Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-10 / 134. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 1998. június 10. SOMOGYI TERÜLETFEJLESZTÉS A Somogy Megyei Önkormányzat és a Területfejlesztési Tanács melléklete A TARTALOMBÓL • Megszületett az első döntés • Területrendezés a harmónia jegyében • Üzleti ügyek a golfpályán • A kamara tehetne többet is • A tervek és a lehetőségek • Turistákat hoz a reptér • Tanműhely 100 millió forintért A Kormány 2150/1998. (V. 20.) Korm. határozata a taszári állami (katonai) repülések céljára szolgáló repülőtér megszüntetéséről és közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér létesítéséről A kormány 1. a Magyar Állam tulajdonában, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében és a Magyar Honvédség használatában álló, állami repülések célját szolgáló taszári repülőtér megszüntetéséhez és ugyanazon területen közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér létesítéséhez az előzetes egyetértést megadja; 2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a fejlesztéssel összefüggésben — a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően — el kell végezni a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény 43-44. §-aiban előírt vizsgálati elemzést, amelynek eredményéről az Országos Környezetvédeli Tanács állásfoglalásának ismeretében a Kormányt tájékoztatni kell. Felelős; közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Határidő: 1998. december 31. Horn Gyula s. k., miniszterelnök A régi kifutópályán ma szállításra váró árut tárolnak Taszár: múlt és jövő Soha ilyen rövid idő alatt nem tanulta meg a világ egyetlen kis település nevét sem, mint Taszárét. 1996 decemberében ugyanis egy időben csaknem ötven hírügynökség, rádió- és televíziótársaság volt ott Taszáron, hogy az addig szinte megközelíthetetlennek vélt katonai reptéren jelen lehessen az IFOR amerikai békefenntartó alakulatok első gépének landolásánál. Sokuk számára meglepő volt az a szakértelem, amivel a magyar alakulatok fogadták és vezényelték az amerikaiakat. A taszáriaknak pedig volt idejük beletanulni a rendbe, hiszen a Kaposvártól tíz kilométerre levő bázison az ötvenes évek óta folyik intenzív repülősélet. Ugyanakkor Taszár életét évtizedek óta a katonaság és a repülőtér határozta meg. Ha nincs repülőtere, nem költöznek az amerikai katonák a településre. Ha nem lenne jól kiépített kifutópálya és kiszolgáló létesítmények, akkor soha nem merülhetett volna fel, hogy Taszár legyen a térség, tehát nemcsak Somogy, de a Dél- Dunántúl egyik központja. Taszárt egyébként az oklevelek 1358-ban említik először. Század eleji leírás szerint „Taszár a fiumei vasútvonal mentén fekvő település vasútállomással. Lakói színtiszta magyarok, akik római katolikus vallásúak. A falunak vasútállomása, postája és távírója helyben van.” Taszár neve a nyelvészek szerint szláv eredetű, az ács szóból származik. Ez arra utal, hogy első lakói az Árpád-korban királyi szolgálónépek voltak, akik az ácsmesterségből éltek. (Folytatás a IV. oldalon) Kapcsolatokat építő repülőtér Dr. Kolber István: A polgárok is gazdagabbak lesznek Taszár vegyes hasznosítású repülőtér. Miért volt ez ennyire fontos a megyei közgyűlésnek és személy szerint Önnek? — kérdeztük dr. Kolber Istvántól, a megyei területfejlesztési tanács elnökétől.- Azt tapasztaltuk Európában, hogy a közlekedési infrastruktúrák hatnak leginkább a gazdaság fejlődésére. A régiók között szoros együttműködés alakult ki, ennek egyik meghatározó része a repülőtér. Nyugat-Európa dinamikusan fejlődő régiói valamennyien rendelkeznek ilyen infrastruktúrával. Kelet- Európában viszont ennek nincsenek hagyományai. Ezt szeretnénk megteremteni. Itt elsősorban nem a repülésről van szó, hanem egy olyan gazdaságfejlesztési eszközről, amely egy egész térséget képes kiszolgálni; ezzel Somogy megye és Kaposvár egy olyan regionális funkcióhoz jutna, amely hosszú évtizedeken keresztül „hozna a konyhára”. Hozzájárulna a város, a megye gazdaságának fejlődéséhez.- Mit jelent a gyakorlatban a vegyes hasznosítású repülőtér?- Többfajta repülőteret különböztet meg a légügyről szóló törvény, amelyet 1996- ban fogadott el a parlament. Vannak úgynevezett állami repülőterek, amelyek kizárólag katonai célokat szolgálnak, a vegyes hasznosítás pedig azt jelenti, hogy a katonai-honvédségi igénybevétel mellett kitárja kapuit a polgári hasznosítás előtt. Ennek az az alapja, hogy ugyanazt az infrastruktúrát hasznosítja, használja a hadsereg és a polgári szféra; ugyanarról az infrastruktúráról egyszerre „több bőrt húznak le.” Tekintettel arra, hogy a repülőtér drága berendezés, ez nyilván nagyon is helyénvaló. Ezenkívül az üzemeltetés költsége mind a hadsereg, mind a polgári szféra számára előnyös.- Az üzletemberek tehát leszállhatnak a magánrepülőgépeikkel, ha tárgyalásra jönnek, és szállító gépeket is fogadhat ez a repülőtér. Mit lehet tudni erről? Kik használhatják - és milyen feltételekkel — a vegyes használatú repülőteret?- A repülőtér hatásával és hasznosításával kapcsolatban elsősorban azt emelem ki, hogy fontos kommunikációs csatorna, amely kapcsolatokat teremt. Olyan infrastruktúra, amely tőkét vonz és hoz; befektetők települnek le a repülőtér környékén. Ez a legfontosabb eleme és hatása egy repülőtérnek. A megvalósulási formája kettős: egyrészt a személyszállítás — ennek egyik része az üzleti repülés, amikor az üzletemberek használják s kisebb gépekkel repülnek. Ez manapság meghatározó, hiszen a külföldi tőkebefektetések esetében az egyik ipartelepítő tényező a megközelíthetőség, s az idő. S tudjuk jól: az idő pénz. A csoportos személy- szállításnak különböző fokozatai vannak: például a charterjáratok, amelyek eseti, nem menetrend szerinti' járatok. A menetrend szerinti repülések esetében általában a regionális repülőterekről nagy nemzetközi repülőterekre viszik az utasokat. Többen sürgetik, hogy hazánkban is meg kell teremteni ezeket a feltételeket. Azzal is számolhatunk, hogy Magyarország az EU tagja lesz, a magyar gazdaság előrehalad, fejlődik, ezáltal a polgárai is gazdagabbak lesznek. Az időnek és a kapcsolatoknak pedig meghatározó jelentőségük van az életünkben. A másik hasznosítási forma a teherszállítás. Újabb gazdasági módszerként használják a különböző eszközök, anyagok adott időben történő rendelkezésre bocsátását. Szemben azzal, amikor hosszú ideig raktározunk egy adott adott anyagot a felhasználás előtt. Itt korántsem csak hazai, hanem nemzetközi méretekben is kell gondolkodni, hiszen a gazdasági kapcsolatok egyre inkább átszövik egész Európát. Éppen ezért fontos a külföldi befektetők felderítése és bevonása egy infrastruktúra hasznosításába.- Látjuk, hogy mit jelent azoknak, akik ide szándékoznak jönni, itt akarnak befektetni. Mit jelent azoknak, akik itt élnek? Mit szeretne, mikor lenne elégedett? — Az egyik legnagyobb lehetőségünk ez. Tisztában kell lenni azonban azzal is, hogy egy ilyen projekt megvalósítása óriási erőfeszítéseket, anyagi áldozatokat, szellemi koncentrációt igényel. A megye és Kaposvár szempontjából az egyik legtávolabbra mutató lehetőség a taszári repülőtér. A repülőterek munkalehetőségeket biztosítanak, s a tőkebefektetések révén Dr. Kolber István megsokszorozzák, felgyorsítják a folyamatokat. Akkor lennék elégedett, ha belátható időn belül elkezdhetnénk a megvalósítást. Nem a tevékenység mérete fontos, hanem hogy a befektetéseknél, a döntésnél figyelembe tudják venni ezt az adottságot a külföldi tőketulajdonosok. Másrészt a tevékenység elindítása azt is jelenti, hogy Somogy ezt a fontos regionális funkciót megszerezze. Nem elhanyagolható, hogy a taszári repülőtér kölcsönhatásban van, kölcsönösen erősítik egymást az ipari parkokkal. Örömünkre szolgál, hogy a kormányzat éppen a múlt héten hozta meg a döntést arról, hogy Kaposváron két ipari park jön létre: a Videoton kebelében és a keleti ipartelepen. A repülőtér kiépítését ez a döntés elősegíti, az ipari park betelepítésének pedig új lehetőségeket kínál. Ez tehát a város és a megye együttműködésének is egyik fontos területe. (Folytatás a IV. oldalon) Létszükséglet a hasznosítás A szóba jöhető valamennyi fórumon kiállók a taszári reptér ügyében — mondta határozottan Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Nem véletlenül: a város keleti ipartelepe megkapta az ipari park minősítést, ahova komoly befektetőket várnak, és ahonnét Taszár alig öt kilométer. — Kaposvár közlekedési infrastruktúrája, sajnos, elmarad Győr és Székesfehérváré mögött; autóutak építése 2000-ig erre nem is várható. Ezért lét- szükséglet, hogy a város támogassa Taszár polgári hasznosítását. Amit a földön csak hosszú idő alatt lehet megvalósítani, az a levegőben műSzita Károly ködjön. Azt hiszem, ez a lehetőség alaposan megnövelné a beruházási kedvet, és egyértelműen a város növekedését és boldogulását szolgálná. Arra a kérdésre, hogy mit tud tenni a mielőbbi megvalósulás érdekében, Szita Károly elmondta: az előző kormány elvi döntése még nem egyenlő a reptér polgári hasznosításával. A politikusoknak végleg igent kell mondani, a feltételeket is meghatározva, sőt ha lehet, a kormánynak a megvalósításban is részt kell vennie. — Mint kormánypárti politikus minden létező fórumon kiállók az ügy mellett, mint városvezető az első lépést már megtettem: Kaposvár is tagja annak a gazdasági társaságnak, amely az előkészítő munkák koordinálására, illetve a reptér majdani polgári részének üzemeltetésére jön létre. Percre pontosan Taszár közelsége nagy gazdasági vonzerőt jelentene,ha megvalósul a reptér kettős hasznosítása — mondta Tóth Attila dombóvári polgármester. Szerinte előbb-utóbb gyorsforgalmi út is csatlakozna a reptérhez, és alaposan növelné a Kapos völgye tekintélyét a beruházók körében. — Ez valóban így lenne ideális, hiszen a manapság egyre szélesebb körben alkalmazott just-in-time — percre pontos alkatrész-beszállítás — rendszerekhez nélkülözhetetlen az út- és a vasúthálózat fejlettsége. A Kaposvár-Ta- szár-Dombóvár vonal így egy olyan régióvá válhatna, ahol a Tóth Attila világ bármelyik multinacionális cége megtalálná a helyét. Mindez az elsődleges hasznon túl komoly multiplikátor-hatással is lenne a térségre. Mivel Dombóváron ma is 13 százalék körüli a munkanélküliség, a város és vezetői minden olyan lehetőséget támogatnak, amivel ez csökkenthető. Taszárt is. Elsősorban persze erkölcsi támogatást tudunk nyújtani, de ez a mai regionális szemléletalakulás idején ez sem lebecsülendő. Ezen túl a magunk eszközeivel igyekszünk elősegíteni egy Kapós-völgyi logisztikai bázis kialakulását. Amiben mi lépni tudunk, az egy komoly, szolgáltató háttér, vámügynökséggel, kamionterminállal, vasúti csomóponttal, de a két város közt minden településnek lenne olyan feladata, amely a saját boldogulásukat is szolgálná.
