Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
Nyugdíjfizetéskor erős kíséretet kap a kézbesítő Önvédelem a bolhói postásnak Ezentúl erős kísérettel jár majd fizetésnapokon a bolhói postás. A nemrég alakult helyi önvédelmi csoport vállalta el a védelmét. Az ok: a faluban annyira megromlott a közbiztonság, hogy a postásasszony már csak így meri vállalni nagyobb összeg szállítását. Az utóbbi másfél évben legalább negyven cigány, és velük együtt a félelem költözött be Bolhára. — A cigányokról ne tessék rosszat írni, mert nekem ezután is be kell mennem közéjük — mondja Pinterics Já- nosné kézbesítő. — Nem tagadom: félek, bár szóváltáson kívül nagyobb bajom nem volt velük. Persze nem csak én tartok tőlük. Amióta ennyi roma ideköltözött, azóta sokan vagyunk így. A legutóbbi postai leépítés óta Pintericsné egyedül járja az egész falut. Minden portára be kell mennie, ahová küldemény jön, hiszen a szabályzat tiltja, hogy az utcán adja át. — Van olyan ház, ahová kétszer is meggondolom, hogy bemenjek-e. Persze minden esetben összeszedem a bátorságomat és teszem a dolgom. Megnyugtató azonban, hogy ezentúl rajtam lesz a szeme az önvédelmi csoportnak. Nemrég arról beszéltek a tévében, hogy megöltek egy kézbesítőt. Az volt az első gondolatom: jaj istenem, csak ne én legyek a következő! Bár a postás tagadta, a faluban az a hír járja, hogy már több ízben megfenyegették a cigányok. Többek között emiatt is döntöttek úgy a helyi önvédők: erős kíséretet adnak a hölgy mellé a pénzes napokon. — A közgyűlésünk a héten határozott róla, hogy rendszeresen ellátjuk a kézbesítő védelmét. Önkéntes alapon működik majd, minden esetben önként jelentkeznek azok a tagok, akik vállalják a kíséretet. Egy hónapban hatnyolc olyan nap van, amikor nagyobb összegű pénzzel kell elindulnia a hölgynek. Elsősorban ekkor lesz szükség a védelemre — mondta Tomcsalek Emil, a bolhói önvédelmi csoport vezetője, akitől azt is megtudtuk: a csoport létrejöttét is az utóbbi időszak nagy romabevándorlása váltotta ki. Hogy a helyiek mennyire fontosnak tartják a bűnmegelőzési csoportot, azt az is jelzi, hogy hatvanan vállalták a feladatot, és azóta is folyamatosan növekszik a létszáma. A frissen alakult szervezetnek egyre több támogatója is akad. N. L. Színt valló színjátszók Kisüzemben válnak valóra a nagy ötletek Ellenség is a siker Csodaszer vagy kuruzslás. A barcsi feltaláló, Kálmán László a növénykondlclonáló és védő permet- anyagaiért Géniusz-díjat kapott. Az új szerrel, a Biokallal kezelt krumpli gumója egyformán nagy, az alma tartósabb, a málna szebb lett, a jég verte fák kérge hamar hegedt be. Az atkás bőrű sertések meggyógyultak és jobban gyarapodtak, a speciális oldattal itatott tyúkok pedig több tojást tojtak és ellenállóbbak lettek a bélbetegségekkel és hörghuruttal szemben. Hát nem csoda? Huszonöt csoport vett részt a VII. Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó találkozó elődöntőin. A bemutatót tegnap Kaposváron rendezték, itt négy együttes továbbjutásáról döntött a zsűri. A kaposvári Toldis Hatodikosok, a siófoki Turbócsiga Csapat, a taszári iskola alsótagozatosai és a somogyszobi Szivárvány Színpad képviseli megyénket a további versenyben. A színjátszóknak azok a darabok álltak jól, amelyekben életkoruk élményeit dolgozták föl. Hasonló hatású bio-permet- szerek kifejlesztésére csak Hollandiában 600 millió dollárt áldoznak évente. Eddig sikertelenül. Kálmán László saját ötlete alapján kevert össze gyógynövényeket, biohumuszt és illóolajakat. A hetedik recept hozta meg a sikert - a szernek és feltalálójának. — 15 éve kezdtem biokertészkedni - mondja. - Egy hollandiai kiküldetés után- az ottani tapasztalatok alapján hét hektáros barcsi gyümölcsösömben is kísérletezni kezdtem. Az indiai gyógyászat filozófiájából indultam ki. Nem a rovarokat és gombákat akartam elpusztítani, hanem a növényeket megerősíteni úgy, hogy ellenállók legyenek a betegségekkel és kártevőkkel szemben. — Szerencse, vagy különleges adottság, hogy rájött arra, amin a világ tudósai évtizedek óta törték a fejüket? — Adottságnak nevezném és semmiképpen sem szerencsének. Nekem olyan oldatokat kellett kitalálnom, amelyek serkentik, erősítik a fákat, virágokat. A károsító gombákat például nem ölöm meg, csak olyan környezetet teremtek, amelyben nem tud megtelepedni. Olyan illó- anyagokat gyűjtöttem össze, amelyek taszítják a rovarokat. Az tartott hosszú ideig, amíg rájöttem, hogy milyen növények tartalmazzák megfelelő koncentrációban ezeket az anyagokat. A Biokal egyik legfontosabb alapanyag a parlagfű lett.- A tudomány már felismerte és díjazta is a Biokal termékeket. A kereskedőket még nem sikerült meggyőzni ezek hasznosságáról. — Hét találmányom van, ám ebből — pénz híján — egyelőre csak kettőt gyártunk. A nürnbergi aranyérem hozta az elismerést Egy kis üzemet alakítottam ki Barcson, ahol családom négy tagja dolgozik. Az áttörés valóban nem sikerült, ám ez elsősorban naivságomnak és rutintalanságomnak köszönhető. A szerekkel ugyanis számos ellenséget is szereztem magamnak, az 1997-es évre kizárólagos forgalmazási szerződést írtam alá: a kiválasztott cég elvitt hatszázezer forint értékű terméket, ki is fizette és többé nem jelentkezett. Utólag derült ki: a konkurenciának kizárólagos forgalmazási szerződése volt. Ezért nem tudtam árulni a Biokalt. Németországban a búza védelmére és tápanyagutánpótlására használják, Szlovákiában a sörárpát csávázzák Biokallal, az idei évtől pedig a nógrádi málnásokat kezelik az én szeremmel. Külföldön egyre nagyobb az érdeklődés. A várva várt sikert, a nürnbergi világkiállításon megszerzett aranyérem hozta meg. — A kezdetekben csak kevés híve akadt. Hogyan győzte meg környezetét, hogy van értelme? — Ez volt talán a legnehezebb. Kezdetben még a családom sem hitt. Aztán eljött a krumpliszedés ideje, és ismerőseim megdöbbenve látták, hogy a birtokon termelt burgonya nagy szemű, és a szokásosnál is egészségesebb. Kezdtek hinni abban a szerben, amellyel tíz naponként megpermeteztem az ültetvényt. Csodaszer?- Nem. Csak egy ritkaság.- Milyen szerek vannak még a tarsolyában, amelyeket a közeljövőben szeretne elfogadtatni és gyártani?- A bio-tápkocka gyártása már az idén megkezdődik. A virágoknak vitalitást és nagyobb ellenállóképességet biztosít. A földön 220 millió ember szenved a bőr és körömgombáktól, kiütéses bőrbetegségektől. Egy másik szeremmel ezt is gyógyítani tudom. Most kísérletezek azzal a kalciummal és magnéziummal telített vízzel, amely a csontritkulás ellenszere lehet. Különleges bioanyaggal itatott fakorongok segítségével pedig meg tudom előzni a szárnyasok megbetegedéseit. A vágyam egy jól felszerelt saját laboratórium, amelyben kedvemre dolgozhatok. Úgy érzem, tudok még újdonságokkal szolgálni. Barna Zsolt HÍREK Kerbarátok találkozója A Kertbarátok Somogy Megyei Szövetsége és a TESZ a kertbarátok és kistermelők részére rendez fórumot az európai csatlakozás mezőgazdasági vonatkozásairól Kaposváron, a Csokonai köz 3. szám alatt a megyei önkormányzat székházának kistermében. A fórumot Pásztohy András EU szakértő, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke, országgyűlési képviselő vezeti. A fórum hétfőn reggel fél 9-kor kezdődik. Avartüzek A száraz, meleg idő miatt sok helyen kigyulladt az aljnövényzet, égett a nádas a megyében. Szombaton tizenkétszer vonultak ki a tűzoltók, legtöbbször avartüzek miatt riasztották őket. Balato- nendréden 15 hektár fenyves aljnövényzete égett, a siófoki tűzoltók birkóztak a lángokkal. Kaposváron és környékén négy helyen is lángra kapott az avar. A heves szélvihar Bonnya- pusztán a közútra döntött egy fát. Balatonszárszón a Zrínyi utcában egy mellék- épület gyulladt ki, a kár 250 ezer forint. Somogyi festők tárlata Budapesten Somogy két neves festőjének munkáiból nyílik kiállítás a főváros tavaszi tárlatának programjában. A Nemzeti Galéria Rippl-Rónai József képeiből rendez reprezentatív kiállítást. A Polgári Galéria pedig Vaszary János műveit mutatja be. A Vaszary képekből harminc év után most rendeznek tárlatot Budapesten. A tárlat anyaga a galéria tulajdonában álló, a magángyűjtőknél lévő és a Nemzeti Galéria gyűjteményeiből származó képekből tevődik össze. Kaposváron a piaci árusok is járnak színházba Az őrgróf hűsége Harmadikos gimnazista volt, amikor a buszmegállótól hazafelé tartva a réten ment keresztül, s egy belső hang azt mondta: neked színésznek kell lenned. Spindler Béla hallgatott a hangra... Volt jó módú parasztgazda és király, velencei dózse és szolgabíró, miniszteri tanácsos és püspök. A piac és a színház között nincs nagy távolság — mondta a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak Spindler Béla, a kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színésze, aki most Goldoni Mirandolinájának őrgróf szerepét próbálja. — Nagyszerűek az árusok, közülük sok jár színházba. Amikor két kutyasétáltatás között elmegyek a piacra, ömlik belőlük a szó. Elemzik a darabot, elmondják, ki, miben volt jó. A Bolha a fülben című komédia különösen tetszett nekik.- Húsz éve látjuk a deszkákon. Hű maradt színházához. Soha nem akarta elhagyni Kaposvárt? — De igen. Kétszer is. Ez akkor volt, amikor sokan elszerződtek. Ha mindenki elmegy a csapatból — gondoltam —, akkor ki marad? Úgy éreztem: a fiatalok még nem értek meg arra, hogy tovább vigyék a régi szellemet. 2-3 napig gondolkodtam csak ezen, s mindent mérlegre tettem. Legkevésbé azt, hogy itt van a lakásom, a családom. Maradtam, s nem bántam meg. Időközben felnőtt egy tehetséges harmadik színészgeneráció, és az idősebbek közül sem lett hűtlen mindenki. Jóllehet: a szakmában azt hangoztatják: az az ideális, ha a színész 4-7 évet tölt el egy helyen.- Erre néhányon rácáfoltak Kaposváron. Mi taszítja a fővárostól? — Nagy az erózió a színházi életben. Azt tapasztalom: a pillanatnyi sikerek és a pénz diktálta tempó — amibe bele kell szállni — elragadja a kollegákat. A társulatok nem képesek hosszú távon megfogalmazni a maguk művészi-erkölcsi profilját. Akik Kaposvárra jöttek, nem kényszerből döntöttek a vidék mellett, hanem azért, mert szeretik az itteni színházi szellemet. Tudnak és akarnak is úgy dolgozni, ahogy azt Kaposváron elvárják. Külsősként egyébként teljesen más érzés bemenni egy színházba, mint társulati tagként. A próbákat, az előadásokat, az együttléteket másként éli meg az ember, ha a színházhoz tarSpindler Béla: Maradtam, s nem bántam meg FOTO: KOVÁCS TIBOR tozik. Ha bt-ben, kft-ben dolgozik a színész, akkor óhatatlan, hogy egyre gyakrabban kacsingat más színházak felé. A sok vendégeskedés viszont elfedi, hogy a színész gondolatilag melyik társulattal szimpatizál. — Elnökségi tagja volt a Színész Kamarának. Akkoriban sokat tett azért, hogy a színészek jobban meg legyenek fizetve. Kaposváron is lehetett ezt érezni? — A színház vezetői a kamara közreműködésével egy példaértékű, s országosan is egyedülálló túlóra-rendszert alakítottak ki.- A múlt évben több mint százezren nézték meg a színház előadásait. A közönség véleményét ismerjük, de hogyan vélekedik a szakma a kaposvári társulatról, az előadásokról?< — A kaposvári színház — Komor István igazgatásától — tartósan magas színvonalú előadásokat produkál, amelyet uram bocsá', még néhány kritikus is elismer. Ez a tartós jelenlét irritáló lehet. Főleg, hogy egyes színházakat bezárnak, mások pedig az általuk üdvösnek vélt útra, a bulvárosodás útjára lépnek. Ez előbb-utóbb a szakma leépülését jelenti. Budapesten alig van már olyan színház, amely tartja magát.- Négy éve játszik a Kisváros című sorozatban. Nem megy csődbe a „vállalkozása”?- Ez a szövegkönyvírótól függ. Már megváltozott a szerepem. Úgy látom: a krimi felé ment el a történet, holott egy időben arról volt szó, hogy családregény lesz.- Szereti ezt a szerepét? — Igen, mert Kozák Andrással, Piros Ildikóval, Lukács Sándorral, Makay Sándorral, és Hollósi Fricivel játszhatom együtt. Olyanokkal, akikkel különben nem biztos, hogy összehozott volna a sors. — Milyen figurák bőrében érezte a legjobban magát? — Mindig abban, amit rám osztottak. Az a fontos, hogy jókedvvel formáljam meg a figurát, s ezt a közönség is észrevegye. A Kabaré konferansziéja is remek szerep volt, mint ahogy Feri bácsi A csárdáskirálynőben. Mohácsi János operettfelfogása szerintem nemcsak az országban, hanem az egész világon egyedülálló. Lőrincz Sándor
