Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-22 / 144. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. június 22., hétfő Hírek Mesztegnyő egy évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást, a horvát Tar — Vabriga településsel. A testvérközségek között a kapcsolatfelvételt az iskolák kezdték meg. Tavaly augusztusban a 20 horvát iskolásból álló delegáció 10 napot töltött a somogyi településen és a Balaton-parton. A mesztegnyőiek a múlt héten viszonozták a látogatást. 26 diák és a kísérők 1 hetet töltenek a tenger parton. A falu vezetői azt szeretnék, ha a települések között gazdasági kapcsolatfelvétel is történhetne a közeljövőben. A marcali X-es fiatalok nyerték meg a hétvégén a Szikla kupát. A kispályás labdarúgótornát első alkalommal rendezték meg, a Kaposvári Egyházmegye települései között Nagykanizsán. Első helyezett a marcali csapat lett, a második a mosdósi, a harmadik helyen pedig Csurgó csapata végzett. A marcali X-esek egyébként taroltak, hiszen a legjobb csapat mellett a legjobb góllövő címet találatainak köszönhetően Király Péter nyerte el. A legjobb kapusnak pedig szintén a marcali Kőhalmi Istvánt választották. A helyi egyházközség tagjai a hétvégén részt vettek a Pannonhalmi Katolikus Ifjúsági Találkozón. A rendezvényre a Dunántúlról 700 fiatal érkezett. Marcaliból húszán vettek részt a kétnapos találkozón, amelyre a francia sömenefe-i szerzetesek is meghívást kaptak. Ez a vallási közösség volt az, amelyik vendégül látta a Kaposvári Egyházmegye fiataljait a nyári Katolikus Világifjúsági Találkozó idején. Az olaj az aranytartalék Szőkedencs határában három éve kezdődtek az első olajfúrások. A somogyi olajfalunak azóta sokan megtanulták a nevét. A településnek ez idő alatt megháromszorozódtak a bevételei és a tartalékai is. Szőkedencs Ritkaságszámba megy manapság, ha egy alig 400 lelkes település képviselő-testületének azon kell törnie a fejét, mire költse a forintokat és nem azon, honnan szerezzen pénzt? • A településnek tavaly 1,5 millió forint bevétele volt az olajból. Ha az idén minden a Mól Rt tervei szerint alakul, akkor ez már 10 millió forint is lehet. Érthető tehát, hogy a település vezetői szurkolnak a Mól sikeréért, hiszen az olaj a falu számára a biztos jövőt jelenti. — Mindenben segítségünkre van a részvénytársaság — mondta Harmath Imre, a falu polgármestere. — Akár útfelújításról, vagy járdaépítésről volt szó, hozzájárulnak a költségekhez. A múlt hónapban kezdtük meg a játszótér és a hozzá tartozó sport- és teniszpályák építését. Segítenek ebben is. A gázfejlesztésben is csak az iparűzési adóból befolyt pénz segítségével vehetünk részt. A lakosságnak a más telepüTízmilliós bevételt ígér az olajmező léseken beszedett hozzájárulásnak mintegy a felét kell csak befizetni. A legnagyobb kérdés most már csak az, hogy az idén a környező települések el tudják-e kezdeni a beruházást. Kényelmesebb és FOTÓ: LANG RÓBERT olcsóbb mint a fatüzelés, de a többi település nincs ilyen irigylésre méltó anyagi helyzetben. Ha mégsem jönne össze a dolog, áttérünk az olajfűtésre — fűzte hozzá mosolyogva a polgármester. F. E. Filléres gondok, lelkes családok A művészet iskolája 480 növendéke van a Baranyai Gyula jegyezte művészeti iskolának Marcali környékén. A magániskola 10 somogyi kistelepülésen és 3 zalai faluban 1993 óta 28 pedagógussal oktat néptáncot, képzőművészeteket és zenét. A lelkes és családias közösség szombaton Tap- sonyban tartotta rendhagyó évzáróját. Tapsony Az eseményre meghívták a rémi művészeti iskolát is, akik évekkel ezelőtt a marcali környéki példa alapján alakították meg saját intézményüket. A két iskola azóta rendszeres kapcsolatban áll egymással. A szombati ünnepség leginkább egy hamisítatlan pince-partihoz hasonlított. Bográcsban pörkölt főtt, a nebulók a bőrt kergették, a pedagógusok pedig önfeledt nyári tapasztalatcserét folytattak egymással. A szórakozást azért némi munka is megelőzte. Persze az évszakhoz illőn csak félig komolyan: rövid koncert búcsúzóul, lelkes közönség előtt, osztatlan sikerrel.- Ez a legnagyobb előny — mondta Erdélyi Orsolya zenetanár, aki szeptembertől már közel 30 tapsonyi diáknak tanít majd zenét. — A közösség sem nagy és mindenki szerepelhet. Egy tanévben 6 — 7 koncertet szervezünk, ahol minden diák közönség elé lép. Az örömbe azonban panasz is vegyült. Kevés ugyanis a pénz. Erre is. A normatív támogatásnak mindössze a 40 százalékát kapják meg ezek az iskolák. Pedig a követelmény és a kötelező órák száma pontosan megegyezik az önkormányzati intézményekével. — Az iskola működési formáját a kényszer szülte, hiszen a szülők nem tudnának annyi tandíjat fizetni ami fenntartja az intézményt — mondta Baranyai Gyula. — Ahol tanítunk, szinte mindenütt filléres napi gondokkal küzdenek az önkormányzatok és az iskolák. A mi helyzetünk is hasonló. Ez általános jelenség. Ezen változtatni kellene, mert ha így marad, akkor a hasonló településeken élő gyerekek egyszerűen nem tanulhatnak zenét. A TURIZMUS LEHETŐSÉGEI A balatoni háttértelepülések nyaranta visszatérő nagy dilemmája: hogyan tudnák előnnyé varázsolni hátrányukat, azt hogy nem elég közel, de nem is túl távol vannak a Balaton parttól. Ezeket a községeket a turista alig negyedórás autózással elérheti, feltéve persze ha van miért autóba ülnie. A falusi elöljárók egy része ebben látja a jövő boldogulását. Akiknek bátorságuk is volt és időben bele- kezdtek, nemcsak a jövőt tervezhetik, az eredményekkel is számot vethetnek. Buzsák, Mesztegnyő és Nagyszakácsi kétség kívül az időben ébredők táborához tartozik. Az ott lakókat arról kérdeztük elégedettek — e az eredményekkel és miben látják a további fejlődés lehetőségét? Balogh Istvánná (Buzsák): A turizmus szerintem sokak által fel sem ismert előny. Elégedett vagyok. Vendég persze lehetne több, de így sem lehet panaszkodni. Jobban eltudjuk adni, amit megtermelünk, a szoba kiadásból is van egy kis pénz. Programokat kéne még többet csinálni és akkor még- inkább vonzó lenne a község. Ide főleg az idősebbek jönnek a nagyobb a nyugalom miatt. A nyugalom mellett természetesen figyelmesebb és olcsóbb kiszolgálást is kapnak. Nekünk bizony ez az előnyünk. Jilling Tibomé (Buzsák): Mindenképpen jó. Sok mindent fejlesztenek az idegenforgalom miatt. Ezért épült meg a csisztai út, a faluház, színvonalas vendéglátóhelyeket létesítettek. Sokan kiadják a házukat, amiből bevétele van a kiadónak is és az önkormányzatnak is. Több programmal véleményem szerint több vendéget ide lehetne csalogatni. Most csak a búcsú van és a pünkösdi ünnepek. Jönnének szerintem máskor is, főleg esténként a turisták, ha lenne program amiért érdemes. Ezen kívül a csisztai fürdőt kéne fejleszteni, mert az rengeteg vendéget hoz a faluba. Tóth Imre (Mesztegnyő): A mi családunk szerencsés helyzetben van: elégedett lehetek'és ők is azok. A falu egyelőre még kevésbé érzi a siker ízét és azok biztosan elégedetlenek, akiknek nincs lehetőségük bekapcsolódni a vendéglátásba. A probléma az, hogy megoszlik a vendégkör, sokan foglalkoznak már ezzel a környék falvaiban. Szerintem megfelelő színvonal és vendéglátói kultúra nélkül nem lehet haszonnal csinálni ezt sem. A családi házunk tetőterét ezért építettük meg. Meg kell becsülni a vendéget, akkor van jövője. Én azt tapasztalom, hogy van rá kereslet, mert olcsó az ellátás és Mesztegnyő környéke is nagyon szép. Tiszta, jó a levegő és tisztességesebbek a vendéglátók itt mint a Balaton-parton. Péter Zsoltné (Mesztegnyő): Szerintem vonzó a nyugalom és a falusi mentalitás is. Aki idejár hozzánk, az rendszeresen visszajön, a hangulat miatt. Napközben a Balatonon vannak, este jönnek vissza ide. Az idegennyelv ismeretet azonban mindenképpen fejleszteni kéne, mert az nagyon sokat segítene, ha többen tudnának kommunikálni velük. Ezt ma már elvárják a vendégek. Különböző