Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-10 / 134. szám

IV. SOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés 1998. június 10., szerda Tanműhely 100 millióért Üzleti ügyek a golfpályán Bánhidl Pál A nagytőkések sze­retnek olyan helyen befektetni, amelynek a közelében leszáll­hatnak magánrepülő­gépükkel, ha sürgős dolguk akad — állítja Bánhidi Pál, a Hen- cse Golf Klub tulaj­donosa. Hihetünk ne­ki, hiszen komoly ta­pasztalatai vannak ezen a téren; golfpá­lyáján a vendégek 90 százaléka ma is kül­földi üzletember. — Biztos vagyok abban, hogy nemcsak a golfklub­ban, hanem a térség vala­mennyi idegenforgalmi vállalkozásának hatalmas fejlődést hozhatna egy re­pülőtér. Az pedig, azt hi­szem, mindenki számára nyilvánvaló: csak a megfe­lelő elérhetőségű terület jöhet szóba egy-egy na­gyobb beruházás helyé­nek a keresésekor. Ma az idő rendkívül fontos té­nyező a gazdaságban. Bánhidi Pál úgy érzi, ő már megtette a fejlődés érdekében ami tőle tellett. Golfklubja ismert és elis­mert a külföldiek körében is. Már ma is több konfe­rencia, üzleti megbeszé­lés, előadás zajlik Hen- csén; legutóbb Ausztráliá­ból érkeztek egy konfe­rencia résztvevői. — Sok üzlet sorsa dől el ebéd közben egy étterem­ben vagy éppen a golfpá­lyán — mondta. — Egy iíyen létesítmény is von­zóvá tehet egy régiót a be­ruházók között, s ha ez még egy repülőtér közelé­ben is van — ahol leszáll­hat a saját gépével —, ak­kor sok más szempont háttérbe szorulhat. A jövő héten lesz a szakmunkásvizsgájuk azoknak a tanulóknak, akik ettől az évtől a Ki­nizsi Pál Élelmiszeripa­ri Szakközépiskola és Szakmunkásképző új húsipari tanműhelyében kapták meg gyakorlati képzésüket. Szőke Attila, az iskola igazga­tója szerint már most jól lát­ható az, hogy megérte a száz­millió forintos beruházás, hi­szen a szakmai oktatás szín­vonala jelentősen javult. — Az ötszáz négyzetméteres üzemben az egyetem vágó- hídján levágott állatokat dol­gozzák fel. A tanműhelyben pedig rendelkeznek a legmo­Somogy megye 1997-ben elké­szítette átfogó megyei terület- fejlesztési stratégiáját. Alap­elve, hogy figyelembe veszi a megyét alkotó kistérségek fej­lesztési elképzeléseit éppúgy, mint a szomszédos, érintkező térségek, megyék sajátos igé­nyeit, s az országos és a nem­zetközi irányelveket. A kon­cepció gondos helyzetfeltárá­son alapul. A megye verseny- képességének javítását cé­lozza, kiemelten kezeli a köz­lekedésfejlesztést, a vállalko­zások támogatását, az emberi erőforrások fejlesztését és az idegenforgalom erősítését. A Somogy Megyei Terület- fejlesztési Tanács a megye te­rületfejlesztési koncepciója alapján középtávú fejlesztési programok kidolgozására írt ki pályázatot a következő priori­tási területeken: a/ vállalkozá­sok támogatása, b/ közleke­désfejlesztés, c/ humánpoliti- kai koncepció, d/ idegenforga­lom, e/ mezőgazdasági terme­lés és termékfeldolgozás fej­lesztése, f/ a természeti, táji ér­tékek védelme, a környezeti terhelés mérséklése, g/ az in­tegráció mozgástereinek széle­sítése, megyeszervezés. A pályázati eljárás sikerrel zárult: a megbízás végrehajtá­sára vállalkozó DHV Magyar- ország Kft Humán Régió Ta­nácsadó Irodája azokat a kö­zéptávú fejlesztési elképzelé­seket dolgozza ki, amelyek elő­segítik a megyei koncepció megvalósulását. A nemzetközi tanácsadó há­lózatként működő DHV 1992- ben hozta létre budapesti iro­dáját; azóta több mint 100 sike­dernebb gépekkel, ezeken a tanulók az első munkaműve­lettől a legutolsóig mindent gyakorolhatnak — tette hozzá az igazgató. Azt is elmondta: az iskola ezt a feldolgozó üzemet a Tanhús Kft-nek adta bérbe, amelynek több­ségi tulajdonosa a toponári Kapostáj Szövetkezet lett. A beruházáshoz is sok se­gítséget kapott az élelmiszer- ipari szakközépiskola. A költ­ségek egyharmadát kellett csak az intézménynek állni. Egyharmadát a területfejlesz­tési tanács és a munkaügyi központ pályázatain nyerték el. Ugyancsak támogatták az építkezést a különböző szak­képzési alapok közreműkö­désével a város gazdálkodó rés tanácsadói programot haj­tott végre. Somogybán most zajlik az a program, amelyet a kaposvári irodánkból irányí­tunk, „Az önkormányzatok szerepének fejlesztése a szociá­lis igazgatásban” címmel. A módszertani alapelvek, amelyeket a program lebonyo­lítása során követni kívánunk, a következők. A fejlesztési ter­vek sikeres megvalósításához szükséges, hogy a közremű­ködő szakemberek végig jelen legyenek a fejlesztési elképze­lések kidolgozásának a szaka­szában is. Együttműködő helyi partnereket vonunk be a mun­kába, megyei fejlesztési mun­kacsoportokat hozunk létre. A tervek elkészítéséhez szükséges döntéseket a megye területfejlesztésében érintett szakembereknek, intézmé­nyeknek kell meghozniuk. En­nek folyamatát katalizátorként segítjük — szakértői jelenlé­tünkkel —, a döntések megho­zatalában azonban csak a helyi döntéshozók vehetnek részt. A kidolgozandó fejlesztési projektek indulópontjait úgy kell meghatározni, hogy azok ne csak a megyei vagy azon be­lüli elképzelésekkel harmoni­záljanak, hanem a nagyobb re­gionális elképzelésekkel, az or­szágos területfejlesztési priori­tásokkal is. Mindezen túl a fej­lesztési projekteket az Európai Unió térségfejlesztési ajánlása­inak is meg kell feleltetni, hi­szen napjainkban már alapvető követelmény az integráció, az EU-kompatibilitás elősegítése. Feladataink ütemezését úgy végezzük: az egyeztetések so­rán meg kell határozni az egyes szervezetei is; a beruházások megkezdéséhez pedig tizen­kétmillió forint hitelt nyújtott az iskolának a kaposvári ön- kormányzat. Ennek az első harmadát szeptemberben fi­zeti vissza az intézmény. — Az új húsipari tanmű­helyben ötven diákot képe­zünk ki a hentes szakma forté­lyaira. Munkatársaink irányít­ják az oktatást, amelynek kö­szönhetően így sokkal inten­zívebbé vált a szakmai ismere­tek elsajátítása. Az első diákok az idén végeznek, ám remél­jük, hogy az új műhellyel a pá­lyaválasztás előtt álló fiata­lok számára is vonzóbbak tu­dunk lenni és közülük mind többen választják majd a hús­ipari szakmákat. B. Zs. programoktól várt eredménye­ket, s ki kell dolgozni a gyakor­lati megvalósítás folyamatát. A közös értékelés és a folyamat- tervezés eredményei alapján a fejlesztési programok mind­egyikére meg kell határoznunk a megvalósítás szükséges és elégséges feltételeit, elkülö­nítve a meglévőket s a hiány­zókat. Ezt követi a megvalósí­tás időtervének és költségbecs­lésének elkészítése. Megvalósíthatósági előtanul­mányok készítésekor fel kell mérni a fejlesztési elképzelést hosszabb távon befolyásoló körülményeket. Szükséges eh­hez a helyi adottságok feltá­rása, az érintettek igényeinek, korábbi elképzeléseinek és ér­tékrendjének a feltérképezése. A feltárást követően az egyes fejlesztési elképzelések megva­lósítására meg kell határoz­nunk azokat az alternatívákat, amelyek egyaránt tekintetbe veszik a fejlesztési célkitűzése­ket és korlátozó körülménye­ket. A legjobb alternatívát a le­hetséges változatok várható költségeinek és eredményei­nek párhuzamos vizsgálata alapján kell kiválasztanunk. Munkánk várható eredménye: 1. értelmezi és fontossági sor­rendbe állítja a területfejlesz­tési koncepció programjavasla­tait, 2. kidolgozza a programok megvalósításának lépéseit és költségigényeit, 3. megteremti a kapcsolatot a koncepció és a megvalósítás között. A program fontos eleme a közvélemény megfelelő tájé­koztatása. Ez nagymértékben javíthatja a fejlesztési elképze­lések lakossági támogatását. Somogy megyei területfejlesztési programok A tervek és a lehetőségek A kamara tehetne többet is Megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül egyetlen térség sem remélheti gazdaságá­nak gyors fejlődését — mondta Varga József a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KVGY kft Igazgatója. — A reptér nem váltja ki a közutat, de sok terü­leten megelőzheti. — Rengeteg alkatrész, rész­egység érkezik repülőgépen, főleg a Távol-Keletről. Ezeket tovább kell szállítani köz­úton a gyárakba; ha itt le­szállhatnának a gépek, ezek az alkatrészek ide jönnének. Az is biztos: egy már mű­ködő repülőtér túl azon, hogy javítaná a gyenge infra­struktúrát, befolyásolná egy majdani autópálya vonalát is. A megvalósítás Varga József szerint elsősorban pénzkér­dés. Külföldön sok Nato-rep- tér működik kettős hasznosí­tásban; nálunk kissé túlfeti­sizálják a katonai szerepet. — A vállalkozóktól jelenleg nem várható el, hogy anyagi­lag beszálljanak egy ilyen horderejű beruházásba. Ez állami feladat. Az államnak fel kell mérni, hogy mit jelen­tene ez a régiónak. Az pedig már csak technikai kérdés, Varga József hogy térségfejlesztésként vagy címzett támogatás for­májában finanszírozza.- Kamarai vezetőként ter­mészetesen mindenhol erő­sítem, hogy szükség van a ta- szári reptérre, s vállalatveze­tőként is igyekszem tudatosí­tani partnereinkben: ez nem is túl távoli lehetőség. A ka­mara egyébként tehetne töb­bet is, hiszen gazdaságfej­lesztési feladatokat is el kel­lene lásson. Ám erre csak akkor lenne esély, és anyagi lehetősége, ha a tagdíj — az eredeti szellem szerint — le­írható lenne az adóból. így ugyanis sokkal komolyabb pénzügyi alapot képezhetne. A város neve rákerülhet a tengerentúli térképekre T uristákat hoz A taszári reptérnek lét- jogosultsága van;s a gazdasági életen kívül a turizmust is fejleszt­hetné - mondta Hamvas Péter, a megyei közgyű­lés idegenforgalmi iro­dájának vezetője. A repülővel Európába látogató turistáknak Kaposvár és kör­nyéke úti cél lehet, s egyúttal a régióval is ismerkedhetnek. — A Balaton közelsége vonz­erő lehet minden csoportnak. Ugyanígy a két régióközpont, Kaposvár és Pécs, valamint az igali vagy a nagyatádi fürdők elérése. Ezek így akár gyógy- idegenforgalmi centrumokká is válhatnának; persze mindeh­hez nem kevés fejlesztésre és pénzre van szükség. A szakemberek szerint azért is fontos a kettős hasznosítású reptér: Budapest és Pécs mel­lett Kaposvár is rákerülhetne a tengerentúli turistatérképekre. — Több tízezer katona for­dult meg Taszáron az elmúlt Hamvas Péter években. Hozzátartozóiknak ismerős a bázis és Kaposvár neve. A katonák jó része egyébként is szívesen emlék­szik vissza a városra, ahol a magyar konyhával és a helybé­liek vendégszeretetével is meg­ismerkedtek. Ha ez így van, akkor számukra és családjuk­nak is érdekes és vonzó prog­ram lehet Kaposvár. B. Zs. Taszár: múlt és jövő (Folytatás az I. oldalról) A mostani repülőtér elődjét 1950-51-ben munkaszolgála­tosokkal építtették. Előtte is volt azonban már egy léte­sítmény. Az akkori kifutópá­lyája megmaradt részeit ma is használják. Az állomás melletti betonon tárolják a szállításra váró árut. A mai kifutópálya építése után egy­két évvel települt a faluba a Varsói Szerződésben is stra­tégiai szerepet vállaló 31. Kapos Harcászati Repülőez­red jogelődje. Az orosz MÍG gépekkel együtt a magyar ka­tonai elit érkezett Taszárra: a legjobban képzett katonák. A repülőtéren és a faluhoz közeli laktanyában ezeröt- százan dolgoztak, legkeve­sebb tíz százalékuk mérnök. Velük együtt a falu lakossága már meghaladta a kétezret. A reptér egészen a nyolcva­nas évek végéig folyamato­san fejlődött. Az új védel­mi koncepcióban azonban Taszár már korántsem ját­szott létfontosságú szerepet. A kilencvenes években pedig a pilótákat és a gépeket sor­ra áthelyezték át más helyőr­ségekbe. így a taszári hajó- zók nagy része ma Pápán és Kecskeméten teljesít szolgá­latot. A 31. Kapos Harcászati Repülőezred helyét a Kapos Bázis Repülőtér személyzete vette át, amely elsősorban a reptér és a technikai beren­dezések fenntartásával, va­lamint egy tartalék reptér re­pülési teendőinek az ellátá­sával foglalkozik. B. Zs. Kapcsolatokat építő repülőtér Dr. Kolber István: A polgárok is gazdagabbak lesznek (Folytatás az I. oldalról)- Eddig az önkormányzat mondhatni magányos far­kasként harcolt ezért a lehető­ségért, mert másnak egysze­rűen lehetősége sem volt arra, hogy ezt elérje. Most kikre számíthat a megyei önkor­mányzat, amikor hasznosí­tani kellene? Mit tehetnek az itt élő emberek, vállalkozók?- Stratégiai és fontos gazda­ságpolitikai ügyről van szó. Ezt az önkormányzatoknak kell vállalni, hiszen gazdaság- politikai döntések meghozata­láról van szó. Emellett a terü­letfejlesztési tanácsnak van meghatározó szerepe. Éppen ezért hoztunk létre olyan kö­zös társaságot, amelyben há­rom önkormányzat: a megyei, a kaposvári, valamint a taszári önkormányzat a tulajdonos. Ennek a társaságnak az előké­szítő munka, a szervezés, a le­bonyolítás a feladata. Ez nem egy bezárkózott társaság: nyitva áll a külső befektetők előtt. Éppen ezért mérjük föl - már a kormánydöntés birto­kában - a külföldi érdeklődést. Eddig is többen jelentkeztek, külföldieken kívül hazaiak is, akik fantáziát látnak a fejlesz­tésben. Körültekintő döntése­ket kell hozni, hogy az összes lehetőséget, amelyet a repülő­tér rejt, ld tudjuk használni.- Ehhez az is kell, hogy minél többen ismerjék. Milyen helyet kap a megye-propagandában?- A repülőtéri program megvalósításának első pontja a marketingmunka. A kor­mánydöntés ismertetése, a megye és a régió ezzel kapcso­latos elképzeléseinek az is­mertetése. Nagyon fontos, hogy rövid időn belül újabb befektetési kiadványokat tud­junk megjelentetni és prezen­tálni. Különböző fórumokat kell keresnünk, hogy egyre szélesebb körben ismerté vál­jon programunk. Az elmúlt időben nagyon komoly mun­kát végeztünk, hiszen az első regionális repülési konferen­ciát Somogybán tartottuk. Úgy látom, ezt folytatni kell, most már konkrét feladatokat számba véve. Több közép-eu­rópai nemzetközi fórumon bemutattuk a projektet, ahol nagy számban vettek részt például amerikai cégek is. Ta­szár már most is széles körben ismert. Jó alapokról indítjuk a munkát. Ez a legfontosabb. S ugyanilyen fontos: annak elle­nére, hogy a polgári infrastruk­túra még nem készült el, a re­pülés egyedi engedélyek alap­ján már most megkezdődhes­sen. Fontos szerepe van egy- egy leszállásnak, egy üzletem­ber megjelenésének itt, a repü­lőtéren. Az ilyen repülőterek polgári hasznosításának egyik előnye ugyanis a fokozatos ki­építésben rejlik. Taszár óriási lehetőséget rejt magában. Élnünk kell vele. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents