Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-23 / 120. szám

Közéből SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Következzenek a híres Pálok Pizzával kezdi a kvízkészítő Somogyi mentőalakulat a földcsuszamlás helyszínén Jelentés a sarnoi pokolból Kontra István 21 éves fiatalember, az alig háromszáz lelket számláló Rácegresen lakik. A faluban kevés a fia­tal, többségük a megyeszékhelyre jár be tanulni, dol­gozni, szórakozni. Időnként összejönnek a helyi kultúr- otthonban egy kis tereferére, ezek a beszélgetések azonban nem elégítik ki a széles látókörű ifjú igényeit. Talán ez volt az egyik oka, hogy kérdéseket küldjön be a televízió népszerű Mindent vagy semmit című vetélkedő­jébe, ahol a játékosok több­ször is kiválaszthatták a fel­adványait.- Legkedvesebb hobbim a zene, az egyik összeállításom erről szólt. Nemrég ókori té­makörben hangzottak el kér­déseim, most pedig a világ- történelem híres Páljairól ad­tam postára egy rejtvénysort.- Nem gondolt arra, hogy személyesen is részt vegyen a vetélkedőn?- A legutóbbi nyertes rajt­cél győzelemmel vitte el a fő­díjat, vele szemben nem lett volna sok esélyem. Amúgy a kérdések felére-harmadára tudnám a választ, de lehet, hogy nem ott, akkor, abban a pillanatban. Tavaly novemberben állt már a kamerák kereszttűzé­ben. A Százból egy című kvízműsorban ő indult a fődí­jért. Az 1848-49-es szabad­ságharc nevezetes csatáit kel­lett volna időrendi sorrendbe rakni. Senkinek nem sikerült, neki sem. Leblokkolt. Há­romszázhatvanezer forinttól esett el.- Mire költötte volna a nye­reményt?- Egy jó szintetizátort már lehet kapni ennyi pénzért. Vágó István műsorában azért szerencséje volt. A kér­déseket beküldők közül az ő nevét is kisorsolták. Kétsze­mélyes hétvégi pihenést nyert a nagyatádi Hotel So- larba.- Van kivel eltöltenie egy kellemes hétvégét?- Jelenleg nincs, de az év végéig, amíg a meghívás ér­vényes biztosan akad valaki. Nézegetem egy mai fiatal­ember kuckóját. A tévé, a vi­deo, a hi-fi torony rengeteg kazettával önmagáért beszél. kutassák a holttesteket és mentsék a megmaradt érté­keket. Mindenkinek megvolt a maga dolga, de a munka- szervezés sokkal jobb is lehe­tett volna. Számunkra úgy tűnt, mintha a különböző olasz szervek egymással ve­télkedtek volna és ennek ká­rát látta a mentési munka is. A hatóságoknak ugyanakkor a legnagyobb feladatot a köz­rend biztosítása jelentette. Minden erőfeszítés ellenére hamar megjelentek a foszto­gató csoportok, akik semmit sem kímélve járták a már fel­tárt, vagy gazdátlanul maradt lakásokat. Volt család, akik­nek túlélő tagjai nem voltak hajlandóak elhagyni egykori házuk helyét. Az iszapból csak a kémény látszott ki és két hozzátartozójuk is a ro­mok alatt halt, a túlélők kis- székeken ültek a lakás felett és vigyázták értékeiket. Vár­tak, míg odaérnek a műszaki mentőalakulatok.- A tervezettnél két nappal korábban érkeztek haza. En­nek mi volt az oka? — Árnyékban harmincöt fok meleg volt és ebben a hő­ségben hamar megkeménye­dett a föld, kézzel, kéziszer­számokkal többé már nem lehetett kutatni. A különleges mentők feladatát a gépek vet­ték át. Hatalmas markolók túrták a lezúdult földet. Mindnek a markolólapátja fölé egy ülőkét szerkesztet­tek. Ott volt a helye a figyelő­nek, aki azt vizsgálta, hogy a markolólapát mit fordít ki a földből. Holttestek már nem­igen kerültek elő, csak testré­szeket találtak, olyan embe­rekét, akiket szétzúzott a törmelékeket, autókat, háza­kat maga előtt toló földtö­meg. Barna Zsolt (Folytatás az első oldalról) Sarno harmincötezer lakosú kisváros Nápolytól és Pom- pei-től egyaránt mintegy harminc kilométerre. A város tragédiája kéthetes esőzéssel kezdődött. A felgyülemlett csapadékot már nem tudták elvezetni a csatornák, a víz május 7-én délután, szieszta­időben özönvízszerű áradás­sal zúdult a településre. Az áradás elől a helybéliek több­sége még el tudott mene­külni. A veszély elmúltával azonban a lakók egy része visszamerészkedett a há­zakba, hogy mentse az ott hagyott értékeket. Másokat kitelepítettek a városka egy külső negyedébe. Ekkor kez­dődött földrengésszerű előzményekkel a földcsu­szamlás, amely a hegyoldal­ból hat egymás melletti sáv­ban terítette be vizes iszappal a település különböző ré­szeit. A legnagyobb pusztítás Sarno főterét érte, és éppen azt a körzetet, ahová előzőleg az árvíz sújtotta lakókat tele­pítették ki.- Milyen körülmények fogadták a mentőalaku­latot? — Még öt nappal ké­sőbb is borzalmas volt a látvány. Érkezésünkig a nemzetközi mentőalaku­latok, tűzoltók és a had­sereg száz holttestet ta­lált meg. Még legalább százötven rekedt az iszapban, lerombolt há­zakban. Volt akinek sze­rencséje volt, ám többen pó­rul jártak. A megszilárdult földfolyam közepén például egy ház állt: rejtélyes körül­mények között teljesen sér­tetlen maradt, kikerülte a sár. A lakók azonban elmenekül­tek és e közben érte őket a ha­lál, közülük egy sem élte túl a tragédiát. A területet egyéb­ként a hadsereg zárta le. Minden mentőcsoport mun­káját katonák vigyázták és A fosztogató csapatok hamar megjelentek egyben védték is az alakula­tokat a fosztogatók elől.- Milyen felszereléseket vit­tek magukkal és hogyan dol­goztak Olaszországban? — Mi egy korábban érke­zett mentőcsoport néhány tagját váltottuk. Csak kézi­szerszámokat vittünk, mert a gépek szállítása nagyon sokba került volna. Kutyák­kal dolgoztunk. Azok szi­matoltak és keresték a szagnyomokat. Ahol je­leztek, ott mi ástunk. Nagyon nehéz volt a munka, mivel a lakáso­kat, helyiségeket telje­sen elöntötte az iszap, apró réseken, szellőző­ablakokon kellett bejut­nunk és ásni a forróság­ban csonttá keménye­den talajt. Szerencsére a romok között senkit sem találtunk. Ez azt mu­tatja, hogy a ház lakóinak sikerült elmenekülniük az iszap elől.- Hányán és milyen haté­konyan tudtak dolgozni a mentőalakulatok ? — Mintegy ezer, kétezer ember között azért, hogy fel­Egy vitrinben ásványgyűjte­mény. Mészkő Nagyharsány- ból, habkő az Adriáról, cseppkő Szlovákiából. Kő­szén, csillámkő és még szá­mos érdekes lelet. A geológia is érdekli. Barangolásai során gyűjtötte a jellegzetes dara­bokat. Régi pénzérméket, bankó­kat, rondírással kitöltött szer­ződéseket és váltókat mutat. Többségük a századelőről származik. Egy másik pak- samétából tábori levelezőla­pok kerülnek elő. Feladójuk „valahonnan a Don mellől” címezte, rajtuk a cenzor stemplije. Gyűrött füzetben egy baka naplója saját versei­vel és az akkor divatos ma­gyarnóta szövegekkel vegye­sen. Megint másikban egy tü­zér kadét hadiiskolai jegyze­tei - pedánsan. Megszállott gyűjtők minden pénzt meg­adnának némelyikért.- Egy idős néni házának padlásán találtam ezeket, amikor még papírgyűjtést szerveztek az iskolában. Kár lenne kidobni, gondoltam. Megőriztem, a szívemhez nőttek. Inkább gyűjtöm, mint elherdálom. A könyveiről faggatom. Kí­A kérdések felére-harmadára tudnám a választ FOTÓ: KOVÁCS HÍREK Szemét az utcán Ba­latonboglár egyes terü­letein kint maradt a szemét a kukákban, zsákokban a tegnapi szemétszállítás után is. Sós Zoltán polgármes­ter arról tájékoztatta a Vasárnapi Somogyi Hírlapot, hogy a Tele­pülésgazdálkodási Rt türelmi ideje láthatóan lejárt, mert csak onnan viszi el szemetet, ahol a tulajdonosok befizet­ték a díjat vagy megvá­sárolták a zsákokra ra­gasztandó matricát. A polgármester szerint beleférne az önkor­mányzat költségveté­sébe, hogy kifizesse a szemétszámlát, de a képviselő-testület le­szavazta a javaslatát. Félő, hogy a nyárra el­árasztja a szemét a közterületeket. Öregdiák-találkozó A kaposvári fiú felső­kereskedelmi iskola 1943-ban végzett di­ákjai tartották tegnap 55. érettségi találko­zójukat a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskolában. Varga Mihály igaz­gató-helyettes kö­szöntötte a tizenki­lenc öregdiákot, akik megkoszorúzták az iskola kertjében öt éve állított haranglá­bat. Torma Károly diaképeket készített az egykori tanárok és diáktársak sírjáról. Telefon a védőnőnek Ötvenezer forintot nyert a görgetegi ön- kormányzat védőnői felszerelések vásárlá­sára. Ebből a pénzből most vérnyomásmé­rőt és telefont vesz­nek, tavaly negyed- millió forintos pályá­zattal korszerűsítet­ték a szolgálat beren­dezéseit és eszközeit. Új út Belegben Elké­szült Belegben a Petőfi utca teljes aszfalto­zása. Az 500 méter hosszú utcát aszfalt ré­teggel borították le, szegéllyel is ellátták. A munkát a Strabag cég végezte. A közel ezer- hatszáz négyzetméter felületű szilárd útbur­kolatra az önkormány­zat több mint két és félmillió forintot köl­tött. mtsmm VASÁRNAPI — SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Hirdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató váncsi vagyok miket olvas, honnan meríti az ötleteit. A heverő alól húzza ki a legfon­tosabb kézikönyveket, atla­szokat. Itt mindig kéznél vannak. Most ráér hódolni a szen­vedélyeinek. A középiskola elvégzése és a sorkatonai szolgálat letöltése után elvég­zett néhány tanfolyamot, de jelenleg munkanélküli. A na­pokban kapott értesítést a Kaposváron épülő Tesco áru­háztól: felvették pizza eladó­nak. Mint mindegyik világ­cégnél, a lehetőségek korlát­lanok. Kilátásba helyezték, hogy a számítógépes cso­porthoz kerülhet, ami köze­lebb áll a hozzá. Ehhez a je­lentéktelennek tűnő álláshoz pályázatot kellett benyújtani és számtalan tesztkérdésre válaszolni. Ilyen a világ.- Szerencsésnek tartom magam, mert munkához ju­tottam. Még elvégzem a cég belső tanfolyamát, hiszen a hírnév kötelez. Hogy mi lesz azután? Majd meglátom... Tettre kész, vállalkozó szellemű fiatal, a mai kor szü­lötte. Következő céljaként egy diploma megszerzését jö- leli meg. Anélkül szerinte labdába sem rúghat az ember manapság.- Ha majd egyszer nagy­menő lesz, készít-e rejtvénye­ket?- Hogyne! Játszani min­denki szeret. De már most vannak olyan kérdéseim, amelyekre - azt hiszem - so­hasem kapok választ. Lendvai József 1998. május 24., vasárnap Csónakrend horgászoknak a Dráván Megunta a határőr­ség, hogy a drávai horgászok rendsze­resen figyelmen kívül hagyják a a hajózási szabályzatot. Egy hónap türelmi időt szabtak, ami májusban le­járt, és ezt követően elkezd­tek büntetni. Főleg az Ó- Dráva horgászaival vannak gondjaik. — Sok csónak rossz álla­potban van, a felszereltsé­gük sem megfelelő — mondja Lőrincz László al­ezredes, a barcsi határőr ki- rendeltség vezetője. — Előí­rás szerint ahány személyes a csónak, annyi mentőmel­lény kellene bele, szüksé­ges tartozék a kötél, a csák- lya, az egészségügyi cso­mag, és lámpa is. Mivel ha­tárvíz a Dráva, ezért állami jelzéssel is el kell látni a csónakokat, s rajta kell lenni a tulajdonos nevének, lakcímének. Ha valami hi­ányzik, vízi közlekedési, ü- letve határrendészeti sza­bálysértés miatt kell eljár­nunk. Sokszor elmondtuk már mindezt, mégsem tart­ják be a szabályokat. Az sem tetszik a határ­őröknek, hogy az Ó-Dráván ringatózó 152 csónakból csak alig néhányat tartanak tulajdonosaik a kijelölt he­lyeken. Hat csónaktároló van itt, mégis szinte min­denki a maga stégjéhez köti a ladikját. A türelmi idő le­jártával munkába léptek a határőrök. Eddig 6 horgászt büntettek meg. A határőr­alezredes elmondta: ezt egészen addig teszik, amíg jobb belátásra nem térítik a horgászokat. Mindenesetre már látszik a hatás. N. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents