Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-03 / 128. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. június 3., szerda Etsching múltja kötetben — Ecseny jövője az olcsó telkekben A falumentő polgármester A polgármester nem sokat ül az íróasztalnál fotó: király j. séla Egy évig dolgoztam és most két perc alatt oda lesz minden — tekint ki a párás ablakon Schne- iker János, Ecseny polgármestere. A mogyoró nagyságú jégzápor lyukakat vágott a kerti ve- temények levelein. Ecseny — Félek, hogy ezt a szőlő sem ússza meg. A mi életünk már csak ilyen — legyint, beletörődve. Schneiker János polgármester nem sokat ül az íróasztal mögött. A jeget hozó vihar előtt is éppen a krumplit töltögette. Mostanság mégis gyakrabban ragad tollat. Esténként a falu történetét kutatja, s írja egy spirálfüzetbe, amiből — szándéka szerint — könyv kerekedik. — Sok német család telepedett le Ecsenyben az utóbbi időben. No, nem a kitelepítettek, de még csak nem is az utódaik. Kanadától Hollandiáig, a világ minden táján megtalálhatók ők, de haza egy sem jön. Itt csak olyanok vesznek telket, akik nem is hallottak még Ets- chingről, ám kíváncsiak a település múltjára. Egy elszármazott főiskolás, Soósné Iberhardt Judit, német nyelvű diplomamunkája adta az inspirációt. A történelmi dokumentumokat a Hei- matsbuch-ból tallóztam. Szerencsére, a nemrégiben elhunyt Berkényi Ede evangélikus lelkész mindent papírra vetett. Az egyház felügyelő- jeként ezekbe is betekintést nyertem. Itt születtem. Hat hónapos voltam, amikor a II. világháborúba elvesztettem az apámat. Édesanyám a té- esz alapító tagja volt. Róluk és a kitelepítettek keserves sorsáról, a Felvidékről betelepültekről, az 1193-tól datált falu lassú hanyatlásáról szól majd a könyv. A kézírással lejegyzett sorok szerint Ecseny az 1760-as betelepítés után vált szőlő- termesztő vidékké. Az első 25 német család az addig műveletlen földbe, kényszerből ültette a tőkéket. A Tallián földbirtokos ugyanis csak annak juttatott területet, aki borral fizetett érte. Kiváló minőségű bor termett, holott a permetezést sem ismerték. Az ültetvények 1947-ig, a kitelepítésig éltek. Már csak három gazdának — köztük a polgármesternek — van pincéje. Pedig — mint mondta — valamikor különbek voltak, mint a lakóházak. — Van egy 17 méter hosz- szú, hat méter mély földpincénk. Párja nincs a környéken. Sárgaföldbe vájták, s té- len-nyáron 14 fokos a hőmérséklete, azonos a páratartalma — mondja. A századforduló táján az itt élők 98 százaléka német ajkú volt. Az oktatás és az isten- tisztelet is ezen a nyelven folyt. Az őslakosság azóta 45 százalékra csökkent. — Huszonnégy német, 2 osztrák és 4 holland család vett itt házat. Gond, hogy csak idényben vannak itt, de legalább rendben tartják a portákat. Szerettem volna meghonosítani a falusi turizmust, ám van olyan ház, ahol még vécé sincs. Olcsó telekárakkal próbáljuk ide csalogatni az embereket. Meg kell menteni a falut! Várnai Ágnes Csomagolóüzem a Mihály majorban Csernyák Mihály, felsőmocsoládi polgármester abban bízik, hogy őszre sikerül megnyerni az Inter Trade Kft-t egy csomagolóüzem létesítésére. Közösséget teremtettek Képzettség nélkül Bőven van szabadidőm, bár csak kevesebb volna. Régóta vágyom már egy jó állásra — mondta a somodori Rl- chárd József. Somodor A 29 éves férfi az anyjánál lakik. A házat takaros kert öleli körül. Látszik, hogy az ott lakók gondozzák; megterem a zöldség-gyümölcs. Beosztóan élnek; a gerincbántalmakkal küszködő asszony havonta 16 ezer forintot kap. A fiatalember hiába dolgozna szívesen, alig van esély az elhelyezkedésre. — A térségben nem kapkodnak az alacsony végzettségűek után — jegyezte meg. — Mernyén kijártam a nyolc osztályt, s utána abbahagytam a tanulást. Dolgoztam; a vasútnál, a pamutfonóban és a húskombinátban is. Betanított munkásként vettek föl, ám hiába az igyekezet, előbb- utóbb munka nélkül maradtam. Most már tudom: annak idején tanulni kellett volna. A felvételkor szinte mindig az az első kérdés: milyen végzettsége van? Hiába a fizikai erő, a szorgalom, ha mindenütt legalább középfokú végzettséget követelnek... Gondolkodtam már azon is, hogy ismét körbe nézek Kaposváron. Csakhogy a bejárás sem olcsó, a fizetésből legalább 5- 6 ezer forintot elvinne. Nem tehetek mást; a környéken érdeklődöm, talán egyszer én is szerencsés leszek. Bár ki tudja, mikor lesz az álomból valóság. Huszonéves társaihoz hasonlóan szívesen bújna divatos pólóba, farmerba, csakhogy erre nem telik az utóbbi időben. A háztartás is sokba kerül. Sorolták a legfontosabb kiadásokat: a villany, a háztörlesztés csaknem ötezer forintba kerül, s hol van még az étkezés... (Harsányi) Felsőmocsolád A településhez tartozó Mihály majorban aprómagvakat tasakosának a falubeliek. Erre, a tavasszal megszűnt téesz, a munkanélküliség csökkentése miatt volna nagy szükség. A csomagolóüzem a tervek szerint, 10-15 embernek adna munkát. Szerencsére, a téesz melléküzemágaként létesült varroda is üzemel. Ezt, egy mosonmagyaróvári kft vette meg. Bár pályáztak a munkaügyi központhoz közhasznú munkásoknak juttatandó támogatására, egyelőre csak négyet tudnak alkalmazni. A tizenkétmillió forint hiánynyal küszködő önkormányzatnak nagy gondot jelent, hogy a 600 lakosnak mintegy a fele nem fogható munkára. Fogyó és elöregedő lakosság mellett kell életben tartani a falut. (Várnai) Tízmillió forintba kerülne a gáz bevezetése Mernyeszentmiklóson, ám sem erre, sem pedig a tartályos gázra nincs pénze az önkormányzatnak. Mernyeszentmiklós A Mernyéhez tartozó településrészen élők már annak is örülnek, hogy nem „mostoKétszer háromszáz tonna gabona raktározására alkalmas tároló építését kezdték meg Szentgálos- kéren. Bár még csak az alapozásnál tartanak, a termelők arra számítanak, hogy őszre áll már az épület. SZENTGÁLOSKÉR Hársházi József, a tárolót építtető testvérpár édesapja is rendszeresen kilátogat az építkezésre. — Örülök, hogy a fiúk is érdeklődnek a mezőgazdaság iránt — mondta Hársházi József. — Ez egy szép, de kemény szakma. Egy-egy döntés évekre befolyásolhatja a vállalkozás sorsát. Apránként építették ki a gazdaságot: nemrégiben egy 160 lóerős traktort is vettek. Tetszik, hogy most is szorgalmasan dolgoznak. A mezőgazdaságban alapkövetelmény, hogy a feladatot tisztességesen, becsületesen végezzék el. hagyermekként” bán velük a mernyei önkormányzat. Kivezették az ivóvizet, rendbe tették a ravatalozót és az egykori iskolaépületet közösségi háznak használhatják. A kimeszelt épületben tartja foglalkozásait a nyugdíjas klub. 25-30 tagja van, s az idős emberek rendszeresen találkoznak. Programokat is szerveznek, de már az is jó, ha leülhetnek egy kiadós, közös beszélgetésre. A testvérpár búzát, őszi és tavaszi árpát termeszt. Emellett babot, és mákot is, ez utóbbit az egyik gyógyszer- gyártó vásárolja föl. Amikor arról kérdeztem a szakembert, hogy érdemes-e ennyi mindennel foglalkozni, azt mondta: manapság nem célszerű egyféle gabonát termeszteni. A piaci változások egyik hétről a másikra keresztülhúzhatják az elképzelést, s ilyenkor a pórul járt kistermelő csak kapkod. Ennek pedig általában nincs jó vége... A termelőnek fontos, hogy időben tudja: mi lesz a termény sorsa. Ők is lekötötték már a búzát, egy somogyi céggel egyeztek meg. A mák kilójáért 150 forintot is adnak, csakhogy nagyon kényes növény. Az aratás ugyan csak néhány hét múlva kezdődik, de már most azt latolgatják: mi lesz a maradék terméssel. Az épülő gabonatároló ezt a gondot enyhíti, hiszen ott hatvan vagonnyi áru fér el. (Harsányi) Hársházi József: A fiaim is lekötötték már a búzát fotó: király j. béla Hatvan vagon termésnek lesz hely benne Gabonatároló épül Hírek Táborozó jutaiak. A helybeli önkormányzat és a szülői munkaközösség 140 ezer forintos támogatásával egyhetes fonyódligeti táborozásra indul szombaton a jutái általános iskola 39 tanulója. Ezt követően, június közepén egy négy napos kőszegi gyalogtúrára indulnak. Ehhez ugyancsak 140 ezer forintot, pályázaton nyert az iskola. Kőszegen csak az étkezést térítik a gyerekek, a balatoni táborhoz pedig mindössze 3000 forinttal járulnak hozzá a szülők. Néptanítókra emlékeznek Bodrog egykori néptanítóira emlékeznek vasárnap a régi iskolában. A programot 11 órakor, Balás Béla megyéspüspök által celebrált ünnepi szentmise nyitja meg. Ezt követi az iskolatörténeti kiállítás és az emléktábla-avatás, majd találkozó a közgyűlés elnökével. Dal a Három kívánságban. Torma Emese jutái diáklány kérését is teljesítette a Három kívánság című, népszerű televíziós műsor. Az ötödik osztályos, szép hangú lány Demjén Ferenc, közismert nevén Rózsi, oldalán nagy közönségsiker mellett énekelhette el a Honfoglalás című film kettősét. Kiállítás az óvodában. Régi gyermekjátékokból nyílt kiállítás a kadarkúti óvodában. A hagyományőrző tárlatot az óvónők rendezték, s ők is készítették a játékokat. Szennaiak Székelyudvarhelye. Testvér- településükre, az erdélyi Székelyudvarhelyre utaztak a szennai Fekete László Általános Iskola tanárai, az önkormányzat dolgozói és a szövetkezet néhány tagja. A látogatás során megismerkednek a környék nevezetességeivel, a pedagógusok pedig szakmai tapasztalatcserén vesznek részt. Benépesül a Petörke-völgy. Szombaton falunapot rendeznek Bárdudvarnokon a Pe- törke-völgyben. A zenés ébresztővel kezdődő rendezvényen számos verseny és bemutató lesz. A falunapot szabadtéri bál és látványos tűzijáték zárja. Önkormányzat postásszerepben Nemcsak helyi „specialitás”, hanem országos probléma, hogy a mozgáskorlátozottaknak járó támogatást késve fizetik ki. Mernyén ez majdnem száz embert érint, s csaknem 700 ezer forint kifizetéséről kellett volna gondoskodni április végéig. Mernye Fogarasi László mernyei polgármester szerint nem a polgármesteri hivatal, hanem a Népjóléti Minisztérium a „ludas”. Az önkormányzatnak csak postásszerep jut, hiszen az igényelt összeget kell továbbítania. Mernye első embere szerint a március 31-ig elküldött igényeket kifizette a minisztérium, ám a többit nem. Most úgy döntöttek: megelőlegezik ezt az összeget, s a napokban küldik az értesítőket a rászorulóknak. A faluban szerencsére már rendeződött egy másik ügy is. Szentgáloskér, Somodor és Somogygeszti is érintett az egészségügyi ellátás finanszírozásában. Az önkormányzatok a múlt év második félévétől nem fizették a rájuk eső részt a hétvégi, készenléti ügyeletekért. Most csak egy hónappal „lógnak” — tudtuk meg Fogarasi Lászlótól, aki nem tartja irigylésre méltónak a körzetközponti szerepkört. Véleménye szerint tíz éves lemaradást kellene behozniuk, s ezzel nehezen birkóznak meg. Háromszor pályáztak, hogy rendbe tetessék a húsz éve épült járdákat, de mindannyiszor elutasították kérelmüket. A ravatalozó felújítása szintén elodázhatatlan, mint ahogy a tornaterem munkálatainak folytatása is. — A volt pártházzal is kezdeni kellene valamit — töpreng a polgármester. — Művelődési házként funkcionál, de meglehetősen lepusztult, s az érintésvédelmi szabályoknak sem felel meg. Szeretnének a régóta vajúdó, hajdan a piarista rend által használt jószágkormányzói kastély eladás végére is pontot tenni. Csakhogy ehhez komoly vevő kell, aki hajlandó volna telekáron megvenni a rendházat. Az önkormányzat megelégedne 20-25 millió forinttal. (Lőrincz)
