnököt. Annyi bizonyos, hogy nem a magányos gyü- kosnak kikiáltott Lee Harvey Oswald által elfoglalt állásból. Kulcsár László Terelgeti nyáját., pontosabban gulyáját Rob Cahlll új-zélandl tehénpásztor, akinek békésen legelésző csordáját elso­dorta a kiáradt folyó. Mit tesz Ilyenkor egy jófprmer? Ló helyett jetskire pattan, s úgy próbálja meg visszaterelni jó­szágait az ólba. fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents