Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-13 / 162. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 13., hétfő Megyei körkép 3 Ezrek a központban Három hónap alatt 6292 polgár fordult meg a ka­posvári Partnerség há­zában. Kaposvár A megyei közigazgatási hi­vatal kezdeményezésére a megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanács a vállalkozói központ alapít­vánnyal együtt létrehozta a megyei közszolgáltató és in­formációs központot. — A Partnerség háza gyorsan bizonyította létjo­gosultságát — mondta dr. Németh Jenő, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője. Hozzátette: a központ jól működik, korrekciókra nem szorul. Három hónap alatt 6292 polgár ügyét intézték. Ilyen ügyfélszolgálat sehol sincs az országban. Somogy polgárai akár öt napon belül útlevélhez juthatnak, a sor­kötelesek pedig itt érdek­lődhetnek a polgári és a fegyver nélküli katonai szolgálatról. Vállalkozások­kal és munkaüggyel kapcso­latos információkat is adunk, a civil információs pult is keresett. — Örülünk, hogy egyre többen keresnek bennünket telefonon - mondta a hiva­talvezető. — Elmondjuk a tennivalókat, így már felké­szülten jöhetnek a köz­pontba. A külföldiek is elé­gedetten nyilatkoznak, hi­szen több ügyet elintézhet­Hoppon maradtak Hoppon maradtak a Balaton-parti önkormányzatok. A me­gyei fejlesztési tanács Somogybán is azzal az indokkal uta­sította el pályázatként benyújtott pénzigényüket, hogy a Balatoni Fejlesztési Tanács juttat majd nekik. Az ország­ban ugyanis a megyéken mellett két kiemelt régiót ismer­tek el azzal, hogy saját fejlesztési tanácsot alapíthattak; Budapest és a Balaton vonzáskörzetét. Nemrég kiderült: a 250-250 millió forintnyi, a számukra félretett összegre — az ígérettel szemben — mások is pályázhatnak. S ők éltek is a lehetőséggel. A pénzt a vita lezárásáig zárolták. Érthetetlennek is ítélhetnénk a történteket, ha nem kel­lene hasonló dolgokkal szembesülnünk gyakorta. A régiók prefektúrák legyenek-e Magyarországon avagy a megye vi­rágozzon tovább kérdés nem igazán érdekli az Észak-So- mogyban élő állampolgárokat sem. Mindegy volna nekik, milyen szervezeti forma segíti jobban a boldogulásukat. Ők jelenleg a balatoni fejlesztési tanács és ráadásul a So­mogy megyei fejlesztési tanács területén élnek. Önkor­mányzatuknak nemhogy kétszer, egyszer sem jut pénzük arra, hogy az életkörülményeiken javítson. Nemcsak az a tét, hogy lehet-e javítani a turizmus foga­dási feltételein, s a növekvő világpiaci versenyben a Bala­tonra csalogatni a pénzt költő, s így megélhetést teremtő vendéget. Néhány kilométerrel távolabb a tótól - nagyobb eső idején - közlekedni sem lehet az útra hordott iszaptól. Pedig az ott élők is szeretnének továbblépni. Czene Attila Dr. Németh Jenő hivatalvezető nek egy helyen. Az ingat­lanszerzéssel, a letelepe­déssel kapcsolatos kérel­mek benyújtása, a külföl­diek állampolgári vizsgája egy ügyféltérben rendez­hető. Megtudtuk: még az idén bővítik a szolgáltatást. A vidékfejlesztéssel kapcso­latos tudnivalók közvetíté­sére is vállalkoznak, erről már tárgyaltak az új minisz­tériummal. Az EU intéz­ményrendszerérői, jog­anyagáról, pályázati lehető­ségéről is hamarosan in­formációt kínálnak. Január 1-jétől pedig további fejlesz­tésre is sor kerül. Elsősor­ban a különböző állami szervek és szervezetek kö­zötti kommunikációt, az in­formációcsere hatékonysá­gát szeretnék korszerű esz­közökkel segíteni. L. J. ________________________Mit szól hozzá? ____________________ B eavatkozásra várnak Kritikus a helyzet a gabo­napiacon, az ágazat gond­jainak megoldásához ösz- szehangolt szabályokra van szükség. 4,5-5 millió tonnás termést várnak bú­zából, ebből mintegy 2,8 millió tonna fogy el itthon. (Hír a Somogyi Hírlapból) Toldi Sándor, magyaratádi magángazdálkodó: — Nincs szükség különleges intézke­désre, csupán a termelők ér­dekét kéne jobban figye­lembe venni. 13 hektáron termesztek gabonát: tritikálét és búzát. Kénytelen vagyok eladni alacsony áron a ter­mést, mivel a tárolási költség magas. A gabona egy részét saját sertéseimmel feletetem, a felesleget eladom. Nyakó János, a balaton­szentgyörgyi Dél-Balaton mezőgazdasági szövetkezet főkönyvelője: — A nyomott ár (Folytatás az 1. oldalról) Inke jegyzője, Téglás Zsu­zsanna elmondta, hogy 4800 hektárnyi védendő területük van, a sok terménylopás teszi szükségessé a mezőőr alkal­mazását. Egyenlőre még nem találtak megfelelő embert a feladatra. A megalakuláshoz az állam által ígért 260 ezer forint csak a legszükségesebb felszerelésre lesz elég: távcső, fegyver, jármű, munkaruha és mobiltelefon kellene két ember részére a gyors és biz­tonságos intézkedéshez. Kéthelyen is nagyon várják a munkába álló mezőőröket, mert egyre többször látnak a termények közelében gyanús autókat. Van két választottuk, akik beiskolázásukat várják. Nagy Gábomé jegyzőnek jó tapasztalata van a két éve működő polgárőrségről is, amely a belterület nyugalmát védi. Hasonlót várnak külte­rületen a mezőőrtől. Bélaváron ritka a termény- lopás, inkább a présházfeltö­résekkel van gondjuk. Roskó György jegyző ésszerűnek tartaná a falu, a szövetkezet és a nemzeti park összefogá­sát. A közösen alkalmazott őr fenntartási költségei így megoszlanának. Karádon Kovács József jegyző elmondta, hogy ők a minisztérium állásfoglalását várják néhány kérdésben. A négyezer hektárra két őrt al­kalmaznának, a költségeket a okozza a legnagyobb gondot. Az őszi árpára — szlovén ex­port esetén — tonnánként 7500 forintos ajánlatot kap­tunk a napokban. Tavaly ilyenkor viszont 16-18 ezer forintot kínáltak. Az idei aján­lathoz még hozzátartozik, hogy az előállítási költség 13- 15 ezer forint tonnánként. Szembetűnő a különbség, s ez minket, termelőket érint a legérzékenyebben. Úgy vé­lem, hogy az állami támoga­tás nélkülözhetetlen. Ács József, a kányái Március 15. szövetkezet elnöke: - So­kan megbukhatnak a mostani felvásárlási árak mellett. A befektetés töredéke térül meg. A külföldi értékesítés lehetőségeit kell alaposan ta­nulmányozni. A termelőket kellene segíteni. Búzát csak úgy érdemes eladni, ha tisz­tességes árat adnak érte. Vég­szövetkezettel kívánják meg­osztani. Ennek lehetőségére kértek választ, valamint azt is tudni szeretnék, hogy a köz­alkalmazotti törvény vagy a érvényesen el lehet felejteni, hogy a felesleges takarmányt a hazai állatállomány elfo­gyasztja. Ebben az esetben is óriási mennyiség itt maradna. Herner Endre, a mezőgazda- sági termelők érdekvédelmi szövetségének megyei tit­kára: — Akkor kell könnyíteni a gabonaexporton, amikor egyértelműen látszik: óriási felesleg várható. Szükség van a külföldi értékesítésre, nem lehet tovább halogatni a megnyugtató intézkedést. Nemzetgazdasági érdek, hogy ez a helyzet korrektül rendeződjön. Ehhez elen­gedhetetlen az állami közbe­avatkozás, másutt is hason­lóképp működik a rendszer. A fejlett agrárországokban is nagy támogatást adnak, s ná­lunk is célszerű volna átvenni ezt a bizonyítottan működő formát. (Harsányi) munka törvénykönyve vo­natkozik-e majd a mezőőrre. Alkalmas embereik már van­nak, akik a tanfolyam meg­kezdésére várnak. (Izményi) HÍREK Égett a szalma A siófoki lánglovagokat pénteken este a Petőfi sétány 4. számú házhoz riasztották, ahol fel­tehetően dohányzástól kelet­kezett tűz. Személyi sérülés szerencsére nem történt, ám számos berendezési tárgy el­égett. Somogybabod külterü­letén az árpaszalma gyulladt meg. Kaposvári és balaton- boglári tűzoltók vonultak. Csombárdon egy Rákóczi ut­cai portánál szénakazal ka­pott lángra. Veszélybe került a közeli lakóház, az istálló, a pajta, és a szomszédos házak is, ezért három tűzoltókocsit küldtek ki a megyeszékhely­ről. Időben megfékezték a lángokat. A tehetségek segítése Köz­hasznú alapítványt hozott létre a tehetséges gyerekek támogatására a kaposszerda- helyi önkormányzat. Az Óvodás kortól az egyetemista korig elnevezésű alapítvány kezdő vagyona 100 ezer fo­rint, kuratóriumába helyi vál­lalkozókat, értelmiségieket és a településről elszármazotta­kat hívtak meg. Működésük nyomán évente legalább 300 ezer forintot szeretnének szétosztani az arra érdemes fiatalok között. Teszt a gazdáknál Nyolc­van somogyi mezőgazdasági termelő vesz részt az EU- csatlakozásra felkészítő Teszt-üzemi hálózatban. A program 12 megyére terjed ki, a somogyi munkát a SZÜV Kaposvári Területi Igazgató­sága végzi. Elkészítik a kü­lönböző vállalkozások — ős­termelőtől a részvénytársa­ságig — könyvelését, és ösz- szegyűjtenek minden terme­léssel összefüggő adatot. Ki­számítják a növénytermesz­tés és az állattenyésztés ön­költségét, így még a gazda munkára fordított ideje is pénzben kifejezhető értéket kap. A somogyi könyvelők feladatul kapták a tolnai Teszt-üzemi hálózat kiépíté­sét is. Harc a kilókkal Harminchat túlsúlyos gyerek állt a mér­legre tegnap este a megyei kórház gyermekosztályán, ahol kéthetes váltásokkal négy turnusban szerveznek életmódtábort. A szünidő kezdete óta több mint ötven túlsúlyos diáknak sikerült — a sok mozgásnak és a diétás étkezésnek köszönhetően — 2-3 kilót leadnia. A karcsúsí­tás mellett felmérik a diákok egészségügyi állapotát, mely során fényt derülhet a kövér­ség okaira és az esetleges be­tegségekre is. Mobilizált mezőőrök Egyre több a jól felszerelt terménytolvaj, figyelni kell fotó: törők anett Veszélyben minden hatodik gyerek (Folytatás az 1. oldalról) Egy híján 11 ezer veszélyez­tetett gyerekről tudnak So­mogybán, a szakemberek szerint azonban ennél is több van. Nem biztosított tehát minden hatodik-hetedik gyermek testi-lelki fejlődése. Ez a rendkívül magas arány egyébként megegyezik az or­szágos átlaggal. A következ­ményeit nyomon követhetjük a fiatalkorú bűnözés emelke­désében, de ennél többről van szó: ezek a gyerekek le­küzdhetetlen hátránnyal küszködnek, többnyire éle­tük végéig. 85 százalékuk anyagi okokból került a gyámhatóságok nyilvántartá­sába, de a környezeti és a magatartási okok nagy része is az anyagiak hiányára ve­zethető vissza. Megelőzendő a nagyobb bajt, a gyermek családból való kiemelését, illetve a csa­ládba történő visszahelyezés elősegítésére hivatottak a gyermekjóléti szolgálatok. Tavaly november óta kellene működniük minden települé­sen, de egyelőre csak 43,5 százalékuk jött létre. Az 54 megalakult szolgálatnál 87-en dolgoznak, de csak harminc­hármán vannak főállásban. — Feladatuk a veszélyezte­tett körülmények között élő családok felkutatása, támoga­tása, hivatalos ügyeik inté­zése — sorolta dr. Horváthné dr. Supala Olga, a megyei gyámhivatal vezetője. - Együttműködnek az iskolá­val, a védőnővel, az orvossal, az egyházzal és a rendőrség­gel. A pénzbeli és természet­beni ellátások odaítéléséről továbbra is a települési ön- kormányzatok döntenek. A szakemberek ebben is ko­moly problémákat tapasztal­tak: a gyermekvédelmi támo­gatások gyakran nem a rászo­rultakhoz jutnak; a minimális jövedelmi határt alig átlépők kiszorulnak, a milliós vagyo- nokkal rendelkezők pedig ki­játsszák. Katona József Kevés lekvár lesz kajsziból (Folytatás az 1. oldalról) Az augusztustól szeptember elejéig érő őszibarack fajtát több csatornán értékesítik: egy részét léfeldolgozóknak, nagyobb felvásárlóknak ad­ják el. A Lengyeltóti határá­ban levő őszibarackos ültet­vényeken már megkezdő­dött a szüret. Dankó József­től, a gazdakör elnökétől megtudtuk: a 77 hektárnyi barackosból 37 hektár fiatal, hároméves telepítés. Ezek a fák átlagban 5 kilót hoznak, a 40 hektárnyi 15 éves ültet­vény fái viszont 50-80 kilo­grammos terméseredmény­nyel biztatnak. A tavaszi hi­deg megtizedelte a gyü­mölcsfák virágait, ám ettől függetlenül a termés ritkítá­sára is szükség volt, hogy a barack méretes legyen. A jégeső szerencsére elkerülte a területet, de a sok csapa­dék nehezíti a betakarítást. A vegetációs idő is hosszabb lett; többször kellett perme­tezni és a gyomok burján­zása miatt vegyszerezni is. Ez természetesen a költsé­geket növelte. A felvásárlási árakról Dankó József el­mondta: bizakodnak abban, hogy nem csökkennek a ta­valyihoz viszonyítva. A termelők szinte naponta panaszkodnak a kajszira, az őszibarack-kínálattal viszont nincs gond — mondta Mé­száros Sándomé, a Sió-Fruct Kft zöldség-gyümölcs kis- és nagykereskedés vezetője. — Sárgabarackkal alig jelent­keznek a termelők, általában 150-200 forintot kérnek a gyümölcsért, mi pedig 200- 250-ért adjuk tovább. Az őszibarackot nagyságtól függően 120-150-ért vesszük át és 150-200-ért kínáljuk. A kajszi az utolsó fagyoknál virágzott, tehát kevés lekvár készül majd a drága gyü­mölcsből. A kaposvári vá­sárcsarnokban őszibarackot 180-tól 250 forintig kínál­nak, a hibátlan és nagy sár­gabarackért kilónként még 500 forintot is kérnek. Répa Lászlóné, az egyik belvárosi zöldség-gyümölcs bolt el­adója szerint őszibarackból jó a felhozatal, ám a sárga­barack nagyon gyatra. S amit egy ládában mutat 250 forintért, még befőzésre sem igen alkalmas. (Tamási)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents