Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. április 1., szerda Mosdóson ultrahanggal vizsgálják a vér útját Az ereket is tomásztatni kell Dr. Böhm Klára és dr. Kéki Kálmán főorvosok a véráramlást kísérik figyelemmel fotö: kovács Tibor Hét falu gáza Százmillió forint gyűlt össze Csorna, Szabadi, Nagyberki, Mosdós, Baté, Fonó és Ka- poshomok gázra váró lakóinak befizetéseiből. A falulakók 47 százaléka fizette be a családonkénti 132 ezer forintot, pedig a 70 százalékos érdeklődés lett volna kívánatos. A polgármesterek mégis optimisták; úgy vélik: a 400 millió forintos beruházás elkezdése után is sokan ráköttetnek majd a vezetékre. Igaz, nekik már 155 ezer forintot kell fizetniük. Gál József mosdósi polgármestertől megtudtuk: Az önkormányzatok 35 millió forintot „dobtak össze”, 27-et a mosdósi Tüdő és Szívkórház tesz le. A nagy fogyasztók 6 millió forinttal szálltak be. A többi pénzt pályázatokon szeretnék előteremtem. A szerződést már megkötötték a Kö- gázzal; ez év december végéig kell elkészülniük a munkákkal. L. S. Lopják a színesfémet Huszonegy település rendjére vigyáz a taszári rendőrőrs. Kovács Zsolt századostól az őrs parancsnokától megtudtuk: az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a pincefeltörések száma, és a hétvégi házakat is ritkábban látogatják meg a tolvajok, hogy használati és berendezési tárgyakat, mezőgazda- sági eszközöket lovasítsanak meg. Korábban havonta 10- 12 ilyen eset adott munkát a rend őreinek, Most azonban csak 4-6 pincefeltörés jut egy hónapra. Fémlopásra szakosodott tolvajok is megfordulnak itt. Lába kél az útszéli jelzőtábláknak — ezt az alumínium miatt lopják oly nagy előszeretettel — , és a vasúti, réztartalmú vezetékeknek, szigetelőkábeleknek is nyoma veszik. A tolvajokat általában a színesfém átvételekor fülelik le a rendőrőrs munkatársai. L. S. Hazánkban — így Somogybán is — az utóbbi években egyre többen halnak meg a mélyvénás trombózisokból kialakult tüdőembóliában. Ez azért is figyelemre méltó, mert a hetvenes években százezer lakosnak mintegy a 11 százaléka hunyt el vénás eredetű betegségben, ami kedvezőbb volt mint az akkori angliai és ausztriai arány. Napjainkban ez a tendencia megfordult, s míg hazánkban már közel 20 ember halálát okozza, Nyugat Európában erőteljesen csökkent az ebből eredő halálozás. Dr. Kéki Kálmán, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosa mondta ezt annak kapcsán, hogy szervezésében országos konferenciát tartottak az intézetben. A növekvő halálozási arány okát elsősorban a megelőzés elégtelenségében látja. — A konferencia jelentőségét az adta, hogy a tüdőembóliák (tüdőverőér rögösödés) 90- 95 százaléka mélyvénás trombózisból ered. Az ebből leszakadt rög ugyanis megakadhat a tüdőerekben, s ez egyre gyakrabban vezet halálhoz — mondta a főorvos. — Mi okozhatja a vénás eredetű betegségeket? — Elsősorban az időseket veszélyezteti; már negyven év fölött rohamosan növekszik a gyakorisága. A súlyos, vagy valamilyen ok — műtét, baleset miatt — hosszasan fekvő, a szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, valamint egyes veleszületett hajlamosító kóroknál ugyancsak gyakoribb az előfordulása. — Megelőzhető a súlyos szövődmény? Bízunk a kistérségi pályázat sikerességében és némi önerőt is remélünk. Ha mégsem nyernénk el a támogatást, választani kell: melyik intézményt csatolják a vezetékhez. Jelenleg osztrák nehéz olajjal fűtünk. Évente 60 ezer liter fogy belőle, ami milliós nagyság- rendű összeget igényel. A várhatóan magas kiadások miatt el kell halasztanunk az épületfelújítást és a belső fűtést. — A lehetőség a kezünkben van. A betegeknek még a műtét előtt kis dózisban elkezdjük adagolni a speciális véralvadásgátlót és a műtétet követően is addig adjuk, amíg el nem kezd mozogni. Ugyanezt tesszük a súlyos szívelégtelenségben szenvedő, a daganatos és a hosszas fekvésre ítélt betegeknél. Ez a kezelés megakadályozza a mélyvénás trombózis kialakulását és kivédi a tüdőembóliát is. Fontos, hogy a háziorvosok fokozottan figyeljenek a veszélyeztetettekre. — A mozgásnak miért van jelentősége? — Különösen azoknál nagyon fontos, akiknél már van egy visszértágulat. Ennek lehet egy veleszületett és egy szerzett formája. Mindkettőnél szükséges a mozgás, esetleg egy rugalmas pólya viselése, ami megakadályozza a rögösödést. Lényeg: mozgásban kell tartani a vért. Már az ágyban fekvő betegeknél megkezdjük a tornásztatást. Fontos az életmódváltás; a veszélyeztetetteknél a gyógyszeres kezelés, illetve a gyógyA nagyberki általános iskolában idén is sikerült két korszerű számítógépet vásárolni. Bár pályáztak a Sulinetre, nem sikerült elnyerniük. Az Internetet két éve saját erőből finanszírozzák. Tizenöt számítógép segíti a kalandozást, ami meglehetősen drága mulatság, hiszen a Matáv az oktatási intézményeknek nem ad külön kedvezményt. Ötödik osztálytól kezdődően torna is szükséges. A makacs mélyvénás trombózis gyógyításánál pedig a gyógyszeres kezelés, a trombózis feloldása és a műtéti eltávolítás is szóba jöhet. — Mire figyeljünk? — A mélyvénás trombózist nagyon nehéz fölismerni, mert sokszor egészen bagatell tünetekkel jelentkezik a beteg. Figyelni kell a hirtelen kialakult, korábban nem észlelt lábszári izomban jelentkező fájdalomra, feszülésre. Arra, ha dagad az egyik végtag, rossz közérzet és nem tisztázható hőemelkedés jelentkezik. Ezek a trombózis jelei lehetnek, de úgy is kialakulhat, hogy semmilyen eltérés nem látszik a két láb között, csak a már meglévő tüdőembólia hívja föl a figyelmet a trombózisra. Ezért sok a felfedezetlen beteg. Százezer lakosból jelenleg mintegy 160-an betegszenek meg ebben. A mélyvénás trombózis diagnózisában segít többek között a Mosdóson is üzemelő ultrahangos színes doppler vizsgálat. Várnai Ágnes szakkör és fakultáció keretében számítástechnikát, a felső tagozatban informatikát oktatnak. Szakértői támogatást is elnyert pedagógiai programjukban ez és a sport nyomatékkai szerepel. Utóbbiban a labdajátékok és az atlétika az erősségük. A városkörnyéki atlétikai döntőben harmadik, a röplabdában első és második helyezést értek el. Idén kezdte meg működését az iskolai diáksport egyesület. Evezős szakosztálya rendszeresen részt vesz a dunai és tiszai túrákon. Idén a Rábán rendezett túrán vesznek részt. (Várnai) Az Interneten is tallózhatnak már a nagyberki gyerekek Szűk esztendő az iskolában Szűk esztendő lesz az idei, mert várjuk a gázt. A költségvetés csak a működésre elég — mondta György László iskolaigazgató. — A bevezetéséhez 7,7 millió forintot kell előteremteni. A batéi gazdát nem hagyták cserben a lovai Holló és Dajka a kincse Hajdú Lajos 66 éves batéi gazda gyerekkora óta szereti az állatokat. Nyugdíjasként gyakran vállal fuvarozást a környéken. Általában Kapos- homok, Fonó és Taszár az úticél. — A ló az egyik legértelmesebb állat. Megérzi, ha a gazda csak immel-ámmal látja el. Igényli a törődést, ha megkap mindent, azt viszont meghálálja — mondta. — Most két lovam van. Dajka és Holló jó szolgálatot tesz. Soha nem hagytak cserben, minden munkát elvégeznek. Igaz, rendesem ápolom őket — simítja végig a több mázsás négy lábút. Amikor arról faggattam, hogy meddig foglalkozik az állatokkal, azt mondta: amíg egészséges, minden hajnalban első útja a lovakhoz vezet. — Van egy kis föld, s a lovak mellett disznót is tartok, így soha nem kell gondolkodnom azon, hogy mit csinálok másnap. Gyerekkoromban a munka szeretetére neveltek, s eszerint dolgoztam. Persze hatvanon túl már lassabban megy a dolog. Remélem, hogy néhány évig még a bakon ülhetek... (Harsányi) Védett munkahelyen készítik fel őket A III fM Ml i n I /I A jövőjüket fonjak Lábtörlő készül A batéi volt polgármesteri hivatal ütött kopott épülete adott otthont annak a 15 fiatalnak, akik az United Way Somogyország szervezésében indított kísérleti programban sajátíthatják el a kosár, csuhé és gyékényfonás mesterségét. Deser Éva oktató és Szalontai Tibor gyermekfelügyelő társaságában halmozottan hátrányos helyzetű, pályakezdő fiatalok szorgoskodnak. Hatalmas vaskádban ázik a vesz- sző, melyből fürge ujjak fonnak értékes használati tárgyakat. Az asztalokon gyékény és csuhé vár földolgozásra. Kárnyáczki Lajosáétól, a tanfolyam vezetőjétől megtudtuk: a kísérleti programot az Országos Foglalkoztatási Alap finanszírozza. A gyerekek a képzés után egy kísérleti foglalkozásban vesznek részt, s ennek során alkalmassá válnak a termelői munkára. Védett munkaheFOTÓ: KOVÁCS TIBOR lyeken, szakfelügyelettel, rendes munkaviszonyban kereshetik meg a betevőjüket. A fiatalok teljesítményüktől függően minimálbért kapnak. Megtudtuk: ezek a fiatalok az iskola elvégzése után, jövőkép nélkül kallódtak. A képzetlenség és a lakhelytől való nagy távolság miatt elérhetetlen volt számukra a munka. Az elhelyezkedés alapfeltétele volt, hogy szakmai képzésen vegyenek részt. Ehhez adja meg a lehetőséget az alapítvány. A zömmel cigány származású fiatalok legtöbbje mindhárom tevékenységet elsajátítja. Akad azonban olyan, aki csak egyet képes megtanulni. A vizsgát követően, augusztus 15-ig dolgozhatnak a védett munkahelyen. Ezután piaci viszonyok között keresnek számukra munkát. Mint Kárnyáczki Lajosné elmondta: a képzett fiatalok már maguk biztosítják a megélhetésüket. (Várnai) Több gyümölcs, főzelék lesz az asztalon Konyhakert az óvodának A mosdósi képviselőtestület — mint ahogy arra a megyében már több példa is van — az óvoda és az iskola vezetőivel karöltve a közelmúltban arra vállalkozott: négy közhasznú munkással megmű- veltet egy földterületet, hogy a terményeket a gyerekek étkeztetésére fordítsa. A munkásokat Szabó Lászlóné, az intézmény élelmezésvezetője irányítja. Megtudtuk: a mintegy hatszáz négyszögöles területen már elveteményezték a zöldségfélék nagy részét. Arra számítanak, hogy az így megtermelt, rostban és vitaminokban gazdag terményekkel kiegészíthetik az ebédet. — A normán nem változtathatunk — mondta az élelmezésvezető. —- A napi ellátásra 112 forintot fizetnek a gyerekek. így viszont bőségesebb lesz egy adag, s mivel a főzeléknövény megterem, a rá szánt összegből több gyümölcsöt tudunk venni az ovisoknak és a diákoknak. Az intézménybe hatvanegy óvodás, huszonegy iskolás jár, és huszonhárom idős embernek is az óvoda konyháján főznek. Hamarosan kel a cukorborsó, a spenót, a sóska, bújik a hagyma, így a konyhakert nemcsak a főzés szempontjából praktikus, hanem azért is, mert az óvodásoknak, a kisiskolásoknak rendhagyó környezetismeret órákat is lehet tartani a zöldségbirodalomban. L. S. Kistermelők nagy keservei - Segély helyett biztos megélhetésre vágynak Batéban Termelő és fogyasztó húzza a rövidebbet — Rendkívüliek és követhetetlenek, a termelők által elfogadhatatlanok a piaci mozgások. Az ember neki áll egy termelési ciklusnak, vagy tenyésztene állatot, de még csak hozzávetőlegesen sem tudja kikövetkeztetni, hogy milyenek lesznek a fel- vásárlási árak. Azt mondom: az államnak is kellene adni némi piacszabályozó szerepet. Az talán abban is segíthetne, hogy ne menjenek tönkre a kistermelők. Szigeti Imre batéi őstermelő vélekedett így, miután kiderült: a Pini Hungary egyik napról a másikra drasztikusan csökkentette a fölvásárlási árat. — Most 230 forintért veszi át a sertéshús kilóját. Ezt pillanatok alatt követi a többi felvásárló is. Aki ebben az időszakban kénytelen értékesíteni a sertéseket, annak annyi... Az elmúlt öt évben 130 és 300 forint között ingadozott a normál súlyú sertéshús kilója. Akárcsak a mostani árvisszaesést az infláció és egyéb tényező sem indokolja. A háttérben a Pini monopolhelyzetét sejtem. Szigeti Imre 40 hektáron növénytermesztéssel foglalkozik. Mint mondta a gabonafélék értékesítésével is gondok vannak, ugyanakkor 20-30 százalékkal nőtt a felhasznált anyagok ára. S olyan kereskedőt sem talál, aki a 30-40 hízóra szerződést kötne. Nem csoda, hogy rohamosan csökken az állatállomány. — Meddig bírják türelemmel az őstermelők? — Nem sokáig. Legvadabb gondolataim azt súgják: talán nem is igen akarják, hogy sertést tartson a kistermelő. Nem tartom átgondolt kormányzati lépésnek, hogy a nagyobb gazdaságokba zöld utat adtak a külföldi tőkének. Ez a kistermelők felszámolását vonja maga után. Akkor pedig marad a munka- nélküliség és a segély. — Mit tehet a szakmai érdekképviselet? — Azzal nincs gond. Jelzik a gondokat a kormánynak, csak fönt nem intézkednek. A tárgyalásoknál sem tekintik egyenrangú partnernek az érdekképviseletet. Szigeti Imre sertésenként 5-6 ezer, összesen mintegy 200 ezer forint veszteséggel számol és azt latolgatja: belevágjon-e még egyszer. — Nincs sínen a mezőgazdaság, s arról sem adnak kellő tájékoztatást, hogy milyen szerepünk lesz az Európai Unióban. A „balhét” a termelő és a fogyasztó viszi el. A hús ára ugyanis nem csökkent, sőt... Ha kevés lesz a sertéshús, exportból pótolják. Várnai Ágnes >