programokra is szükség volna, de olyanra ami kifejezetten szórakoztató. Nem feltétlenül csak a gulyás és a bor a vonzó. Ebben nagyobb összefogás kéne, mert úgy érzem, akik ezzel foglalkoznak, egy kicsit magukra vannak hagyva. Segítségre szorulnának. Kiss Lajos (Nagyszakácsi): Nem régóta élek Nagyszakácsiban, de amit eddig láttam az tetszett. Profitálhat belőle a falu, ha mást nem azt, hogy megtanulják a nevét. Szerintem így jó, hogy több napos a legnagyobb rendezvény, de semmiképpen nem kéne többször megrendezni ezt évente. Mert akkor ez oda vezetne, hogy elveszítené a varázsát és a vonzerejét. Horváth Angyalka (Nagyszakácsi): Országos ismertségű lett a falu. Fantasztikus, hogy egy ekkora településre az egész országból érkeznek emberek, sőt Európából is. Változtatni pedig nem változtatnék, szerintem így jó, ahogy van. Idén is rengeteg ismerőst várok, bízom benne hogy jó lesz a hangulat. Mi örülünk annak, ha a vendégek jól érzik magukat és minden évben visszajönnek. Szent László kultusza A település összetartozását jelképezi a Szent László kultusz ápolása. A kupavári napok rendezvényeibe a község lakóit is bevonják és várják a balatoni vendégeket. SOMOGYVÁR Június 26-28 között rendezik meg a hagyományos kupavári napokat a község történelmi helyein. Mint Frank Sándor polgármester elmondta, a település apraja-nagyjának kínálnak színvonalas szórakozást. A Mária-Magdolna római katolikus templomban ünnepi hangversennyel kezdődik péntek este a három napos program. Ez lesz az első koncert a felújított orgonán. Ezt követően a történelmi emlékhelyen mutatja be Rock-szín-kör a Dr. Herz című rockoperát. Szombat vasárnap bővül a szórakoztató központok száma. A kastélyban felállított színpadon szombat este Manhattan koncert lesz, vasárnap pedig Lagzi Lajcsi show. A hétvégén emellett a néptáncé, a lovaglásé és a sportoké lesz a főszerep. Ki a legény Kupaváron? címmel rendezik meg azt a játékos vetélkedőt, amelyen a falubeliek bizonyíthatják rátermettségüket téglaemelésben, hordógurításban vagy íjászatban. Az önkormányzat 300 ezer forintot nyert az idegenforgalmi alaptól a történelmi napok megrendezésére. G. M. A tómentő új tervei Peresztegi Gyulát, a Pro Natura Heliantus Kft tulajdonosát nemcsak a balatoni Idegen- forgalomban jártas vendégek és szakemberek ismerik jól, hanem azok is akiknek fontos a tó és a Kis-Ba- laton védelme, megmentése. Balatonszentgyörgy Négy évvel ezelőtt született meg az a komplex program, amelynek középpontjában a tó természetes szűrőrendszerének helyreállítása és a Balatont körülvevő élővilág ökológiai egyensúlyának megteremtése áll. Az évtizedekig munkát adó elképzelés kidolgozásában Peresztegi Gyula mellett Horn Péter akadémikus és Nemcsók János is részt vett, aki akkoriban még mindössze elhivatottságból karolta fel a fontos célt. A lelkes természetvédő, aki időközben Balatoni kormánybiztos lett, később már hivatalból segíthette a munkát, amelynek már most mérhető eredménye van. — Javult a víz minősége és a Kis-Balatonon is érzékelhetők pozitív változások — mondta Peresztegi Gyula. — Fontos, hogy a Balaton környéki legelőterületekről ne kerülhessenek szerves anyagok a tóba, hogy ne mosódhasson a vízbe műtrágya és növényvédőszer. A Balaton az ország egyik legértékesebb természeti kincse, amely sok pénzt hoz. Ezért remélem, az új kormánynak is fontos lesz majd. Az eredményhez összefogásra van szükség. Méghozzá nem csak kormányzati szinten, hiszen a tavat óvó turista éppoly komoly segítője a programnak, mint a Balaton körül legelésző szürke gulya, vagy a mangalica. De fontos szereplők az ott élő emberek is, akik átérzik azt, amit Peresztegi Gyula, aki saját boldogulása és a venPeresztegi Gyula dégek színvonalas kiszolgálása mellett fia jövőjét is a programban látja. Mindez önmagában kevés lenne a sikerhez. A balatoni vendéglátók alapvető szemléletváltozása is szükségeltetik a célok eléréséhez. Fábos Erika
