Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04 / 80. szám

Nyugdíjfizetéskor erős kíséretet kap a kézbesítő Önvédelem a bolhói postásnak Ezentúl erős kísérettel jár majd fizetésnapo­kon a bolhói postás. A nemrég alakult helyi önvédelmi csoport vál­lalta el a védelmét. Az ok: a faluban annyira megromlott a közbiztonság, hogy a postásasszony már csak így meri vállalni na­gyobb összeg szállítását. Az utóbbi másfél évben legalább negyven cigány, és velük együtt a félelem költözött be Bolhára. — A cigányokról ne tessék rosszat írni, mert nekem ez­után is be kell mennem közé­jük — mondja Pinterics Já- nosné kézbesítő. — Nem ta­gadom: félek, bár szóváltá­son kívül nagyobb bajom nem volt velük. Persze nem csak én tartok tőlük. Amióta ennyi roma ideköltözött, az­óta sokan vagyunk így. A legutóbbi postai leépítés óta Pintericsné egyedül járja az egész falut. Minden por­tára be kell mennie, ahová küldemény jön, hiszen a szabályzat tiltja, hogy az ut­cán adja át. — Van olyan ház, ahová kétszer is meggondolom, hogy bemenjek-e. Persze minden esetben összesze­dem a bátorságomat és te­szem a dolgom. Megnyug­tató azonban, hogy ezentúl rajtam lesz a szeme az önvé­delmi csoportnak. Nemrég arról beszéltek a tévében, hogy megöltek egy kézbesí­tőt. Az volt az első gondola­tom: jaj istenem, csak ne én legyek a következő! Bár a postás tagadta, a fa­luban az a hír járja, hogy már több ízben megfenyegették a cigányok. Többek között emiatt is döntöttek úgy a he­lyi önvédők: erős kíséretet adnak a hölgy mellé a pénzes napokon. — A közgyűlésünk a héten határozott róla, hogy rend­szeresen ellátjuk a kézbesítő védelmét. Önkéntes alapon működik majd, minden esetben önként jelentkeznek azok a tagok, akik vállalják a kíséretet. Egy hónapban hat­nyolc olyan nap van, amikor nagyobb összegű pénzzel kell elindulnia a hölgynek. Elsősorban ekkor lesz szük­ség a védelemre — mondta Tomcsalek Emil, a bolhói önvédelmi csoport vezetője, akitől azt is megtudtuk: a csoport létrejöttét is az utóbbi időszak nagy roma­bevándorlása váltotta ki. Hogy a helyiek mennyire fontosnak tartják a bűnmeg­előzési csoportot, azt az is jelzi, hogy hatvanan vállalták a feladatot, és azóta is folya­matosan növekszik a lét­száma. A frissen alakult szervezetnek egyre több tá­mogatója is akad. N. L. Színt valló színjátszók Kisüzemben válnak valóra a nagy ötletek Ellenség is a siker Csodaszer vagy kuruzslás. A barcsi feltaláló, Kál­mán László a növénykondlclonáló és védő permet- anyagaiért Géniusz-díjat kapott. Az új szerrel, a Biokallal kezelt krumpli gumója egyformán nagy, az alma tartósabb, a málna szebb lett, a jég verte fák kérge hamar hegedt be. Az atkás bőrű sertések meggyógyultak és jobban gyarapodtak, a speciális oldattal itatott tyúkok pedig több tojást tojtak és ellenállóbbak lettek a bélbetegségekkel és hörg­huruttal szemben. Hát nem csoda? Huszonöt csoport vett részt a VII. Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó találkozó elődöntőin. A bemutatót teg­nap Kaposváron rendezték, itt négy együttes továbbjutá­sáról döntött a zsűri. A ka­posvári Toldis Hatodikosok, a siófoki Turbócsiga Csapat, a taszári iskola alsótagozatosai és a somogyszobi Szivárvány Színpad képviseli megyénket a további versenyben. A szín­játszóknak azok a darabok álltak jól, amelyekben életko­ruk élményeit dolgozták föl. Hasonló hatású bio-permet- szerek kifejlesztésére csak Hollandiában 600 millió dol­lárt áldoznak évente. Eddig sikertelenül. Kálmán László saját ötlete alapján kevert össze gyógynövényeket, bio­humuszt és illóolajakat. A he­tedik recept hozta meg a si­kert - a szernek és feltalálójá­nak. — 15 éve kezdtem bioker­tészkedni - mondja. - Egy hollandiai kiküldetés után- az ottani tapasztalatok alapján hét hektáros barcsi gyümölcsösömben is kí­sérletezni kezdtem. Az in­diai gyógyászat filozófiájá­ból indultam ki. Nem a ro­varokat és gombákat akar­tam elpusztítani, hanem a növényeket megerősíteni úgy, hogy ellenállók le­gyenek a betegségekkel és kártevőkkel szemben. — Szerencse, vagy különle­ges adottság, hogy rájött arra, amin a világ tudósai évtizedek óta törték a fejüket? — Adottságnak nevezném és semmiképpen sem szeren­csének. Nekem olyan oldato­kat kellett kitalálnom, ame­lyek serkentik, erősítik a fá­kat, virágokat. A károsító gombákat például nem ölöm meg, csak olyan környezetet teremtek, amelyben nem tud megtelepedni. Olyan illó- anyagokat gyűjtöttem össze, amelyek taszítják a rovarokat. Az tartott hosszú ideig, amíg rájöttem, hogy milyen növé­nyek tartalmazzák megfelelő koncentrációban ezeket az anyagokat. A Biokal egyik legfontosabb alapanyag a par­lagfű lett.- A tudomány már felis­merte és díjazta is a Biokal termékeket. A kereskedőket még nem sikerült meggyőzni ezek hasznosságáról. — Hét találmányom van, ám ebből — pénz híján — egy­előre csak kettőt gyártunk. A nürnbergi aranyérem hozta az elismerést Egy kis üzemet alakítottam ki Barcson, ahol családom négy tagja dolgozik. Az áttörés va­lóban nem sikerült, ám ez el­sősorban naivságomnak és rutintalanságomnak köszön­hető. A szerekkel ugyanis számos ellenséget is szerez­tem magamnak, az 1997-es évre kizárólagos forgalmazási szerződést írtam alá: a kivá­lasztott cég elvitt hatszázezer forint értékű terméket, ki is fizette és többé nem jelentke­zett. Utólag derült ki: a kon­kurenciának kizárólagos for­galmazási szerződése volt. Ezért nem tudtam árulni a Biokalt. Németországban a búza védelmére és tápanyag­utánpótlására használják, Szlovákiában a sörárpát csá­vázzák Biokallal, az idei évtől pedig a nógrádi málnásokat kezelik az én szeremmel. Külföldön egyre nagyobb az érdeklődés. A várva várt si­kert, a nürnbergi világkiállítá­son megszerzett aranyérem hozta meg. — A kezdetekben csak ke­vés híve akadt. Hogyan győzte meg környezetét, hogy van értelme? — Ez volt talán a legnehe­zebb. Kezdetben még a csa­ládom sem hitt. Aztán eljött a krumpliszedés ideje, és isme­rőseim megdöbbenve látták, hogy a birtokon termelt bur­gonya nagy szemű, és a szo­kásosnál is egészségesebb. Kezdtek hinni abban a szer­ben, amellyel tíz naponként megpermeteztem az ül­tetvényt. Csodaszer?- Nem. Csak egy rit­kaság.- Milyen szerek van­nak még a tarsolyában, amelyeket a közeljövő­ben szeretne elfogad­tatni és gyártani?- A bio-tápkocka gyártása már az idén megkezdődik. A virá­goknak vitalitást és nagyobb ellenállóképességet biztosít. A földön 220 millió ember szenved a bőr és körömgom­báktól, kiütéses bőrbetegsé­gektől. Egy másik szeremmel ezt is gyógyítani tudom. Most kísérletezek azzal a kalci­ummal és magnéziummal te­lített vízzel, amely a csontrit­kulás ellenszere lehet. Külön­leges bioanyaggal itatott fako­rongok segítségével pedig meg tudom előzni a szárnya­sok megbetegedéseit. A vá­gyam egy jól felszerelt saját laboratórium, amelyben ked­vemre dolgozhatok. Úgy ér­zem, tudok még újdonságok­kal szolgálni. Barna Zsolt HÍREK Kerbarátok találkozója A Kertbarátok Somogy Megyei Szövetsége és a TESZ a kertbarátok és kis­termelők részére rendez fórumot az európai csatla­kozás mezőgazdasági vo­natkozásairól Kaposváron, a Csokonai köz 3. szám alatt a megyei önkormány­zat székházának kistermé­ben. A fórumot Pásztohy András EU szakértő, a par­lament mezőgazdasági bi­zottságának alelnöke, or­szággyűlési képviselő ve­zeti. A fórum hétfőn reggel fél 9-kor kezdődik. Avartüzek A száraz, me­leg idő miatt sok helyen kigyulladt az aljnövényzet, égett a nádas a megyében. Szombaton tizenkétszer vonultak ki a tűzoltók, leg­többször avartüzek miatt riasztották őket. Balato- nendréden 15 hektár feny­ves aljnövényzete égett, a siófoki tűzoltók birkóztak a lángokkal. Kaposváron és környékén négy helyen is lángra kapott az avar. A heves szélvihar Bonnya- pusztán a közútra döntött egy fát. Balatonszárszón a Zrínyi utcában egy mellék- épület gyulladt ki, a kár 250 ezer forint. Somogyi festők tárlata Budapesten Somogy két neves festőjének munkái­ból nyílik kiállítás a fővá­ros tavaszi tárlatának prog­ramjában. A Nemzeti Ga­léria Rippl-Rónai József képeiből rendez reprezen­tatív kiállítást. A Polgári Galéria pedig Vaszary Já­nos műveit mutatja be. A Vaszary képekből harminc év után most rendeznek tárlatot Budapesten. A tár­lat anyaga a galéria tulaj­donában álló, a magán­gyűjtőknél lévő és a Nem­zeti Galéria gyűjteményei­ből származó képekből te­vődik össze. Kaposváron a piaci árusok is járnak színházba Az őrgróf hűsége Harmadikos gimnazista volt, amikor a buszmegállótól ha­zafelé tartva a réten ment keresztül, s egy belső hang azt mondta: neked színész­nek kell lenned. Spindler Béla hallgatott a hangra... Volt jó módú parasztgazda és király, velencei dózse és szolgabíró, miniszteri taná­csos és püspök. A piac és a színház között nincs nagy távolság — mondta a Vasár­napi Somogyi Hírlapnak Spindler Béla, a kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színésze, aki most Goldoni Mirandolinájának őrgróf szerepét próbálja. — Nagy­szerűek az árusok, közülük sok jár színházba. Amikor két kutyasétál­tatás között elmegyek a piacra, öm­lik belőlük a szó. Elemzik a dara­bot, elmondják, ki, miben volt jó. A Bolha a fülben című komédia kü­lönösen tetszett nekik.- Húsz éve látjuk a deszkákon. Hű maradt színházához. Soha nem akarta elhagyni Kaposvárt? — De igen. Kétszer is. Ez akkor volt, amikor sokan elszerződtek. Ha mindenki elmegy a csapatból — gondoltam —, akkor ki marad? Úgy éreztem: a fiatalok még nem értek meg arra, hogy tovább vigyék a régi szellemet. 2-3 napig gondolkodtam csak ezen, s mindent mérlegre tet­tem. Legkevésbé azt, hogy itt van a lakásom, a családom. Maradtam, s nem bántam meg. Időközben fel­nőtt egy tehetséges harmadik szí­nészgeneráció, és az idősebbek kö­zül sem lett hűtlen mindenki. Jól­lehet: a szakmában azt hangoztat­ják: az az ideális, ha a színész 4-7 évet tölt el egy helyen.- Erre néhányon rácáfoltak Ka­posváron. Mi taszítja a fővárostól? — Nagy az erózió a színházi élet­ben. Azt tapasztalom: a pillanatnyi sikerek és a pénz diktálta tempó — amibe bele kell szállni — elragadja a kollegákat. A társulatok nem ké­pesek hosszú távon megfogalmazni a maguk művészi-erkölcsi profilját. Akik Kaposvárra jöttek, nem kény­szerből döntöttek a vidék mellett, hanem azért, mert szeretik az itteni színházi szellemet. Tudnak és akarnak is úgy dolgozni, ahogy azt Kaposváron elvárják. Külsősként egyébként teljesen más érzés be­menni egy színházba, mint társu­lati tagként. A próbákat, az előadá­sokat, az együttléteket másként éli meg az ember, ha a színházhoz tar­Spindler Béla: Maradtam, s nem bántam meg FOTO: KOVÁCS TIBOR tozik. Ha bt-ben, kft-ben dolgozik a színész, akkor óhatatlan, hogy egyre gyakrabban kacsingat más színházak felé. A sok vendégeske­dés viszont elfedi, hogy a színész gondolatilag melyik társulattal szimpatizál. — Elnökségi tagja volt a Színész Kamarának. Akkoriban sokat tett azért, hogy a színészek jobban meg legyenek fizetve. Kaposváron is lehe­tett ezt érezni? — A színház vezetői a kamara közreműködésével egy példaér­tékű, s országosan is egyedülálló túlóra-rendszert alakítottak ki.- A múlt évben több mint százez­ren nézték meg a színház előadá­sait. A közönség véleményét ismer­jük, de hogyan vélekedik a szakma a kaposvári társulatról, az előadá­sokról?< — A kaposvári színház — Komor István igazgatásától — tartósan ma­gas színvonalú előadásokat pro­dukál, amelyet uram bocsá', még néhány kritikus is elismer. Ez a tartós jelenlét irritáló lehet. Főleg, hogy egyes színházakat bezárnak, mások pedig az általuk üdvösnek vélt útra, a bulvárosodás útjára lépnek. Ez előbb-utóbb a szakma leépülését jelenti. Budapesten alig van már olyan színház, amely tartja magát.- Négy éve játszik a Kisváros című sorozatban. Nem megy csődbe a „vállalkozása”?- Ez a szövegkönyvírótól függ. Már megváltozott a szerepem. Úgy látom: a krimi felé ment el a törté­net, holott egy időben arról volt szó, hogy családregény lesz.- Szereti ezt a szerepét? — Igen, mert Kozák Andrással, Pi­ros Ildikóval, Lukács Sándorral, Makay Sándorral, és Hollósi Fricivel játszhatom együtt. Olyanokkal, akikkel különben nem biztos, hogy összehozott volna a sors. — Milyen figurák bőrében érezte a legjobban magát? — Mindig abban, amit rám osz­tottak. Az a fontos, hogy jókedvvel formáljam meg a figurát, s ezt a kö­zönség is észrevegye. A Kabaré konferansziéja is remek szerep volt, mint ahogy Feri bácsi A csár­dáskirálynőben. Mohácsi János operettfelfogása szerintem nem­csak az országban, hanem az egész világon egyedülálló. Lőrincz Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents