Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-13 / 111. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. május 13., szerda Somogyi tájak 7 Egy gyermekkori barátság nyomában Rózsák cukorból Szamárral gyűjti a vasat A vörösréz a legnagyobb kincs Megy a bányász a szamáron, földig ér a lába... fotó: kovács tibor Komótosan baktat a csacsifogat a kapospu- lai úton. Rakománya kimustrált televízió, motorkerékpár és jó pár kiló ócskavas. A szamár menne tovább terhével, de gazdája pihenőt ad neki. Kapospula A kercseligeti Lévay László gyakran megjárja ezt az utat, mivel a szeméttelepeken, s a házaknál gyűjtött vasat, szí­nesfémet Dombóváron vagy Sásdon értékesíti. Az 56 éves férfi korábban bányász volt, de egy ideje 12800 forintos járadékból él. — Most kaptam ezt a tévét egy idős bácsitól — mutat friss szerzeményére. — Hol­nap visszajövök, mert van itt egy Wartburg is, szétkalapá­lom és elviszem a Méh-be. Sásdon többet kapok a vö­rösrézért, mint Dombóvá­ron. Azért ha tehetem, in­kább ott adom le. Jönnék én két szamárral is, hiszen ak­kor jobban megpakolhat­nám a kocsit, de sajnos, el­ütötték Kajak felügyelő pár­ját, amit egy motorfűrészért cseréltem. — Milyen felügyelőjét? — Hát Kajakét... Tudja, ment a tévében az a sorozat, onnan adtam neki ezt a ne­vet. — Nem Kojakra gondolt? — De, arra, ám a Kajakot könnyebb kimondani. — Milyen állat a felügyelő? — Jó szándékú és igényte­len. Ha megrakom a kocsit, 9-10 mázsát is elhúz. Csak már elég öreg. Tizenhat éves, lassan meg kell válni tőle. Hűséges pára, hiszen ha egy kicsit többet iszom, nyugodtan ledőlhetek hátul, Kajak hazavisz. Szeretem a szamaram, mert vele kere­sem a kenyerünket. — Más állata nincs? — Van egy kis kecskegi- dám, veszek mellé majd egy bárányt is. Egy időben több kecském is volt, de levágtam őket. Sógorom megüzente: mire jönnek Amerikából, le­gyen ám bárányhús! Leg­utóbb négy éve voltak ná­lunk. Los Angelestől ötven kilométerre laknak. — Nem tudnának segíteni abban, hogy ne vasgyűjtés­ből kelljen megkeresni a pénzt? — Lehet, hogy támogatná­nak bennünket, ha nagyon akarnám, de nekünk nem kell a más pénze. Amikor itthon volt, akart adni egy százdollárost, de az asz- szonnyal nem fogadtuk el. Lőrincz Sándor Három hangszeren játszik a telepvezető Pörkölt nagyfröccsel Magyar Lajos csornai telepvezető 40 éve zenél szabad­idejében. A három hangszeren játszó muzsikus most ünnepli pályafutásának negyvenedik évfordulóját. Egymással átellenben élt Szabadiban két kis­lány. Szüleik jól beszél­ték a németet, de a gye­rekeiket magyar isko­lába íratták, pedig akko­riban még egy német nyelvűben is tanítottak. Szabadi Ötven év telt el azóta, s mos­tanra se magyar, se német is­kola a településen. A hajdani két tanító is békésen alussza örök álmát a szabadi temető­ben. A két kis barátnő egyikét szüleivel együtt kitelepítet­ték. Ötven éve, a németor­szági Griesheimben szólítják Irénkének. Már nem beszéli a magyar nyelvet, s most kö­tötte a második házasságát egy görög úrral. Marika, az egykori játszótárs azonban, Kiss Ferencné néven ma is Szabadiban él, s nyugdíjasán egyre gyakrabban gondol a gyermekkorára, távolba sza­kadt kis barátnőjére. — Nemrégiben beiratkoz­tam a budapesti LELŐ nyelv­iskolába. Már le is tettem az alapfokú német nyelvvizsgát, s ha nem jön közbe egy mű­tét, már a középfokún is túl lennék — mondja. — Élvezem a tanulást. Nyár végén ki aka­rok utazni a barátnőmhöz. A megözvegyült asszony életében először készül át­lépni a magyar határt. Tele Mintegy harminc tolnai és somogyi honismereti szakember találkozott a dombóvári könyvtárban. Dombóvár A két megye honismerettel, helytörténetírással foglalkozó megszállottjai vitatták meg a van izgalommal, de nem hát­rál meg. 25 évig tejkezelő­ként, felvásárlóként dolgo­zott; Szabadiban, Mosdóson és Nagyberkiben vette át a frissen fejt tejet. Lalujában 20 család, Mosdóson és Nagy­berkiben 30-40 kereste föl, át­lagosan napi 20-25 literrel. De akadt olyan gazda is, aki 3 kannával, mintegy 70 litert adott le. A rendszerváltást követően azonban „elfogy­tak” a tehenek. Szabadiban ugyan megvan a tejátvevő, de csak egy szállító rakja hűtőbe az értékes táplálékot, s Nagy­berkiben is csak hárman né­gyen nevelnek tejelő állatot. Kiss Eerencné nyugdíjasán sem tétlen. A német nyelvta­nulás mellett varrogat, s cu­korrózsákat készít a jeles na­pokat ünneplők tortáira. Most éppen marcali barátnő­jének formáz húszat. — Volt férje húsz év után most újból elveszi. Nekik szánom az „édes” virágokat. Közben gyakorlom a néme­tet, mert Pünkösdkor ott sze­retnék lenni a kitelepítettek 50 éves találkozóján. Kaposz- szekcsőn és Vásárosdombón tartják, de már értesítették a szabadiakat és nagyberkieket is. Aki csak tud, hazajön. A barátnőm apja is üzent: jönne, de 78 évesen nem meri vállalni az utat. Én megpróbá­lom. Egy hétig maradnék. Már alig várom a viszontlá­tást Irénkével. Várnai Ágnes múltkutatás helyzetét, s ad­tak számot eredményeikről. Egyebek mellett Fekete István életéről is hangzott el elő­adás. Bodó Imre, a göllei szüle­tésű írónak emléket állító magánmúzeum létrehozója kalauzolta a vendégeket a fo­lyamatosan gyarapodó Fe­kete-relikviák társaságában. CSOMA-* Göllében kezdtem a zené­lést — mondta Magyar Lajos. — Alig múltam 17 éves, ami­kor bevettek a helyi zene­karba. Lakodalmakba, bá­lokba jártunk. Abban az idő­ben nem volt diszkó, így gyakran játszottunk fiatalok előtt is. Legtöbbször Büssü- ben, Kazsokon, Göllében, At- talában, Kisgyalánban lép­tünk fel. Kevés olyan kör­nyékbeli mulatság volt, ahová ne minket hívtak volna. A csapatot szakember tanította.-Milyenzenétjátszottak? — A cigányzene mellett lako­dalmas nótákat és később táncdalokat. A 60-as évek vé­gén új csapatba kerültem, s akkor már javában tartott a beat-korszak. A táncdalfesz­tivál legújabb nótáit éppúgy játszottuk, mint az akkor rendkívül divatos olasz sláge­reket. A falusi emberek rend­kívül gyorsan megkedvelték a könnyűzenét. Gyorsan tanul­tunk, a repertoáron több száz dal szerepelt. A lakodalom­ban soha nem fordult elő olyan, hogy a kért számot ne tudtuk volna előadni.- Melyik volt a legemléke­zetesebb fellépésük? — Még húsz éve is divat volt a nagy lagzi. Göllében egyszer ötszáz fős esküvőre hívtak. Hihetetlen mennyi­ségű étel-ital várta a vendé­geket. Manapság már jóval ritkábban rendeznek nagy ünnepséget. Sántoson, Haj­máson, Szentbalázson egy időben divat volt, hogy 2 na­pig tartott a lakodalom. Ilyet már nem tartanak. Zenész­ként embert próbáló volt, hi­szen szombat déltől vasárnap estig játszottunk. Addig pi­hentünk, amíg bekaptunk néhány falatot.- Bírja a 12 órás zenélést? — Szeretem a zenét, s így ritkán fáradok el. Ha elálmo- sodom, iszom néhány kávét. Bőven kapunk enni- és inni­valót. Volt olyan hely, ahol már fogytán volt a pálinka, de a Főnix tagjainak azért még jutott egy-két kupica... Ked­vencem a pörkölt amihez nagyfröccsöt iszom. Tartom a kondíciómat.- Trombitál, de ha kell he­gedül, dobol. Melyik a ked­venc hangszere? — A fúvós hangszereket szeretem a legjobban. (Harsányi) Három megye határában Élénkítik a gazdaságot Gyöngyösi Tibor Dombó­váron született. Ősei is itt éltek. A három megye határában lévő telepü­lés lokálpatrióta alpol­gármestere azt vallja: szeretné, ha tovább fej­lődne a tolnai kisváros. Dombóvár Gyöngyösi Tibor fotó: kovács — A szennyvíz kivételével je­lentősen megváltozott az inf­rastruktúra — mondta. — Van már gáz, korszerűsítettük az ivóvízrendszert, s abban bí­zunk, hogy az idegenforga­lom is fellendül. Az alpolgármester szerint a város korábbi vezetőinek nem volt erőssége a regioná­lis szemlélet. Mára azonban számos, a környékbeli me­gyéket, illetve településeket érintő társulás jött létre. A környezet- és az ivóvízvéde­lem nem állhat meg a köz- igazgatási határoknál. A kór­ház hetvenezres körzetet lát el, a tűzoltóságot Baranyába és Somogyba is riasztják. A kommunális szemétszállítás kapcsán tizenötéves szerző­dés köti Dombóvárt a Kapos­vári Városgazdálkodási Rt- hez. Csorna és Szabadi víz­müvét a város üzemelteti, s a kaposvári Investment kft ké­szítette el Dombóvár digitális közműtérképét. A szálak te­hát átnyúlnak Somogyba is. Sok dombóvári jár Kapos­várra dolgozni, a dombóvári zeneiskolát kaposvári szak­ember igazgatja, a művelő­dési ház vezetőhelyettese pe­dig szennai. A városi önkormányzat gazdaságélénkítő programjá­ról azt mondta: a kezdő vál­lalkozóknak szánt inkubá­torház után a tömegközleke­dés fejlesztik és egy ipari park vagy egy logisztikai központ létesítésén törik a fejüket. (Lőrincz) Cukormázat formál az esküvőre fotó: török anett y Honismeretről a tékában Maximálták a pedagógusok bérpótlékát Titkárképző a gimnáziumban Berta Bálint, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatója szerint több somogyi diák is járhatna in­tézményükbe. Most tizenöten tanulnak itt. Gölleiek vannak a legtöbben — az igazgató Is az —, de nóhá- nyan Csornából is átjárnak. Dombóvár — Szeretnénk, ha legalább Batéig elnyúlna a vonzáskör­zet - mondta Berta Bálint igazgató. — Minden környék­beli iskolának elküldjük tájé­koztatóinkat, programjain­kat, és régi, somogyi tanítvá­nyainkkal is tartjuk a kapcso­latot. Sajnos, akadnak „rém­hírterjesztő” pedagógusok is, akik azt sulykolják a szü­lőkbe: gyereküket ne enged­jék a megyén kívülre. Miért ne? Szabad iskolaválasztás van. Berta Bálint örül, hogy a legutóbbi statisztika szerint a másfélszáz vegyes típusú kö­zépiskola között országos ha­todik lett intézménye. Úgy látja: azért jó a dombóvári gimnázium, mert stabil a kö­vetelményrendszer, sokan tanulnak tovább, és az 523 diák között jó páran sikerrel szerepelnek a középiskolai tanulmányi versenyeken. Nyolc osztályos tagozata is van a gimnáziumnak. A hete­dikesek közül a közelmúlt­ban mind a négy diák bejutott a Tolna megyei Ifjú tudor ve­télkedő döntőjére, ahol a de­vianciáról, a számítógép je­lentőségéről és Mágocs né­met ajkú lakóiról tartanak előadást. A tizenharmadik évfolyam is népszerű; ezen ügyintéző­titkári ismereteket tanulnak a fiatalok, s egy év után — zse­bükben nyelvvizsgával — újra megpróbálhatják a főiskolát, az egyetemet. Ezt a képzést egyébként jelentős összeggel támogatják a somogyi cégek is. A dombóvári gimnázium­ban a mostani tanévben sem lesz jutalomosztás. Az ön- kormányzat ugyanis megtil­totta intézményeiben a ju­talmazást. A szeptemberben esedékes minőségi bérpótlék-rendszert viszont már kidolgozták. Berta Bálint igazgató azt ígéri: nem „pofapénz” lesz ez; va­lóban a minőségi munkát ho­norálják. Egyeztettek a szak- szervezettel, egy tanárnak pedig a tanulók ítélték oda a pótlékot, amelynek havi, ma­ximált összege 20 ezer forint. Lőrincz Sándor Önürítős kocsikat állítanak munkába Vasúton vitték a sínt Csornában megkezdő­dött a tavaszi szállítási szezon. Legutóbb be­tonaljba rögzített vas­úti sínt szállítottak egy tolna megyei építke­zéshez. CSOMA A több mint húsz méteres sínt speciális emelőberen­dezés segítségével rakták föl a vasúti kocsira. A dara­bonként is több tonnás sze­relvényt napokon keresztül folyamatosan szállították el. Mikulecz Géza, a MÁV Részvénytársaság csornai állomásának forgalmi szol­gálattevője elmondta: az ipari berendezés mellett el­sősorban mezőgazdasági alapanyagot szállítanak. Ebben az évben még tavalyi termésű búzát, és kukoricát is vittek. A környéken meg­termelt árut - a hazai piac mellett - elsősorban horvát- és szlovén kikötőkbe küld­ték. A közelgő aratás után ismét nagyobb mennyiségű gabonát szállítanak el a he­lyi és környékbeli termelők­től. A munkát meggyorsítja, hogy úgynevezett önürítős kocsikat állítanak munkába. Ezek segítségével lényege­sen csökken majd a rako­dási idő, s így hatékonyabb a munka. (Harsányi)

Next

/
Thumbnails
Contents