Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04 / 80. szám

1998. április 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Reklámújság 1968-ban 17 forint 50 fillér volt a könyvek átlagára, emlékszik Varga Róbert, a Megyei és Városi Könyvtár igazgatója első könyvtárosi évére. Ma az átlagár több mint 1000 forint. Hiába emelkedett azonban az árral a könyvtárak költségvetése, ma lé­nyegesen kevesebb jut dokumentumvásárlásra, mint harminc évvel ezelőtt. A kultúra, a könyv az elsők között van, amit az elemi életfunkciók látványos sérülése nélkül - legalábbis rövid­távon - nélkülözni lehet. Tehát sokan erről mondtak le legelő­ször, amiből következően a tékák mind fontosabb színterei let­tek a művelődésnek. A dokumentumvásárlásra fordítható kere­tük azonban megcsappant. Az igazgató szerint a költségvetés 10 százaléka dukálna a könyvek, folyóiratok s egyéb informá­cióhordozók beszerzésére, a gyakorlat ezzel szemben: 1 száza­lék. Ráadásul 10-20 százalékos kedvezményektől is elesnek, mivel nem vállalhatják az előszerződés kockázatát. Sikert ho­zott, hogy az olvasók, cégek - nevük feltüntetése mellett - ren­delhetnek meg a könyvtárnak folyóiratokat. És ezzel a könyvtár nem költ kevesebbet, hanem az információs bázis gyarapodik. A piacgazdaság új fejezet ír a tékatörténetbe... Civilek már a pályán (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bánkúti Gyöngyi, a me­gyei TESZ elnöke szerint igazi elismerés, hogy a Soros Alapítvány itt alapította meg új irodáját. Igaz, hogy So­mogy országosan a második a lakosság és a civil szerveze­tek számát tekintve, az egy főre jutó „civil pénz” orszá­gosan 20 ezer forint, So­mogybán viszont ennek csak a fele. Az új iroda abban sze­retne segíteni, hogy felkutat­hassák a központi pénzforrá­sokat működésükhöz. Infor­mációszolgáltatással, tanács­adással és képzéssel szeretnék segíteni a munkát. Molnár István, a megyei önkormány­zat területfejlesztési főosz­tályvezetője és Molnár György, a kaposvári önkor­mányzat gazdasági igazgatója az idei pályázati lehetőségek­ről beszélt. Szita Károly, Ka­posvár polgármestere azt mondta: a települések életét nem a politikusok diktálják, hanem az ott élő emberek. A lakossági kezdeményezéseket semmi sem pótolhatja, nem­csak a létük biztosításában, hanem céljaik megvalósításá­ban is támogatni kell őket. (Jakab) Elkészült a kormány-előterjesztés tervezete Taszár zöld utat kapott Stratégiát váltott és terjeszkedik a Kaposvári Áfész A Billáé lett a Zselic Húsvétkor bezár a Zselic áruház, s amikor újra megnyit, már a Billa lesz a tulajdonos fotó: kovács tibor (Folytatás az 1. oldalról) A kisrégió települései szor­galmazták, hogy a terület or­szággyűlési képviselője, Pásztohy András is tegyen lé­péseket a minél előbbi meg­valósulásért: a térség felért­ékelődését, új munkahelyeket várnak ettől. A képviselő sze­rint az infrastrukturális fej­lesztések kapcsolódhatnának egymáshoz: az észak-déli irá­nyú S9-es és a 2010-re ígért, Bajától Szombathelyig vezető út illeszkedne az elképze­lésbe. Dr. Kolber István el­mondta: a vegyes hasznosítás megindításához szükséges pénz a megyében is előte­remthető. Remélhetőleg azonban az állam is segítséget nyújt a Dél-Dunántúl legje­lentősebb gazdaságszervezési beruházásának megvalósítá­sához, amely a régió egészére hatással lesz, és évtizedekre meghatározza a térség lehető­ségeit. Katona József (Folytatás az 1. oldalról) A Tesco áruház beruházásának megkezdése óta minden keres­kedő tudja: hatalmas harc vár­ható a vevőkért a somogyi me­gyeszékhelyen és vonzáskörze­tében. Ráadásul az is biztosra vehető, hogy a közeljövőben még két multinacionális cég te­lepszik meg Kaposváron, a Penny Market és az Interspar. Márpedig ezekkel csak a leg­alább azonos tőkeerővel ren­delkező cégek vehetik fel a ver­senyt, — Be kellett látnunk, mi a nagyáruházak terén nem va­gyunk versenyképesek - foly­tatta az elnök. - Tapasztalatunk és a szövetkezet bolthálózata egyaránt a kis- és közepes üzle­tek működtetésére tesz alkal­massá bennünket, ezért nem haboztunk egy percig sem, amikor a Két V üzletlánc öt boltja eladó lett. Ráadásul en­nek az öt üzletnek kétszer ak­kora volt a tavalyi forgalma, mint a Zselicé. Mindenesetre most valóban minden körülmény a váltás mellett szólt. Az áfész új szer­ződést tudott kötni a nagyke­(Folytatás az 1. oldalról) Az akciócsoport 53 liter sza­bálytalanul előállított pálinkát foglalt le, ami után sem a bér­főzési adó, sem az áfa nem lett volna befizetve - mondta a fő­hadnagy. - Utasítottam a ga­A szocialista párt nem tekinti versenynek az ajánlószelvé­nyek gyűjtését, ezért az erről szóló adatokat eddig nem hozta nyilvánosságra. Ez azonban félreértésre adott okot, azt sugallva, hogy a ko­pogtatócédulák elkerülik az MSZP-t, ami nem így van: a hat országgyűlési képviselőjelölt eddig 23 ezer 181 szelvényt gyűjtött. Ezt tegnap sajtótájé­reskedelmi beszállítójával, a Mecsek Füszérttel, és a kedve­zőbb feltételek azt jelentik, hogy olcsóbb árakkal tudnak dolgozni mint eddig. — A multik versenyezzenek egymással, eközben mi egy másik piaci szegmentumban erősítünk — tette hozzá dr. So- moskövy Gábor elnökhelyettes. — Tovább akarunk terjesz­mesz vezetőjét, az üzemeltetőt, hogy bocsássa el az alkalma­zásban levő személyt - mondta Farkas István polgármester. A szeszfőzde mindaddig zárva lesz, amíg a megyei vámhivatal határozatot nem hoz. Erre koztatón jelentette be Sárái Ár­pád megyei elnök. A legtöbb ajánlást eddig dr. Suchman Tamás kapta a választópolgá­roktól, 5403-at. Kiemelkedik Pásztohy András eredménye is, ő 5292 választó bizalmát él­vezi. Dr. Francz Rezső' 3772, dr. Lövey László 3045, dr. Lamperth Mónika 3015, dr. Házas József 2645 kopogtató­cédulánál tart. Sárdi Árpád el­mondta, az ajánlásokat a leg­kedni, hisz a Zselic árának csak 60 százalékát költöttük el az öt boltra, a maradék pénzből to­vábbi üzleteket szeretnénk venni. Az adásvétel gyorsan és simán zajlott, a Két V boltokat teljes személyzettel vette át az áfész, és azt is garantálja, hogy a Zselic dolgozóinak az eddigi­hez hasonló munkalehetőséget kínál. Varga Ottó egy-két héten belül sor kerül­het, Ezért a kis „játékért” a tabi polgármesteri hivatalt várha­tóan több százezer forint pénz­bírsággal sújtják, s az is, hogy a gamesz nem kapja meg az adó­raktári engedélyt. (Krutek) többen személyesen viszik el a polgárok a párt irodáiba, de te­lefonhívások nyomán a jelöltek gyakorta maguk mennek el a választókhoz, mivel fontosnak tartják a közvetlen kapcsolat kialakítását. A somogyi elnök bejelentette: az MSZP megyei listáját hétfőn hozzák nyilvá­nosságra. A szocialisták a rövid és olcsó kampány jegyében csak a Húsvét után kezdenek korteskedni. B. T. Elnököt választott az atádi áfész Küldöttközgyűlést tartott tegnap Nagyatádon a Nagy­atád és Vidéke Áfész. Új el­nököt választottak a tavaly augusztusban tragikus hirte­lenséggel elhunyt Szőke Jó­zsef helyére. A tagság vé­leménye alapján egyetlen je­lölt megválasztására tettek javaslatot. A 91 küldött kö­zül 90-en Reimann Ká- rolyné főkönyvelőre, meg­bízott elnökre voksoltak. A következő négy évben ő tölti be az elnöki tisztet. A megyei kórház új telefonszáma Átadták a Kaposi Mór Me­gyei Kórház felújított tele­fonközpontját. Ennek kö­szönhetően az osztályokon mintegy száz készülék köz­vetlenül is hívható. A többi mellékállomás az 501-300- as központi számon keresz­tül érhető el. Diáktárlat Balatonbogláron A Balatonboglári Általános Iskola és Zeneiskola 8. osz­tályos diákjainak fotóiból, beszédes némafilmjeiből nyílt tegnap kiállítás a Fischl-házban. Sós Zoltán polgármester nyitotta meg a tárlatot és megköszönte a gyerekek humoros és kriti­kus vallomásait városukról. Az értékes alkotómunkában Tilk Csilla tanárnő segítette diákjait, a négy éves infor­matikai képzés keretében. Kertbarátok ".íácskoznak ■n .barátok Somogy Me- gy i-ozövetsége és a TESZ a kertbarátok és kistermelők részére rendez fórumot az európai csatlakozás mező- gazdasági vonatkozásairól Kaposváron, a Csokonai köz 3. szám alatt, a megyei önkormányzat székházának kistermében. A fórumot Pásztohy András EU-szak- értő, a parlament mezőgaz­dasági bizottságának alel- nöke, országgyűlési képvi­selő vezeti. A találkozó hét­főn fél 9-kor kezdődik. Lakat alatt a tabi szeszfőzde Kopogtatócédula gyűjtő „verseny” - Nem kerülik az MSZP-t 23 ezer szocialista-ajánlás Űj osztályvezető főorvosok a megyei kórházban Reflektorfényben a háttér Dr. Keller Éva, a megyei kór­ház laboratóriumi osztályá­nak új osztályvezető főorvosa. Helyzetjelentése a szakmáról.- A diagnosztika az elmúlt 15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Szinte minden azon múlik ma már, hogy mennyire korszerű, gyors és megbízható a diagnosztikája egy intézetnek. Ennek ellenére az egészségügyben egyre hát­térbe szorulnak a diagnosztikus szakmák, a szakma képviselői és a szakmák érdekei. Nyugat- Európában ennek ellenkezője tapasztalható: a diagnosztikus szakmák képviselői a legjobban megfizetett emberek. Ott az idő ugyanis pénz. A mi munkánk háttérszolgáltatás, a betegek közvetlenül nem érzékelik, te­hát az értékét sem látják.- Az Európai Unió előszobá­jában vagyunk, európai érték­rendre törekszünk. Hogyan kerülhet a gyógyító értékrend­ben a helyére ez a szakma?- Nagyon közel van a csatla­kozás időpontja. Szerintem ad­digra az egészségügyi diag­nosztikának el kell jutni arra a színvonalra, amely az egész­ségügyet bejuttathatja az Euró­pai Unióba. Az egészségügy­ben azonban eddig lényegében nem történt semmi, többnyire csak beszéltünk róla. Most pe­dig már nincs idő, nincs hala­dék úgyhogy nagyon keményen újra kell szervezni, és akkor ke­rül minden a helyére, köztük a diagnosztikus szakmák értéke is. Talán az utolsó pillanatban vagyunk, mert nemcsak a labo­ratóriumok, hanem a társdiag­nosztikus szakmák egyik nagy problémája az, hogy nincs szakember-utánpótlás. Komo­lyan mondom, hogy ki fog halni a szakma, ha így marad minden, ha nem kapnak megfe­lelő jövedelmet az itt dolgozók. A mai egészségügy a benne dolgozókat minimum két részre osztja: vannak, akiknek csak a közalkalmazotti jövedelem jut, és éppen ezért a létminimumon élnek. Mások, akik betegkö­zeibe kerülnek, valamilyen módon kénytelenek pótolni a jövedelmüket.- Itt a megyei kórházban mi­lyen a státusza az ön által veze­tett osztálynak?- A laboratórium felszerelt­sége megközelíti az elvárható átlagost. Folyamatosan fejlesz­tésre lenne szükség, mert né­hány év múlva olyan káosz lesz és olyan technikai problémák lépnek föl, amelyet már nem lehet uralni. Ez a háttérben zaj­lik és erről nem tudnak a beteg- • ellátó osztályok, főleg nem a közvélemény. Mi meg naponta azzal birkózunk, hogy megtud­juk-e csinálni az aznap elvég­zendő vizsgálatokat. Minden napunk bizonytalan. A lehető legsürgősebben pénz kellene szerezni az egészségügyi mű­szerek felújítására, amortizáci­ójára. Meg kell oldani a szak­dolgozók bérezését is. Ennek a munkának értéke van, ezt meg kell fizetni. Négy évünk van arra, hogy ezt megoldjuk. Op­timista nem vagyok...- A mai rendszerben mennyi múlik egy munkahelyi veze­tőn? A felelőssége hatalmas, a kollégáival, a szakmával és a betegekkel szemben.- Az én felelősségem az, hogy működőképes állapotba tartsam a laboratóriumot. A be­ruházásokkal, vagy a munkabé­rekkel kapcsolatos döntésekre azonban abszolút semmiféle befolyásom nincs. Tehát annyi van, amennyit én meggyőzés­sel, udvarlással, szép szóval még tudok magyarázni, vagy ki tudok hízelegni a tulajdonosok­tól. Semmiféle garancia nincs arra, hogy a pénzt automatiku­san és normálisan megkapja egy olyan rendszer, amelyet fo­lyamatosan kell felújítani. Tel­jesen véletlen szerű, esetleges, kapcsolatokon múlik, hogy ki, mit tud a betegellátás érdeké­ben megszerezni az általa veze­tett osztálynak.- Mit udvarolna ki legszíve­sebben?- Most éppen 20-30 millió forintot. Ez ahhoz kellene, hogy a mai technikai feltéte­leknek megfelelően korszerű legyen a labor. Ennyi pénzből több régi készüléket kicserél­hetnénk és korszerűsíthetnénk a számítástechnikai rendszert: csatlakozhatnánk a kórházi há­lózathoz és a háziorvosokkal is kiépülhetne a számítógépes kapcsolat. Kezdeményezések vannak, csak a pénz hiányzik.- Az orvosok között hol az elismertsége a laborosoknak?- A társadalombiztosító és a minisztérium kidolgozott egy pontrendszert, amely a teljesít­Kincset érő automata, csak gyorsan elavul fotó: lang Róbert mény mérésére lenne alkalmas és amely szerint az elszámolá­sok a járóbeteg ellátásban zaj­lanak. Ha a pontok szerinti né­met elszámolást vesszük alapul, akkor az egy pontra eső forint olyan kevés, hogy ebből nem végezhetők el a szükséges vizsgálatok. Egy pontra másfél­két forintnyi költség jut. Ennyit kellene biztosítani, hogy a labo­ratórium ne „veszteségeként” működjön. Jelenleg a járóbeteg szolgáltatásban, ahol pontszám alapján számolunk el, a tb 60-80 fillért fizet egy pontra. Óriási feszültségeket okoz ez.- Ha lehetne kívánni vala­mit, akkor mit kívánna?- Azt, hogy végre kialakul­jon egy olyan finanszírozási rendszer, amely biztonságos, fedezi a laboratórium költsé­geit, azt ott dolgozók tisztessé­ges bérét és ne kelljen napról napra aggódnunk amiatt, hogy a következő napi munkánkat vajon hogyan tudjuk elvégezni. Ha ez megvalósulna, akkor tu­lajdonképpen a többi kívánsá­gom már automatikusan telje­sülne. Lengyel János i

Next

/
Thumbnails
Contents