Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-08 / 158. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1998. július 8., szerda Hírek Magyarország 1990 óta folytatott kereskedelempoli­tikájának szenteli kétnapos rendezvényét a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). A szerződéses kötelezettségek felett őrködő szervezetben ez a fórum jó lehetőségeket te­remt arra, hogy a tagorszá­gok kifejthessék nézeteiket. A magyar kormány jelentése megállapítja, hogy az említett időszakban a magyar külke­reskedelmi forgalom meg­duplázódott. Apostoli levélben szólította fel a pápa a világ katolikus hívőit: ne csupán a hétvégét lássák a vasárnapban, hanem az Istennek, a családnak és a pihenésnek szentelt napot is. Hajlandók tárgyalni egy kormánybizottsággal a transzszibériai vasutat öt napja eltorlaszoló bányá­szok. Moszkva azt állítja, hogy az elmaradt bért már ki­fizette, és a további párbe­széd feltételének a blokád megszüntetését tartja. Fiára akarja átörökíteni ha­talmát Háfez Asszad. Az el­nök a napokban személycse­réket hajtott végre Szíriában, s ennek célja hírek szerint, hogy előkészítse fia, Basar hatalmát, aki jelenleg a had­sereg alezredese és egyben a Köztársasági Gárda főpa­rancsnoka is. ízléstelennek minősítette a Vecernji List című zágrábi napilap, hogy a francia tele­vízió nem mutatta Franjo Tudjman elnököt, amikor a horvát államfő részt vett Horvátország és Németor­szág lyoni labdarúgó vb- mérkőzésén. Maffiaellenes kampány fo­lyik Szicíliában. Az ügyész­ség összesen 46 vállalatve­zető, politikus és tisztviselő ellen adott ki letartóztatási parancsot a maffia fészkének számító dél-olaszországi tér­ségben. Cáfolják a horvátországi szerbek vezetői a zágrábi kormánynak azokat az ada­tait, amelyek szerint csak néhány ezer elmenekült szerb szeretne visszatérni otthonába. Valójában mint­egy 140 ezren kívánnak visz- szatelepülni. Kárpótlást fizet a Volkswa­gen mindazoknak, akik a náci rendszer idején kény­szermunkásként nála dolgoz­tak. A német autógyár ko­rábban még elutasította a kártérítést. Robbanásveszély Brit csapaterősítés Észak-írorszagban A londoni védelmi minisz­térium 800 katonával megerősíti az Észak-íror- szágban állomásozó, je­lenleg 17 ezer fős brit haderőt az elmúlt egy hétben kialakult újabb sú­lyos feszültség miatt. A bejelentett csapat erősítés az első azóta, hogy az IRA egy éve meghirdette tűzszünetét. Ezúttal a protestáns tiltakozá­sok miatt kialakult veszély késztette a brit hadvezetést az alakulatok átvezénylésére. Az egység még a hét vége előtt megérkezik a tartományba. Az Orániai Rend, amelynek vasárnapi portadowni felvo­nulását a brit kormány illeté­kes bizottsága kitiltotta a vá­ros katolikus negyedéből, va­lószínűleg szerdán ül tárgya­lóasztalhoz Tony Blair kor­mányfővel. A szervezet tagjai harmadik napja néznek far­kasszemet a katonákkal a vá­ros határában, szimpatizán­saik éjszakánként pedig gyúj­togatásokkal félemlítik meg az északír városok lakóit. Hivatalos adatok szerint a zavargások során a tiltakozók 39 katolikus otthont gyújtot­tak fel és több száz utcát pe­dig égő barikádokkal torla­szoltak el. Farkasszemet néz egymással a két tábor FOTÓ:FEB/REUTERS NATO: esély a felzárkózásra Hazánk NATO-csatlakozása új helyzetet teremt hadi­iparunk számára. Az 1988-1990. évi forduló­pontot követően, amikor a védelmi ipar termelése le­csökkent, és a külpiacok mintegy 80 százalékát el­vesztette az ország, most lehetőség nyílik újabb pia­cok megszerzésére. Budapest A magyar hadiipari technika beszerzésénél előnyt élveznek azok a külföldi beszállítók, amelyek a kapott bevételt ma­gyar ipari termékek vásárlá­sára fordítják, vagy befektetik magyar vállalatokba - hang­zott el az „Ipari kooperációk, beszállítási lehetőségek a NATO-csatlakozás küszöbén” címmel rendezett budapesti konferencián. Paár Róbert, az ipari tárca főosztályvezetője elmondta: előzetes megálla­podások születtek a Saab, a Boeing, a’Lockheed, a Martin, és a General Electric cégekkel, a Matra Defense-szel pedig már eljutottak a konkrét és részletes egyezségig. A harminc harci repülőgép ellentételezésének értéke mintegy másfél milliárd dollár, amely az elkövetkező hét év­ben évi 200 millió dolláros üz­letet (magyar termékek vásár­lását illetve külföldi befekteté­seket) jelent. A hadiipari beszerzéseket, a magyar beszállítókkal való kapcsolatokat a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hiva­tala (BH) koordinálja - közbe­szerzési eljárás keretében. Je­lenleg mintegy hatszáz ma­gyar beszállító céget tartanak nyilván a BH-ban - nyilatkozta Kopasz Jenő dandártábornok, a BH vezérigazgatója. A közelmúltban megugrott a jelentkezők száma. A beszál­lítóvá válás alapfeltétele a NATO-államokban elterjedt minőségbiztosítási, illetve szabványrendszerhez való csatlakozás, aminek költsége ma már több millió dollárra tehető. Még csupán tucatnyi azon cégek száma, amelyek rendelkeznek az említett mi­nőségtanúsítvánnyal. Bővítés együttes erővel Az Európai Unió tagállama­inak és az unióba készülő közép- és kelet-európai ál­lamoknak együttes erővel kell megoldaniuk a csat­lakozással járó problémá­kat, köztük mindenekelőtt a munkaerő vándorlásá­nak kérdését - jelentette ki kedden Viktor Kiima osztrák kancellár Brüsz- szelben. Brüsszel Az egy hete hivatalba lépett osztrák EU-elnökség a keleti bővítés sikeres előkészítését tartja legfontosabb feladatá­nak - erősítette meg az Euró­pai Parlamentben tartott saj­tóértekezletén Viktor Kiima, aki az Európai Unió foglalkoz­tatási erőfeszítéseiről rende­zett konferencián vett részt. Az osztrák kormányfő ismét felvetette annak szükségessé­gét, hogy az unió a munkaerő­vándorlás szabaddá tételéig egy átmeneti időszakban álla­podjon meg a tagjelöltekkel. Emlékeztetett arra, hogy a bő­vítéssel várható munkaerő­vándorlás a belépésre váró or­szágokkal határos Ausztriát érinti leginkább. A kancellár szerint ezt a problémát egy csapásra nem lehet megoldani, mint ahogy az sem lehetséges, hogy csak az egyik vagy csak a másik fél tegyen erőfeszítéseket a vár­ható gondok enyhítésére. Kiima úgy véli: a munkaerő beáramlásának problémája csak hosszú távon enyhíthető, és átmeneti időszakot igényel. Az Európai Unió jelenlegi tagállamai a bővítéssel kapcso­latos legsúlyosabb gondok közé sorolják a keleti tagálla­mokból várhatóan érkező munkát keresők hullámát. Az unióban - többnyire feketén - már most is nem kevés kelet­európai alkalmazott dolgozik, és általános nézet, hogy szá­muk a csatlakozással jelentő­sen megemelkedik majd. Csakhogy az uniós tagor­szágok maguk is nagy mun­kanélküliséggel küzdenek, és tartanak az olcsó munkaerő érkezése miatti társadalmi fe­szültségektől. Erőfeszítés Koszovóért Az orosz külügyminiszté­rium szorgalmazza: mie­lőbb újítsák fel tárgyalása­ikat Belgrád és Pristina képviselői. A jugoszláviai rendezés jelen­legi kulcskérdése, hogy szót ért­senek a koszovói albán vezetők és a jugoszláv kormány illetéke­sei - jelentette ki Vlagyimir Rahmanyin moszkvai külügyi szóvivő. Elismeréssel szólt ar­ról, hogy a belgrádi hatóságok az utóbbi időben együttműkö­dést alakítottak ki a nemzetközi segélyszervezetekkel, a szerbiai kormány pedig programot foga­dott el a koszovói lakosok segé­lyezésére. Utalt arra is: Belgrád az EBESZ-szel is tárgyalásokat folytat, hogy fogadja a szervezet koszovói misszióját. Az európai biztonsági szervezet pedig kilá­tásba helyezte Jugoszlávia tag­ságának helyreállítását. Wolfgang Petritsch, Ausztria belgrádi nagykövete, aki a hét elején részt vett a koszovói nemzetközi megfigyelői misszi­óban, az osztrák televízióban úgy nyilatkozott, hogy a diplo­máciának meg kell találnia a Koszovói Felszabadítási Hadse­reg „igazi vezetőit”, akiket az­után be lehetne vonni a békés megoldás kimunkálásába. Petritsch szerint a vezető személyiségek egyelőre ismeret­lenek, a koszovói albánok poli­tikai vezetője, Ibrahim Rugóra pedig sohasem gyakorolt ellen­őrzést a Koszovói Felszabadítási Hadsereg fölött. Környezetvédők Mohiról A döntéshozókat nem érdekli a biztonság A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet bizonyítottnak látja, hogy „a szlovák döntéshozókat végképp nem érdekli a kö­zép-európai térségben élő emberek biztonsága”. Pozsony A szervezet pozsonyi irodája úgy ítéli meg, hogy a mohi atomerőművet egy idő után „fel kell majd javítani”, csak­hogy ez lényegesen költsége­sebb lesz annál, mint ameny- nyibe a korrekciók a beüzeme­lés előtt kerültek volna. Egy 1995-ös keltezésű titkos jelentés a mohi atomerőművet a kombinált gáz-gőzerőmű­vekkel hasonlítja össze. A Ná- rodná Obroda című lap ked­den ismertette a Szlovák Ener­getikai Kutatóintézet jelenté­sét, amelyet a Greenpeace és az Energia 2000 környezetvé­delmi szervezet megszerzett és nyilvánosságra hozott. A tanulmány szerint míg a mohi erőmű két blokkjában meg­termelhető óránként 880 ki­lowatt energia 40-50 milliárd korona beruházási igényekkel állítható elő, addig az órán­ként 15 megawattot termelő gáz alapú gőzerőmű beruhá­zási igénye 3,6 milliárd ko­rona. A szlovák kormány illetéke­sei az elemzés ismeretében mégis a mohi atomerőmű be­fejezése és üzembe helyezése Kérdéses a Mir sorsa Darabjai nagyvárosokra hallhatnak Moszkva lázasan igyekszik megtalálni a Mir-program folytatásának, illetve befe­jezésének módjait, hogy ki­zárja az űrállomás becsa­pódásának lehetőségét. A Föld légkörébe érve az űr­komplexum nagyrészt meg­semmisül, ám egyes - több­tonnás - darabjai akár lakott területekre hullhatnak. Ezek a részek az északi szélesség 52. és a déli szélesség 52. foka által határolt körzetben bárhol becsapódhatnak. Az orosz fővárost nem fe­nyegeti veszély, de ebben a zónában van többek között Washington, Bagdad, Tehe­rán, Delhi, Tokió és Rio de Janeiro. A leszállópályára ál­lítás csak akkor garantálható, ha a fedélzeten ez idő alatt is dolgozik személyzet. A dol­gok mai állása szerint azon­ban bizonytalan, hogy lesz-e erre pénz. A Mir sorsát azért is ren­dezni kell, mert hamarosan be kell „népesíteni” az Alfa nemzetközi űrállomást. Fel­vetődött, hogy más-más ke­ringési pályán repülve a két komplexum egyidejűleg tar­tózkodhatna az űrben, s így a Mir műszereit részben átszál­líthatnák utódjára. Van már ilyen tapasztalat: 1986-ban Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjev kozmonauták a Szaljutról a Mirre szállítottak át mintegy 400 kilogrammnyi anyagot. (Novosztyi) Pamplonai bikaünnep. A spanyolországi város tegnapi hagyományos népünnepélyén bebizonyosodott, hogy valóban bát­raké a szerencse. Az járt jól, aki épp bőrrel megúszta, amint két perc alatt végigrohant a 850 méteres útvonalon a hat harci bika. fotó: feb/reuters Jordan ne legyen példakép! A kosárlabda virtuóza hihetet­len népszerűségnek örvend az amerikai tinik körében. Zseb­pénzüket Michael Jordan alá­írásával hitelesített cipőkre költik. Most azonban arra kérte az ifjakat az amerikai Orvosszövetség, hogy ne kö­vessék példaképüket, leg­alábbis ami a dohányzást illeti. A Chicago Bulls sztárja ugyanis a minap önfeledten szivarozott a kamerák kereszt­tüzében. Sajtóközleményben tudatták az ifjakkal: a szivar ugyanúgy káros az egész­ségre, mint a dohányzás bár­mely más formája. Az orvosi testület felszólította a sporto­lókat, hogy a jövőben nyilvá­nos szerepléseik alkalmával mellőzzék a dohányzást.

Next

/
Thumbnails
Contents