Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-19 / 142. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. június 19., péntek Somogyi tájak 7 Óvoda az erdőben A legnagyobb sikere a paprikás krumplinak volt fotó: nagy Közvetítő nélkül körülményes a kárrendezés Dühöngő gazdák, j óllakott vadak Egyre nehézkesebb a vadkárok rendezése, mivel nincs, aki közvetítsen a Lábod Mavad Rt és a helybeli gazdálkodók között — állítják a csokonyavison- tai gazdák. Korábban a helyi önkormányzat segített, azonban egy Ideje már rájuk sem lehet számítani. Közbenjárás nélkül pedig a kár nehezen orvoslódik. Óvoda nyitott a középri- góci erdő közepén. Igaz, csak három napra, azonban a barcsi 4. számú óvoda nagycsoportosainak így is bőven kijutott az élményekből. Középrigóc — Olyan jól belejöttem a krumplipucolásba, hogy ezután már anyának is tudok segíteni — dicsekszik frissen szerzett tudományával az ötéves Jámbor Anna. Nem csak mondja, mutatja is, hogyan kell azt csinálni. Németh Anita szintén jeleskedik a hámozásban, bár kissé kevésbé lelkesen, őt a második nap elérte egy kicsit a honvágy, de a kirándulás és a szamócaszedés hamar helyrebillentette a kedélyét. — A legjobban a makkgyűjtés és a kirándulás tetszett — derül föl a kislány, de azért azt is hozzáteszi: bármilyen jól is érzi magát, most már nagyon Buszra gyűjt és falu- gondnokságra pályázik Rlnyaújlak. A szolgálat létrehozásával végre lecserélhetnék öreg elhasználódott buszukat. Rinyaújlak — A jelenlegi autóbusz nagyon sokba kerül az önkormányzatnak. Legszívesebben már eladtuk volna, és vettünk volna helyette egy kisebb és korszerűbb járművet. Erre azonban támogatás nélkül esélyünk sincs — mondta Peti Sándor polgár- mester. - Sikeres pályázat esetén azonban lecserélhetvárja anyut és aput. Az ovisok főhadiszállása a középrigóci kastélyban volt, innét indultak túrázni a közeli tóhoz, szamócát, makkot szedni. — 30 ezer forintot nyert az óvoda az önkormányzattól, és az erdei ovit a szülők is támogatták — mondja Hajdú Istvánná, a csoport vezetője. — Megérte az áldozat. Kiléptünk az óvoda falai közül, és kijöttünk a városból. Mindez óriási élmény volt a gyerekeknek. Nagyon élvezték, nagyon izgultak, de jól sikerült. Ismerkedtek a természettel, játszottak, vetélkedtek, és persze paprikáskrumplit készítettek... Az országban Volt már hasonló kezdeményezés, nálunk ez az első — mondta Pe- thő Lászlóné, a barcsi óvodák vezetője. — Az itt tapasztaltak alapján remélem, hogy a város több óvodája is kedvet kap, és jövőre már nemcsak egy, hanem több intézmény gyerekeit fogadhatja majd az erdei ovi. N. L. nénk, és a falugondnok foglalkoztatásához; is kaphatnánk támogatást. A most nyolcéves Roburt annak idején azért vették, hogy a gyerekeket szállítsa a visontai iskolába, és az ebédet hozza az időseknek. Jelenleg a hivatalsegéd a sofőr, ő szállítja a falu harminc iskolását A falugondok is lényegében ugyanezt csinálná. Ha a pályázatuk nyer, a szolgálat költségeinek nyolcvan százalékát megelőlegezné az állam, és csak a húsz százalékot kellene a falunak letennie. Az ehhez szükséges pénzt mindenesetre már félretették rá Ri- nyaújlakon. N. L. CSOKONYAVISONTA — Amíg korábban elég volt csak a helyi önkormányzathoz fordulnom, most kénytelen voltam elmenni Nagysallérba, Mikére, hogy bejelentsem a káromat, és kihívjam a társaság embereit kárrendezésre. Máig nem értek ide, pedig négy hete bejelentettem — bosz- szankodik a csokonyavi- sontai Szabó László. — A többi gazda is panaszkodik, A 90-es években találtak rá Szulokra, mint fürdőhelyre, aztán nem sokkal később Angliában megismerkedtek a minigolffal. Négy éve területet vettek Szulok- ban, és már akkor azt tervezték: itt minigolf pálya épül. Szülök A kaposvári Szabó Ferencék hozzá is fogtak. Mozgósították a famíliát, a baráti kört, és megépítették az álmukat. Mindent a maguk tervei alapján, saját kezűleg készítettek el, és mára színvonalas sportlétesítménnyel gyarapították a falut. — 18 pályát építettünk, folyamatosan hozunk újakat. Kialakult a visszajáró vendégkörünk, igazi derbiket rendeznek itt a fanatikus minigolfozók. Minigolfozott már Szulokban angol házaspár, német zenész, és persze egyre többen megismerik a műfaj hazai szerelmesei is. A helyieket volt a legnehezebb meghódítani. Először kinevettek bennünket, legyintettek: ugyan mit akarunk itt egy minigolf pályával? Mára elfogadtak, és a falu egyik nevezetessége lett a pálya. Ma már nemcsak a helybesenki nem tudja, kihez forduljon, hová menjen a vadkár miatt. Az utánajárás sok idő, pénz és energia. Pedig fontos, hogy gördülékenyen menjen a kárrendezés, mert ha nem veszik fel időben a kárt, később már nem is biztos, hogy elfogadják. — Nem jószántunkból hagytunk föl a gazdák segítésével, hanem ezt a feladatot kivették az önkormányzatok kezéből — mondta Horváth Sándor polgármester. liek, de Homokszentgyörgy- től Barcsig a környék fiataljai is eljönnek játszani. Érdekes, hogy a Szulokban üdülő németek nemigen minigolfoznak. Az lehet ennek a magyarázata, hogy Németországban drága játéknak számít... A golfpálya tulajdonosa Szabóék lánya, a 17 éves gimnazista Gabriella. — Nem az évszázad üzlete, azonban hosszú távú befektetésnek jó — mondja. — Akkor lenne igazi üzlet, ha a szuloki fürdőt sikerülne magasabb szintre fejleszteni. — A törvény korábban feljogosított bennünket a közreműködésre, felvettük a kárbecslési jegyzőkönyvet, értesítettük a Mavad képviselőit a káresetekről. Ezt a feladatot azonban elvették az önkormányzatoktól, nincs már hozzá jogosítványa a csokonyavisontai hivatalnak sem. Ezért nem bennünket kell hibáztatni. Egyébként ennek ellenére a csokonyavisontai önkormányzat továbbra is igyekszik segíteni a gazdáknak információval és tettekkel. Azonban azt nem árt, ha tudják a gazdálkodók, is, hogy ez már nem feladatunk, kizárólag azért tesz- szük, hogy ne maradjanak magukra. N. L. Persze apuék nem is keresni akartak ezzel. Valójában a sportszeretetük miatt volt fontos nekik, hogy megépítsék a szuloki pályát. Az, hogy saját golfpályám van, jól hangzik, de nagyon sok munkával jár. Még szerencse, hogy nekem is legalább annyira fontos, mint a szüleimnek. A közelmúltban első alkalommal megyei minigolf bajnokságot rendeztek Szulokban. Jól sikerült, s Szabó Ferenc ígéri: a jövő évire még látványosabb rendezvénnyel készülnek. N. L. HÍREK Roma politikusok A délsomogyi városok és falvak kisebbségi vezetőinek indított képzést a dél-somogyi cigányképviselők szervezete, amelyhez a Phare-Line program támogatását is sikerült elnyerniük. A cél: minél alaposabb ismeretekhez juttatni a cigány érdekek helyi képviselőit, mert csak felkészülten lehetnek partnerei az önkormányzatoknak. A képzés során igyekeznek minél jobban eligazítani a jogszabályrendszerben a romákat. Vidék munka nélkül A Csurgón és környékén regisztrált 1200 munkanélküli zöme faluról kerül ki. A térség 17 települése közül a legmagasabb a munkanélküliség Csurgónagymartonban, Iharosberényben, Pogány- szentpéteren és Somogycsi- csón ahol 25 százalék feletti a ráta. Szorosan a nyomukban ott van Őrtilos és Szenta is. Ebben a két faluban 19-25 százalék közötti a munka- nélküliség. Szabálysértés Gólánál Két millió forint értékű szabály- sértést derített föl az elmúlt évben a gólai határátkelőn dolgozó vámhivatal. A vámszabályok megsértésével nyershúst, fenyőcsemetét, bőrkabátot aranyat és gépkocsit akartak az átutazók átmenteni a határon. A gólai nem tartozik a „veszélyeztetett” átkelők közé. Leletekre vadásznak Rendszeresen járják a barcsi Dráva Múzeum munkatársai a tehermentesítő út építését. Fotókat készítenek, és figyelik, hogy munka közben mi kerül elő a földből. Fotózták a lebontásra kerülő épületeket, és az építkezés egyes fázisait is. Régészeti anyag egyelőre nem került elő, azonban az útba eső területen van az egykori barcsi kikötő, a barcsi vár, és a XVII-XVIII. századi városmagot is átszeli majd az elkerülő út. A szeméttelep közelében rézkori lelőhely van. Barcs a tengeren túl Az amerikai magyar konzullal és Seattle város képviselőivel tárgyalt Pécsen Feigli Ferenc barcsi polgármester. A konzul elmondta, hogy Pécs mellett szeretnének gazdasági kapcsolatot kialakítani a Dél- Dunántúli más városaival is. A barcsi polgármester tájékoztatást adott a városban zajló feljesztésekről amelyről írásos anyagot is kértek az amerikaiak, amit eljuttatnak amerikai befektetőkhöz. Buszra gyűjt a falu Vállalkozásnak nem, szórakozásnak viszont kiváló Golfpálya — miniben Tizennyolc pálya közül válogathatnak a minigolfozók „Akinek szőleje van, rossz ember nem lehet” A messziről jött orvos FOTÓ: NAGY Kezdetben gondban lehettek a csokonyavisontai betegek, hogy miként üdvözöljék kimondhatatlan nevű új orvosukat. Dr. Boateng Eynsford Stephen Kwakuból gyorsan Sztív doktor lett. S ahogy a neve rövidült, olyan ütemben nőtt a rendelőbeli népszerűsége. CSOKONYAVISONTA A magyar- ghánai állampolgárságú szülész-nőgyógyász ezt megelőzően Nagyatádon dolgozott, idén május óta pedig ő az egyik csokonyavisontai háziorvos. A felesége a másik. — Pécsett végeztem ENSZ- ösztöndíjasként — mondja. — Aztán itt ragadtam Magyar- országon, mert itt találtam meg az igazit. Nem ismeretlenül kerültem a csokonyavisontai rendelőbe. A feleségem már évek óta itt dolgozik, itt építkezünk, úgyhogy engem is 1993 óta ismernek itt. Akkor döntöttünk úgy, hogy itt telepszünk le. Nem volt könnyű megszoknia a falusi életet. Eleinte azt sem tudta, hogyan kell tüzet gyújtani... Az viszont a falu mellett szólt, hogy tiszta a levegő, nagy az udvar, van hol mozogniuk a gyerekeknek... — Egy év kellett hozzá, hogy befogadjanak. Szerintem az törte meg a jeget, hogy szőlőt vettem és művelni kezdtem. Akinek szőleje van, az nem lehet rossz ember — gondolták. Persze a borommal még nem lehet dicsekedni. Lesz azonban még jobb is — mosolyog. Ghánában hagyta szüleit, testvéreit. Nem is gondolhat a látogatásra, hiszen egy ghanai út ötüknek egymillió forintba is belekerülne. — 1990-91-ben egy évig kint éltünk családostól. Feltérképeztük a lehetőségeket. Ha jobbak lettek volna a körülmények, mint Magyarországon, akkor odakint telepszünk le. Azonban Ghánában még nehezebb egy kezdő orvosnak, mint Magyarországon. így inkább hazajöttünk. A szülőföldem szegény, de fejlődő ország, kakaótermesztéssel, arany- bányászattal. Az állami szektorban ott sem valami jó az élet az orvosok számára. A Magyarországon letelepedett honfitársaival tartják a kapcsolatot. Összejárnak karácsonykor és a ghanai függetlenség napján. Tagjai a ghánai baráti körnek. Amikor azt kérdezem Sztív dokSztív doktort befogadta már a falu tortól, mit tudott a legkevésbé megszokni Magyarországon, elneveti magát. — A legtöbb gondot az itteni klíma okozta. Nem volt könnyű megszokni a mínusz tizennyolc fokot. Előfordult, hogy télen úgy éreztem: lefagyott a fülem. Nem mertem megfogni, mert féltem, hogy a kezemben marad... N. L. (
