Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP KÖZIGAZGATÁS 1998. április 1., szerda Gyámügyi vezetők konzultációja A Somogy Megyei Közigaz­gatási Hivatal megyei gyám­hivatala havonta összehívja a városi gyámhivatalok veze­tőit szakmai konzultációra. A tanácskozás célja: a gyerme­kek védelméről és a gyám­ügyi igazgatásról szóló tör­vény a végrehajtási rendele­tek alkalmazásakor felmerült jogértelmezési problémák­nak a tisztázása, az egységes joggyakorlat kialakítása. / Építési műszaki továbbképzés Szakmai konzultációsoroza­tot szervezett a megyei köz- igazgatási hivatal a kiemelt építési feladatokat ellátó el­sőfokú hatóságok műszaki szakembereinek. Az egysé­ges gyakorlat kialakítása vé­gett megvitatják az építési­gazgatás új szervezeti és jogi helyzetét. Az új törvényt és végrehajtási rendelkezéseit tűzte napirendre a kétnapos tanfolyam is, melyet Földvá­ron a Jogarban szervezett. • Fogyasztóvédők új helyen A Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­sége Kaposváron a Fő utca 57. szám alá költözött. (A kapu alatt balra a 2. ajtó.) Az ügyfélfogadási idő változat­lan: hétfő-csütörtök 8-12 és 13-16 óráig, pénteken 8-12 óráig. Telefon: 82/410-026, 82/424-151, az utóbbi fax is. Jegyzők szeme a cégtáblákon Az 1997-es kormányrendelet egy évet adott az üzletek el­nevezésére vonatkozó előírá­sok bevezetésére. A türelmi idő lejárt. Az üzletek elneve­zésében csak magyar, illetve meghonosodott idegen sza­vak szerepelhetnek, s nem sérthetik a helyesírási szabá­lyokat. A jegyzők, ügyinté­zők ezt ellenőrzik, s lista hí­ján egészséges nyelvérzé­kükre hagyatkoznak. Aki az üzletelnevezési szabályok­nak nem tesz eleget, annak az üzlete nem működhet tovább. Állampolgársági vizsgát tettek A megyei közigazgatási hi­vatal március 3-án szervezett alkotmányos-alapismereti vizsgát azoknak a külföldi ál- lamolgároknak, hontalanok­nak, akik a magyar állampol­gárságot honosítással szeret­nék megszerezni. Tizenket- ten tettek sikeres vizsgát, hármat felkészületlenségük miatt utóvizsgára köteleztek. A megyei államigazgatási kollégium a lakosság szolgálatában Fényt a feketegazdaságra Új kihívások, ellentmondások és igények fogalmazódnak meg az államigazgatás megyei szervezetei számára. A központi szerveket és a lakosságot egyaránt foglalkoztatja a gazdaság és a szolgáltatás törvényes működése, a jogos érdekek védelme, az állampolgárbarát, szolgáltató jellegű közigazgatás kialakítása. Annak érdekében, hogy e terüle­ten eredményesebb, szervezet­tebb legyen a munka - a kor­mány döntése alapján - a me­gyei államigazgatási szerveknek együtt kell működni. Az együtt­működés szervezeti, testületi formájaként tavaly a közigazga­tási hivatal területi kormányhi­vatallá alakult át, s létrejött a megyei államigazgatási kollé­gium. Ez célul tűzte ki a fekete- gazdaság kirívó Somogy megyei jelenségeinek a vizsgálatát, az államigazgatási szervek közös ellenőrzéseinek és fellépési le­hetőségeinek megteremtését. A múlt évben súlyos törvény­sértések is történtek, például en­gedély nélküli élelmiszer-fel­dolgozás, jogsértő foglalkozta­tás, különböző árucikkek hamis megjelölése, kereskedelmi mé­retű orvhalászat, számlaadás hi­ánya, engedély nélküli valutavál­tás, illegális szállásközvetítés. Az Országgyűlés tavaly új törvényt fogadott el a fogyasz­tóvédelemről. A kollégium átte­kinti a megye több szervezetét érintő fogyasztóvédelmi felada­tokat, egyebek között a jegyzők és más szervek e téren kifejtett ellenőrző, igazgatásszervező te­vékenységét, a vásárlói panasz- bejelentések tapasztalatait stb. A hozzánk érkező jelzések alapján tapasztaljuk, hogy az állampol­gárok egyre határozottabban sürgetik jogaiknak államigazga­tási szervek által történő védel­mét, a különböző visszaélések elleni határozott fellépést. A kollégium az év második felében vizsgálja és értékeli a te­lepülési önkormányzatok és a megyei államigazgatási szervek kapcsolatát, az állampolgárok ügyeinek intézést, e téren új megoldások alkalmazhatóságá­nak lehetőségeit. Az itt kialakult szakmai kapcsolat nagyban be­folyásolja a lakossági ügyintézés gyorsaságát, szakszerűségét, a törvénysértő jelenségekkel szemben az összehangolt, hatá­rozott fellépést. Dr. Németh Jenő a megyei államigazgatási kollégium vezetője Termékeny év, több kedvező változás - Javult a döntéshozatal Törvénytisztelő önkormányzatok Somogy 245 önkormányzata - a múlt évben hozott döntéseket tekintve - termékeny évet tudhat maga mögött. 2133 rendeletet alkottak: 15,9 százalékkal többet, mint 1996-ban. A határozatok száma 22 379 - ez 11,8 százalékkal több az előző évinél. Döntéseik száma összesen 24 512, ez 0,3 százalékos emelkedést mutat. A törvényességi és ellenőrzési főosztály tavaly összesen 286 törvényességi észrevételt tett, ezek a döntések 1,2 százalékát érintették. Az adatok egyértel­műen bizonyítják, hogy a testü­letek döntései túlnyomó több­ségben megfeleltek a törvényes­ség követelményeinek, az előző évhez viszonyítva javult a dön­téshozatali tevékenységük. Pozitív változás következett be a rendeletek alkotásában. A testületek nagyobb gondot fordí­tottak rá, hogy összhangban le­gyen a magasabb szintű szabá­lyozással, igyekeztek - körülte­kintően szabályozni a helyi élet­viszonyokat. Előrelépésről lehet számot adni a köztisztviselők munkajogi kérdésével kapcsola­tos döntésekben is. Nem mond­ható'el ugyanez a közalkalma­zottak kinevezési és munkajogi ügyeiben. Itt előfordult hatáskör­elvonás, joggal ellentétes döntés. A testületek jobban figyeltek, hogy eleget tegyenek az önkor­mányzati törvényben megfogal­mazott nyilvánosság elvének be­tartására. A közmeghallgatást mint az állampolgárok közvetlen részvételi lehetőségét helyi ügyek intézésében egy-két kivé­teltől eltekintve megtartották. A települési önkormányzatok gazdasági helyzete is javult a múlt évhez képest. Ez elsősor­ban abból adódott, hogy a pályá­zati lehetőségeket kihasználva több önkormányzat jutott na­gyobb összegű állami támoga­táshoz. A központi szabályozó- rendszer változásának eredmé­nyeként bátrabban éltek az in­tézményracionalizálás lehetősé­gével, mivel a létszámleépítések költségeihez pályázatokon plusz pénzhez juthattak. Felgyorsult az önkéntes társulások megalakulá­sának folyamata, főleg az okta­tás területén. Mindezek követ­keztében mindössze 10 önkor­mányzat minősíthető nehéz gaz­dasági helyzetben lévőnek. E kedvező tendenciák mellett hiá­nyosságok is vannak; a főosz­tálynak 160 észrevételt kellett tennie a működés körében elkö­vetett törvénysértésekkel kap­csolatban. Sajátos módon a tes­tületek elsősorban a maguk al­kotta szabályokat, rendeleteket sértették meg. így számos észre­vétel született a szervezeti és működési szabályzat, a vagyon­rendelet szabályainak megsérté­sével kapcsolatban. Viszonylag sokszor követtek el mulasztásos törvénysértést, például nem al­kalmaztak belső ellenőrt, nem mindig írtak ki pályázatot. Összességében megállapít­ható, hogy 1997-ben az önkor­mányzatok törvényességi hely­zete pozitív irányban változott, a megyében működő önkormány­zatok - egy-két szélsőséges ese­tet kivéve - törvényesen működ­tek. Dr. Kisgyura Attila főosztályvezető Változások a gépjármű-adóban A január l-jétől hatályos szabá­lyozás elsősorban az adómentes­ségi, adókedvezményi feltéte­lekben hozott változást. A kizá­rólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemű és a szabályo­zott katalizátoros személyszál­lító gépjármű után 50 százalék az adókedvezmény, míg a nem szabályozott katalizátorral mű­ködő jármű után az egyébként járó adó 75 százalékát kell fi­zetni. Ezentúl csak a személy­szállító gépjárművek után járnak az említett adókedvezmények. A tehergépjárművek adóked­vezménye légszennyezés-csök­kentéshez kötött, s a megyei köz­lekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján vehető igénybe. Az új szabályozás szerint to­vábbra is 50 százalékos adóked­vezmény illeti meg azt a sze­mélyszállító gépjárművet,melyet 1997. december 31-ig elláttak bármelyik típusú katalizátorral. Változtak az adómentességi sza­bályok is. Súlyos mozgáskorlá­tozottsághoz köti a törvény az adómentességet, és kizárólag a személyszállító gépjármű után. Az új szabályozás átmeneti ren­delkezései biztosítják: nem éri hátrány azokat a mozgáskorláto­zottakat, akik korábban adómen­tességet kaptak. Új igazolás nél­kül is megilleti őket, ha a ko­rábbi igazolás szerint állapotuk végleges. Dr. Fehér Zoltán Hatósági feladatok, használatba vétel / Építésügyek, jogkörök Korábban az építéshatósági feladatok teljes körét első fo­kon az építés helye szerinti önkormányzat jegyzője vagy körjegyzőség esetén a kör­jegyző látta el. Január l-jétől ez a helyzet megváltozott. Az épített környezet alakításá­ról és védelméről szóló tör­vény megosztja az első fokú építésügyi hatósági feladatokat és így a jogkör gyakorlását is aszerint, hogy milyen fajta el­járásról van szó. a) A városi önkormányzat jegyzője jár el a kiemelt épí­téshatósági ügyekben (az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennma­radási engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőr­zési és kötelezési ügyekben). Somogybán 12 városi önkor­mányzat lát el illetékességi te­rületén kiemelt építéshatósági feladatokat: Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Barcs, Csurgó, Fonyód, Ka­posvár, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Siófok és Tab. b) A városi önkormányzati jegyzőkön kívül a kiemelt épí­tésügyi hatósági jogkört annak a települési önkormányzatnak a jegyzője is elláthatja, mely önkormányzat önállóan vagy önkormányzati társulásban tar­tósan biztosítani tudja a meg­határozott szakmai feltétele­ket. Ezek az önkormányzatok kezdeményezhetik (legköze­lebb 1999. április 30-ig) a fenti építéshatósági jogkörök ellátá­sára a kijelölést - a belügymi­niszterrel egyetértésben, a környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter útján - a kormánynál. A kijelölésről vagy megtagadásáról a kor­mány dönt. Kijelölés alapján kiemelt építéshatósági ügyeket me­gyénkben a következő kilenc település jegyzője kérelmezte és kapta meg a meghatározott illetékességi területén: Bala- tonszemes, Buzsák, Nagyberki (Csorna, Kercseliget, Szabadi településekkel társulásban), Gyékényes, Kadarkút (Miké, Kőkút, Hedrehely, Hencse, Visnye településekkel tár­sulva), Iharosberény (Iharos, Inke, Pogányszentpéter telepü­lésekkel társulásban), Kőrös­hegy, Nagybajom (Pálmajorral társulásban), Zamárdi. c) A kiemelt építéshatósági ügyeken kívüli - úgynevezett visszamaradó építési ügyek­ben - az építéshatósági jogkört el­sőfokon a települési önkor­mányzat jegyzője látja el. Ilyen például a telekalakítás, építmény rendeltetése megvál­toztatásának engedélyezése, ha az nem függ össze építési engedélyhez kötött építési munkával, tilalmak elrende­lése, építésjogi követelmények megállapítása (például a beépí­tési kötelezettség elrendelése). A jogkörök megosztásával, szakemberek alkalmazásával remélhetőleg javul a hatósági munka és az építési fegyelem is. Tóth Katalin építésügyi főtanácsos A közlekedési kedvezmények igénylése A határidő: A súlyosan mozgáskorláto­zottak közlekedési kedvez­ményeivel kapcsolatos támo­gatási igények benyújtásá­nak határideje április 30-a. A parkolási engedély, közleke­dési támogatás, személygép­kocsi-szerzési és -átalakítási támogatás iránti kérelmeket az önkormányzatok jegyzői bírál­ják el. Azok kapják, akik - a háziorvosi szakvélemény alap­ján - mozgásszervi állapotukat vizsgálva legalább 7 pontot el­érnek, 1 főre eső jövedelmük pedig 34 ezer forint alatti. A parkolási engedély iránti kérelemhez csak a háziorvosi szakvéleményt kell csatolni, közlekedési támogatáshoz jö­vedelemnyilatkozatot és -iga­zolásokat is. Gépjárműszerzési és -átalakítási kérelemhez ér­vényes gépjárművezetői enge­április 30. dély is kell, s nyilatkozat, hogy a kérelmező 7 éven belül szer­zési támogatást nem kapott. Igazolnia kell, hogy a gépkocsi iskolába vagy gyógyintézetbe történő rendszeres szállításhoz szükséges, és szülő, házastárs is vállalhatja a szállítását. Új elemmel bővült a kedvez­mények köre. Méltányosságból személygépkocsi-szerzési tá­mogatásra jogosultságot a me­gyei közigazgatási hivatal is megállapíthat azoknak, akik az orvosszakértői bizottság véle­ménye szerint alkalmatlanok gépjármű vezetésére, de jogo­sítvány hiányában a munkába vagy nevelőintézménybe szál­lításukat gyermek, illetve test­vér írásban vállalja. A kérelmet minden esetben a lakóhely sze­rint illetékes jegyzőhöz kell be­nyújtani. Kovács Gézáné főtanácsos • • Önkormányzati társulások jogi szabályozása Az országgyűlés külön törvényt alkotott a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, ezzel egyidejűleg módosítva az önkormányzati törvény társulásokra vonatkozó szakaszait. Az új törvény megalkotásához többek között az önkormány­zati törvény korábbi kötött szabályozása vezetett, mely szerint az önkormányzati tár­sulásoknak meg kellett felelni a jogi személlyel szemben tá­masztott követelményeknek. Ez a körülmény korlátozta az önkormányzati társulások számának növekedését. A törvényi szintű szabályo­zást megelőző felmérésink igazolták, hogy az önkor­mányzatok többsége nem a jogi személyként működő tár­sulási formákat, hanem az ön­kormányzati törvényben lehe­tőségként biztosított „lazább” típusú megállapodásokat vá­lasztották. A felmérések rámu­tattak arra, hogy egy-egy ön- kormányzat általában 5-6 tár­sulásban is részt vesz. Általá­nosságban megállapítható, hogy a Somogy megyei ön- kormányzatok az alapfelada­taik ellátására alakítottak ki együttműködési formákat kö­töttek megállapodásokat (alap­fokú oktatás, egészségügyi alapellátás, építés hatósági fel­adatok ellátása stb.). Jelentős számban kötöttek megállapodást a helyi önkor­mányzatok a Somogy Megyei Közgyűléssel is. A felmérés igazolta, hogy nemcsak a központi szervek tartották szükségesnek és fon­tosnak a társulások számának növelését, de az önkormányza­tok is keresték a lehetőségeket a feladatok megállapodással való ellátására. Az önkor­mányzatok felismerték a társu­lások jelentőségét és szüksé­gességét, de elvetették a „kényszertárulás” jogintézmé­nye bevezetésének lehetőségét. A hatályos jogi szabályozás tiszteletben tartja az önkor­mányzatok szabad társulási jo­gát. Nem kényszerrel, hanem gazdasági eszközökkel kívánja ösztönözni az önkormányzatok társulási kedvét. Somogy me­gyében érezteti - ha csekély mértékben is - a hatását a kör­jegyzőségek állami támogatá­sáról szóló jogszabály, mert 1997 évben egy önkormányzat sem döntött arról, hogy önálló hivatalt kíván fenntartani. A törvényi szabályozás gyakor­lati hatásait vizsgálva megál­lapítható, hogy az átfogó társu­lási rendszer nehezen bontako­zik ki. A jogalkotásnak a fel­adata elősegíteni a hosszabb távú közös feladatellátást, ösz­tönöznie szükséges az önkor­mányzatok társulásait. Az önkormányzatoknak fel kell ismerni, hogy a társulás­ban való részvétel nem jár az önkormányzatok egyenrangú­ságának a feladásával. Minden önkormányzat a saját belátása szerint kezdeményezheti és alakíthatja ki önkormányzati társulásos kapcsolatát. A gyakorlat igazolta: az ön­állóan ellátott feladat költsége­sebb, több ügyintéző foglal­koztatását igényli. Somogy megye önkormányzatai a tár­sulásos kapcsolatok kialakítása terén jó irányba indultak el. Érdekeik által befolyásoltan arra törekednek, hogy feladata­ikat, hatásköreiket minél haté­konyabban oldják meg, ezért anyagi és szellemi előforrásai- kat egyesítve együttműködnek. Dr. Ferencz Gyuláné főtanácsos Szociális otthon „feketén” Somogy megyében is nő az egészségügyi intézményekből kiszorult és a meglevő szociá­lis intézmény szűkössége miatt be nem jutó öregek, fogyaté­kosok száma. Szorult helyze­tüket használják ki azok a vál­lalkozók, akik a szükséges en­gedélyek, illetve a személyi és tárgyi feltételek megteremtése nélkül, vagyis „feketén” üze­meltetnek szociális otthont. A Somogy Megyei Közigaz­gatási Hivatal már megkezdte ezeknek az intézményeknek az ellenőrzését. Kaposváron egy ilyen - engedély nélküli - szo­ciális intézmény működését felfüggesztette. Az ott ápoltak elhelyezése a megyei önkor­mányzattal karöltve történik. Az ellenőrzés folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents